Gyergyói Hírlap, 2015. november (6. évfolyam, 212-231. szám)
2015-11-27 / 231. szám
MJ_ L ( GyergyóiHírlap■ péntek-kedd,november 27-december 1. 9 .mgift * Tfc — MBMBMMi Mátyás király és a humanista szellemiség Mátyás, a reneszánsz király Mátyás királyt a műveltség és a művészetek bőkezű pártfogójának tekinthetjük. Mint reneszánsz uralkodó, nem mulasztotta el azokat a külsőségeket, amelyek az akkori uralkodók udvarát korszerűvé avatták. A tudományok és a művészetek újjászületése ugyanis ebben az időben élte virágkorát Olaszországban, mellyel a király közelebbi kapcsolatban is állott második felesége, Beatrix nápolyi királylány révén. Másrészt pedig Mátyás gyermekkora óta humanista eszméken nőtt fel. Tudós nevelője Vitéz János is ennek az új szellemi áramlatnak volt a híve. Mátyás király, humanista gondolkodásával hozzájárult a humanizmus elterjedéséhez Magyarországon. Tudományszeretete közismert volt. Udvarában gyülekeztek a 15. század második felének híres magyar és külföldi tudósai. A humanisták már Mátyást megelőzően központtal rendelkeztek Vitéz János püspöksége korában Váradon és más püspöki székhelyen. A magyar uralkodó udvarában összefogta a humanisták eszmei mozgalmát, s annak olasz mérték szerint is méltó otthont biztosított. Magyar humanisták Mátyás KÖRNYEZETÉBEN Az első jelentősebb magyar humanista könyvgyűjtő és bibliofil Vitéz János (1408-1472) volt, aki a maga korában már híressé vált könyvtárat gyűjtött össze. Könyvei közül csupán 26 ismeretes ma is előttünk. Vitéz könyvei 1472-ben bekövetkezett bukása, illetve halála után Mátyás király könyvtárát gazdagították. Vitéz János fiatalon került a Hunyadiak szolgálatába, és vált Hunyadi János kormányzóságának titkárává, illetve a gyermek Mátyás nevelőjévé. 1445-ben a kormányzó ajánlásával lett Várad püspöke. Ez időtől kezdve igen fontos szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg, ő irányította a Hunyadi liga diplomácia lépéseit és követségeket vezetett, tárgyalt Európa sok városában. 1448-ban részt vett Hunyadi oldalán a rigómezei ütközetben. Hunyadi János halála után atyai gondoskodással őrködött fiai felett. Mátyás megválasztatásában jelentős szerepe volt. Ő ment Prágába Pogyebrád Györggyel alkudozni, hogy Mátyást bocsássa szabadon. Mátyás trónra lépése után kancellárjává nevezte ki, és az ország ügyeiben nagy befolyást engedett neki. 1465 februárjában esztergomi érsek lett. Később, amikor Mátyás megindította költséges és az ország nemessége által feleslegesnek tartott csehországi háborúit, megromlott viszonyuk. A király ellen összeesküvők megnyerték maguknak Vitéz János támogatását. Mátyás először megbocsátott egykori nevelőjének, de a második szembeszegülést követően letartóztatta. Vitéz János 64 évesen halt meg fogságában. .A másik jeles humanista Jannus Pannonius (1434-1472) Vitéz János unokaöccse volt. Ő a Dráva menti Csezmice faluban született, s ezért Csezmiczei János néven is ismerték. Alig 13 évesen Guarino da Verona ferrarai magániskolájában tanult. 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett. Hunyadi Mátyás királlyá választása után Jannust hazahívták rokonai. Rögtön a királyi udvarba került. Kezdetben mint a királyné kancellárja, majd mint királyi kancellár tevékenykedett. Rokona, Vitéz János mint bíboros, prímás esztergomi érsek pécsi püspökké nevezte ki. Jannus Pannonius mint pécsi püspök, nem hagyta abba költői munkásságát, s leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott. 1471-ben ő is szembefordult Mátyással, központosító politikája, magas adói és háborúi miatt. Az 1471-es nagy főúri felkelésnek ő volt egyik főszervezője. Miután a király a lázadást leverte, Jannus Velencébe menekült, de útközben, 1472. március 27-én Medveváron tüdővérzésben meghalt. Mátyás király egyetemalapítása Mátyás király az egyetemalapítást is feladatának tekintette. Olyan felsőoktatási intézményt akart létrehozni, amely a humanizmus nemzetközi jellegéhez képest az ország határain túl is érvényes és hatásos legyen. Ilyen egyetemet akkoriban csak pápai, illetve császári engedéllyel lehetett felállítani. Ezt kérte már 1465-ben Janus Pannonius II. Pál pápától, aki meg is adta az egyetemalapítási engedélyt. Az egyetem Pozsonyban létesült, melynek szervezésével a király Vitéz János esztergomi érseket bízta meg, aki az egyetem tanárait saját tudós köréből válogatta ki. Köztük volt a nagy görög bíborosnak, Bessarionnak német tanítványa, az asztrológus Regiomontanus Müller János a krakkói csillagász, Ilkusz Márton, az egyházjogász Gattus és számos bécsi hittudományi tanár. Mátyás az egyetem létrehozásával a bécsi és a krakkói egyetemnek akart versenytársa lenni, mert a két egyetem uraival, a lengyel királlyal és a német császárral nem volt a legjobb a viszonya. A pozsonyi egyetem 1467-ben kezdte meg működését, amely a modern humanista irányzatot követte. Mátyás megkülönböztetett figyelmet fordított a görög nyelv és a természettudományok művelésére. Miután Mátyás elfoglalta Bécset, úgy érezte nincs szüksége ennek az intézménynek a fenntartására. Uralkodása idején több mint 1263 magyarországi diák végezte az egyetemet Krakkóban, 951 Bécsben. Sok magyarországi ifjú járt uralkodása alatt a prágai, a bolognai, pádovai, párizsi egyetemeken. Mátyás corvinái Mátyás igen olvasott, művelt ember volt. Többre becsülhetjük egy mecénásnál és könyvgyűjtőnél. A hollós címerrel ellátott corvinák gyűjtése nem csak pénzáldozatot kívánt, hanem egész országokat átfogó szervezést is. Ennek a szálai az ő kezében összpontosultak. Mátyás már az 1460-as években másoltatott kéziratokat a híres könyvkereskedő Vespasiano Besticci firenzei műhelyében, továbbá Bécsben, Nápolyban és Rómában. Már 1471-ben alkalmazott olasz miniátort (miniatúrafestőt). Könyvtárát előbb Galeotto kezelte, őt követte Ugoletto, akit a magyar uralkodó elküldött az olasz fejedelmi könyvtárak tanulmányozására. Ugoletto 1485-ig gyűjtötte a kéziratokat és szervezte a másolást és az illusztrálást Firenzében. A külföldi másolók és festők mellett külön műhelyt működtetett Budán, ahol Raguzai Félix vezetésével harmincan dolgoztak az olasz reneszánsz kultúra szellemében. A corvina jellegét a szokatlanul díszes ornamentika mellett a kéziratlapokon látható hollós címer, Mátyás és Beatrix miniatűr mellképei, s főként a gazdagon aranyozott bőrkötések hollója jelképezte. Könyvtára közel 5000 kötetből állott, ami abban az időben óriási számnak tekinthető. Mivel a könyvnyomtatás csak akkor kezdett elterjedni, ezért csak igen egyszerű kivitelű könyveket tudtak nyomtatni. Mátyás harminc könyvmásolót foglalkoztatott állandóan, s évenként több mint harmincezer arany forintot fordított erre a célra. A corvina-kötetek kártyára voltak írva, gyönyörű színes rajzokkal, kezdőbetűkkel ellátva, pompás bőr- vagy bársonykötésük volt, aranykapcsokkal, sokszor drágakövekkel ékesítve és a Hunyadiak hollós címerével díszítve. A corvina kéziratai olyan tudományos értékkel bírnak, mint az ugyanazon időből származó vatikáni, firenzei, velencei kéziratos könyvek. A könyvnyomtatás termékei akkor még szerény kivitelezésű alkotások voltak a díszes kéziratokhoz képest. Bár Ficilus is nyomtatva küldött néhány könyvet Mátyásnak, ami megmaradt a kéziratok gyűjtése mellett. Az első nyomtatott könyv az 1473- as évi latin nyelvű Budai Krónika Hess András nyomdász budai műhelyéből való. A könyvnyomdát, Kárai László budai prépost alkancellár, Mátyás római követe hozta be Magyarországra, és rendezte be számára. Kárai személyén, továbbá Hessen keresztül, aki korábban mint egyházi méltóság egy római nyomdában tevékenykedett, egy Mátyásnak küldött próbanyomat alapján nyerte el Kárainak a meghívását, s ezért is bizonyosnak látszik, hogy a budai nyomda felállításában tulajdonképpen Mátyás király elvárásai valósultak meg. A magyar uralkodó halála után a corvinák pusztulásnak indultak, némely darabját hamarosan értékesítették, mások török kézre kerültek vagy tönkrementek. Mátyás király palotája A humanizmus európai viszonylatban korán jelent meg Magyarországon. Hunyadi Mátyás, majd 1476-tól Budán tartózkodó nápolyi felesége Aragóniai Beatrix igyekezett humanista udvart kialakítani. Megélénkültek az olasz-magyar kulturális kapcsolatok. Főként Firenze és Lorenzo de Medici reneszánsz udvara vált irányadóvá. Olasz művészek, humanisták és mesteremberek jöttek nagy számban Budára. A királyné megjelenésével a vezető tisztségek egy részét is olaszok foglalták el. A budai udvarban, az egyszerűbb szokások, életvitel helyébe az új „olasz erkölcs" lépett. Mátyás király udvarához kötődött a reneszánsz építészet, képző- és iparművészet meghonosítása, formáinak, stílusának Itáliából való átplántálása. Ekkor kezdődött meg a budai palota reneszánsz stílusú továbbépítése. Mátyás nemcsak a legjobb olasz művészeket foglalkoztatta, hanem igyekezett magyarországi műhelyeket is létesíteni. Művészetpártolásának jóvoltából egy budai művészi iskola is létrejött. Mátyás a fényűzően berendezett budavári királyi palotájában világhírű tudósok és művészek leltek otthonra. A nagy király kedvét lelte benne, ha ezekkel a tudósokkal társaloghatott, bámulatba ejtette őket széleskörű és alapos, részletekre kiterjedő tudásával. A budai királyi palotát - amelyről azt írták az egykori krónikások, hogy valóságos földi paradicsom - szobrokkal, festményekkel díszítette. Palotájának különösen az étkezőterme ragadta meg a látogató figyelmét. Mátyás művészi törekvéseinek fő jellemvonását az olasz reneszánsz stílus következetes átültetése jelentette magyar környezetbe. Mátyás a legnagyobb pompát ott valósította meg, ahol személyes vagy politikai céljai voltak: Sziléziában a boroszlói fogadásoknál, az olmützi fejedelmi tanácskozásain, fehérvári és budai menyegzőjén Beatrix királynéval. A reneszánsz pompa keretül szolgált Mátyás egyéniségének. A művészi értékekkel könnyebben érte el a hatást, melyet politikája érdekében szükségesnek tartott. Mátyás uralkodásának összegzési Mátyás uralkodása a magyar feudális állam fénykorát jelképezte. A kedvező politikai körülmények, összekapcsolódtak egy kivételes egyéniség képességeivel három évtizedig. Ez tette lehetővé a központosítás magas fokát és a külpolitikai sikereket. Magyarország virágkora egy olyan korszak legvégén valósult meg, mikor még nem éreztették hatásukat a nagy földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a világpiaci változások által hátrányos helyzetbe kerülő Közép-Európának és benne Magyarországnak nemzetközi súlyát megváltoztató, új történelmi körülmények. Mátyás erőfeszítéseinek mindmáig fennmaradt az emléke a magyar reneszánsz és humanizmus irodalmi és képzőművészeti alkotásában. Bár Hunyadi Mátyás hódításai, kormányzati reformjai halála után rövid idő múlva semmivé lettek, őt mégis a magyar történelem legnagyobb hatású alakjai között emlegetik. Ezzé tette kulturált egyéniségének jegyeit viselő udvartartása, s Itália után Buda és Visegrád is otthona lett a firenzei reneszánsznak. E két fejedelmi kultúrközpont nem csak a korabeli nemességre sugározta ki a humanista eszméket, hanem az elkövetkező magyar évszázadokra is. DR. GARDA DEZSŐ stfcítH J- IV .hyrillicit via .tobnc tcar> fvrm .\\ Icluu pofm fa fayxT we Egy példány Mátyás gyönyörű corvinái közül