Gyógyászat, 1872 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1872-05-04 / 19. szám

19. sz. Tizenkettedik évfolyam. Pest, 1872. május 4. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY­ hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos : Poor Im­re Jr. Tartalom: A hörgebeli légrekedés ismeretéhez. (Vége). — A közszöveti kérdés mai álláspontja. — A mellhártyalobos izzadmány tanához. (Vége). — Lapszemle. A digitalin élettani hatásához. Calabar és chloral derménél. — Tárca. A borhegyi ásványvízforrás Erdélyben. — Különféle. A hörgebeli légrekedés ismeretéhez. LEYDEN t­r. után közli KÖVÉR GÁBOR tr. (Vége). A jelzett 4 esetben a köpet egyenlő minőséget mutatott. Roham alatt a köpet gyér, míg utána dúsabb, átalában szívós, szürkefehér, erősen habzó s áttünő, csaknem üvegszerű alapanyagban apró pelyhek, fonalak és dugaszok nagyszámát tartalmazza. Ezek részint ételmaradványokból, a szájar belhám­­h­almazatából vagy leptothrixeiből állanak, részint pedig oly sejtekből és bel­­hámból, melyek a tüdőkből származtak. Az utóbbiak bizonyos száma azáltal jellegeztetik, hogy kerekded dugaszokat, vagy fonalszerű képleteket alkot, száraz, merev összetartásu s fed lemez alatt halványfényü, morzsás külemet mutat.­Górcső alatt e képletek barnás, szemcsésen széteső sejtek tömött halma­zából állnak s a sejtek közt többé-kevésbbé dúsan a leirt jegecek vannak befek­tetve. A sejtek részleg legtöbbnyire már szét vannak esve s szemcséi közti anyag által tartatnak össze, mely molecularis mozgást mutat, mig oly jelen­séget, mely csirnyemozgáshoz vagy gombaképződéshez hasonlitna, egyáta­­lában nem árul el. A jegecdugaszok különben nem bírnak határozott jelleg­gel, s azokat csak nagyobb gyakorlat mellett s hosszabb keresés után lehet fölfedezni. E jegecdugaszokon kívül a köpetben nagyszámú, puhább duga­szok is léteznek, melyek összetapadt genysejtekből, tüdőbeli és csillóhámsej­­tekből állottak. A nagy sejtek részint myelinszerű szétesés állapotában van­nak , részint pedig sárga-barna, szemcsés-föstenyzett sejtek halmazaiként tűnnek elő. A leírt tünetösszeg nyilván nagy mérvben megfelel a hörgebeli légre­­kedés név alatt leírt kórképnek. A búvárok nézete e kórformát illetőleg még sokszorosan elágazik. A légrekedést némelyek kizárólag tüdő- és szívbeteg­ségek következményének tartják. Laennec a légrekedés névvel jelzett tünetek összegét „catarrh­e sec“ név alatt foglalja össze. E nézetek mellett azonban önálló, ideges légrekedés lételét is fölvették, mely a legkisebb hör­­geágak izomzatának Reisseisen által történt fölfedezése által tényleges alapot nyert. Bergson, Romberg, és Biermer, e tárgy legújabb ész­

Next