Mezőgazdasági Mérnök, 1973 (14. évfolyam, 1-18. szám)

1973-03-24 / 5. szám

Félévi mérleg Zsámbékon A zsámbéki üzemgazdasági­­üzemmérnöki szak KISZ-veze­­tősége a múlt félévben tanul­mányi versenyt hirdetett, amelyben valamennyi tanuló­­csoport benevezett. Az értékelés során nem csa- AZ ÉVFOLYAMOK Ez a 3,33-as tanulmányi át­lag jónak mondható, bár a ta­valyi félév eredménye 3,37 volt. A csak tanulmányi eredmé­nyen nyugvó évfolyamok kö­zötti összehasonlítás azonban pán az abszolút tanulmányi eredményt vettük figyelembe, hanem az utóvizsgák és a ki­bukott tanulók száma, vala­mint a csoport átlagának ja­vulása, illetve romlása is kor­rigálta az eredményt. CSOPORTÁTLAGAI nem reális, mivel nem juttatja kifejezésre a vizsgák számának különbözőségét. Többet mutat már a végzett feladatokból, az évfolyamok tantárgyankénti tanulmányi átlaga. A fenti táblázatokból kitű­nik, hogy a III. évfolyam 9 tantárgyból elért átlaga (3,32) eredményes munkáról tesz ta­núbizonyságot. Tantárgyanként is nagyon változó a kép az egyes csopor­tok viszonylatában. Rossz az átlag statisztikából (II—III. évf.), vállalati ellenőrzésből (III. évf.), számvitelből (III. évf.) és matematikából (I. évf.). Ezeken a gyenge átlagokon eb­ben a félévben korrepetálások, konzultációk beindításával igyekszünk segíteni. Jónak mondható viszont az átlag növénytermesztésből (I. évf.), matematikából (II. évf.), jogi ismeretekből, tudományos szocializmusból és élelmiszer­­gazdaságból (III. évf.). Ezeket az átlagokat — tanulmányi versenyekkel — igyekszünk legalább ezen a szinten tar­tani. Az utóvizsgák száma a következőképpen alakult: I. évf. 5 tantárgyból 50 utóvizsga I. évf. 6 tantárgyból 45 utóvizsga III. évf. 9 tantárgyból 60 utóvizsga Az I. évfolyamon 1 tantárgy­ra átlagosan 10 utóvizsga jut (mg-i műszaki ismeretekből nem volt). A II. évfolyamon 1 tan­tárgyra átlagosan 7,5 utóvizsga jut (matematikából nem volt). A III. évfolyamon 1 tan­tárgyra átlagosan 6,6 utóvizsga jut (növénytermesztésből, vál­lalati ellenőrzésből nem volt). Szakunk hallgatóinak össz­­létszáma: 209, 1 hallgatóra 0,74 utóvizsga jut. Az I. félév és az elmúlt tan­év II. félévének az összeha­sonlítását — a tanulmányi eredmény és a kibukások szá­mát tekintve — a 4. oldalon szemléltetjük. A kibukások száma a II. év­folyamon számvitelből volt nagy (8 fő). További céljaink között szerepel a kibukások számának csökkentése is. A 4,0 és a 4,0-en felüliek, valamint a 3,0-en aluliak meg­oszlása a következő az összlét­­szám százalékos megoszlásá­ban:* (Folytatás a 4. oldalon.) TANTÁRGYANKÉNTI TANULMÁNYI ATLAG 1. évfolyam Helyezés Évfolyam 1. II.2 II. 3. Ш. 4. * I. 5. III. 6. I. 7. III. 8. I. 9. II. 10. I. 11. m. 12. iI. Csoport ■^Tanulmányi „D” 3,59 ■„A” 3,51 „A” 3,10 „C” 3,39 „B” 3,39 „A” 3,37 „D” 3,33 „B” 3,30 .,C” 3,25 „D” 3,20 .,C” 3,17 ,,B” 3,12 Csoport Politikai gazdaságtan Matematika Mezőgazd. műszaki ismeretek Növény­termesztés Állat­tenyésztés Csoportátlag „A” Г» „D” 3,68 2,79 3,31 2,74 * 3,75 2,76 3,40 2,53 3,63 3,74 3,52 3,45 3,94 3,89 3,86 3,70 3,35 3,42 3,05 3,20 3,37 3,30 3,39 3,20 Ossz. I. évfolyam 3,54 2,71 3,58 3,85 3,25 3,31 Matematika Mezőgazd. műszaki ismeretek 1 s Йя fcc . Л »0 X ьл ё5иоаоV) и Csoport C % ,Λ) · £ rt C :© Д © «·-11 2“ Я sí be lá ю 9 SS S’ „A” „B” „C” „D» 4,06 3,53 3,18 2,93 3,37 3,17 4,00 3,38 3,00 3,66 2,33 3,16 2,95 3,00 3,35 3,76 3,86 2,94 3,00 3,42 2,52 2,30 2,55 2,31 3,51 3,12 3,25 3,59 össz. 3,65 3,25 2,91 3,39 3,31 2,42 3,37 Csoport „A” „B” „C”­­,D” A SZAK­TANULMÁNYI Állat­Statisztika Átlaga з,зз Tud. szoc. Növ. term. tenyésztés 3,93 3,80 3,93 3,56 3,75 3,50 3,64 3,71 3,64 3,64 3,57 3,78 Számvitel Élelm­iszer­­gazd. Vállalat - gazd.-l. 2,80 2,93 3,73 3,20 3,00 2,56 3,68 3,50 2,71 2,00 3,71 3,21 3,00 2,42 3,71 3,64 s­z 'Si© 1-3 3,80 4,00 3,64 4,00 Váll. egy. ell. Csoportátl. 2,53 3,40 2,75 3,39 2,28 3,17 2,21 3,33 ÖSSZ. 3,69 3,71 3,71 2,88 2,48 3,71 3,39 3,86 2,44 3,32 Felvételeink a megyei diákklubok népművészeti kiállításának március 15-i megnyitóján készültek. A tárlat méltán aratott nagy sikert. (Fotó: Roczkov Frigyes) ÜLÉST TARTOTT az egyetemi tanács Az egyetemi tanács március 16-án tartotta negyedik ren­des ülését az 1972—73. tanév­ben. Napirenden szerepelt — dr. Pethő György rektor előter­jesztésében — az egyetem ne­velési programja, amely teljes komplexivitásában ölelte fel a világnézeti, politikai, erkölcsi nevelés témakörét a szakmai, művelődési és testi nevelés problematikájával egyetem­ben. Az 1972. évi kutatómun­ka értékelése, az 1973. évi ku­tatási célkitűzések, a tovább­fejlesztés lehetőségei című anyagot dr. Stefanovits Pál rektorhelyettes előterjesztése alapján vitatta meg a tanács. A továbbiakban az egyetemi tanács elfogadta a mezőgazda­sági vízgépész-szakmérnök­­képzés tantervét, majd szemé­lyi ügyeket tárgyalt, melynek során megszavazta dr. Szabó Lajosné tanársegédi kinevezé­sét a mezőgazdasági üzemtani tanszékre. Rektori fogadás Dr. Pethő György rektor, a forradalmi ifjúsági napok ke­retében, március 9-én este fo­gadást adott a KISZ-bizottság által patronált tudományos, kulturális és sportkörök, klu­bok munkájában kiemelkedő tevékenységet folytató hallga­tók részére. Ez alkalomból a rektor elv­társ dicséretben részesítette Belanka Annát, Birkás Már­tát, Csépi Lajost, Golda Im­rét, Keller Zsuzsannát, Pósa Józsefet és Vass Magdolnát. Hárman — Golda Imre, Pósa József és Vass Magdolna — ezen felül 200—200 forint ju­talmat is kaptak. ■ >• - ' -, Kiinyrt­ra Gödöllő j .fgyeleatiáb­áneti ' s/* j VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEZŐGAZDASÁGI A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XIV. ÉVF. 5. SZÁM­ÁRA: 40 PKJ.I­R 1973. III. 34. MÉRNÖK Megkezdődött az országos TDK-konferencia A XI. országos tudományos diákköri konferenciát március 15-én a nyíregyházi Tanár­képző Főiskolán nyitották meg. Ünnepi beszédet mon­dott dr. Polinszky Károly, mű­velődésügyi miniszterhelyettes és Szűcs Istvánné, a KISZ-KB titkára. Egyetemünket az ünnepélyes megnyitón dr. Stefanovits Pál rektorhelyettes, Frankó János KISZ-titkár és dr. Szabó La­jos tanársegéd képviselte. ­ Az alb­am vizsgák sikeréért AZ AGRÁRGAZDASÁGTANI tanszék — a tavalyi jó példa folytatásaként — március 17-én délelőtt munka-összejövetelt tartott. Az oktatók között megjelent dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a tanszék címzetes egyetemi tanára, dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára, a tanszék címzetes egyetemi docense, vala­mint dr. Lőkös László, az egyetemi pártbi­zottság titkára és Frankó János az egyetemi KISZ-bizottság titkára, a tanszék meghívott előadója. Az üzemszervező szakirányulású hallgatók részvétele bizonyítja az oktatók és hallgatók közötti jó munkakapcsolatot, amelynek ki­alakítása már az elmúlt években is egyik fő koncepciója volt az agrárgazdaságtani tan­széknek. De a tanszéki KISZ-képviseletekre is jó például szolgál! A munkaértekezleten dr. Csighy Tibor, tanszékvezető egyetemi docens összefoglalta az agrárgazdaságtani tanszék ez évi munká­ját és soron következő teendőit. Hangsúlyozta, hogy továbbra is fő feladatuknak tekintik, az elméleti alapok letétele mellett, gyakorlati gazdaságpolitikánknak az oktatott tananyag­ban való tükrözését. Az üzemszervező agrár­mérnökök mind többirányú és többszintű te­vékenysége igényli is a gyakorlati és elmé­leti ismereteket szintetizálni tudó­­hallgatók felkészítését az államvizsgákra­ és szakmájuk gyakorlására. Dr. Csighy Tibor beszámolójában utalt a tanszék újfajta oktatási módszereire, melyek­kel mind nagyobb önállóságra akarják nevel­ni hallgatóikat. A kiscsoportos oktatás so­rán és a diplomamunkák elkészítésekor, e szemlélet alapján szerezhetik meg a hallga­tók az alkotó munkában való részvétel örö­mét. Ahogy az ötödéves hallgatók által el­készített diplomamunkák is mutatják , a tanszék abban a meghatározott irányban kon­centrálja oktatási kapacitását, amely a hall­gatóknak az élelmiszergazdasági vertikum­ban való gondolkodását erősíti. A teendők között megemlítette, hogy a tan­szék oktatóinak tevékenységét az üzemszer­vező szakon és minden szakirányuláson — előadásokon, gyakorlatokon, konzultációkon — az előttünk álló hónapokban az államvizs­gák sikeres letétele érdekében kell koncent­rálni. A tanszékvezető többek között kitért még a harmadéves hallgatók üzemi gyakor­latának megszervezésére. Ismertette a kari tanácsülés fontosabb határozatait, majd fel­kérte dr. Dimény Imre minisztert, hogy vá­laszoljon a hallgatók kérdéseire. A miniszter elvtárs bevezetőjében elmond­ta, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem számolhat be az 1972-es esztendőben, az élelmiszergazdaságban jelentkező valameny­­nyi gondról és problémáról, csupán néhány lényeges összefüggés kiemelésére van módja. Ezután legfontosabb tényként hangsúlyozta, hogy az 1972-es esztendő az élelmiszergazda­ságban dinamikus fejlődést mutatott. Az el­múlt évben az élelmiszergazdaság összességé­ben teljesültek a gazdaság- és termeléspoli­tikai célkitűzések. Fontos, az átlagostól eltérő tendenciák ér­tékelése is — hívta fel a hallgatóság figyelmét dr. Dimény Imre, így például a sertéstenyész­tésben jelentkező megtorpanás az állategész­ségüggyel összefüggő, váratlan tényezők kö­vetkezménye. A takarmányozás egyes prob­lémái is úgy hatottak, hogy a sertéshús-ellá­tásban elsősorban Budapest és a nagy ipari vidékek igényét tudjuk jelenleg biztosítani — mondta. A feltett kérdésekre válaszolva, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter szólt to­vábbá az intervenciós vásárlások jelentőségé­ről, a fehérjetartalmú takarmányok konjunk­turális átalakulásáról, valamint élelmiszer­­gazdaságunk külkereskedelmi tevékenységé­nek növekedéséről. A mérleghiányos szövetkezetek gazdálko­dási hibáit elemezve, dr. Dimény Imre ki­emelte, hogy ennek legjellemzőbb oka a ko­rábbi esztendők fejlesztésével összefüggő alap­hiányokra vezethető vissza. Egy másik kér­désre válaszolva kijelentette, hogy hazánkban a mezőgazdaság bővített újratermeléshez szük­séges önfinanszírozása, gyakorlatilag megte­remtődött. Természetesen, az átlagosnál rosz­­szabb körülmények között gazdálkodó szö­vetkezeteknél továbbra is nélkülözhetetlen az állami támogatás , a dotáció. Az elmúlt esztendő gazdálkodásának másik sajátossága — hallottuk a miniszter elvtárs­tól —, az élelmiszergazdaság egyes vertiku­mainak kialakulása, illetve a termelési rend­szerek térhódítása. A vertikális kapcsolatok jelentőségéről szólva dr. Dimény Imre rámu­tatott, hogy a mezőgazdasági termelőüzemek és az élelmiszerfeldolgozó vállalatok kapcso­latában a jövőben a végtermék-érdekeltség­nek kell dominálnia. A mezőgazdaság műszaki, anyagi ellátásá­val kapcsolatban Dimény elvtárs elmondta, hogy növekedett a gépi beruházások, és csök­kent az építési beruházások aránya. Napjaink legfontosabb feladata a megépült szakosított telepek hatékony működtetése, valamint a mezőgazdaság üzemi igényeinek megfelelő — gépekkel, berendezésekkel történő — korsze­rűsítése. Ennek érdekében intézkedések tör­téntek a mezőgazdasági gépgyártás fejleszté­sére. Végezetül a miniszter elvtárs örömét fe­jezte ki, hogy hallgatóink kérdései az agrár­­politika lényegbevágó problémáit érintették. Ez azt mutatja, hogy tanulmányaik folyamán ők maguk is keresik a jobb megoldásokat. Az életbe kilépő üzemszervező agrármérnö­köktől el is várható ez az érdeklődés, az, hogy ismereteiket az adott üzemre megfelelően adaptálva, meg tudják állni a helyüket! AZ­ ELMONDOTTAK után valószínűleg nem kell külön tanulságokat levonni az ag­rárgazdaságtani tanszék munkaértekezletéről — hiszen az oktatók-hallgatók ezen alkotómű­helyébe való rövid bepillantás, önmagáért beszél. Tormás László

Next