Mezőgazdasági Mérnök, 1987 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
A mezőgazdasági gépészmérnöki kar A mezőgazdasági gépészmérnöki kar történetét 1951- től számíthatjuk. A képzés beindulása óta karunkon mintegy 4500-an szereztek diplomát. Többségük az ötéves nappali képzés keretében, de nem lebecsülendő azok száma sem, akik levelezőként végeztek. Hazánk mezőgazdasága az elmúlt két évtizedben gyökeres változáson ment keresztül. Olyan iparszerű technológiák alakulnak ki, amelyekben erőben háttérbe szorult az időjárási tényezőknek a célkitűzéseket befolyásoló hatása. Ugyanakkor meghatározó jelentőségűvé vált a termelés magas színvonalú gépesítettsége az egyes technológiai fázisok időben történő végrehajtása és a szigorú technológiai fegyelem megtartása. A mezőgazdasági termelésben ma már megtalálhatók a legkorszerűbb gépek és berendezések, a hagyományos értelemben vett traktoroktól kezdve az elektronikán át egészen a robottechnikáig. Jelenleg közel 55 000 traktor, 32 000 tehergépkocsi, 12 300 kombájn és még számos munkagép, berendezés és műszer található a mintegy 120 állami gazdaságban és 1280 termelőszövetkezetben. Ennek az óriási értékű gépparknak a termelési célkitűzések szolgálatába állítása a mezőgazdasági gépészmérnök egyik legszebb és legfontosabb tennivalója. Megvalósítása közben feladatai közé tartozik a többi között: — a termelőfolyamatok műszaki irányítása; — a korszerű, megbízható nagy termelőképességű géprendszerek kialakítása, beszerzése, felújítása, pótlása; — a mezőgazdasági nagyüzem gépi berendezéseinek karbantartása, javítási munkálatainak megszervezése, irányítása; — az üzemeltetéshez szükséges alkatrészellátás, -gyártás, -javítás rendszerének fejlesztése, irányítása; — a szocialista nagyüzem energetikai feladatainak megoldása, az ésszerű energiagazdálkodási teendők megszervezése, kidolgozása, végrehajtása; — műszaki jellegű melléküzemági tevékenységek irányítása; — új, korszerű technológiai folyamatok elterjesztése, kidolgozása, a műszaki-gazdasági feladatok megoldása; — az üzem műszaki szakembereinek irányítása, munkájuk megszervezése, szakmai továbbképzésük biztosítása; — a termelőüzem tervcéljainak kimunkálása, a többi szakemberrel együtt a mezőgazdasági vállalat vezetése, stb. Az előbbieken kívül a kar felkészít a mezőgazdasági gépek és berendezések szerkesztésével és gyártásával kapcsolatos mérnöki feladatok ellátására, a közéleti, a vezetői, a szakigazgatási, a szakoktatási, a tudományos kutatási és a gépkereskedelmi tevékenységre is. A mezőgazdasági gépészmérnöki karon végzett szakemberek alkalmassá válnak a mezőgazdasági termelés fejlődésével járó technológiai és technikai változások gyari bér fogadására, értékelésére és gyakorlati" Megvalósítására. " , Az időt álló alap- és szakképzés biztosítja az oktatás magas fokú rugalmasságát, az ismeretanyag folyamatos fejleszthetőségét, valamint a tudás konvertálhatóságát. Az oktatásban a műszaki-biológiai-ökonómiai komplexitásra, továbbá a kiscsoportos elméleti, gyakorlati és termelőüzemi oktatási formák növelésére törekszünk. Az oktatott tárgyak sikeres elsajátítása után a gépészmérnökképzést a diplomaterv megvédésén alapuló államvizsga zárja le. A hallgatók az érdeklődésüknek megfelelő diplomatervtémát a hatodik félévben választják ki. A választott téma sikeres kidolgozásához több mint hatvan, úgynevezett blokktantárgyból képzett ismeretcsoport és számos fakultatív tárgy között választhatnak. Az egyetemi felvételre jelentkezők az adott tanévben csak egy hazai felsőoktatási intézményhez nyújthatják be felvételi kérelmüket. A sorkatonai szolgálatot teljesítők nappali tagozatra csak az illetékes hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság engedélyével jelentkezhetnek. A levelező tagozatra azok a munkaviszonyban álló dolgozók kérhetik felvételüket, akik középiskolai végzettséggel vagy felsőfokú intézményben szerzett oklevéllel rendelkeznek, és mezőgazdasági üzemben, vállalatnál, a kutatás vagy az igazgatás területén dolgoznak, illetve társadalmi szerveknél az ágazattal kapcsolatos munkakört töltenek be. A felvételi vizsga tantárgyai rr mind a nappali, mind a levelező tagozaton fizika és matematika, amelyekből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. A szakirányú szakközépiskolákban végzetteknek azonban — ha ezt a szándékukat a jelentkezési lapon is megjelölik — lehetőségük van a fizika tantárgyat az írésben és a szóbeli vizsgán egyaránt szakmai tárggyal helyettesíteni. A felvételi vizsgatárgyak tematikája és a helyettesítő tantárgyak jegyzéke megtalálható a Művelődési Minisztérium által minden évben kiadott Magyar Felsőoktatási Intézmények című tájékoztatóban. A képzési idő nappali tagozaton 5, levelező tagozaton 6 év, az üzemmérnöki kiegészítő képzésben 3 és fél év. A gépészmérnökképzés során a kötelező elfoglaltságon túl egyre nagyobb jelentőségű a hallgatók önálló tevékenysége. A különböző szakterületek jó lehetőséget kínálnak egyes elméleti, de gyakorlati vonatkozásokban is hallgatóinknak az elmélyült munkára. A választott feladatokat önállóan vagy teamekben vizsgálják, tanulmányozzák. A különböző tanszékeken folyó kutatásokba bekapcsolódva, részfeladatok kidolgozására is mód nyílik, amelyekből ugynevezett tudományos diákköri dolgozat készülhet. Minden évben megrendezzük a tudományos diákköri konferenciát, ahol hallgatóink ismertetik önállóan végzett munkájukat. A TDK-munka magas színvonalát bizonyítja, hogy diákköröseink jelentős része országos, illetve nemzetközi konferenciákra is eljut, s ott szintén eredményesen szerepel. Segítik az önállóságot a megyei diákklubokban kapott feladatok is, többek között a megyék által meghirdetett pályázatok, amelyek témáit a hallgatók TOK vagy diplomamunka keretében dolgozhatják ki. A konkrét feladatok révén szoros kapcsolat alakulhat ki a gyakorlati élettel. A végzett gépészmérnökök legnagyobb részben a mezőgazdasági üzemekben helyezkednek el. Egy-egy pályázóra 3,4 állás jut. A mezőgazdasági üzemek megbecsülik a karunkról kikerült fiatalokat, a legtöbb esetben lakást is biztosítanak számukra. Dr. Vajdai János egyetemi docens Álláskínálat A GATE Nyisztor György Kollégiuma állást hirdet az 1987. szeptember 1-jével megüresedő gondnoki helyre. Jelentkezni március 31-ig a kollégium igazgatójánál lehet! Mezőgazdasági Főiskola, Nyíregyháza A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a GATE-val közös felvételi vizsgákat tart, s annak nincs elvi akadálya, hogy a hallgatók átlépjenek az egyetemi gépészkarról Nyíregyházára , és megfordítva. A Nyíregyházi Mezőgazdasági.Főiskolán az i azefmi mérnökképzés gépjavító szakon és repülőgépvezető ágazaton történik a tanulmányi idő három év. A gépjavító szakon olyan főiskolai színvonalú elméleti ismeretekkel és gyakorlati készséggel rendelkező mezőgazdasági gépész üzemmérnökök képzése a cél, akik a mezőgazdasági gépészmérnökök irányítása mellett alkalmasak kisebb, speciális területű mezőgazdasági gépészeti egységek vezetésére, s a gyakorat igényeinek megfelelően önmagukat továbbképezni képesek. A megszerzett ismeretek birtokában a gépjavító szakon végzettek az alábbi munkakörök betöltésére válnak alkalmassá: — a szakirányú képzésnek megfelelő mezőgazdasági gépészeti telepeken (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mg. gépjavítóés gyártó vállalatok) irányító munkakör betöltésére; — a szakigazgatási, kereskedelmi szerveknél, termeltető vállalatoknál, társulásoknál, egyesületeknél, intézményeknél szakelőadói, szaktanácsadói munkakör betöltésére. A repülőgépvezető ágazaton olyan művelt, gyakorlati szakemberek kibocsátása a cél, akik a korszerű természettudományos, mezőgazdasági, általános repülő üzemmérnöki és repülőgépvezetői ismereteken és szemléleteken nyugvó ismeretanyag birtokában mezőgazdasági repülőgépvezető, közforgalmi repülőgépvezető, repülőgép üzemeltető szakterületen az alábbi feladatok ellátására alkalmazhatók: — önálló repülőgépes mezőgazdasági munkák végzésére merevszárnyú repülőgéppel, átképzés után helikopterrel; — mezőgazdasági repülőgépek üzemeltetésével kapcsolatos műszaki problémák irányítói szintű megoldására; — légi mezőgazdasági munkák szervezésére és irányítására, a meglelő gyakorlatot biztosító Malév-átképzés után közforgalmi repülőgépen másodpilótái munkakör ellátására. A repülőgép vezető ágazaton végzettek elsősorban a MÉM repülőgépes szolgálat keretén belül, mint repülőgépvezetők dolgozhatnak. Alapfokú közforgalmi repülőgépvezetői képzettségük azonban egyéb területen is lehetővé teszi munkavállalásukat. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika. A szóbeli vizsgák keretében általában két feladatot kell megoldani. Az elméleti kérdések a feladatokhoz kapcsolódnak. A repülőgépvezető ágazatra — a speciális kiképzés miatt — a jelentkezési felső korhatár 23 év. Az ide jelentkezőknél feltétel még a polgári repülőgépvezetőkre előírt egészségügyi alkalmasság is. Erre a kétnapos vizsgálatra a felvételi vizsgákat megelőzően a beosztást a főiskola készíti el. A vizsgálat helye Budapest. Az egészségügyileg alkalmatlan jelentkezők lehetőséget kapnak arra, hogy kérjék átirányításukat a gépjavító szakra. A repülőgépvezető ágazatra felvételt nyert hallgatók is, a törvényben előírtaknak megfelelően tanulmányaik megkezdése előtt katonai szolgálatra vonulnak be. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán 1979. szeptember 1-jétől, a karok megszűnésével, korszerűsített — intézeti — szervezeti formában folyik a képzés. Az oktatási feladatokat elsősorban a főiskola három nagy oktatási szervezeti egységében amezőgazdasági gépészeti intézetben, a repülőgépvezető intézetben és a társadalomtudományi intézetben dolgozó 62 oktató látja el. Az intézetek mellett a főiskola fejlődő könyvtára, kollégiuma és a MÉM tsz repülőkiképző bázisa segíti az oktató-nevelő munkát. A mezőtúri hallgatók a hetesi gyakorlat keretében a tanüzemi szervizszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a legújabb gépekkel ismerkednek Mezőgazdasági gépészmérnökök ballagása NAGY CSABA FELVÉTELE Gépészkari kuriózumok A keretként megjelentetett gépészmérnöki kari ismertető feltétlenül kiegészítésre szorul néhány olyan ténnyel, amelyek a kar újító szellemét demonstrálják. Az orosz szakfordítói szak beindulása óta rendszeresen utazhatnak a szak hallgatói a moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Műszaki Egyetemre. A nyolcadik félévben ott tanulnak, s közben elmélyíthetik nyelvismeretüket is. Két esztendeje a Drezdai Műszaki Egyetem mezőgépészeti szekciójával (karával) is megállapodtak abban, hogy az oktatók cseréjén kívül a hallgatók számára is lehetőséget teremtenek egy-egy féléves külföldi tanulásra. Tavaly már öt végzős hallgató tanulhatott ennek eredményeképpen az NDK-ban két tárgyat németül, s természetesen vizsgáikat is németül tehették le. A szaktantárgyak megismerése mellett módjuk nyílott heti négy órában „csupán” a nyelvi ismereteik elmélyítésére is, miközben diplomatervüket magyarul írhatták. Hazatértük után pedig azonnal mehettek is az állami nyelvvizsga bizottság színe elé .. . Helyettük ugyancsak végzős NDK hallgatók érkeztek ősszel Gödöllőre, hogy a szaktanszékeken kívül a MÉM Műszaki Intézetében készíthessék el diplomatervüket. A külföldi részképzés kibővülését jelzi az is, hogy a hollandiai Wageningenben is tanulhatott gödöllői gépészhallgató. Ez évtől már egyszerre két hallgató utazhat Hollandiába, ahol két angolul oktatott tárgyon kívül magát az angol nyelvet is módjukban áll mélyebben elsajátítani. A tervek között szerepel, hogy francia, görög és NSZK-ben egyetemekkel is kiépítenek majd hasonló jellegű kapcsolatokat. Ily módon a hallgatók — miként a céhlegények — világot láthatnak, nyelvet tanulhatnak, s szakmai tapasztalatokat szerezhetnek más országokból is. A már említett orosz szakfordító hallgatókon kívül ugyancsak kettős diplomát szerezhetnek azok a hallgatók, akik a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjával végzik el a gépészmérnöki kart, s a gépészmérnöki diploma mellé a tiszti rendfokozattal együtt páncélos és gépjárműtechnikai mérnöktiszti diplomát is kapnak. Ugyancsak a második diploma megszerzését teszi lehetővé az a legjobban tanuló hallgatók számára nyújtott lehetőség, hogy a Tanárképző Intézetet is a nappali tagozaton elsajátított ismeretekkel egy időben szerezhessék meg, s így középiskolai tanári diplomát is kaphassanak. A tanulmányi kötelezettségeiket, jól, vagy kiválóan teljesítők megpályázhatják az úgynevezett egyéni tanulmányi rend kedvezményt, ami azt jelenti, hogy az órák egy részére egyáltalán nem kell járniuk, s a vizsgarendjüket is maguk állíthatják össze. Persze cserébe a kar elvárja, hogy az órakedvezményt kiemelkedő közösségi munka, vagy magas színvonalú kutató-fejlesztő tevékenység, esetleg nyelvvizsgára való felkészülés ellentételezze. B. F. Mezőgazdasági gépész üzemmérnök-képzés A mezőtúri mezőgazdasági gépészképzés több mint negyedszázados. 1950-től 1960-ig mezőgazdasági gépésztechnikusokat, 1960-tól 1972-ig pedig felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikusokat képeztek. A mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai kar 1972- ben jött létre (a Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezetén belül), az akkori felsőfokú mezőgazdasági technikum átszervezésével. A mezőtúri főiskolai kar 1986. szeptember 1-jétől a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karaként (mezőgazdasági gépészüzemmérnöki főiskolai kar) működik, úgy, hogy tevékenysége — képzési célkitűzése — változatlan maradt. A mezőtúri főiskolai karon egységes (szakosodás nélküli) alapképzés folyik nappali és levelező tagozaton egyaránt. Az 1981-ben bevezetett tanterv alapján történik az oktatás, s ez mennyiségileg összesen 3469 órát jelent, amely 1231 elméleti és 2238 gyakorlati órára oszlik. Az említett óraszámok a termelőüzemi gyakorlatok óraszámait is tartalmazzák, s arányaiban azt jelentik, hogy az elméleti órák 36 százalékos, a gyakorlati órák pedig 64 százalékos részarányt képviselnek. A 24 oktatott tantárgy megfelelő összhangban és egymásraépültségben testesíti meg a mezőgazdasági gépész üzemmérnökképzés oktatási célkitűzéseit. Az utóbbi öt évben nappali és levelező tagozaton összesen 542 mezőgazdasági gépész üzemmérnöki diplomát adtunk ki. A nappali tagozaton oktatási évenként változóan 245-255 fő tanul, levelező tagozaton pedig a létszám 88-138 fő között változott. Tíz megyére kiterjedő beiskolázási tevékenységet folytatunk, 150 középiskolával tartunk fenn állandó, közvetlen kapcsolatot. A mezőgazdasági gépészeti szakmát választó és a főiskolai karra jelentkező pályázók felvételi vizsgára való felkészülését levelezéses rendszerű, s intenzív bentlakásos felvételi tanfolyamokkal is segítjük. A főiskolai karon végzett hallgatóknak elhelyezkedési gondjaik nincsenek, többszörös álláskínálatból választhatják ki a nekik megfelelő munkahelyet. Az utóbbi öt év átlagában hallgatóinknak több mint a fele társadalmi ösztöndíjasként helyezkedett el. A fennmaradó részarányba tartozó hallgatók pedig a kiírt álláspályázatok alapján választottak munkahelyet. (Az utóbbi 5 év átlagában az álláspályázatok száma 2,1-szerese a végzősök számának.) Szisztematikus előkészítő és elemző munka eredményének tekinthető az 1981-ben bevezetett szakosodás nélküli oktatást képviselő tanterv, melynek az oktatási reform szellemében történő módosítása 1984-ben történt meg. Az új tantervhez kötődő képzési célkitűzés szükségessé tette a tantárgyi törzsanyagok újbóli áttekintését, illetve kialakítását. Ez a korábbi időszaknál nagyobb mértékűjegyzetírási tevékenységben, az oktatási törzsanyagok intenzívebb módosításában realizálódott. Az utóbbi öt évben a főiskolai karon összesen 43 új jegyzetet adtunk ki, melynek jelentős része egységes jegyzet a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolával. A tananyagfejlesztési tevékenységünk során külön is figyelmet szentelünk a mikroelektronika és a számítástechnika témakörökre. Bővítettük nyelvoktatási lehetőségeinket, a fakultatív oktatási lehetőségek növelésével. A gyakorlati oktatás új rendszerét alakítottuk ki tangazdaságunkkal és bázisgazdaságainkkal (12 mezőgazdasági vállalat) egyetértésben. Mindez a hallgatók magasabb szintű gyakorlati képzését és a karon történő felsőfokú oktatás gyakorlatcentrikusságának fokozását segíti elő. A mintegy 300 főt foglalkoztató tanüzem (100 millió forintot meghaladó évi termelési volumennel), a mezőtúri főiskolai kar szerves részeként biztosítja a gyakorlati oktatás „klinikai” jellegű hátterét. Az üzemmérnökjelöltek a tanüzem szolgáltató- és termelőtevékenységéhez kapcsoltan, valóságos üzemi körülmények között szerezhetik meg a szükséges gyakorlati ismereteket. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, a tartós többletterhelést elviselő, a közösségi munkában élenjáró hallgatók számára egyéni tanulmányi rend szerinti tanulás lehetőségét, s ennek részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán időveszteség nélküli (7. oktatási félév) továbbtanuláshoz szükséges különbözeti vizsgák letételét, vagy középfokú nyelvvizsgára felkészítő nyelvtanulás lehetőségét teremtjük meg. Ugyancsak fejlődik a hallgatók egyéni továbbképzését szolgáló tanórán kívüli szakmai munka, melynek színterei a kollégiumi szakkörök, a tudományos diákköri tevékenység, s az újabban alakult hallgatói megyei körök (Szolnok, Tolna, Bács-Kiskun). Szilárd bázisa a kollégium a rendszeresen szervezett TIT- tanfolyamoknak (a végzős hallgatók túlnyomó többsége TIT- előadói igazolványt kap). Megfelelő feltételekkel szolgálja az átadott ifjúsági klub is a hallgatók szabad idejének hasznos eltöltését. Az ifjúsági klub a közművelődési bizottság operatív irányításával működik. Két éve kezdte működését a zárt körű társadalmi filmszínház. A végzős (valétáló) hallgatóink hagyományápoló kiemelt rendezvénye a valétanapok. Az oktatás tartalmi fejlesztésével szinkronban külön is ki kell emelni az oktatástechnika és a számítástechnika fejlődését, amelyet a zárt láncú videóhálózat kialakítása, az oktatástechnikai eszközök tanórákon való nagyobb mértékű és hatékonyabb alkalmazása is fémjelez. A szaktanszékeinkhez tartozó mezőgépészeti laboratóriumok magas technikai szinten töltik be az alapképzéshez, illetve a továbbképzéshez rendelt funkciójukat. A számítástechnika tantárgyi törzsanyagának fejlesztéséhez párosult a számítóközpont kialakítása, s az oktatásba történő beüzemelése, valamint a személyi számítógépekkel felszerelt szemináriumi szaktanterem kialakítása. A képzés keretei és feltételei komplexen biztosítják olyan gyakorlati irányultságú, tudományos alapokra épülő mezőgépészeti elméleti és gyakorlati ismeretekkel, és a termelés igényeit kielégítő gyakorlati jártassággal, valamint biológiai és ökonómiai tájékozottsággal rendelkező szakemberek képzését, akik képesek a mezőgazdasági üzemek gépesítési és gépüzem-fenntartási feladatainak közvetlen irányítására, ellenőrzésére és fejlesztésére, valamint, a mezőgépészeti szakterület meghatározott szintű (gépészmérnök operatív irányítását, feltételezve), termelési feladatainak elvégzésére A mezőgépészeti szakmat választók — a szakismeretek birtokában — ragyogó környezetben dolgozhatnak majd, és sok sikerélményt nyújtó megbecsült életpályát alapozhatnak meg Dr. Sinóros-Szabó Botond oktatási főigazgató-helyettes