Gyergyói Hírlap, 2015. december (6. évfolyam, 232-252. szám)

2015-12-02 / 232. szám

2 Gyergyói Hírlap ■ szerda, december 2. _ _ _ . AKTUÁLIS Időjárás Valutaárfolyam Dollár 100 forint 4,4460 Euró 4,1975 1,4250 FIZESSEN ELŐ MOST! 1 IUI lap 1 hónap 3 hónán 6 hónap id­iej 40 Ipí 80 lej IÜU IttJ Gyergyói Hírlap Gyergyószék napilapja Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 2344-0163 BRAT Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Gergely Imre Vezető szerkesztő: Balázs Katalin Szerkesztőségi tagok: Baricz­ Tamás Imola, Pethő Melánia Munkatárs: Tamás Gyopár Korrektúra: Szőcs Levente Tördelőszerkesztés: Portik Csaba Ügyfélfogadás: Pál Ramona Reklám: Pál Lóránt Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! A Gyergyói Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-361.201-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresi! Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535 500, Gyergyószentmiklós Szabadság tér 15.szám Telefon: 0266-361.201 hirlapigyergyoi-hirlap.ro marketing@gyergyoi-hirlap.ro hirdetes@gyergyoi-hirlap.ro Fax:0266-361.513 Hirdetés­­felvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra Honlap: www.gyergyoi-Mrlap.ro Telefonszolgálat: 0266-361.201 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-18 óra között! Megkérdeztük olvasóinkat Közelednek a városnapok. Milyen rendezvényen venne részt szívesen, miért utazna Gyergyószentmiklósra? Ha a rendezvény nem is an­­nyira mozgatja meg a felnőtt lakosságot, a gyermekek kedvéért sokan részt vesznek főként a Mikulás-váró progra­mokon - derül ki a válaszokból. Kedveltek viszont a városnapok vallásos programjai, és többen örvendenek a kulturális és szó­rakoztató rendezvényeknek is. N­éhányan határozottan elzárkóznak attól, hogy részt vegyenek bármi­lyen programon a városnapi rendez­vény keretében. Indokaik között sokféle a kifogás, néhányat szemlézünk ezek kö­zül. „Nem megyünk a városnapokra, nincs semmi értelme. Az unokám várta, hogy kap legalább egy szem cukorkát a Miku­lástól, de csalódnia kellett. Nekem is".­­„Nem szoktam ilyen rendezvényekre jár­ni, mert ezeket is elfuserálják, hogy a sze­gény embernek fogják be a száját",- „Amint hírlik, az idén csak háromnapos lesz a rendezvény. Látszik, hogy baj van az ön­­kormányzat háza táján. Szerintem még a három nap is sok, úgyis unalmas az egész",- „Olyan »összevissza« vannak a programok összeállítva, egymást keresz­tezik, az ember nem arra megy, amelyikre akar. Jó volna odafigyelni, amikor a prog­ramokat állítják össze. Kevesebb rendez­vénnyel több embert lehetne megmozgatni, esetleg több lenne a látogató. Olyan is volt, hogy az egy időpontban lévő mindkét ese­mény érdekelt, de végül itthon maradtam. Gondolom, hogy sokaknak ez a véleménye" - írják a válaszadók. Vannak, akik egész­ségi állapotukra hivatkozva mondanak ne­met az idei városnapi programoknak. A TEMPLOMBÚCSÚRA KÉSZÜLNEK Többen kiemelik a Szent Miklós-templom búcsúját, a környékbeli településekről ér­kezett válaszokban is főként a búcsús mi­se, az ünnepi körmenet szerepel. „A búcsús körmeneten szeretnék részt venni",- „Csak a templomba megyek el",- „A misén szoktam részt venni",- „Vallási rendezvényeken sze­retek megjelenni",- „Alfaluból minden évben felmegyünk a búcsúra. A körmenet végez­tével a rokonokat látogatjuk meg, a gyer­mekeknek elvisszük a Mikulás-ajándékot".­­„Szent Miklós a város és az egyik templom védőszentje. Őt tiszteljük meg a búcsún való jelenlétünkkel. Én minden évben részt ve­szek, idén sem szeretném kihagyni. A kör­menet mindig nagy élmény" - olvasható a válaszokban. A GYERMEK KEDVÉBE JÁRVA A legkisebbek kedvéért sokan vesznek részt a Mikulás-váró programokon,­ szü­lők, nagyszülők kívánnak részesei lenni a gyermekek örömének. „A varázslat hál' istennek még él a gyermekekben, ezt pe­dig mi igyekszünk táplálni. Ezért is me­gyünk közösen a térre a gyermekeimmel, unokáimmal. Nagyon jó látni a kicsik csil­logó szemét, hallgatni a fantáziálásukat a Mikulásról, a rénszarvasokról".­ „Sze­retem a Mikulás-várást, mert ilyenkor a gyermekeim örvendenek. Igaz, meg kell értetni velük, hogy ott, a téren nem ad ajándékot a piros ruhás apa, de jó kis me­sével mindent meg lehet magyarázni a gyermekeknek. Szép a fényjáték is, ör­­vendek, hogy nem lesz idén sem tűzijá­ték, mert a hangos durranástól sok kicsi gyermek sírásra fakad".­ „Ki nem hagy­nám a Mikulás-várást. Az én gyermeke­im már felnőttek, de a rokon családhoz be szoktam kérezkedni, a kicsikkel együtt próbálom átélni a várakozás csodálatos hangulatát" - olvasható a szelvényeken. A SZÓRAKOZÁSON A LÉNYEG A gazdag programkínálatból a felnőttek is találnak „testre szabottat", ezekre mu­tatnak rá a következő válaszok, amelyek között néhányban észrevételeket, elváráso­kat is megfogalmaznak olvasóink. „A vásá­rokat szeretem. Megnéznék valami érdekes szabadtéri játékot, színházi előadást"; „Az egész ünnepet szeretem. A koncertek­re szívesen eljárok. A Mikulás-várás vis­­­szahozza a gyermekkori emlékeimet. Jó együtt lenni"; „Nekem nagyon tetszenek a szabadtéri előadások, népi táncok, lovas rendezvények";­ „Egy jó koncertre bizto­san elmennék, de a Mikulás-járás is érde­kel, mivel kisgyermekünk van", „Szeretem a szép, ünnepi műsorokat, de amit a tűzijá­tékra költenek, azt én a szegényeknek ad­nám",- „A városnapokon annyi szép műsor, kiállítás, főzőverseny, sport és kulturális program van. Szívesen veszek részt. Főleg a felvonulás és a megnyitó érdekel",- „Általá­ban sok jó rendezvény van, csak néha nem a legmegfelelőbbek a koncertek meghívott­jai";- „Azért utazom Szentmiklósra, a város­­napokra, mert érződik az ünnepi hangulat"; „Valami olyan koncert kellene, amit az idő­sek is kedvelnek"; „Kisbabás programokra szívesen elmennék"; „Minden eseményen részt szeretnék venni, ha az időm engedi." Egyik olvasónk rámutat, a rendezvény a gyergyóiakért van, ő ezt tartja szem előtt. Mint írja: „Elmegyek a rendezvényekre, mert nekünk vannak, érdekelnek, minket szórakoztatnak. A mieink rendezik, kö­szönet érte." Ünnepi körmenet. Sokan kívánnak részt venni a vallásos programokon SZÜSZER-NAGY RÓBERT Egy, ami kettő Hívj meg egy magyart de­cember elsejét ünnepelni - ezt találta ki egy háromszéki román újság. Ezzel egy időben román nemzetféltők jogi háborút vív­nak a magyar feliratok ellen. Ez a kettő sehogy sem talál. Miért van a táblákon elöl a magyar felirat? Miért van a köz­ségházán községháza-felirat, a városházán pedig városhá­za-felirat? Ezek zavarják még mindig néhány önjelölt civil szemét. Talán ezek miatt nem érzik itthon magukat. Angol, német, francia, kínai szöveg, sőt zászló is lehet bárhol, azok nem számítanak. Csak magyar ne le­gyen, mert az sérti mindazokat, akiknek közel egy évszázad sem volt elég arra, hogy megnyugod­janak, hogy elhiggyék: Erdély tényleg Romániáé. Pedig ezen a tényálláson nem változtat sem felirat, sem lobogó. A hivatásos feljelentők a törvény betartásá­ra hivatkoznak, jogszabályokat lobogtatnak. Abban az ország­ban teszik ezt, ahol amúgy az előírások zöme csak díszletnek van, és a komplett társadalom úgy is viszonyul hozzá. Csak éppen magyar felirat ne legyen szem előtt. Folynak ezek a perek, és köz­ben a sepsiszentgyörgyi román napilap felvetette az olvasói­nak, hogy a tavalyi nagy sikerű kezdeményezés után az idén is vigyen mindenki magával egy magyart a december elsejei ünnepségre. Hogy ünnepeljünk együtt, mert az milyen jó meg minden. Még trikolórt is adnak. Hát sok sikert hozzá, kellemes ünneplést! Csakhogy ez az egész kábé annyira tűnik őszin­tének, mint amikor románok aggódnak azért, hogy a magyar gyerekek felnőttként képtele­nek lesznek boldogulni, ha nem tudnak rendesen románul. Azért soha senki nem aggódik, hogy románok milliói képtelenek boldogulni Romániában, noha tökéletesen beszélnek és írnak románul. December elsejéről közel száz év eltelte után sem ugyan­az jut az eszünkbe. Mást gondol erről a román és mást a magyar Nekünk sok más mellett az ug­rik be róla, hogy ennyi idő sem volt elég arra, hogy a többség betartsa a kisebbségnek tett ígéretét. Szögezzük le: nem azzal van baj, hogy Románia nemzeti ünnepe Erdély megszerzésével kapcsolatos eseményt eleve­nít fel. Sőt, az se baj, hogy a románok boldogok, vagy hogy ünnepelni van kedvük. Az vi­szont kimondottan zavaró, ha velünk akarják ünnepeltetni magukat. Én mondom

Next