Szent István Egyetem, 2018 (20. évfolyam, 1-9. szám)
2018-01-01 / 1. szám
* SZENT ISTVÁN EGYETEM fókuszban az Egyetem Szolgáltató kancellária a Szent István Egyetemen Az integráció tekintetében sok változást megélt Szent István Egyetemen a kancellár személye is új lett a közelmúltban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára és felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára november 16-án adta át kinevezését Magyar Ferencnek, aki Figler Kálmánt váltja ezen a poszton. Mint ismert, a felsőoktatásban 2014-ben vezették be a kancellária rendszert azzal a céllal, hogy az intézmények gazdálkodása felelősebb és átláthatóbb legyen. Bár a kancellár felett a munkáltatói jogokat az EMMI minisztere gyakorolja, együttműködési kötelezettsége van a rektorral. Ebben a tekintetben szerencsés helyzetben lévőnek tekintik magukat Tőzsér Jánossal, hiszen nem most kezdik a közös munkát: 2013 óta együtt dolgoznak, Magyar Ferenc volt a SZIE főigazgatója, a külhoni képzésekért felelős vezetője. Vezetéstudományi elméletek szerint egy jól működő duális rendszerben három dologra van feltétlenül szükség: szimpátiára, bizalomra és közös múltra. Mint beszélgetésünk során kiderül, köztük nemcsak ezek vannak meg, abban is egyetértenek, hogy bár ebben a duális vezetési rendszerben egymásnak nem munkáltatói, a döntéseik erősen befolyásolják a másik vezető, és általa az egyetem sikerességét.A Szent István Egyetem struktúrája 2014 óta valóban folyamatosan változott. Rendszeres időközönként elköszöntünk egy-egy szervezeti egységtől, vagy egy újat fogadtunk be, tehát nem volt könnyű az életünk - mondta Tőzsér János rektor. Mint hozzátette, ezeket a változásokat, az intézmény korábbi struktúrájának köszönhetően szakszerűen tudták megoldani, és mindenkor az egységes egyetem kialakításán dolgoztak, így ma már egységes szellemiséggel képviselik a Szent István Egyetem külügyeit a nemzetközi téren, egységes a külföldi hallgatók idegen nyelvű képzése, és a pályázatok elnyerése érdekében is sikerült a különböző karok kutatóit egy funkcionális hálóba rendezni. Az egyetemi karán 13 ezer hallgató és 450 PhD-s végzi tanulmányait. A munkavállalók létszáma mintegy 2000 fő, akiknek fele az oktató-kutató munkát végző tanár. - A szervezeti átalakításokat mi lehetőségként éljük meg, mert minden változásban benne van a fejlődés lehetősége is, tette hozzá Magyar Ferenc kancellár, aki szerint az elmúlt időszak történéseit nem kudarcként élték meg. Olyan feladatnak tekintették, amit a magyar agrárium és agrár-felsőoktatás fejlődése érdekében kellett elvégezniük, s szerinte ez sikerült. Ezért támogatták az Állatorvostudományi Kar önálló egyetemmé válását is, hiszen így az letisztult profillal, a világ állatorvos-tudománya számára jobban látható módon tudja pozícionálni magát és az állatorvosképzést is. A kancellár szerint esetükben, az agrártudományok területén hasonló a helyzet, képzési profiljuk letisztult, ami úgy a képzéseikben, mint a kutatásaikban követi a „szántóföldtől az asztalig” elvet. Bár, tette hozzá, nem egyszerű a több kampuszt (Békéscsabán, Szarvason, Budapesten kettőt és Gödöllőn) vezetni, pénzügyileg ellátni. Kinevezésével kapcsolatban a kancellár Palkovics László államtitkár szavaira emlékeztetett, aki azt mondta, hogy a kancellária rendszer első időszakának munkája a gazdasági stabilitás megteremtése volt, ami költségvetési fegyelmet és kemény fiskális politikát igényelt, és ezt az első periódusban meg is oldották. A következő időszakban a hangsúly a fejlesztésekre, a fejlődésre tevődik át, amihez a kancellárok munkájában még inkább szükség lesz majd a menedzser típusú ismeretekre. Azt se felejtsük el, hangsúlyozta Magyar Ferenc, hogy az egyetemek kancellárjai nemcsak a gazdálkodásért, hanem az egyetem működtetéséért is felelősek. Fontosak a pénzügyi, számviteli kompetenciák, de azok megteremthetők egy jól felépített csapatban, a kancellár személye azonban nem helyettesíthető. Ő felel az egész szervezet működtetéséért, s ehhez a kommunikáció, a hálózatépítési tapasztalatok, a rendszerismeret stb. legalább olyan fontosak, mint a pénzügyiek. Én egy jó csapatot vettem át az előző kancellártól, akikre tudunk építeni, és ha azokat a lehetőségeket megragadjuk, amikről a pályázatomban is írtam, akkor a Szent István Egyetem komoly fejlődési pályára állhat az elkövetkező években, aminek szeretnék az egyik segítője lenni, mondta. Az előttünk álló feladatok, a közös cél érdekében abban állapodtunk meg, hogy az egyetem ügyeit közösen intézzük, tette hozzá a rektor. Mint mondta, szinte mindent megbeszélnek, és mindegyikük a hozzá tartozó ügyekben dönt. Magyar Ferenc szerint a kancelláriának az a feladata, hogy az alaptevékenységeket segítse. Az egyetemen pedig az oktatás és a kutatás az alaptevékenység. Mint emlékeztetett, az elmúlt időszakban, mivel egy kemény fiskális fegyelmet kellett betartani, az akadémiai oldal részéről gyakran elhangzott, hogy a hangsúlyok eltolódtak, és nem mindig a szolgáltató típusú tevékenység jellemző a kancelláriára. Ahogy a pályázatában is leírta, a klasszikus, duális vezetési rendszerben, amiben a rektor és a kancellár egymás munkájára nincs közvetlen hatással, hiszen munkáltatói jogkörök nem köthetők egymással kapcsolatban hozzájuk, tevékenységükkel befolyásolják a másik munkáját. A rektor a szenátusban az akadémiai oldal összefogásával leszavazhatja a kancellár előterjesztéseit, ha úgy látja, hogy a kancellár nem azt képviseli, amire a jogszabályok felhatalmazták. A kancellár viszont minden, pénzügyi vonzattal járó rektori döntést felülbírálhat, mivel ezek az ő ellenjegyzéséhez kötöttek. Magyar Ferenc szerint tehát egy jól működő duális rendszerben a két vezető között három dolog, a szimpátia, a bizalom és a közös múlt feltétlenül szükséges. Ahogy mindketten megerősítették, ezek megvannak közöttük, hiszen a kancellár a felsőoktatásból és a közigazgatásból „érkezett”, ezért, ahogy fogalmazott, van egy közös tudatuk is, ugyanazt a nyelvet beszélik. Azt vallják a kancellárián, hogy ők szolgáltatnak azért, hogy az oktatók és a kutatók maximális eredményeket érjenek el a munkájuk során. Ez persze nem azt jelenti, hogy bedobjuk a gyeplőt, a kontrollfunkciókat következetesen működtetjük, hiszen a szervezet stabilitásáért mindig a kancellár a felelős, mondta. Mivel a kinevezések átadásakor az államtit- Magyar Ferenc kancellár