Gyógyászat, 1861 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1861-04-20 / 16. szám

344 - hamar meggyőződött, hogy mind a két orvosjelölés kisebb nagyobb párt­töredék , nem pedig a közvélemény kifolyása; azért elvetvén mind­egyiket, a kettőből egy harmadikat rögtönzött. Innen jön, hogy az értel­miséget tekintve a bizottmány kelleténél kevesebb orvost jelölt ki a vá­lasztásra, s így az éppen pártatlan és igénytelen oly érdemteljes tudortár­saink maradtak ki a városképviselők sorából, kiket ott az orvospártok mindegyike örömest látott volna. — c) A szenvedélyeskedésig csigázott korteskedés a pártviszály magvait hintette el az orvostársak között, a mi valódi hazafiság­ elleni bűn a haza jelen válságos korszakában; se szen­vedély mindaddig fog dúlni közöttünk, mig valamelyik párt a közügy há­lójával akarja magánérdekeit halászni, és mig saját kedvenceit az igazság rovására túlbecsülni, — az ellenpártéit pedig rágalmazni fogja. Vajha e szenvedély ne terjedne annyira, hogy az igazat is hamisnak állítsuk, ha az néma velünk rokonszenvező egyéntől jó! — vajha e szenvedély minél­­előbb nem elnémulna, hanem kiirtódnék közülünk. — d) Az utóbbi túl­hajtott korteskedés tetemesen apasztotta orvosi rendünk tekintélyét és némi f­átyolt vont azon jeleseink fénykörére, kik a korteskedésig aláz­­kodtak. Mi a mondottak által nem a múltnak kellemtelen emlékeit akartuk visszaidézni, hanem további óva­kodás végett az ejtett hibákat s ezek hát­rányait volt szándékunk kijelölni, hogy lássuk, hova jutunk, ha „együtt“ helyett „egymás ellen“ cselekszünk ,s mennyire háttérbe szorítjuk az el­lenségeskedésünk által szenvedő közügyet. Ha egyet nem értünk, szét­oszlunk először elvi, közigazgatási és egyéni nézetekben — később a tu­dományi és hazai közérdekben is. Feledjük a múltat. Ne készüljünk új csatára, mely mérgesebb, szakítóbb, botrányos, és tegyük hozzá bizvást, eredménytelenebb leendőne az eddiginél. A tizenkétévi szenvedésnek egyedüli áldásos gyümölcse az összetartás: nyújtsunk kezet egymásnak, s becsüljünk kitkit igaz szive és tettei szerint. Tanunk komolyságához és orvosi rendünk méltóságához nem illik a szenvedélyes pártoskodás. A jellemezős orvosnak csupán a gyógytudomány szerez tekintélyt, a szerzettet pedig csupán ugyanazon szakma gyarapíthatja tovább: — minden egyéb foglalkozás és avatkozás annál hátrányosb az orvosi te­kintélyre, minél távolabb esik hivatásunktól. Orvosválasztások. Jászság-kerületi főorvosnak O­r­b­a­i (Richwalszky) Antal tr.r .munkatársunk (előbb jászladányi községorvos) választatott. A z­o­m­b­a-urodalmi orvosállomást a simontornyai községorvos Brocken József tr. nyerte el. Szepesvárallyán (Kirchdraut) Schön Leo tr.­lön városorvossá választva. Pályázat. A kolozsvári orvos-sebészi tanintézetnél a barom­járvány, barmászati rendőrség, házi állatok életrendje, tenyésztése és fajok ismertetése megürült tanszékének betöl­tésére, melylyel 945 ft. c. é. évi fizetés van összekötve, az erdélyi k. udvari cancellá­­ria f. év március 7-kén 602. szám alatt kelt rendeleténél fogva f. év junius végéig csőd nyittatik.­­ A folyamodóknak kellő okiratokkal ellátott kérvényeik, melyekben képességek, eddigi szolgálat­ok, és a honi nyelvek leirása legyen kimutatva, a kolozs­vári orvos-sebészi tanintézet igazgatóságához intéztetendők. Az orvos-sebészi tanin­tézet igazgatóságától. — Kolozsvárit, április 10-kén 1861. Mondanivalók. A védhimlő-anyag küldése ügyében irt leveleket a posta i­n­g­y­e­n hordja ; — a pesti közepi ojtó-Intézet pedig az üde védhimlő-anyagot ingyen adja. Müller Emil könyvnyomdája. Pest 1861. Dorottya-utca 12. szám. Vidéki orvostársaink számára jelen számunkhoz mellékeljük Fischer Péter sebészi stb. eszközök és gépek név-és árjegyzékét.

Next