Szent István Egyetem, 2018 (20. évfolyam, 1-9. szám)

2018-01-01 / 1. szám

* SZENT ISTVÁN EGYETEM fókuszban az Egyetem Szolgáltató kancellária a Szent István Egyetemen Az integráció tekintetében sok változást megélt Szent István Egyetemen a kancellár személye is új lett a közelmúltban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára és felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára november 16-án adta át kinevezését Magyar Ferencnek, aki Figler Kálmánt váltja ezen a poszton. Mint ismert, a felsőoktatásban 2014-ben vezették be a kancellária rendszert azzal a céllal, hogy az intézmények gazdálkodása felelősebb és átláthatóbb legyen. Bár a kancellár felett a munkáltatói jogokat az EMMI minisztere gyakorolja, együttműködési kötelezettsége van a rektorral. Ebben a tekintetben szerencsés helyzetben lévőnek tekintik magukat Tőzsér Jánossal, hiszen nem most kezdik a közös munkát: 2013 óta együtt dolgoznak, Magyar Ferenc volt a SZIE főigazgatója, a külhoni képzésekért felelős vezetője. Vezetéstudományi elméletek szerint egy jól működő duális rendszerben három dologra van feltétlenül szükség: szimpátiára, bizalomra és közös múltra. Mint beszélgetésünk során kiderül, köztük nemcsak ezek vannak meg, abban is egyetértenek, hogy bár ebben a duális vezetési rendszerben egymásnak nem munkáltatói, a döntéseik erősen befolyásolják a másik vezető, és általa az egyetem sikerességét.­­A Szent István Egyetem struktúrája 2014 óta valóban folyamatosan változott. Rendszeres időközönként elköszöntünk egy-egy szerve­zeti egységtől, vagy egy újat fogadtunk be, te­hát nem volt könnyű az életünk - mondta Tő­zsér János rektor. Mint hozzátette, ezeket a változásokat, az intézmény korábbi struktúrá­jának köszönhetően szakszerűen tudták meg­oldani, és mindenkor az egységes egyetem ki­alakításán dolgoztak, így ma már egységes szellemiséggel képviselik a Szent István Egyetem külügyeit a nemzetközi téren, egysé­ges a külföldi hallgatók idegen nyelvű képzé­se, és a pályázatok elnyerése érdekében is si­került a különböző karok kutatóit egy funk­cionális hálóba rendezni. Az egyetem­i karán 13 ezer hallgató és 450 PhD-s végzi tanulmá­nyait. A munkavállalók létszáma mintegy 2000 fő, akiknek fele az oktató-kutató munkát végző tanár. - A szervezeti átalakításokat mi lehetőség­ként éljük meg, mert minden változásban ben­ne van a fejlődés lehetősége is, tette hozzá Magyar Ferenc kancellár, aki szerint az el­múlt időszak történéseit nem kudarcként élték meg. Olyan feladatnak tekintették, amit a ma­gyar agrárium és agrár-felsőoktatás fejlődése érdekében kellett elvégezniük, s szerinte ez si­került. Ezért támogatták az Állatorvostudo­mányi Kar önálló egyetemmé válását is, hi­szen így az letisztult profillal, a világ állator­vos-tudománya számára jobban látható mó­don tudja pozícionálni magát és az állat­orvosképzést is. A kancellár szerint esetük­ben, az agrártudományok területén hasonló a helyzet, képzési profiljuk letisztult, ami úgy a képzéseikben, mint a kutatásaikban követi a „szántóföldtől az asztalig” elvet. Bár, tette hozzá, nem egyszerű a több kampuszt (Békéscsabán, Szarvason, Budapesten kettőt és Gödöllőn) vezetni, pénzügyileg ellátni. Kinevezésével kapcsolatban a kancellár Pal­­kovics László államtitkár szavaira emlékez­tetett, aki azt mondta, hogy a kancellária rend­szer első időszakának munkája a gazdasági stabilitás megteremtése volt, ami költségve­tési fegyelmet és kemény fiskális politikát igényelt, és ezt az első periódusban meg is ol­dották. A következő időszakban a hangsúly a fejlesztésekre, a fejlődésre tevődik át, amihez a kancellárok munkájában még inkább szük­ség lesz majd a menedzser típusú ismeretekre. Azt se felejtsük el, hangsúlyozta Magyar Fe­renc, hogy az egyetemek kancellárjai nem­csak a gazdálkodásért, hanem az egyetem mű­ködtetéséért is felelősek. Fontosak a pénz­ügyi, számviteli kompetenciák, de azok meg­teremthetők egy jól felépített csapatban, a kancellár személye azonban nem helyettesít­hető. Ő felel az egész szervezet működtetésé­ért, s ehhez a kommunikáció, a hálózatépítési tapasztalatok, a rendszerismeret stb. legalább olyan fontosak, mint a pénzügyiek. Én egy jó csapatot vettem át az előző kancellártól, akik­re tudunk építeni, és ha azokat a lehetőségeket megragadjuk, amikről a pályázatomban is ír­tam, akkor a Szent István Egyetem komoly fejlődési pályára állhat az elkövetkező évek­ben, aminek szeretnék az egyik segítője lenni, mondta. Az előttünk álló feladatok, a közös cél érde­kében abban állapodtunk meg, hogy az egye­tem ügyeit közösen intézzük, tette hozzá a rektor. Mint mondta, szinte mindent meg­beszélnek, és mindegyikük a hozzá tartozó ügyekben dönt. Magyar Ferenc szerint a kancelláriának az a feladata, hogy az alaptevékenységeket segít­se. Az egyetemen pedig az oktatás és a kutatás az alaptevékenység. Mint emlékeztetett, az elmúlt időszakban, mivel egy kemény fiskális fegyelmet kellett betartani, az akadémiai ol­dal részéről gyakran elhang­zott, hogy a hangsúlyok elto­lódtak, és nem mindig a szol­gáltató típusú tevékenység jellemző a kancelláriára. Ahogy a pályázatában is le­írta, a klasszikus, duális ve­zetési rendszerben, amiben a rektor és a kancellár egymás munkájára nincs közvetlen hatással, hiszen munkáltatói jogkörök nem köthetők egy­mással kapcsolatban hozzá­juk, tevékenységükkel befo­lyásolják a másik munkáját. A rektor a szenátusban az akadémiai oldal összefogá­sával leszavazhatja a kan­cellár előterjesztéseit, ha úgy látja, hogy a kancellár nem azt képviseli, amire a jogszabá­lyok felhatalmazták. A kancellár viszont min­den, pénzügyi vonzattal járó rektori döntést felülbírálhat, mivel ezek az ő ellenjegyzésé­hez kötöttek. Magyar Ferenc szerint tehát egy jól működő duális rendszerben a két vezető között három dolog, a szimpátia, a bizalom és a közös múlt feltétlenül szükséges. Ahogy mindketten megerősítették, ezek megvannak közöttük, hiszen a kancellár a felsőoktatásból és a közigazgatásból „érkezett”, ezért, ahogy fogalmazott, van egy közös tudatuk is, ugyan­azt a nyelvet beszélik. Azt vallják a kancel­lárián, hogy ők szolgáltatnak azért, hogy az oktatók és a kutatók maximális eredményeket érjenek el a munkájuk során. Ez persze nem azt jelenti, hogy bedobjuk a gyeplőt, a kont­rollfunkciókat következetesen működtetjük, hiszen a szervezet stabilitásáért mindig a kan­cellár a felelős, mondta. Mivel a kinevezések átadásakor az államtit- Magyar Ferenc kancellár

Next