Gyermekgyógyászat, 1982 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 3. szám - Veszelovszky Iván - B. Nagy Zoltán - Győrfi Mária - Molnár Edit - Pataki Lajos: Gyermekgyógyászati utóvizsgálatok antenatális dexamethason kezelést követően

Gyermekgyógyászat 33. 350-355. 1982. Szentes V. T. Kórház-Rendelőintézet Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Weszelovszky Iván dr.), Szeged m. V. T. Gyermekkórház-Rendelőintézet (igazgató főorvos: Pataki Lajos dr.), Szeged m. V. T. Kórház-Rendelőintézet Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Bódis Lajos dr.) közleménye Gyermekgyógyászati utóvizsgálatok antenatális dexamethason kezelést követően VESZELOVSZKY IVÁN dr., B. NAGY ZOLTÁN dr., GYÖRFI MÁRIA dr., MOLNÁR EDIT dr., PATAKI LAJOS dr. és BÓDIS LAJOS dr. Hazai és külföldi vizsgálatok [7, 9, 11, 15, 22, 25, 26, 27, 28, 29, 30,31] sok vonatkozásban tisztázták az antenatális anyai szteroid kezelés körülményeit az idiopathiás respirációs distressz szindróma (továbbiakban IRDS) megelőzésével kapcsolatban. Ezen eredmények igazolták a különböző mellékvese kéreg készítmények alkalmazásának létjogosultságát. Szórványos irodalmi adatok utalnak arra, hogy a szteroidok nemkívá­natos késői mellékhatásokat okozhatnak az újszülöttekben. Ezen feltételezett mellék­hatásként említik a gyakoribb fejlődési rendellenességeket [5, 13,14], a fejlődésben észlelt szomatikus retardációt [6, 7, 10, 16, 19,20], az immunrendszer működését károsító tényezőket [18]. Több év óta az Oradexont (dexamethason) alkalmazzuk az IRDS profilaxisára. Mivel szteroid profilaxist követő gyermekgyógyászati utóvizsgálatokról a rendelkezésünkre álló hazai irodalomban nincs tudomásunk, ezért tisztázni kívántuk, hogy a gyógyszer rovására írható gyermekgyógyászati vagy pszichés és neuroszomatikus elváltozások észlelhetők-e. Utóbbi vizsgálatainkról más helyen [32] számoltunk be. A­nyag és módszer IRDS profilaktikumként antenatálisan anyai dexamethason kezelésben részesült 346 újszülöttet rendeltünk be megszületésük után 12-36 hónappal. Ezen vizsgálati csoportunk gyermekei 1973 július 1. és 1977 január 1. között születtek. A 346 gyermek közül csak azon 125-öt vettük figyelembe, ahol a tervezett valamennyi vizsgálatot el tudtuk végezni. Kontrollcsoportunkat 60 gyermek képezte, akik ugyanezen idő­szakban születtek. Az érett koraszülött arány mindkét csoportban azonos volt. A választott kontrollcsoportba tartozó gyermekek perinatális anamnézise negatív, a szociális és ökonomikus háttér átlagosnak felelt meg. Elő­re szerkesztett kérdő­íven rögzítettük a vizsgálaton megjelent gyermek szüleinek válaszai alapján az anamnézist. Személyi adatok, családi és szociális körülmények, terhességi anamnézis, szülésre vonatkozó adatok, táplálkozási viszonyok, a gyermek fejlő­désére vonatkozó adatok mellett a hurutos és fertő­ző­ megbetegedéseket, az esetleges kórházi ápolást értékeltük. Az allergiás megbetegedésekre (étel, gyógyszer) való hajlamot szintén az anamnézis alapján ítéltük meg. Ezután szokványos gyermekgyógyászati fizikális státust rögzítettünk és különös figyelmet fordítottunk a szomatikus fejlő­dést reprezentáló adatokra (hossz, súly, fejkörfogat, fogzás). Indokolt esetben a fentieket laboratóriumi és röntgenvizsgálatokkal egészítettük ki. A kezelt és kontrollcsoportban talált eltérések összehasonlítására a Pearson-féle x2 próbát alkalmaztuk. Az eredmény leolvasása a 2X 2 mező­s kontingenciatábla felhasználásával, 2-1 szabadságfok mellett történt [8]. Eredményeink Kezelt és kontrollcsoportban az I. táblázatunkon feltüntetett szempontok szerint végeztünk összehasonlításokat. Eltérést mindkét csoportban a koraszülötteken találtunk gyakrabban. Perinatális betegségek a kezelt érett csoportban 46,4%-ban, a koraszülött csoportban 90%-ban fordultak elő, de a kontroll-csoport érett újszülötteinél észlelt 36,8%-os pozitivitással szemben a koraszülötteknél 63,6%-ban találtunk eltérést. Megelőző intézeti kezelés a kezelt érett csoportban 37,3%-ban, a kezelt koraszülött csoportban 46%-ban, a

Next