Gyógyászat, 1864 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-26 / 48. szám

Hasonló eshetőségnek tényekből merített föltevésénél nem látszik fölöslegesnek a szóbanforgó kórállapot részletesbb értel­mezésére azon mozzanatok főbbjeit fölemlíteni, melyek annak származására kedvezőleg befolynak, valamint ezen bélrész lábfo­­lyamatából eredő szövetváltozásokat, és azokkal szorosan összefüg­gő tüneteket kiemelni, melyek által a vakbél-lobnak nevezett kór­folyamat magát kitünteti. Az észlelésem körébe jutott esetek a vakbél-lobnak kétféle jelenkezésével ismertettek meg; egy részről mint önszenvileg ki­fejlő s leginkább csak a vakbél és kövületére szorítkozó köralak volt észlelhető, melynek támadására semmi távoli vagy közeli bélrész kórállapota nem szolgált tovaterjesztőleg kiindulási okul, és második sorozatban, mint a bélcsatorna egyik vagy másik ré­szének károsodásával egybenfüggő szöveményes alak, mely eset­ben ismét az vagy az önálló, önszenvileg fejlődött vakbélláb ma­gasságára följutva, komolyabb jelentőségűvé lön azon bajnál, mely származására alkalmid szolgált, vagy a kezdetleges megbe­­tegüléshez csak mint azt súlyosbító, kizárólagos figyelmet nem igénylő nyomatéktalan szövemény volt tekinthető. Eme két iránybani fejlődési módjánál a vakbél-lábnak mint jelző tünet mindenek előtt figyelmet keltött az esetek valamennyié­nél a jobb csiplágyéktájon nyomásra ébreszthető fájdalmas érzés, mely a kórfejlődés gyorsasága, szaka, belterje és a lábfolyamat körébe vont zsigerek érzékenységének megfelelőleg majd tompább, majd élénkebb volt, de soha már a kórfölmerülésnél oly rendkí­vül éles, hogy a legenyhébb nyomás sem tüzetett volna; ily ma­gasságra csak a lábfolyamat növekedésével fokozódott a fájdalom némelykor a megbetegülésnek két-három nap ótai fokozatos fej­lődésével, minek ellentétéül más esetekben az még akkor sem nyilvánult élesen nyomásra, midőn a vakbéllábbal járó egyéb kórtünetek élénk mutatkozásánál a szintén jelző és Bamberger sze­rint soha, saját észlelésem szerint azonban néha hiányzó dag már tojásnyi nagyságra növekedett a jobb csípárokban. Az érintésre fölébreszthető fájdalmas érzés a jobb csípgödör­­ben még akkor is nagy jelentőségű tünetnek tekinthető a fejlőd­hető vakbélláb jelzésére nézve, ha az valamely fölismerhető kór­ok után származott csorvás láz mellett mint alárendelt értékű je­lenség látszik szerepelni élénktelenebb kifejezése által, mert köny­­nyen meglehet, hogy a vakbélláb keletkezését föltételező okok már azelőtt jelen lévén, az emésztés zavara folytán létesült bél­­csatorna-izgatottság alkalmi okul szolgál arra, hogy abban a lábfolyamat megindításával a fájdalom mint többféle tényezők ered­

Next