Gyógyászat, 1870 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-15 / 3. szám
sebes szortyogó légzés, kissé nagyobb lép, gyorsított, gyönge érvelés, 140 egy perc alatt, a test hőmérséke a hónalban 41 C °. Nemde a hagymáz legveszélyesebb alakjában állott előttem? Én a hagymáz kór lényegét egynek tekintem, akárhol helyeződik a bántálom, de a kiváló agytüneteket a kórjóslatra nézve legroszabbnak tartom. Skoda a kábultságotsöpört szintén a legveszélyesebb tünetnek tekinti. Itt pedig ezen tünetek léptek leginkább előtérbe. Rendeltem a fejre hideg borogatást (jég falán csak télben kapható) és az egész testnek hideg kútvízbe mártott lepedőbe göngyölését Niemeyer utasítása szerint. Ezenkívül a székrekedés végett csőrét, és amnica virág főzetében nagyobb adag hinint Hallei’-savval. Estefelé lévén az idő, haza kellett sietnem, de meghagytam, hogy másnap este felé, ha a baj hasonló módon fog súlyosodni, ismételjék a lepedőzést. Négy nap múlva láttam csak ismét a beteget reggeli órában. Eddig a hideg lepedőzés esténként rendesen volt alkalmazva, mivel nagy könnyebbülést szerzett a betegnek, mód a beteg eszméleténél volt, beszélt, hónalji hőmérsékét 39 foknak találtam, s bőre gyönge párolgásban volt. Most már csak a fejre rendeltem a hideg borogatás folytatását, s belsőleg eiiint Ha’lersavval. Midőn megint négy nap múlva újra láttam a beteget, már egészen üdülő állapotban volt, és rövid idő alatt fölgyógyult. Az idén augusept, hónapokban, mint már fönnebb említem, lakhelyemen Bárándon volt hagymázjárvány, s többször folyamodtam a lepedezéshez, mindig kivánt sikerrel; jóllehet én csak súlyosabb esetekben, ha a hőmérsék 40 fokot meghalad, alkalmazom, s könnyebb esetekben csak ecetes vízzel rendelem a testet mosogatni, fürdőket pedig soha sem alkalmaztam, mivel az a falusi magángyakorlatban még több bajjal járna s kivihetetlenebb mint a lepedőbe burkolás. Nem mulaszthatom el megjegyezni: miként a chinint is becses lázűző szernek tekintem s rendesen adom is hagymát-betegeimnek, de a hideg víz általi lehűtés hatását gyorsabbnak s biztosabbnak tartom, melylyel kapcsolatban a chininnek is több haszna van. A fennebb mondottakból érthető, hogy a lehűtésnek nem szabad tdcsigázottnak lenni, s ha a beteg 1—2 fok hőcsökkenés után fázni kezd, tovább folytatni a hideg alkalmazását nem tanácsos. Hosszabbra terjedt értekezésem, mint tervezve volt, s attól tartok, hogy visszaélnék az ülés nagyra becsült türelmével, ha a hideg víz-gyógymód jótékony hatását bővebben részletezném. Meg vagyok győződve, hogy ismerik azt ügytársaim mindnyájan saját