Mezőgazdasági Mérnök, 1984 (25. évfolyam, 1-14. szám)
1984-09-01 / 11. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 9 ÁRA: 1,40 FORINT , 1984. SZEPTEMBER H írtaaldasáil A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA Eredmények és lehetőségek egyetemünkön Beszélgetés dr. Bíró Ferenc rektorra! az új tanév feladatairól Dr. Bíró Ferencet három évvel ezelőtt választották meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorává. Most, egy vezetői ciklus lejártával, újabb három esztendőre szóló megbízást kapott. Tanév eleji interjúnkban először arról kérdeztük, hogyan értékeli a rektorrá választása óta eltelt időszakot az egyetem életében? ! Ha a három évvel ezelőtt magunk elé tűzött célokat öszszevetjük az elért eredményekkel, akkor, úgy gondolom, az elmúlt három év teljesítménye pozitívan értékelhető. A fő célok lényegében teljesültek. Sajnos, nem mindegyik maradéktalanul, s ebben rajtunk kívül álló tényezők is szerepet játszottak. Mit fogalmaztunk meg három esztendővel ezelőtt? Azt, hogy az egyetem fő feladata továbbra is jól felkészült agrármérnökök, gépészmérnökök kibocsátása mezőgazdaságunk számára, hogy az ezredfordulón a magyar mezőgazdaság ugyanúgy megállja a helyét az élenjáró mezőgazdasággal rendelkező országok sorában, mint a 70-es, 80-as években. Ehhez emelni kell az oktatás, nevelés, kutatás színvonalát. Ez persze nem új, az egyetem mindig is erre törekedett, mégis az oktatás-nevelés és a kutatás egységének következetesebb érvényesítése a képzés egész rendszerében erősítésre szorul. Az elmúlt három évben, a Politikai Bizottság 1981 -es határozata nyomán, az egész országban, így egyetemünkön is előtérbe került az oktatás korszerűsítése, színvonalának emelése — az oktatóknak, tanszékeknek, a karoknak és az egyetem vezetésének ez adta a legtöbb munkát —, emellett a kutatás is fejlődött az egyetemen, együtt a hallgatókkal — is a nevelés? — Ezen a területen gyengébben állunk. Itt is van haladás a korábbi évekhez képest, mégis, ha az elkövetkező időszakban valahol javítani akarunk munkánkon, akkor elsősorban a nevelésben szükséges az előrelépés. Mivel munkánk, fő céljának tekintjük, hogy az egyetemről szakmailag jól képzett, marxista szemléletű emberek kerüljenek ki, nem elég csak az órákat leadni, a gyakorlatot megtartani, hanem intenzívebben be kell kapcsolni a hallgatókat az egyetemi közéletbe és az egyetemi kutatómunkáiba. — Egyik évnyitói beszédében azt mondta, a tanár és a diák között nem kell feltétlenül meglennie a három lépés távolságnak. Ma is ez a véleménye? — Igen. Továbbra is vallom, hogy közvetlenebb kapcsolatot kell kiépíteni a hallgatókkal. A tanszékeken úgy kell tekinteni őket, mintha a tanszék munkatársai lennének. A tanszéki kutatómunkában való részvétel, az együttdolgozás óriási lehetőség a hallgató és az oktató számára egyaránt az elmélyülésre, szakmai fogások, módszerek megismerésére, illetve megismertetésére, a szakma megszerettetésére. — Tanár — diák közös munkáján, mint lehetőségen túl, Gödöllőn olyan speciális adottságok is vannak, amelyek az itt folyó képzésben előnyt jelenthetnek a többi agráregyetemmel szemben. Gondolunk itt a két kar közti átoktatás, áthallgatás lehetőségére, és arra, hogy a városban az egyetemen kívül még jó néhány agrárintézmény található. Ezekkel a lehetőségekkel mennyire élünk? — Még nem eléggé. Az új tantervek gyakorlati megvalósítása, tartalommal való megtöltése során feltett szándékunk, hogy ezeket az adottságokat is jobban kihasználjuk. Mind a karokon, mind a társintézményekben nagyon sok olyan szakember van, aki egyegy területnek kiváló ismerője, azonban tudását a testvérkar, illetve az egyetem oktatásában még nem kamatoztathatta kellően. Nemcsak az oktatásban, hanem minden téren, célunk egyébként, hogy az elkülönülés helyett az együttműködésit, együttgondolkodást erősítsük. — Kiválóak a feltételek Gödöllőn a sportoláshoz is. Ezzel élnek is a hallgatóink, ugyanakkor a közművelődés mintha kissé háttérbe szorult volna az egyetemen. *— Talán nem ez a legjobb kifejezés a helyzet jellemzésére, de valóban nem lehetünk elégedettek az egyetemi közművelődéssel. Több olyan emberre lenne szükség, aki elkötelezettséget érez egy-egy művészeti ág, a közművelődés ügye iránt. Feltétlenül szükségesnek tartom azt is, hogy a művelődési központ programjait, amelyek nagyon változatosak és tartalmasak, jobban figyelemmel kísérjük, és aktívabban kapcsolódjunk be munkájába. Mindenki képessége szerint — A vezetői munka legfontosabb része, a kádermunka szempontjából milyennek ítéli meg az elmúlt három évet? — Úgy érzem, hogy nagyon szívós, következetes erőfeszítéseink gyümölcse kezd beérni. Ismert az a törekvésünk, hogy az itt dolgozó oktatók, kutatók és az oktatásit segítő munkatársak mellé, az ő munkájukra is széleskörűen támaszkodva, az új feladatokat szem előtt tartva, a tudományterületüket kiválóan ismert, jól felkészült szakembereket hozzunk be az egyetemre. Az utóbbi három esztendőben több ilyen szakember került be egyetemünkre oktatónak és kutatónak. Csupán ebben az évben nyolc egyetemi tanári és hét docensi álláshelyet hirdettünk meg és töltöttünk be. Az erősítés elsősorban azokon a területeken történt, ahol úgy véljük, hogy az elkövetkező években az oktatásban és a kutatásban egyaránt előbbre kell lépnünk. Az emberi tényezővel persze nagyon csínján kell bánni, mert az emberek nem holt tárgyak, hanem emberek. Nem lehet meggondolatlanul, érdekeket, érzelmeket figyelmen kívül hagyva intézkedéseket hozni. A saját tevékenységét mindenki úgy ítéli meg, hogy az megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, sett, úgy is megítélheti, hogy talán többre is képes lenne, ami az esetek többségében biztosan igaz is. Vannak viszont új feladatok, amelyek új követelményeket támasztanak, s ezeknek a régi módon nem lehet eleget tenni. A megváltozott követelményeiket nem mindenki tudja teljesíteni, s ilyenkor személycsere szükséges. Ez nagyon nehéz dolog. Én annak a híve vagyok, hogy amíg feltétlenül nem muszáj, addig az egyetem egyetlen dolgozójától se váljunk meg, hanem keressük meg azt a területet, beosztásit, munkakört, ahol képességei, felkészültsége alapján a követelményeknek a legjobban meg tud felelni. Százfévsintartós beruházás — Az ország gazdasági helyzetéből adódóan elég szűkösek egyetemünkön a fejlesztési források. Hogyan gazdálkodtak velük? — A szűkösség ellenére sikerült az egyetem működésével kapcsolatos legfontosabb (Folytatás a 2. oldalon.) Képek a nyárról ! Július 9-től augusztus 5-ig tartott egyetemünkön a szép hagyományoknak örvendő építőtábor. Képünkön dr. Buják Gábor táborparancsnok soproni óvónőképzős lányokkal beszélget a munka szünetében Június 27-én, nagy figyelemmel kísért országos tanácskozást rendezett az egyetem és a tangazdaság az energiatakarékos talajművelésről. Felvételünk a gyakorlati bemutatón készült Cikkeink a 4., a 6. és a 7. oldalon olvashatók. Augusztus 23. és 30. között a számítógépekkel ismerkedhettek a gyerekek a számítóközpont KISZ-eseinek jóvoltából. Mint a képen is látható, a „hallgatók” élénk érdeklődést tanúsítottak a téma iránt (A FELVÉTELEKET BIHARI TAMÁS ÉS HUDETZ JÓZSEF KÉSZÍTETTE) Olvasóinkhoz! Lapunk a jövőben új köntösben, bővebb terjedelemben, havonta egyszer nyolc oldalon jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink megértéssel és,szeretettel fogadják ezt az egységesebb szemléletű, korszerűbben szerkesztett újságot, amely szándéka szerint jobban tükrözi majd azt az oktató-nevelő és kutató munkát, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folyik. Ahogyan az egyetem vezetése és irányítási rendszere korszerűsödik, úgy igazodik a lap ezekhez a kívánalmakhoz. Egyben szükségszerű lépés is volt a mostani, mert az eddigi egyetemi újság már — szűk terjedelme miatt — nem tudta maradéktalanul betölteni hivatását. Hiszen, mint ismert, korábban a Mezőgazdasági Mérnök havonta két alkalommal, hat-hat oldal terjedelemben látott napvilágot, majd 1984. január 1-től — a lap előállítási költségének megdrágulása miatt —, egy-egy száma már csak négy oldalon. A lapstruktúra arányai is elcsúsztak, a négy oldalból például a sport egyet elfoglalt, míg a riportok, a publicisztikai és más jellegű írások aránya nem volt megfelelő. A régi formában a lap tehát sem tartalmilag, sem a fejlődő egyetemi életnek már nem felelt meg. Ezért határozott úgy az egyetem vezetése és a lap szerkesztő bizottsága, hogy a lapot mind kivitelben, mind tartalmilag megújítja. Ismert dolog az is, hogy egy lap politikailag csak elkötelezett lehet, a Mezőgazdasági Mérnök is az. A lapkészítési módszert, a lap hangját, az újságkészítés stílusát olyanná akarjuk tenni, hogy az tükrözze az olvasó véleményét és az egyetemen folyó oktató-nevelő-kutató munkát. Természetesen a régi lapból — formában és tartalomban egyaránt — megtartjuk mindazt, ami jó volt, s egyben a hagyományokat ápolva, szeretnénk olyan újságot készíteni, hogy az megfeleljen mind az egyetemi vezetésnek, mind az olvasói igényeknek. Szeretnénk lapunkban rögzíteni, megírni az egyetemi élet szinte minden fontos mozzanatát, több helyet biztosítani a politikai, mozgalmi, társadalmi eseményeknek, a KISZ-munkának, a kollégiumi életnek. Politikai jegyzetek címmel egy sorozatot indítunk. Ebben az országos és az egyetemi életet érintő politikai, társadalmi és kulturális eseményekről mondjuk el véleményünket röviden, publicisztikai formában. Szeretnénk, ha az egyetem és a karok vezetői, tanszékvezetők és tanárok az eddiginél többet írnának lapunknak a különböző kérdések*. Jol,t helyt adunk minden gondolatébresztő, az egyetem fejlődését elősegítő írásnak, de fenntartjuk a jogot, hogy ha azzal a szerkesztőség nem teljesen ért egyet, írásban reagáljunk, illetve a cikkekkel vitatkozzunk. Azt is szeretnénk, ha az olvasók is hallatnák szavukat, elmondanák véleményüket lapunkról, az egyetemet érintő dolgokról. Indítunk néhány sorozatot is, az eseményeket, tudósításokat, híreket is bővebb terjedelemben kívánjuk közölni. Bízunk benne, hogy az új kivitelű és tartalmú lap megnyeri olvasóink tetszését és azzal is támogatják elgondolásainkat, hogy rendszeresen megvásárolják a megújhódott Mezőgazdasági Mérnököt. A szerkesztőség Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtára GödölL Egyetemtörténeti K. gy. új tanterv a karokon Az egyetemi tanács, június 28-i ülésén, megvitatta az új kari tanterveket. A testület ülésén részt vett Balaton Gyula művelődési minisztériumi tanácsos, Szabó Gyula, a MÉM szakoktatási és kutatási főosztályának helyettes vezetője és dr. Pekliné Joó Katalin, a városi pártbizottság titkára is. A hozzászólók egyöntetű véleménye az volt, hogy a gépészmérnöki kar tanterve igen nagy körültekintéssel, céltudatossággal kialakított, kiforrott anyag, a mezőgazdaság-tudományi kar tanterve azonban még több helyen pontosításra, kiegészítésre szorul (ez a nyáron — a tanács javaslatai alapján — megtörtént). Élénk vita bontakozott ki a vállalatgazdasági agrármérnöki szak elnevezés helyességéről és a képzés tartalmáról csakúgy, mint a gyöngyösi vállalatgazdasági üzemmérnökképzésről. A művelődési minisztérium képviselője a hagyományos üzem-, illetve ágazatszervező képzés mellett tört a lándzsát, hangsúlyozva a munkaszervezés fontosságát, a tan■tervek készítői szerint viszont a mezőgazdasági vállalatok ma már sokkal inkább vállalatgazdasági szakembereket igényelnek. Az egyetemi tanács ez utóbbi álláspontot tette magáévá, és kérte, a MÉM intézkedjen, hogy a gödöllői üzemszervezési szak és a gyöngyösi főiskolai kar képesítési elnevezése üzemszervező agrármérnökről, illetve üzemszervező üzemmérnökről vállalatgazdasági agrármérnökre, illetve válalatgazdasági és üzemmérnökre módosuljon. A vita után az egyetemi tanács egyhangúlag elfogadta az okleveles agrármérnökképzés célját és általános tantervi irányelveit, valamint az okleveles agrármérnöki, vállalatgazdasági agrármérnöki, szakfordító agrármérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki és vállalatgazdasági üzemmérnöki tantervet, azzal, hogy azok 1984. szeptember 1-i hatállyal, felmenő rendszerben kerüljenek bevezetésre. Egy év múúlva — az új oktatási törvényt is figyelembe véve — a karok, illetőleg az egyetem vezetése a tanterveket felülvizsgálja, a tapasztalatokat értékeli, ds intézkedést tesz a szükséges, korrekcióra, illetőleg a tantervek véglegesítésére — hangsúlyozta végül az egyetemi tanács határozata.