Gyergyói Hírlap, 2016. április (7. évfolyam, 63-83. szám)

2016-04-04 / 64. szám

AKTUÁLIS Gyergyói Hírlap ■ hétfő, április 4. / /­­ ­^ ^ 5 Felújítanák, számosabbá tennék a köztéri alkotásokat Szoborszámbavétel Rég hiányzik az egykori kórház elől Fejér Dávid szobra. Mi lett vele? Lemállott a Petőfi-szobor talapzatának egy része. Mikor teszik rendbe? Az hírlik, a központátalakítás a Szent Miklós­alkotás költöztetését vonja maga után. Mikor és hova viszik? - ezekre a kérdésekre vártak választ a gyergyószentmiklósiak. Nagy Zoltán polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgár­mester közölte: az idén nagy figyelmet szánnak a köztéri alkotásoknak. BALÁZS KATALIN A Burján Gál Emil alkotta Fejér Dávid orvos alakját megörökítő szobor hánya­tott sorsot élt meg addig is, amíg a volt kórház előtti talapzatán állt. A fejet el-elfordították is­meretlen tettesek, sőt az orrot is letörték. Ezért szállíttatta el alkotója, hogy otthon, műhelyé­ben felújítsa. A hosszasabb időt igénybe vevő munkálatnak való­színűleg hamarosan a végére ér Burján Gál, a szobor viszont nem eredeti helyére kerül majd vis­­­sza. „A központtól félreeső hely adott lehetőséget, hogy a rossz szándékúak garázdálkodjanak, a szobrot megrongálják. Hason­ló atrocitásoktól kívánjuk meg­védeni azzal, hogy az új kórház udvarára helyezzük" - közöl­te Nagy Zoltán. A városvezető hozzátette: hamarosan hozzálát az önkormányzat - az alkotóval egyeztetve - a talapzat elké­szítéséhez, hogy a nagy tudású orvos halálának századik évfor­dulójára az alkotás méltó helyen őrizze emlékét. A mű korábbi talapzatával más a szándék. A fél keresztet ábrázoló alakzat kiegészítés­re kerül - szintén Burján Gál Emil ötlete nyomán -, egy egész keresztté válik, így jelképezve az egészségügy, az életmentés szimbólumát, a vöröskeresztet. Szoborsorsok A gyergyószentmiklósi képző­művész Virág negyedi parkból elszállított, absztrakt alkotása a saját udvarán van, felújításra vár, további sorsáról még nem lehet pontosat tudni. Szintén Burján Gál „szülötte" a Szent Miklós­­szobor, melynek elmozdítása többször szóba jött. Egyelőre marad - tudtuk meg a pénte­ki sajtótájékoztatón. „Nem nyú­lunk hozzá ahhoz, amíg a főtér átépítése nem történik meg. Egy Szent Miklós-szobornak helye van Gyergyószentmiklós főterén mindenképp, hogy hol és milyen formában, erről a központ átépí­téskor fogunk tisztább képet lát­ni. Ez nem a közeljövőben lesz" - fogalmazott Nagy Zoltán. Kije­lentését azzal támasztotta alá, hogy a központmódosítás az in­tegrált városrendezési terv ré­sze, idén azonban támogatásra csak megyeszékhelyek számí­tanak, Szentmiklós kimarad, így a közeljövőben csak annyi módosításra kell számítani, ami a tér látogatottságát segíti, na­gyobb beruházás, szoborelszál­lítás nem várható. Jobb sorsra váró hősök Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobra a sürgősen fel­újítandók sorában szerepel. Kossuth egész alakos szobra alapos felújítást, az is lehet, hogy újraöntést is igényel, a Petőfi-mellszobor és hősi em­lékmű módosítást is. Az alpol­gármester azt szeretné, ha a restaurálás során sikerülne olyan talapzatot biztosítani számára, mellyel az alkotó is meg tud békélni. Ezen emlék­mű históriáját többen isme­rik részben vagy egészében, a felújítást, a nézeteltérések kezelését követően szeretné a városvezetés a múlt homályá­ba veszni. Októberre tervezik az új talapzat új burkolatát és a mellszobor rendbetételét is. „Idén helyre szeretnénk hozni a köztereken lévő, meg­rongálódott szobrokat. Sőt, újabb kihelyezésére is sor ke­rül. A Batthyány iskola elé névadójának szobra kerül Burján Gál Emil alkotása­ként, vélhetőleg a Szent Ist­­ván-templom búcsúünnepén" - fogalmazott Nagy Zoltán. Jelezte: tisztában van azzal, hogy jelentős anyagi ráfor­dítást igényelnek tervei, pél­daként felhozta a készülő Batthyány-szobor megönté­­sének költségeit, amelyek 20 ezer lejre rúgnak. „Nagyon költséges, de én szeretném, hogy egyszer megérjük: mi­nőségi köztéri szobraink le­gyenek" - összegzett. Most üres a Fejér Dávid-szobor egykori helye. Az élet jele kerül majd ide Szentmiklósi szobrok számbavétele Három évvel ezelőtt készített egy összegző írást Bajna György újságíró a Gyergyószentmiklós te­rületén lévő köztéri alkotásokról. Ebből derül ki, hogy melyik alkotás kinek a műve, némelyiknek az üzenetére is rávilágítva. A tisztánlátás kedvéért ezt idézzük sűrítve az alábbiakban, Felszegtől Alszeg felé haladva egy körséta során. „A Szent Erzsébet Öregotthonban Oláh Szilvesz­ter Szilveszter kábai szobrászművész egy remek, Szent Erzsébetet ábrázoló, egész alakos bronz­szobra látható. II. András király 1207. július 7-én született leánya, 1231. november 17-én halt meg. Jóságos és irgalmas életének története minden ró­mai katolikus előtt ismert lehet. Szentté 1235-ben avatták. A Csíki-kertben Miholcsa József fából készült Honfoglaló szobra végül is Árpád apánk szobrának is tekinthető. A nagyfejedelem születése napját nem említik, azt ellenben tudjuk, hogy 907. július elején hunyt el (sz. 845-ben). A Szent Miklós plébániatemplom megrázóan szép Szent Miklós-szobra a város egyik legfonto­sabb ünnepnapjának központi alakja is. Kellő tisz­telet és gondoskodás övezi. A templom előterében, a harangláb mellett lát­ható a Miholcsa József alkotta Márton Áron-mű­­kőszobor. A nagy püspök 1896. augusztus 28-án született, boldoggá avatásáért minden szentmi­se végén imádkozunk. Vele szinte párhuzamosan, a régi kórház parkjában árválkodik a város egyik leghíresebb orvosának, dr. Fejér Dávidnak a szobra. Róla valószínű, hogy alig tud már a ma ifjúsága, de az önkormányzat se sokat. Erről tanúskodik a megcsúfolt szobor, amelyre ugyancsak ráférne egy alapos feljavítás. Fejér Dávid 1912. január 20-án, Baróton látta meg a napvilágot. Mellszobrát Burján Emil szobrászművész készítette, rendbetételét, ki­javítását is bizonyára elvégezné, ha felkérnék rá. A központi parkban lévő, a templomban található Szent Miklós-szobor felnagyított műkő hasonmása szintén Burján Emil alkotása. A gimnázium előtt Salamon Ernő költő bazalt­szobra található. Izsák Márton marosvásárhelyi művész alkotása. Salamon Ernő 1912. május 15-én született, 1943 februárjában, Ukrajnában olasz tá­bori csendőrök lőtték le a Szomorú sors nagybeteg, dühöngő költőjét. A művelődési ház előtti parkban, a Kossuth utca felőli részen Kossuth Lajos műkőből készült szobra áll, Miholcsa József alkotása. Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon, Torinóban halt meg 1894. március 20-án. A szobrot kijavítot­ták az ősszel, de állaga megőrzése érdekében vajmi keveset tesznek. Télire ugyanis a műkőszobrokat ajánlatos beburkolni vízhatlan anyaggal, megaka­dályozandó a hólé behatolását a repedésekbe. A Petőfi Sándor mellszobor. A Bálint Károly szob­rászművész által elképzeltekkel ellentétes felfogás­ban kivitelezett emlékmű továbbra is várja szerző­dések és ígéretek betartását. (PL a csempeszerű márványbevonat eltávolítását és terméskőre cse­rélését). A „Kik érted haltak szent világszabadság” szöveg felkerülése hanyagságból késik, bár a névsor alapján nem illő, hiszen azon a szabadságharcban részt vett gyergyóiak neve szerepel, dr. Garda Dezső kutatásai alapján, a művész pedig azon gyergyói tisztek számára álmodta meg az emlékművet, akik, szerinte, meg is haltak a szabadságharcban. Tény ellenben, hogy a sietve végzett munka eredmé­nye napról napra egyre jobban látszik. Az emlékmű lassú enyészete elkezdődött. A szobrot egyébként a gyergyószentmiklósi öntödében Oláh Szilveszter Szilveszter és Bálint Károly öntötte ki a Bartalan Ist­ván öntőmester által vezetett csoporttal. Bethlen Gábor bronzba öntött mellszobra a re­formátus templomkertben áll. Oláh Szilveszter Szilveszter alkotása. A fejedelem születési dátu­ma nem biztos. Marosillyén látta meg a napvilá­got 1580-ban, talán november 15-én. 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. (E két időpontot jelölte meg a szobron a művész is.) 1629. november 15- én, Gyulafehérváron hunyt el.) Amiről nem sokszor esik szó: 1620. augusztus 25-én a besztercebányai országgyűlés I. Gábor néven magyar királlyá vá­lasztotta. 1622. január 6-án mondott le e címéről. A Virág negyed északkeleti részén idén decem­berben avattak mellszobrot a legnagyobb szé­kelynek, Orbán Balázsnak. A kerámiaszobor Varga Gábor szobrászművész alkotása és Cegléd pol­gármesterének, Földi Lászlónak személyes aján­déka. Orbán Balázs 1830. február 3-án született Székelylengyelfaván, Budapesten hunyt el 1890. április 19-én, író, néprajzi gyűjtő, politikus volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.” Bajna György kiegészítéssel is szolgált az egyéb­ként Gyergyószentmiklós honlapján található, szobrokat számbavevő írásához: „A múzeum előtt A Gáli Ferike síremlékét, Szervátius Jenő szobrát láthatjuk, a templomkerten ismeretlen szobrász, Nepomuki Szent János szobrát, a járványkórház udvarán Burján Gál Emil Bacilus-térplasztikáját, a Sétáló utcában a Bartalan István öntötte Balog Pé­ter Anyaság című szobrát. Fogarasi Mihály püspök mellszobrát gyergyói alkotó, Jánosi József készítet­te, és az első szentmiklósi szoborkiállításon, talán 1910-ben láthatták először. Bartalan István öntötte alumíniumból. Jól állunk tehát nagyjainkat ábrázoló szobrok­kal, a városi temetőben még Szabó György apát Szervátius Jenő által készített síremléke érdemelne meg egy komolyabb felújítást, de abból valószínű, soha nem lesz semmi” - összegez az újságíró.

Next