Gyógyászat, 1866 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-14 / 15. szám

280 sí­ ringés a mellék ütérágakban is megszűnik, üszök fejlődik ki, mely nem­csak azon tesz részt, melyet meglep, de az életet is végveszélylyel fenyegeti. Az idült ütérláb nyomait föllelhetjük a kásulat (hájdag), porc, cson­­tulás, ütérdag vagy kifekélyedésféle változások körül. Kórjelek: Az ütérláb kórjelei, az ütér fölszintes vagy mély fek­vése vagy a szerint különböznek, a­mint kisebb vagy nagyobb telepéül szolgálnak a lábnak. A mélyebben fekvő üterek kórisméje igen nehéz, sok­szor lehetetlen. A fölszintesen fekvő üterek lábja, kivált a végtagokon: fáj­dalom , az edény fekvésének megfelelő iránybani hőség, s a külbőrön szintén a szenvedő ütér iránya szerint mutatkozó vörösség által nyilvánul; valamint az ütér lefolyásában kemény, néha csomós, nyomásra nagyobbo­dó­­fájdalmat külölő köteleset tapinthatni. A rögzített folytonos fájdalmon kí­­vül, bolygó fájdalmak is gyötrik a beteget, melyek sugárlag támadják meg az izmokat s lánggörcsös mozgásokat idéznek elő a tagokban. A lá­bos táj fölött az ütér erélyesebben lüktet, rángó lüktetését nemcsak a ta­pintó érzi, de magának a szenvedőnek is érzékenyen esik. A láb körül a lüktetést nem érezni, alatta pedig vagy teljesen hiányzik vagy gyöngébb. Az ütérlobot kísérő láz különböző mérvű a lobos ütér ürköre és a beteg alkata szerint. Az érvelés nagy és rezgő. Nyugtalanság, szorongás, ájulás gyakori jelenség. Ha az ütér képzékeny izzadmány által betömül, mi sokszor hirtelen megtörténik, akkor az említett kézjelek közül különösen a fájdalom, hő­ség és lüktetés megszűnik, a betömült táj alatt a végtag meghidegszik, majd vszdagosan felpöffed, sötét viola- vagy bíborszínt nyer, mozgatagsága korlátoztatik, vagy végképp megszűnik, kisebb-nagyobb mérges geny­­tüszők vagyis fenés­zenyedések támadnak, s ha, mint már említve volt, a fő ütértörzs betömülése következtében a mellékági vérkeringés is megakad, önkénytes üszők fejlődik. Az ütérlob kórjeleit kevés régibb és újkori szerző írja le ennyi rész­letességgel, úgy tetszik, Sauer kiválóbb gondjai tárgyává tette e be­tegséget is. Kórelkülönzés. A felületes üterek lábját a bőr vörössége, a bosszant vonalszerűleg húzódó fájdalom, a kötélese idoma vagy csomós­zag miatt, könnyen összetéveszthetni a visszérok vagy a nyirkedények lobjával. Íme a különítő jelenségek az ütérlob svissszérlob közt: 1) A lobos táj fölötti lüktetés na- Visszérlobnál nincs lüktetés, gyobb, alatta kisebb vagy semmi. 2) Az ütérlob közönségesen a köz- A visszérlob a központ felé terjed, pontból a környi táj felé terjed. 3) A külpir kisebb s kevesbbé jel- A bőrpir itt élénkebb, legző. 4) Genyláz jelei hiányzanak vagy A genyláz jelei hamar kifejlődnek, csak ritkán jelenkeznek. Ütérláb és nyír­t mirigyláb kór jelei: 1) Sötétebb s kevesbbé különült A vörösség felületes, s kü­lönültebb­ vörösség mutatkozik itt. 2) A lob terjedése központiali. A lob terjedése központhozi. 3) Ittérlobban nem duzzadnak meg A mirigyek meggyuladnak és ge­­a mirigyek, s mirigy-genyedés nincs nyednek. jelen.

Next