Mezőgazdasági Mérnök, 1988 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZAM IPro 1 . ÁRA: 1,80 FORINT . 1988. JANUÁR Mezőgazdasági Mérnök A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJAШ штшш— ———— Gödöllői mezőgazdasági tudományos napok Kutatási-fejlesztési tanácskozás intézményünkben Nagyszabású gépész-show színhelye volt intézményünk január 19-én és 20-án, amikor itt rendezte meg az MTA— MÉM agrár-műszaki bizottsága a mezőgazdasági, az erdészeti és faipari szakemberek számára immár hagyományos kutatási-fejlesztési tanácskozását. ■ Mint azt dr. Petrasovits Imre rektor köszöntőjében elmondotta, ez a 12 éve rendszeresen megtartott rendezvény mintaértéket hordoz, ugyanis elengedhetetlenül fontos fóruma a kutatóintézeti, az egyetemi és a gyakorlati szakemberek véleménycseréjének, mely megtermékenyítheti a kutató és a felhasználó szervezetek együttműködését. De e tanácskozás fontos azért is, mert a fiatal szakemberek számára bemutatkozási fórumot jelent, s hozzájárul ahhoz is az ilyen jellegű tartalmas nemzetközi szintű találkozó, hogy Gödöllő a valóságban is agropolisszá váljék. A rektori megnyitót követően Botka László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkatársa az elektronizálási kormányprogram végrehajtásáról beszélt, dr. Hajdú József, a MÉMMI tudományos főosztályvezetője pedig a mezőgazdasági gépesítési programos kutatások helyzetéről és elmúlt kétévi eredményeiről szólt. A plenáris ülést követően az ország minden pontjáról összesereglett szakemberek nyolc különböző szekcióban két napon át folytatták a tanácskozást, és vitatták meg a konzultációs témákat. F. A résztvevők egy csoportja a tanácskozáson Rektorunk üdvözölte a megjelenteket BÁNKUTI PÉTER FELVÉTELEI Az óév utolsó pártbizottsági ülésének témája az egyetem oktatás- és szervezetfejlesztési koncepciójának gyakorlati megvalósítása és a további feladatok voltak. Dr. Petrasovits Imre rektor szóbeli kiegészítése alkalmával szólt arról, hogy néhányan úgy vélték, túl sok az írásos (egyébként bárki által hozzáférhető) javaslatban a végrehajtandó feladat. A rektor véleménye szerint azok három évre szólnak, s mindenki felfedezheti benne azon részeket, melyek reá vonatkoznak. Az ott megfogalmazottak közül mindenkinek szelektálva arra kell koncentrálnia, amely a saját tevékenységi területére vonatkozik. Beszélt arról is, hogy erősíteni kell az önállóságot és az együttműködési készséget egyaránt. Ezt kifejtve mondotta, hogy az önállóság kari szinten elfogadható, azonban az együttműködési készség, képesség még kívánnivalót hagy maga után. A tanszékek viszonylatában azonban gondot jelent az önállóság és az együttműködési készség egyaránt. Meglehetősen furcsának tartotta rektorunk azt a tényt, hogy néhány vezető értetlenül áll, ha valamilyen feladat végrehajtását határideje lejártakor számonkérik rajta. A vitában felszólalók egyike felhívta a figyelmet arra, hogy a nem túl távoli jövőben már komoly gondot jelent a kollégiumi szálláshelyek akut hiánya, s az elsősorban a magyar hallgatók politikai hangulatát rontja. Különösen kellemetlen lehet majd ez a tény akkor, ha már a mostani gyöngyösi hallgatók is ideérnek. A megoldás már nem sokáig várathat magára. Más azt tette szóvá, hogy a kibontakozás érdekében a drága „tudományos turizmust” (értsd: értelmetlen utazgatásokat) sem ártana jobban kordában tartani. Ami az előző felvetést illeti rektorunk szerint lehetőség lehet a kollégiumi szálláshelyek bővítésére épület vásárlása, egy új épület építése (melyre minimálisan 200 millió forint kellene), a fizetővendégszolgálat igénybevétele, illetve a posztgraduális oktatásban részt vevő hallgatók szállásigényének csökkentése. Hogy mely variáció, illetve melyek kombinációja segít a gondokon, még nem eldöntött tény, de hogy valamit sürgősen tenni kell, azzal mélyen egyetértett rektorunk. — b — pártbizottsági ülés Az egyetemi peresztrojka gondjai Ha folytatnánk a címben megkezdett cigánynótát és főbe akarnánk lőni kanállal magunkat, igyekezni kell, mert lassan nem lesz mivel. Ugyanis a kanál, a villa és a kés meglehetősen fogyó eszköz. Mármint az egyetemi étkezdében. Mint hallom, ha a fogyás „dinamikája” némileg nem csökken, még négy hónap, és elfogynak a december 9- én szolgálatba állított, meglehetősen tetszetős „eszedigék”. A történetben egyébként vannak elgondolkodtató, szociológiai szempontból is érdekes részletek. Ugyanis az evőeszköz-triumvirátus közkézre bocsátott ezer darabjából már, csak 754 villa, 785 kanál és 793 kés található meg (január 15-ei adat). Ezek szerint, teljesen érthető módon, az éhező nép közül a legtöbben villát szeretnének maguknak, valamivel kevesebben hisznek abban, hogy lesz leves, amit kanállal ehetnek, viszont hogy húst is, nos úgy tűnik, abban bíznak a legkevesebben, tehát a kések érezhetik magukat a legnagyobb biztonságban. Az is figyelemkeltő momentum, hogy a konyha vezetője, Nagy Ferencné (Erzsike), ha hosszabb időre elhagyja szolgálati helyét, tehát éjszakára és hét végére, széfként funkcionáló szekrényébe zárja az értékes kincseket, még a látszatát is kerülendő annak, hogy netán a konyhán magán tűnnek el az evőeszközök. Persze mit számíthat ez egy olyan profi eszmálytolvajnak, aki még — miként azt a Kék Fényben láthattuk — attól sem riad vissza, hogy daruskocsit szerezzen magának, s úgy ahogy van, szekrényestül zsákmányolja el az értékes (most pénz helyett) evőalkalmatosságokat. De a széfbe el nem zárt, rendszeresen végtelen idejű portyára induló poharak, sőt vizeskancsók, kistányérok és egyéb, az evésnél (a kultúráltnál) egyébként nélkülözhetetlen kellékek még mindig nem érezhetik magukat teljesen védettnek. Mi hát a teendő? — kérdezhetnénk Lenin után szabadon, aki persze ennél fogasabb kérdésre kereste a választ, de talán erkölcsiekre is, így esetleg e helyütt is jogos feltenni. Állítsanak minden étkező mellé egy rendészt? Kissé megdrágítaná az akciót, de talán lenne némi foganatja. Vagy szereljenek minden kanálra, villára és késre egy csipogót, mint a mostanában divatos kulcsőrre? Ez is pénzbe kerül, de nagyobb baj, hogy akkor esetleg — figyelembe véve a lopások tömeges jellegét — nem lehetne se tanulni, se dolgozni az éktelen csipogástól, olyan lenne az egyetem, mint egy keltető. Netán oly módon, mint a repülőtéri ellenőrzéseknél, mindenkinek át kellene haladni az étkezdéből kifelé menet egy detektoros ellenőrzőkapun, s akkor csak egy helyen csipogna valami. Ez sem az igazi, mert akinek platina van beépítve szervezetébe, netán fémfoga van (esetleg vasszigora), az állandó macerának volna kitéve. Talán az volna a legcélravezetőbb, ha mindenki hozna magával mindent, ami az evéshez szükséges, tálcát, mély tányért, lapos tányért, kanalat, kést és villát, süteményes tálkát, s a többit. Egycsapásra megszűnne a reklamáció a mosogatás elégtelenségei miatt, mindenki olyan készletből enne, amilyen van neki, illetve amilyennel pukkasztani akarja a kollégáit, asztaltársait. Mert így sajnos csak azok pukkadnak meg mérgükben, akik szerettek volna kulturáltabb étkezési lehetőségeket és körülményeket teremteni az étkezdében, s persze azok is, akikben van valami jóérzés és becsület. Dokodi Ferenc Adjatok egy kanalat! Hr Sokan voltak, akik kacagva tanultak .. . ... ám a vizsgáztatókkal szemben ülve lehervadt arcukról a mosoly (Vizsgariportunk a lap 4. oldalán található.) BOKODI FERENC ÉS TÖRÖK TÜNDE FELVÉTELEI Ünnepi munkásőregység-gyűlés A „Kolzi János” munkásőregység január 8-án tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlését. Az egységgyűlésen egyetemünk képviseletében részt vett többek között dr. Janik József rektorhelyettes és Flórisné dr. Sipos Ida, az MSZMP egyetemi bizottságának titkára. Az ünnepségen Várnagy Attila, az egység parancsnoka számolt be az 1987-es kiképzési évben végzett munkáról, részletesen értékelve az alegységek tevékenységét. Az előző évben végzett munkája alapján az egyetemi szakasz nyerte el az Egység Kiváló Szakasza címet és vehette át az érte járó vándorzászlót. Kiváló Munkásőr kitüntetésben részesült dr. Balogh János, a szakasz tagja, Kiváló Parancsnok kitüntetést vehetett át Majdányi József, az egység anyagi-technikai szolgálatvezetője. Az egységparancsnok beszámolójában szólt arról is, hogy ez év januárjától az egységet egy századdal bővíteni kell. Az új század bázisa az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának döntése alapján a Gödöllői Agrártudományi Egyetem lesz. Az egységgyűlésen került sor az előképzős munkásőrök eskütételére, akik között hat egyetemi hallgató és három egyetemi dolgozó volt. A hallgatók közül Fehér Gábor II., Borsos Lajos III., Kocsmár László III., Polenszki András III., Major László V. évfolyamos gépészmérnöki kari hallgató és Jámbor Attila IV. évfolyamos mezőgazdaság-tudományi kari hallgató, dolgozók közül pedig Krizsán János traktoros (lúdtenyésztési kutatóállomás), valamint Kispál Tibor aspiráns és Kiss Mihály tanszéki mérnök (trópusi és szubtrópusi mezőgazdasági tanszék) tett esküt. Dr. Sassy László századparancsnok Új fakisli&fél tárgyak Előadó: Makovecz Imre Makovecz Imre Ybol-díjas építész fakultatív tantárgyat indít egyetemünkön. A mezőgazdasági építészeti és műszaki környezettervezési tanszék keretében a világhírű építész fakultatív tantárgya 1988. első félévében kezdődik. Címe: A magyar vidék építészete. A tantárgy célja, hogy a vidéki települések építészetének és kulturális életének változásain keresztül vizsgálja a társadalmi és politikai környezetet, a mezőgazdasági termelési mód hatását az életminőség alakulására, felhívja a figyelmet az agrárértelmiség cselekvésének lehetőségére, korlátaira és felelősségére. Az előadások, beszélgetések, viták kéthetenként hétfőn délután lesznek. A tárgy részletes programja a gépészmérnöki kar dékáni hivatalában található. . A fakultatív tantárgyat a gépész IV—V. éves hallgatók részére hirdették meg. A részvétel minden hallgató számára akár fakultatív tantárgyként, akár alkalmanként is lehetséges. Az érdeklődők további felvilágosítást az építészeti tanszéken dr. Heischl Gábortól (telefon: 451) kaphatnak. Vezetésetika Másik új fakultatív tantárgyat is választhatnak mindhárom kar hallgatói, melyet Vezetésetika címmel dr. Gyimesi Kornél, a filozófia— tudományos szocializmus tanszék egyetemi adjunktusa oktat majd. Célja a hallgatók értelmiségi, vezetői feladatokra való felkészítése. Igen sokszínű az új tananyag. Csak néhány címszó a tematikából: kommunikáció, retorika, személyiséglélektan etika stb. A felhasználásra kerülő irodalom szerzőiből: Siegel. Freud, Selyp János, Buda Béla, Lukács György, Ranschburg Jenő, Ancsel Éva és még sokan mások. Akik még ezek után sem döntöttek, nézzenek utána a tantárgyhoz ajánlott szépirodalomnak!