Gyógyászat, 1864 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1864-11-26 / 48. szám
Hasonló eshetőségnek tényekből merített föltevésénél nem látszik fölöslegesnek a szóbanforgó kórállapot részletesbb értelmezésére azon mozzanatok főbbjeit fölemlíteni, melyek annak származására kedvezőleg befolynak, valamint ezen bélrész lábfolyamatából eredő szövetváltozásokat, és azokkal szorosan összefüggő tüneteket kiemelni, melyek által a vakbél-lobnak nevezett kórfolyamat magát kitünteti. Az észlelésem körébe jutott esetek a vakbél-lobnak kétféle jelenkezésével ismertettek meg; egy részről mint önszenvileg kifejlő s leginkább csak a vakbél és kövületére szorítkozó köralak volt észlelhető, melynek támadására semmi távoli vagy közeli bélrész kórállapota nem szolgált tovaterjesztőleg kiindulási okul, és második sorozatban, mint a bélcsatorna egyik vagy másik részének károsodásával egybenfüggő szöveményes alak, mely esetben ismét az vagy az önálló, önszenvileg fejlődött vakbélláb magasságára följutva, komolyabb jelentőségűvé lön azon bajnál, mely származására alkalmid szolgált, vagy a kezdetleges megbetegüléshez csak mint azt súlyosbító, kizárólagos figyelmet nem igénylő nyomatéktalan szövemény volt tekinthető. Eme két iránybani fejlődési módjánál a vakbél-lábnak mint jelző tünet mindenek előtt figyelmet keltött az esetek valamennyiénél a jobb csiplágyéktájon nyomásra ébreszthető fájdalmas érzés, mely a kórfejlődés gyorsasága, szaka, belterje és a lábfolyamat körébe vont zsigerek érzékenységének megfelelőleg majd tompább, majd élénkebb volt, de soha már a kórfölmerülésnél oly rendkívül éles, hogy a legenyhébb nyomás sem tüzetett volna; ily magasságra csak a lábfolyamat növekedésével fokozódott a fájdalom némelykor a megbetegülésnek két-három nap ótai fokozatos fejlődésével, minek ellentétéül más esetekben az még akkor sem nyilvánult élesen nyomásra, midőn a vakbéllábbal járó egyéb kórtünetek élénk mutatkozásánál a szintén jelző és Bamberger szerint soha, saját észlelésem szerint azonban néha hiányzó dag már tojásnyi nagyságra növekedett a jobb csípárokban. Az érintésre fölébreszthető fájdalmas érzés a jobb csípgödörben még akkor is nagy jelentőségű tünetnek tekinthető a fejlődhető vakbélláb jelzésére nézve, ha az valamely fölismerhető kórok után származott csorvás láz mellett mint alárendelt értékű jelenség látszik szerepelni élénktelenebb kifejezése által, mert könynyen meglehet, hogy a vakbélláb keletkezését föltételező okok már azelőtt jelen lévén, az emésztés zavara folytán létesült bélcsatorna-izgatottság alkalmi okul szolgál arra, hogy abban a lábfolyamat megindításával a fájdalom mint többféle tényezők ered