Gyergyói Hírlap, 2015. november (6. évfolyam, 212-231. szám)

2015-11-27 / 231. szám

MJ_ L­­ ( GyergyóiHírlap■ péntek-kedd,novem­ber 27-decem­ber 1. 9 .m­­g­i­f­t­­ * Tfc — MBMBMMi Mátyás király és a humanista szellemiség Mátyás, a reneszánsz király Mátyás királyt a műveltség és a művészetek bőkezű párt­fogójának tekinthetjük. Mint reneszánsz uralkodó, nem mu­lasztotta el azokat a külsősége­ket, amelyek az akkori uralkodók udvarát korszerűvé avatták. A tu­dományok és a művészetek új­jászületése ugyanis ebben az időben élte virágkorát Olaszor­szágban, mellyel a király kö­zelebbi kapcsolatban is állott második felesége, Beatrix nápo­lyi királylány révén. Másrészt pedig Mátyás gyermekkora óta humanista eszméken nőtt fel. Tu­dós nevelője Vitéz János is ennek az új szellemi áramlatnak volt a híve. Mátyás király, humanis­ta gondolkodásával hozzájárult a humanizmus elterjedéséhez Ma­gyarországon. Tudományszere­­tete közismert volt. Udvarában gyülekeztek a 15. század máso­dik felének híres magyar és kül­földi tudósai. A humanisták már Mátyást megelőzően központ­tal rendelkeztek Vitéz János püs­pöksége korában Váradon és más püspöki székhelyen. A magyar uralkodó udvarában összefogta a humanisták eszmei mozgalmát, s annak olasz mérték szerint is méltó otthont biztosított. Magyar humanisták Mátyás KÖRNYEZETÉBEN Az első jelentősebb magyar humanista könyvgyűjtő és bibli­ofil Vitéz János (1408-1472) volt, aki a maga korában már híres­sé vált könyvtárat gyűjtött össze. Könyvei közül csupán 26 ismere­tes ma is előttünk. Vitéz könyvei 1472-ben bekövetkezett bukása, illetve halála után Mátyás király könyvtárát gazdagították. Vitéz János fiatalon került a Hunyadi­ak szolgálatába, és vált Hunyadi János kormányzóságának titká­rává, illetve a gyermek Mátyás nevelőjévé. 1445-ben a kormány­zó ajánlásával lett Várad püspö­ke. Ez időtől kezdve igen fontos szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg, ő irányította a Hunyadi liga dip­lomácia lépéseit és követsége­ket vezetett, tárgyalt Európa sok városában. 1448-ban részt vett Hunyadi oldalán a rigómezei üt­közetben. Hunyadi János halála után atyai gondoskodással őr­ködött fiai felett. Mátyás megvá­lasztatásában jelentős szerepe volt. Ő ment Prágába Pogyebrád Györggyel alkudozni, hogy Má­tyást bocsássa szabadon. Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki, és az ország ügyei­ben nagy befolyást engedett neki. 1465 februárjában esztergomi ér­sek lett. Később, amikor Mátyás megindította költséges és az or­szág nemessége által felesleges­nek tartott csehországi háborúit, megromlott viszonyuk. A király ellen összeesküvők megnyerték maguknak Vitéz János támogatá­sát. Mátyás először megbocsátott egykori nevelőjének, de a máso­dik szembeszegülést követően letartóztatta. Vitéz János 64 éve­sen halt meg fogságában. .A másik jeles humanista Jannus Pannonius (1434-1472) Vitéz János unokaöccse volt. Ő a Dráva menti Csezmice falu­ban született, s ezért Csezmiczei János néven is ismerték. Alig 13 évesen Guarino da Verona ferrarai magániskolájában ta­nult. 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett. Hunya­di Mátyás királlyá választása után Jannust hazahívták roko­nai. Rögtön a királyi udvarba ke­rült. Kezdetben mint a királyné kancellárja, majd mint királyi kancellár tevékenykedett. Ro­kona, Vitéz János mint bíboros, prímás esztergomi érsek pé­csi püspökké nevezte ki. Jannus Pannonius mint pécsi püspök, nem hagyta abba költői munkás­ságát, s leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott. 1471-ben ő is szembefordult Má­tyással, központosító politikája, magas adói és háborúi miatt. Az 1471-es nagy főúri felkelésnek ő volt egyik főszervezője. Miután a király a lázadást leverte, Jannus Velencébe menekült, de útköz­ben, 1472. március 27-én Med­­veváron tüdővérzésben meghalt. Mátyás király egyetemalapítása Mátyás király az egyetemala­pítást is feladatának tekintette. Olyan felsőoktatási intézményt akart létrehozni, amely a hu­manizmus nemzetközi jellegé­hez képest az ország határain túl is érvényes és hatásos le­gyen. Ilyen egyetemet akkoriban csak pápai, illetve császári en­gedéllyel lehetett felállítani. Ezt kérte már 1465-ben Janus Pan­nonius II. Pál pápától, aki meg is adta az egyetemalapítási enge­délyt. Az egyetem Pozsonyban létesült, melynek szervezésével a király Vitéz János esztergomi érseket bízta meg, aki az egye­tem tanárait saját tudós köréből válogatta ki. Köztük volt a nagy görög bíborosnak, Bessarionnak német tanítványa, az asztroló­gus Regiomontanus Müller Já­nos a krakkói csillagász, Ilkusz Márton, az egyházjogász Gattus és számos bécsi hittudományi tanár. Mátyás az egyetem létre­hozásával a bécsi és a krakkói egyetemnek akart versenytársa lenni, mert a két egyetem urai­val, a lengyel királlyal és a német császárral nem volt a legjobb a viszonya. A pozsonyi egyetem 1467-ben kezdte meg működé­sét, amely a modern humanista irányzatot követte. Mátyás meg­különböztetett figyelmet fordított a görög nyelv és a természettudo­mányok művelésére. Miután Má­tyás elfoglalta Bécset, úgy érezte nincs szüksége ennek az intéz­ménynek a fenntartására. Uralkodása idején több mint 1263 magyarországi diák végez­te az egyetemet Krakkóban, 951 Bécsben. Sok magyarországi if­jú járt uralkodása alatt a prágai, a bolognai, pádovai, párizsi egye­temeken. Mátyás corvinái Mátyás igen olvasott, művelt ember volt. Többre becsülhetjük egy mecénásnál és könyvgyűj­tőnél. A hollós címerrel ellá­tott corvinák gyűjtése nem csak pénzáldozatot kívánt, hanem egész országokat átfogó szerve­zést is. Ennek a szálai az ő ke­zében összpontosultak. Mátyás már az 1460-as években másol­tatott kéziratokat a híres könyv­­kereskedő Vespasiano Besticci firenzei műhelyében, továbbá Bécsben, Nápolyban és Rómá­ban. Már 1471-ben alkalmazott olasz miniátort (miniatúrafestőt). Könyvtárát előbb Galeotto kezel­te, őt követte Ugoletto, akit a ma­gyar uralkodó elküldött az olasz fejedelmi könyvtárak tanulmá­nyozására. Ugoletto 1485-ig gyűj­tötte a kéziratokat és szervezte a másolást és az illusztrálást Fi­renzében. A külföldi másolók és festők mellett külön műhelyt mű­ködtetett Budán, ahol Raguzai Félix vezetésével harmincan dolgoztak az olasz reneszánsz kultúra szellemében. A corvina jellegét a szokatlanul díszes or­namentika mellett a kéziratlapo­kon látható hollós címer, Mátyás és Beatrix miniatűr mellképei, s főként a gazdagon aranyozott bőrkötések hollója jelképezte. Könyvtára közel 5000 kötet­ből állott, ami abban az időben óriási számnak tekinthető. Mi­vel a könyvnyomtatás csak ak­kor kezdett elterjedni, ezért csak igen egyszerű kivitelű könyve­ket tudtak nyomtatni. Mátyás harminc könyvmásolót foglal­koztatott állandóan, s évenként több mint harmincezer arany forintot fordított erre a célra. A corvina-kötetek kártyára voltak írva, gyönyörű színes rajzokkal, kezdőbetűkkel ellátva, pompás bőr- vagy bársonykötésük volt, aranykapcsokkal, sokszor drá­gakövekkel ékesítve és a Hunya­diak hollós címerével díszítve. A corvina kéziratai olyan tudo­mányos értékkel bírnak, mint az ugyanazon időből származó va­tikáni, firenzei, velencei kézira­tos könyvek. A könyvnyomtatás termékei akkor még szerény kivitelezésű alkotások voltak a díszes kéz­iratokhoz képest. Bár Ficilus is nyomtatva küldött néhány köny­vet Mátyásnak, ami megmaradt a kéziratok gyűjtése mellett. Az első nyomtatott könyv az 1473- as évi latin nyelvű Budai Króni­ka Hess András nyomdász budai műhelyéből való. A könyvnyom­dát, Kárai László budai prépost alkancellár, Mátyás római köve­te hozta be Magyarországra, és rendezte be számára. Kárai sze­mélyén, továbbá Hessen keresz­tül, aki korábban mint egyházi méltóság egy római nyomdában tevékenykedett, egy Mátyásnak küldött próbanyomat alapján nyerte el Kárainak a meghívását, s ezért is bizonyosnak látszik, hogy a budai nyomda felállításá­ban tulajdonképpen Mátyás ki­rály elvárásai valósultak meg. A magyar uralkodó halála után a corvinák pusztulásnak indultak, némely darabját hamarosan ér­tékesítették, mások török kézre kerültek vagy tönkrementek. Mátyás király palotája A humanizmus európai vi­szonylatban korán jelent meg Ma­gyarországon. Hunyadi Mátyás, majd 1476-tól Budán tartózkodó nápolyi felesége Aragóniai Beat­rix igyekezett humanista udvart kialakítani. Megélénkültek az olasz-magyar kulturális kapcso­latok. Főként Firenze és Lorenzo de Medici reneszánsz udvara vált irányadóvá. Olasz művészek, humanisták és mesteremberek jöttek nagy számban Budára. A királyné megjelenésével a vezető tisztségek egy részét is olaszok foglalták el. A budai udvarban, az egyszerűbb szokások, életvi­tel helyébe az új „olasz erkölcs" lépett. Mátyás király udvarához kö­tődött a reneszánsz építészet, képző- és iparművészet megho­nosítása, formáinak, stílusának Itáliából való átplántálása. Ekkor kezdődött meg a budai palota re­neszánsz stílusú továbbépítése. Mátyás nemcsak a legjobb olasz művészeket foglalkoztatta, ha­nem igyekezett magyarországi műhelyeket is létesíteni. Művé­szetpártolásának jóvoltából egy budai művészi iskola is létrejött. Mátyás a fényűzően berende­zett budavári királyi palotájában világhírű tudósok és művészek leltek otthonra. A nagy király ked­vét lelte benne, ha ezekkel a tudó­sokkal társaloghatott, bámulatba ejtette őket széleskörű és alapos, részletekre kiterjedő tudásával. A budai királyi palotát - amelyről azt írták az egykori krónikások, hogy valóságos földi paradicsom - szobrokkal, festményekkel dí­szítette. Palotájának különösen az étkezőterme ragadta meg a látogató figyelmét. Mátyás mű­vészi törekvéseinek fő jellemvo­nását az olasz reneszánsz stílus következetes átültetése jelentet­te magyar környezetbe. Mátyás a legnagyobb pompát ott valósí­totta meg, ahol személyes vagy politikai céljai voltak: Sziléziá­ban a boroszlói fogadásoknál, az olmützi fejedelmi tanácsko­zásain, fehérvári és budai me­nyegzőjén Beatrix királynéval. A reneszánsz pompa keretül szol­gált Mátyás egyéniségének. A mű­vészi értékekkel könnyebben érte el a hatást, melyet politikája érde­kében szükségesnek tartott. Mátyás uralkodásának összegzési Mátyás uralkodása a magyar feudális állam fénykorát jelké­pezte. A kedvező politikai kö­rülmények, összekapcsolódtak egy kivételes egyéniség képes­ségeivel három évtizedig. Ez tette lehetővé a központosítás magas fokát és a külpolitikai si­kereket. Magyarország virágko­ra egy olyan korszak legvégén valósult meg, mikor még nem éreztették hatásukat a nagy föld­rajzi felfedezések, a gyarmato­sítás és a világpiaci változások által hátrányos helyzetbe kerülő Közép-Európának és benne Ma­gyarországnak nemzetközi sú­lyát megváltoztató, új történelmi körülmények. Mátyás erőfeszí­­téseinek mindmáig fennmaradt az emléke a magyar reneszánsz és humanizmus irodalmi és kép­zőművészeti alkotásában. Bár Hunyadi Mátyás hódításai, kor­mányzati reformjai halála után rövid idő múlva semmivé lettek, őt mégis a magyar történelem legnagyobb hatású alakjai kö­zött emlegetik. Ezzé tette kultu­rált egyéniségének jegyeit viselő udvartartása, s Itália után Buda és Visegrád is otthona lett a fi­renzei reneszánsznak. E két fe­jedelmi kultúrközpont nem csak a korabeli nemességre sugározta ki a humanista eszméket, hanem az elkövetkező magyar évszá­zadokra is. DR. GARDA DEZSŐ stfcítH J- IV .hyrillicit via .tobnc tcar> fvrm .\\ Icluu pofm fa fayxT we Egy példány Mátyás gyönyörű corvinái közül

Next