Gyergyói Hírlap, 2016. április (7. évfolyam, 63-83. szám)

2016-04-18 / 74. szám

AKTUÁLIS Gyergyói Hírlap ■ hétfő, április 18. 5 imr MT­m­­t u­­T — ■ smmmmm Jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni Elvetették a magot Hagyományos növé­nyek termesztéséről vegyszermentes módszerekkel ­erről szólt Ferencz Lehel kertészmérnök szombati előadása a gyergyószentmiklósi Szent István Plébá­nián. Génmanipulált zöldségek termeszté­se, hibridek, harlekin­katicák veszélye mel­lett a résztvevők arról is hallhattak, mit jelent a kemény ágy, puha paplan fogalma a kertészkedésben. BALÁZS KATALIN A­zt gondolhatnánk, a gaz­dálkodó emberek körében erősebb a hagyományhoz való ragaszkodás, mint az újdon­ságok befogadása. A több szé­kelyföldi településen is előadást tartó Ferencz Lehel kertészmér­nök azonban cáfolja ezt az el­méletet. „Addig van baj, amíg elkezded a magvetést. Amikor már belejöttél, betörsz a vidékre, szájhagyomány útján terjedsz. Minél több embernek a fülében el kell szórni a magot. Ami hite­lességet tud jelenteni, az a szak­maiság a hagyomány mellett." A HAGYOMÁNYOS VÉDELMÉBEN Ferencz szerint a hagyo­mánynak is van szerepe, de az örökölt tudás az évek folya­mán elkorcsosodott, ezért kell a szakmaiság alapján helyére rakni a dolgokat. És erre nagyon fogékonyak az emberek. A hibák orvoslása, tapasztalattal nyert kertészeti fogások - ez érdek­li az embereket. A jelentkezők száma Gyergyószentmiklóson is meghaladta az optimális lét­számot, az érdeklődésnek pe­dig igencsak örvend az előadó, tekintve, hogy nem kis veszély elé néznek a növénytermesz­tők, illetve a helyi, hagyomá­nyos fajták. „Tudni kell, hogy az Európai Unióban a nagy vetőmaggyártó cégek lobbitevékenysége zajlik. Olyan törvény megszavazása ér­dekében, hogy kereskedelembe ne kerülhessen olyan vetőmag, amelynek eredete nem bizonyí­tott. Ez azt jelenti, hogy csak vá­sárolt vetőmaggal lehet a piacra kikerülni. Ezzel szeretnénk mi szembemenni, megőrizni ha­gyományos fajtáinkat." A Norvég Alap által kiírt egyik program segíti ezt a törekvést. Három­székről és Hargita megyéből gyűjtöttek be már magokat, je­lenleg Székelyudvarhelyen van a génállomány, amelyből a szombati magbörzére is hoztak. Gyergyóban is elkezdődött a ha­gyományos fajták gyűjtése, eze­ket leszaporítják, szakemberek megfigyelik, és amikor biztos, hogy nem hibridről vagy neme­sített változatról van szó, létre­jöhet a génbank, ezek a magok pedig bekerülnek a közösbe. „A lényeg, hogy mindenki haza­­vihesse a vetőmagot, és otthon termessze tovább" - fogalmazott. Ferencz Lehel otthon is kísér­letezik: 42 áras területen szem­besíti a hagyományos fajták termesztését a behozott, mo­dern fajtákkal. A talajfeljavítás érdekében az első évben zabos bükkönyt vetett, hogy annak minősége ne legyen hatással a termésre. Fajtaösszehasonlítás következik a modern és ha­gyományos között, zöldségnö­vénnyel és gyümölcscserjével kezdi, a faiskola még csak a fel­térképezési fázisnál tart. Ok a csodálkozásra Több előadás alapján állít­ja, hogy a leggyakoribb kérdés ez: vajon jól csinálom-e? „Elő­ször megkeressük a probléma forrását, csak azt kiküszöböl­ve lehet jól csinálni. Általá­ban a nem kellő odafigyelés az ok, elkésünk vagy nem látjuk egészében a természetet, ki­emeljük a zöldségnövényein­ket, miközben megfeledkezünk a többi tényezőről. Érdemes a többi emberre is figyelni, a kö­zösségi kertek csak jót hoznak, közösségformálók is, és ugye, a természetnek mi is részei va­gyunk, egymástól tudunk ta­nulni, együtt jobban tudunk haladni. Nem szabad önzőnek lenni, az információt szórni kell. Én is veszítek, ha a szomszéd­nak nem mondom el a negatív ta­pasztalatomat" - állítja Ferencz. Hozzánk is közeledő veszé­lyekről is beszámolt az előadó. Bemutatott például egy paradi­csom-ültetvényt, ahol a tövek üveggyapotból nőnek ki, mes­terségesen, tárolókból kapják az ásványi anyagokat. A tartá­lyok egyikén halálfej van, a lo­csolóvíz pH-értékét ugyanis sósavval szabályozzák. Szó esett a harlekinkaticák­­ról is, arról a kitenyésztett katicabogár-fajtáról, amely a levéltetvek ellensége lehetne, ha nem rakna le hatalmas to­jásmennyiséget, így mikor több lesz a katica, mint a tetűtáp­­anyag, a rovar hozzálát a növé­nyek fogyasztásához. Telelni a házakba költözik be. A popu­láció terjeszkedése Gyergyó környékét is érint már, Tekerő­patakról jelezték, hogy „meg­­katicásodtak." Egyelőre beláthatatlan a kö­vetkezménye annak az embe­ri beavatkozásnak, amelynek a kukoricamoly elleni védekezést kellett volna szolgálnia. Elér­ték ugyanis, hogy bizonyos faj­ta kukorica rágásra reakcióként olyan ellenanyagot termeljen, amely elpusztítja a molyt. Meg­válaszolatlan maradt viszont a kérdés: vajon, ami a molyt meg­öli, az az embert megerősíti? Biztosra vehető viszont, hogy a nagy termést hozó, betegsé­gekre ellenálló hibridekkel az egyszerű ember zsebéből húz­zák ki a pénzt. A hibridekből ugyanis lehet magot fogni, de az abból származó növény már nem a szülő jó tulajdonságait fogja hordozni, hanem a nagy­szülőékét, akár olyan betegsé­gekkel is, amelyektől nehéz és költséges lesz megszabadul­ni. Így, ha jó termést akarunk, minden esztendőben újra meg kell vásárolni a vetőmagot és a vegyszereket. És akkor még nem is beszéltünk a génmódo­sított organizmusokról, a tudo­mány adta lehetőségről, amikor emberi, állati géneket ültet­nek be a növénybe. Esetenként már a gyomirtóra sem reagál az ilyen „élőlény", mivel egyszerű­en nem érzi magát növénynek. Jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni Számos jó tanáccsal is ellát­ta hallgatóit a kertészmérnök. A földdel nem kell a kelleté­nél többet bíbelődni, például az évi két, tavaszi és őszi szántás­sal többet ártunk, mint hasz­nálunk. Csak a talaj élővilágát károsítjuk vele, a jó baktériu­mokat veszélyeztetjük, amikor ősszel a föld mélyére szántjuk a levegőigényes, aerob baktéri­umokat. Tavasszal pedig, mi­re sikerülne a felszín közelébe érniük, újra leküldjük a mély­re, így bomlik fel a baktérium­­egyensúly, válik beteggé a talaj. Erre mondta a szakember: jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni. Szántani ősszel kell, tavasz­ra csak a talajlazítás ajánlott. És az sem mindegy, hogy ős­­szel mikor szántunk, hisz ha vi­zes földet szántunk, szalonnás lesz, fennáll a tömörödés veszé­lye is. A régi ellenőrző módszer ma is beválik: fűzfavesszőt kell vágni, kérgét lehántani, és le­szúrni a szántóföldbe. Ha nem ragadnak rá talajrészecskék, akkor jöhet az eke. Kemény ágy, puha paplan A magvetés módját sem árt is­merni. A vetőmag mérete hatá­rozza meg, milyen mélyre kell ültetni. A magnak a mérete tíz­szeresének megfelelő mélységre kell kerülnie. Ez a krumplira is igaz, hiszen ugyan nem tesszük tízszeres mélységbe, de bakhá­tat húzunk rá. A kertészeti esz­közöket ajánlott kiegészíteni egy seprűnyéllel. A magvetés­nél ugyanis fontos, milyen talaj­ba kerül a „magzat". Tömöríteni kell a sor alját, amit legkönnyeb­ben egy seprűnyéllel érhetünk el. A kihúzott sorba belefektet­jük a seprűnyelet, rálépünk, így tömörítjük alatta a talajt, amely­re a magok kerülnek. Ezt puha földdel takarjuk be, így lesz ke­mény ágyon puha paplan, és re­mény a növények kibújására. Türelem is szükségeltetik, és annak ismerete, hogy egyes növényeknek mennyi a csírá­­zási idejük. A gazdasszony, ha azt látja, hogy két hét után sem bújt ki a petrezselyem, ne ves­sen újabb adag magot, mert két generációs gyökérzöldség lesz belőle, sűrűn, gyökér nélkül. Ennek a növénynek a csírázási ideje ugyanis 28 nap. Fel kell készülni a kártevők elleni küzdelemre, és a növény­betegségek okát gyakran gyö­kérkörnyéken, a földben kell keresni. A talaj egészségi állapo­ta árulkodhat a növény hogylété­­ről. Ezért fontos gondot fordítani a komposztálásra, amely egy külön tudomány. Ebből is lec­két kaptak a képzés résztvevői, amit a következő találkozón to­vább mélyíthetnek el. Igény a kapanyélre A résztvevőkről hamar kiderült, ki miért jött a képzésre. „Eddig Nyugat felé kacsintgattam, most a föld felé szeretnék”; „Édes­apám agrármérnök volt, ragadt rám valami. Ezt szeretném ki­egészíteni”; „Nagyanyámtól nagyon sokat tanultam, kiegészíte­ném”; „Motivál a rivalizálás. Anyósomnak mindig zöldebb a kertje, eljöttem, hogy tanuljak”; „A nevem György, jelentése földműves. Eljöttem, hogy nevemhez tudást is szerezzek"; „Aki megtermeli magának a zöldségek, olyan, mintha pénzverdéje lenne"; „Lett egy kis kertünk, de azt tapasztaltam, hogy a természet gyorsabb, mint én. Jöttem, hogy próbáljam utolérni" - hangzottak el indokként. Hogy kit mi ragadott meg az egésznapos előadás alatt, az hosszú távon derül ki, viszont a felmerülő kérdésekre már a képzés máso­dik felvonásakor, április 29-én lesz lehetőség.

Next