Gyergyói Hírlap, 2016. április (7. évfolyam, 63-83. szám)
2016-04-18 / 74. szám
AKTUÁLIS Gyergyói Hírlap ■ hétfő, április 18. 5 imr MTmt uT — ■ smmmmm Jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni Elvetették a magot Hagyományos növények termesztéséről vegyszermentes módszerekkel erről szólt Ferencz Lehel kertészmérnök szombati előadása a gyergyószentmiklósi Szent István Plébánián. Génmanipulált zöldségek termesztése, hibridek, harlekinkaticák veszélye mellett a résztvevők arról is hallhattak, mit jelent a kemény ágy, puha paplan fogalma a kertészkedésben. BALÁZS KATALIN Azt gondolhatnánk, a gazdálkodó emberek körében erősebb a hagyományhoz való ragaszkodás, mint az újdonságok befogadása. A több székelyföldi településen is előadást tartó Ferencz Lehel kertészmérnök azonban cáfolja ezt az elméletet. „Addig van baj, amíg elkezded a magvetést. Amikor már belejöttél, betörsz a vidékre, szájhagyomány útján terjedsz. Minél több embernek a fülében el kell szórni a magot. Ami hitelességet tud jelenteni, az a szakmaiság a hagyomány mellett." A HAGYOMÁNYOS VÉDELMÉBEN Ferencz szerint a hagyománynak is van szerepe, de az örökölt tudás az évek folyamán elkorcsosodott, ezért kell a szakmaiság alapján helyére rakni a dolgokat. És erre nagyon fogékonyak az emberek. A hibák orvoslása, tapasztalattal nyert kertészeti fogások - ez érdekli az embereket. A jelentkezők száma Gyergyószentmiklóson is meghaladta az optimális létszámot, az érdeklődésnek pedig igencsak örvend az előadó, tekintve, hogy nem kis veszély elé néznek a növénytermesztők, illetve a helyi, hagyományos fajták. „Tudni kell, hogy az Európai Unióban a nagy vetőmaggyártó cégek lobbitevékenysége zajlik. Olyan törvény megszavazása érdekében, hogy kereskedelembe ne kerülhessen olyan vetőmag, amelynek eredete nem bizonyított. Ez azt jelenti, hogy csak vásárolt vetőmaggal lehet a piacra kikerülni. Ezzel szeretnénk mi szembemenni, megőrizni hagyományos fajtáinkat." A Norvég Alap által kiírt egyik program segíti ezt a törekvést. Háromszékről és Hargita megyéből gyűjtöttek be már magokat, jelenleg Székelyudvarhelyen van a génállomány, amelyből a szombati magbörzére is hoztak. Gyergyóban is elkezdődött a hagyományos fajták gyűjtése, ezeket leszaporítják, szakemberek megfigyelik, és amikor biztos, hogy nem hibridről vagy nemesített változatról van szó, létrejöhet a génbank, ezek a magok pedig bekerülnek a közösbe. „A lényeg, hogy mindenki hazavihesse a vetőmagot, és otthon termessze tovább" - fogalmazott. Ferencz Lehel otthon is kísérletezik: 42 áras területen szembesíti a hagyományos fajták termesztését a behozott, modern fajtákkal. A talajfeljavítás érdekében az első évben zabos bükkönyt vetett, hogy annak minősége ne legyen hatással a termésre. Fajtaösszehasonlítás következik a modern és hagyományos között, zöldségnövénnyel és gyümölcscserjével kezdi, a faiskola még csak a feltérképezési fázisnál tart. Ok a csodálkozásra Több előadás alapján állítja, hogy a leggyakoribb kérdés ez: vajon jól csinálom-e? „Először megkeressük a probléma forrását, csak azt kiküszöbölve lehet jól csinálni. Általában a nem kellő odafigyelés az ok, elkésünk vagy nem látjuk egészében a természetet, kiemeljük a zöldségnövényeinket, miközben megfeledkezünk a többi tényezőről. Érdemes a többi emberre is figyelni, a közösségi kertek csak jót hoznak, közösségformálók is, és ugye, a természetnek mi is részei vagyunk, egymástól tudunk tanulni, együtt jobban tudunk haladni. Nem szabad önzőnek lenni, az információt szórni kell. Én is veszítek, ha a szomszédnak nem mondom el a negatív tapasztalatomat" - állítja Ferencz. Hozzánk is közeledő veszélyekről is beszámolt az előadó. Bemutatott például egy paradicsom-ültetvényt, ahol a tövek üveggyapotból nőnek ki, mesterségesen, tárolókból kapják az ásványi anyagokat. A tartályok egyikén halálfej van, a locsolóvíz pH-értékét ugyanis sósavval szabályozzák. Szó esett a harlekinkaticákról is, arról a kitenyésztett katicabogár-fajtáról, amely a levéltetvek ellensége lehetne, ha nem rakna le hatalmas tojásmennyiséget, így mikor több lesz a katica, mint a tetűtápanyag, a rovar hozzálát a növények fogyasztásához. Telelni a házakba költözik be. A populáció terjeszkedése Gyergyó környékét is érint már, Tekerőpatakról jelezték, hogy „megkaticásodtak." Egyelőre beláthatatlan a következménye annak az emberi beavatkozásnak, amelynek a kukoricamoly elleni védekezést kellett volna szolgálnia. Elérték ugyanis, hogy bizonyos fajta kukorica rágásra reakcióként olyan ellenanyagot termeljen, amely elpusztítja a molyt. Megválaszolatlan maradt viszont a kérdés: vajon, ami a molyt megöli, az az embert megerősíti? Biztosra vehető viszont, hogy a nagy termést hozó, betegségekre ellenálló hibridekkel az egyszerű ember zsebéből húzzák ki a pénzt. A hibridekből ugyanis lehet magot fogni, de az abból származó növény már nem a szülő jó tulajdonságait fogja hordozni, hanem a nagyszülőékét, akár olyan betegségekkel is, amelyektől nehéz és költséges lesz megszabadulni. Így, ha jó termést akarunk, minden esztendőben újra meg kell vásárolni a vetőmagot és a vegyszereket. És akkor még nem is beszéltünk a génmódosított organizmusokról, a tudomány adta lehetőségről, amikor emberi, állati géneket ültetnek be a növénybe. Esetenként már a gyomirtóra sem reagál az ilyen „élőlény", mivel egyszerűen nem érzi magát növénynek. Jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni Számos jó tanáccsal is ellátta hallgatóit a kertészmérnök. A földdel nem kell a kelleténél többet bíbelődni, például az évi két, tavaszi és őszi szántással többet ártunk, mint használunk. Csak a talaj élővilágát károsítjuk vele, a jó baktériumokat veszélyeztetjük, amikor ősszel a föld mélyére szántjuk a levegőigényes, aerob baktériumokat. Tavasszal pedig, mire sikerülne a felszín közelébe érniük, újra leküldjük a mélyre, így bomlik fel a baktériumegyensúly, válik beteggé a talaj. Erre mondta a szakember: jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni. Szántani ősszel kell, tavaszra csak a talajlazítás ajánlott. És az sem mindegy, hogy ősszel mikor szántunk, hisz ha vizes földet szántunk, szalonnás lesz, fennáll a tömörödés veszélye is. A régi ellenőrző módszer ma is beválik: fűzfavesszőt kell vágni, kérgét lehántani, és leszúrni a szántóföldbe. Ha nem ragadnak rá talajrészecskék, akkor jöhet az eke. Kemény ágy, puha paplan A magvetés módját sem árt ismerni. A vetőmag mérete határozza meg, milyen mélyre kell ültetni. A magnak a mérete tízszeresének megfelelő mélységre kell kerülnie. Ez a krumplira is igaz, hiszen ugyan nem tesszük tízszeres mélységbe, de bakhátat húzunk rá. A kertészeti eszközöket ajánlott kiegészíteni egy seprűnyéllel. A magvetésnél ugyanis fontos, milyen talajba kerül a „magzat". Tömöríteni kell a sor alját, amit legkönnyebben egy seprűnyéllel érhetünk el. A kihúzott sorba belefektetjük a seprűnyelet, rálépünk, így tömörítjük alatta a talajt, amelyre a magok kerülnek. Ezt puha földdel takarjuk be, így lesz kemény ágyon puha paplan, és remény a növények kibújására. Türelem is szükségeltetik, és annak ismerete, hogy egyes növényeknek mennyi a csírázási idejük. A gazdasszony, ha azt látja, hogy két hét után sem bújt ki a petrezselyem, ne vessen újabb adag magot, mert két generációs gyökérzöldség lesz belőle, sűrűn, gyökér nélkül. Ennek a növénynek a csírázási ideje ugyanis 28 nap. Fel kell készülni a kártevők elleni küzdelemre, és a növénybetegségek okát gyakran gyökérkörnyéken, a földben kell keresni. A talaj egészségi állapota árulkodhat a növény hogylétéről. Ezért fontos gondot fordítani a komposztálásra, amely egy külön tudomány. Ebből is leckét kaptak a képzés résztvevői, amit a következő találkozón tovább mélyíthetnek el. Igény a kapanyélre A résztvevőkről hamar kiderült, ki miért jött a képzésre. „Eddig Nyugat felé kacsintgattam, most a föld felé szeretnék”; „Édesapám agrármérnök volt, ragadt rám valami. Ezt szeretném kiegészíteni”; „Nagyanyámtól nagyon sokat tanultam, kiegészíteném”; „Motivál a rivalizálás. Anyósomnak mindig zöldebb a kertje, eljöttem, hogy tanuljak”; „A nevem György, jelentése földműves. Eljöttem, hogy nevemhez tudást is szerezzek"; „Aki megtermeli magának a zöldségek, olyan, mintha pénzverdéje lenne"; „Lett egy kis kertünk, de azt tapasztaltam, hogy a természet gyorsabb, mint én. Jöttem, hogy próbáljam utolérni" - hangzottak el indokként. Hogy kit mi ragadott meg az egésznapos előadás alatt, az hosszú távon derül ki, viszont a felmerülő kérdésekre már a képzés második felvonásakor, április 29-én lesz lehetőség.