Mezőgazdasági Mérnök, 1973 (14. évfolyam, 1-18. szám)
1973-03-24 / 5. szám
Félévi mérleg Zsámbékon A zsámbéki üzemgazdaságiüzemmérnöki szak KISZ-vezetősége a múlt félévben tanulmányi versenyt hirdetett, amelyben valamennyi tanulócsoport benevezett. Az értékelés során nem csa- AZ ÉVFOLYAMOK Ez a 3,33-as tanulmányi átlag jónak mondható, bár a tavalyi félév eredménye 3,37 volt. A csak tanulmányi eredményen nyugvó évfolyamok közötti összehasonlítás azonban pán az abszolút tanulmányi eredményt vettük figyelembe, hanem az utóvizsgák és a kibukott tanulók száma, valamint a csoport átlagának javulása, illetve romlása is korrigálta az eredményt. CSOPORTÁTLAGAI nem reális, mivel nem juttatja kifejezésre a vizsgák számának különbözőségét. Többet mutat már a végzett feladatokból, az évfolyamok tantárgyankénti tanulmányi átlaga. A fenti táblázatokból kitűnik, hogy a III. évfolyam 9 tantárgyból elért átlaga (3,32) eredményes munkáról tesz tanúbizonyságot. Tantárgyanként is nagyon változó a kép az egyes csoportok viszonylatában. Rossz az átlag statisztikából (II—III. évf.), vállalati ellenőrzésből (III. évf.), számvitelből (III. évf.) és matematikából (I. évf.). Ezeken a gyenge átlagokon ebben a félévben korrepetálások, konzultációk beindításával igyekszünk segíteni. Jónak mondható viszont az átlag növénytermesztésből (I. évf.), matematikából (II. évf.), jogi ismeretekből, tudományos szocializmusból és élelmiszergazdaságból (III. évf.). Ezeket az átlagokat — tanulmányi versenyekkel — igyekszünk legalább ezen a szinten tartani. Az utóvizsgák száma a következőképpen alakult: I. évf. 5 tantárgyból 50 utóvizsga I. évf. 6 tantárgyból 45 utóvizsga III. évf. 9 tantárgyból 60 utóvizsga Az I. évfolyamon 1 tantárgyra átlagosan 10 utóvizsga jut (mg-i műszaki ismeretekből nem volt). A II. évfolyamon 1 tantárgyra átlagosan 7,5 utóvizsga jut (matematikából nem volt). A III. évfolyamon 1 tantárgyra átlagosan 6,6 utóvizsga jut (növénytermesztésből, vállalati ellenőrzésből nem volt). Szakunk hallgatóinak összlétszáma: 209, 1 hallgatóra 0,74 utóvizsga jut. Az I. félév és az elmúlt tanév II. félévének az összehasonlítását — a tanulmányi eredmény és a kibukások számát tekintve — a 4. oldalon szemléltetjük. A kibukások száma a II. évfolyamon számvitelből volt nagy (8 fő). További céljaink között szerepel a kibukások számának csökkentése is. A 4,0 és a 4,0-en felüliek, valamint a 3,0-en aluliak megoszlása a következő az összlétszám százalékos megoszlásában:* (Folytatás a 4. oldalon.) TANTÁRGYANKÉNTI TANULMÁNYI ATLAG 1. évfolyam Helyezés Évfolyam 1. II.2 II. 3. Ш. 4. * I. 5. III. 6. I. 7. III. 8. I. 9. II. 10. I. 11. m. 12. iI. Csoport ■^Tanulmányi „D” 3,59 ■„A” 3,51 „A” 3,10 „C” 3,39 „B” 3,39 „A” 3,37 „D” 3,33 „B” 3,30 .,C” 3,25 „D” 3,20 .,C” 3,17 ,,B” 3,12 Csoport Politikai gazdaságtan Matematika Mezőgazd. műszaki ismeretek Növénytermesztés Állattenyésztés Csoportátlag „A” Г» „D” 3,68 2,79 3,31 2,74 * 3,75 2,76 3,40 2,53 3,63 3,74 3,52 3,45 3,94 3,89 3,86 3,70 3,35 3,42 3,05 3,20 3,37 3,30 3,39 3,20 Ossz. I. évfolyam 3,54 2,71 3,58 3,85 3,25 3,31 Matematika Mezőgazd. műszaki ismeretek 1 s Йя fcc . Л »0 X ьл ё5иоаоV) и Csoport C % ,Λ) · £ rt C :© Д © «·-11 2“ Я sí be lá ю 9 SS S’ „A” „B” „C” „D» 4,06 3,53 3,18 2,93 3,37 3,17 4,00 3,38 3,00 3,66 2,33 3,16 2,95 3,00 3,35 3,76 3,86 2,94 3,00 3,42 2,52 2,30 2,55 2,31 3,51 3,12 3,25 3,59 össz. 3,65 3,25 2,91 3,39 3,31 2,42 3,37 Csoport „A” „B” „C”,D” A SZAKTANULMÁNYI ÁllatStatisztika Átlaga з,зз Tud. szoc. Növ. term. tenyésztés 3,93 3,80 3,93 3,56 3,75 3,50 3,64 3,71 3,64 3,64 3,57 3,78 Számvitel Élelmiszergazd. Vállalat - gazd.-l. 2,80 2,93 3,73 3,20 3,00 2,56 3,68 3,50 2,71 2,00 3,71 3,21 3,00 2,42 3,71 3,64 sz 'Si© 1-3 3,80 4,00 3,64 4,00 Váll. egy. ell. Csoportátl. 2,53 3,40 2,75 3,39 2,28 3,17 2,21 3,33 ÖSSZ. 3,69 3,71 3,71 2,88 2,48 3,71 3,39 3,86 2,44 3,32 Felvételeink a megyei diákklubok népművészeti kiállításának március 15-i megnyitóján készültek. A tárlat méltán aratott nagy sikert. (Fotó: Roczkov Frigyes) ÜLÉST TARTOTT az egyetemi tanács Az egyetemi tanács március 16-án tartotta negyedik rendes ülését az 1972—73. tanévben. Napirenden szerepelt — dr. Pethő György rektor előterjesztésében — az egyetem nevelési programja, amely teljes komplexivitásában ölelte fel a világnézeti, politikai, erkölcsi nevelés témakörét a szakmai, művelődési és testi nevelés problematikájával egyetemben. Az 1972. évi kutatómunka értékelése, az 1973. évi kutatási célkitűzések, a továbbfejlesztés lehetőségei című anyagot dr. Stefanovits Pál rektorhelyettes előterjesztése alapján vitatta meg a tanács. A továbbiakban az egyetemi tanács elfogadta a mezőgazdasági vízgépész-szakmérnökképzés tantervét, majd személyi ügyeket tárgyalt, melynek során megszavazta dr. Szabó Lajosné tanársegédi kinevezését a mezőgazdasági üzemtani tanszékre. Rektori fogadás Dr. Pethő György rektor, a forradalmi ifjúsági napok keretében, március 9-én este fogadást adott a KISZ-bizottság által patronált tudományos, kulturális és sportkörök, klubok munkájában kiemelkedő tevékenységet folytató hallgatók részére. Ez alkalomból a rektor elvtárs dicséretben részesítette Belanka Annát, Birkás Mártát, Csépi Lajost, Golda Imrét, Keller Zsuzsannát, Pósa Józsefet és Vass Magdolnát. Hárman — Golda Imre, Pósa József és Vass Magdolna — ezen felül 200—200 forint jutalmat is kaptak. ■ >• - ' -, Kiinyrtra Gödöllő j .fgyeleatiábáneti ' s/* j VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEZŐGAZDASÁGI A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XIV. ÉVF. 5. SZÁMÁRA: 40 PKJ.IR 1973. III. 34. MÉRNÖK Megkezdődött az országos TDK-konferencia A XI. országos tudományos diákköri konferenciát március 15-én a nyíregyházi Tanárképző Főiskolán nyitották meg. Ünnepi beszédet mondott dr. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes és Szűcs Istvánné, a KISZ-KB titkára. Egyetemünket az ünnepélyes megnyitón dr. Stefanovits Pál rektorhelyettes, Frankó János KISZ-titkár és dr. Szabó Lajos tanársegéd képviselte. Az albam vizsgák sikeréért AZ AGRÁRGAZDASÁGTANI tanszék — a tavalyi jó példa folytatásaként — március 17-én délelőtt munka-összejövetelt tartott. Az oktatók között megjelent dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a tanszék címzetes egyetemi tanára, dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára, a tanszék címzetes egyetemi docense, valamint dr. Lőkös László, az egyetemi pártbizottság titkára és Frankó János az egyetemi KISZ-bizottság titkára, a tanszék meghívott előadója. Az üzemszervező szakirányulású hallgatók részvétele bizonyítja az oktatók és hallgatók közötti jó munkakapcsolatot, amelynek kialakítása már az elmúlt években is egyik fő koncepciója volt az agrárgazdaságtani tanszéknek. De a tanszéki KISZ-képviseletekre is jó például szolgál! A munkaértekezleten dr. Csighy Tibor, tanszékvezető egyetemi docens összefoglalta az agrárgazdaságtani tanszék ez évi munkáját és soron következő teendőit. Hangsúlyozta, hogy továbbra is fő feladatuknak tekintik, az elméleti alapok letétele mellett, gyakorlati gazdaságpolitikánknak az oktatott tananyagban való tükrözését. Az üzemszervező agrármérnökök mind többirányú és többszintű tevékenysége igényli is a gyakorlati és elméleti ismereteket szintetizálni tudóhallgatók felkészítését az államvizsgákra és szakmájuk gyakorlására. Dr. Csighy Tibor beszámolójában utalt a tanszék újfajta oktatási módszereire, melyekkel mind nagyobb önállóságra akarják nevelni hallgatóikat. A kiscsoportos oktatás során és a diplomamunkák elkészítésekor, e szemlélet alapján szerezhetik meg a hallgatók az alkotó munkában való részvétel örömét. Ahogy az ötödéves hallgatók által elkészített diplomamunkák is mutatják , a tanszék abban a meghatározott irányban koncentrálja oktatási kapacitását, amely a hallgatóknak az élelmiszergazdasági vertikumban való gondolkodását erősíti. A teendők között megemlítette, hogy a tanszék oktatóinak tevékenységét az üzemszervező szakon és minden szakirányuláson — előadásokon, gyakorlatokon, konzultációkon — az előttünk álló hónapokban az államvizsgák sikeres letétele érdekében kell koncentrálni. A tanszékvezető többek között kitért még a harmadéves hallgatók üzemi gyakorlatának megszervezésére. Ismertette a kari tanácsülés fontosabb határozatait, majd felkérte dr. Dimény Imre minisztert, hogy válaszoljon a hallgatók kérdéseire. A miniszter elvtárs bevezetőjében elmondta, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem számolhat be az 1972-es esztendőben, az élelmiszergazdaságban jelentkező valamenynyi gondról és problémáról, csupán néhány lényeges összefüggés kiemelésére van módja. Ezután legfontosabb tényként hangsúlyozta, hogy az 1972-es esztendő az élelmiszergazdaságban dinamikus fejlődést mutatott. Az elmúlt évben az élelmiszergazdaság összességében teljesültek a gazdaság- és termeléspolitikai célkitűzések. Fontos, az átlagostól eltérő tendenciák értékelése is — hívta fel a hallgatóság figyelmét dr. Dimény Imre, így például a sertéstenyésztésben jelentkező megtorpanás az állategészségüggyel összefüggő, váratlan tényezők következménye. A takarmányozás egyes problémái is úgy hatottak, hogy a sertéshús-ellátásban elsősorban Budapest és a nagy ipari vidékek igényét tudjuk jelenleg biztosítani — mondta. A feltett kérdésekre válaszolva, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólt továbbá az intervenciós vásárlások jelentőségéről, a fehérjetartalmú takarmányok konjunkturális átalakulásáról, valamint élelmiszergazdaságunk külkereskedelmi tevékenységének növekedéséről. A mérleghiányos szövetkezetek gazdálkodási hibáit elemezve, dr. Dimény Imre kiemelte, hogy ennek legjellemzőbb oka a korábbi esztendők fejlesztésével összefüggő alaphiányokra vezethető vissza. Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette, hogy hazánkban a mezőgazdaság bővített újratermeléshez szükséges önfinanszírozása, gyakorlatilag megteremtődött. Természetesen, az átlagosnál roszszabb körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknél továbbra is nélkülözhetetlen az állami támogatás , a dotáció. Az elmúlt esztendő gazdálkodásának másik sajátossága — hallottuk a miniszter elvtárstól —, az élelmiszergazdaság egyes vertikumainak kialakulása, illetve a termelési rendszerek térhódítása. A vertikális kapcsolatok jelentőségéről szólva dr. Dimény Imre rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelőüzemek és az élelmiszerfeldolgozó vállalatok kapcsolatában a jövőben a végtermék-érdekeltségnek kell dominálnia. A mezőgazdaság műszaki, anyagi ellátásával kapcsolatban Dimény elvtárs elmondta, hogy növekedett a gépi beruházások, és csökkent az építési beruházások aránya. Napjaink legfontosabb feladata a megépült szakosított telepek hatékony működtetése, valamint a mezőgazdaság üzemi igényeinek megfelelő — gépekkel, berendezésekkel történő — korszerűsítése. Ennek érdekében intézkedések történtek a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére. Végezetül a miniszter elvtárs örömét fejezte ki, hogy hallgatóink kérdései az agrárpolitika lényegbevágó problémáit érintették. Ez azt mutatja, hogy tanulmányaik folyamán ők maguk is keresik a jobb megoldásokat. Az életbe kilépő üzemszervező agrármérnököktől el is várható ez az érdeklődés, az, hogy ismereteiket az adott üzemre megfelelően adaptálva, meg tudják állni a helyüket! AZ ELMONDOTTAK után valószínűleg nem kell külön tanulságokat levonni az agrárgazdaságtani tanszék munkaértekezletéről — hiszen az oktatók-hallgatók ezen alkotóműhelyébe való rövid bepillantás, önmagáért beszél. Tormás László