Gyógyászat, 1861 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1861-10-26 / 43. szám
Első évfolyam. 1861. 43. 87. Pest, October 26. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak ÖZLÖNYE.6. Szerkesztő tulajdonos: Poor Imretr. Tartalom: A bujakór terjedését korlátozó hatósági intézkedések, tekintettel egy sikeresnek tapasztalt új ragályelleni szerre. Rodet tr. lyoni orvos nyomán közli Pete Zsiga tr. — Tábori vagy hadsebészet. A végtagok sértései különös tekintettel a lósebekre. (Folyt.) Lovrics Gyula tr. műtő-orvostól. — Könyvismertetés. „Barmászat, avvagy a hasznos házi-állatok betegségeinek megismerése s orvoslása.“ Irta Dr. Zamár Vilmos, a m. k. egyetemi állatjárványtani tanára stb. (Vége). Közli Kurtz G. tr. — Lapszemle. Sisakvirág szemlék ellen. Csúz ellen villavas legkönéleg. Higanykór gyógyítása. Az előre haladó izomsorv. Újabb fogragasz. Vashalvag használata börbajokban. — Ügyeink. Uray János tr. baranyamegyei főorvosnak a megye lakosaihoz intézett fölszólítása a közelgő keleti marhavész meggátlása ügyében. Különböző orvosi sorsunk. A pesti közkórházi orvosügy. — Vegyesek. A bujakór terjedését korlátozó hatósági intézkedések, tekintettel egy sikeresnek tapasztalt új ragály elleni szerre. A cadixi akadémiának 1859. évi jutalomkérdésére Rodet Jr. lyoni orvos által íratott pályamunka nyomán közli PETE ZSIGA orvostt. A bujasenyv-ragály terjedését gátoló rendszabályok kutatása úgy az orvos elmélkedésének, valamint a hatóság gondoskodásának is kétségkívül méltó tárgya, mert ezen feladat szerencsés megoldása mélyen érdekli az emberiséget, mint melynek egyik legfélelmesb ostora a bujasenyv. Az emberiség ezen ostorát a leghatalmasb ösztön tartja fönn és terjeszti, minden lépten nyomon újra termelvén és sajnálatos könnyűséggel szaporítván azt, az annál nehezebben gátlatag ragály segedelmével, mivel ennek forrásai közönségesen a legcsalékonyabb látszatok mögé vannak elrejtve. Mikint is lehessen hozzáférni egy oly méreghez, melyet a szemérem a legtitokszerűbb fátyollal gondosan föd el? Mikint lehessen ennek terjedtét gátolni a nélkül, hogy fájdalmat s keserűséget terjesszen mindenfelé? Szóval mikint lehessen végképp eloltani oly tüzet, melyet az élv lángja minden lépten nyomon újra meggyújt? Ezen igyekezetnek valósítása oly nehéz, hogy minden e cél-