Gyógyászat, 1921 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-02 / 1. szám
GYÓGYÁSZAT nők általában jobban, mint a férfiak. Talán mert a dohányzástól harátos ,garatja a férfiaknak érzékenyebb. Nem mindenki tűri azonban a csövet. Ideges, hysteriás egyének folyton krákognak, végre kihányják. Az ilyen ritka esetekben úgy módosítjuk az eljárást, hogy időközönként letoljuk a csövet, kivesszük a kívánt mennyiségű gyomortartalmat és a csövet újra kihúzzuk. Ilyen módon egy sorozatot kapunk, külön-külön vizsgáljuk mindegyiket szabad sósavra, összaciditásra, keményítőre, nyakra, vérre, epére, tejsavra stb. Ha mindezen adatokat egy táblázatban felrajzoljuk, megkapjuk a gyomor functionális graphikonját.* Nagy hátránya persze a módszernek úgy a beteg, mint az orvos szempontjából, hogy soká tart, de eddigi vizsgálataink is azt mutatják, hogy jobb, pontosabb és kielégítőbb eredményeket ad, mint az eddigi módszer. Hiszen kétségtelen dolog, hogy az eddigi próbareggeli vizsgálat nem adhat teljes képet, mert csak egy „stichpróba“, egy pillanatfelvétele a gyomor functiójának adott pillanatban, míg a fractionált vizsgálat egy physiologiai kísértet szinte, mely hasonló a classicus állatkisérletekhez és mégis fentartja a normális viszonyokat. Legjobban látjuk a különbséget, ha egy kiragadott esetet összehasonlítunk. Okt. 7-én vizsgáltam egy beteget, akit egy sebészeti osztályról küldtek át vizsgálatra. Sz. J. 43 éves beteg 10 éves gyomorbajos, éhségfájdalmakról és evés után egy órával fellépő görcsökről pa-3. ábragaszkodik, melyek hányásra enyhülni szoktak. Szept. 5-én egy kórházban gyomorvizsgálatot végeztek nála és azt találták, hogy „éhgyomorra néhány cm,3 sósavat . E graplokonok instruktív voltát nagyban növelhetjük, ha a különböző értékeket színes ceruzával jelöljük meg; p. o. szabad sósavat veres, epét zöld, nyákot v. tejsavat sárga, vért veres, keményítőt (jód reakciója miatt.) kék színűvel tartalmazó folyadék. Próbareggeli után ’/* óra múlva 50 cm.’ gyengén emésztett, sok nyákot tartalmazó gyomortartalom, melyben szabad sósav 13, összaciditás 36, vér negatív, tejsav gyengén positív. Mikroskop alatt kevés Boas-Qyler-féle bacillus.“ Ha ebből a leletből következtetni akarunk, azt látjuk, hogy egy hypacid gyomorral van idiolgunk, látjuk, hogy pangás van jelen, mert tejsavat és hosszú bacillust találtunk. Ez utóbbi lelet cc. ventr. gyanúját kelti, ha hozzávesszük az anamnesist, talán meg tudjuk állapítani a helyes diagnosist, de az bizonyos, hogy a lelet nem magyarázza a tüneteiket. Ezzel szemben a fractionált próbaieggelivel azt találtuk, hogy: (1. ábra) egy meglehetősen hyperacid gyomorral van dolgunk. A sósav növekedésével lép fel a fájdalom, a savérték elér egy bizonyos fokot, attól kezdve csökken, de a fájdalom nem szűnik. A beteg erős hányinger közben a gyomortartalom egy részét kihányja és megkönynyebbül. A savérték újra nő, a fájdalom újra fellép. Most nyitva van a pylorus, ezt látjuk az epe megjelenésén, a gyomortartalom forgul, de a fájdalom csak újbóli hányásra szűnik meg. A diiagnosist egy ulcus callosum kapcsán fellépő pylorus stenosisra tettük, melyet a műtét igazolt. De vegyünk egy másik esetet. B. J.-né ez év szept. havában került az osztályra. Általános gyengeségről panaszkodik. Sárgás sápadt az eszme anaemia pernicipsia gyanúját kelti. A haematológiai vizsgálat nagyfokú, de secundar anaemia typusát mutatja. Ewald-Boas-féle próbareggeli azt mutatja, hogy sz. s. nyomokban, csiszaciditás 22, tejsav stb negatív. Ezzel szemben a fractionált próbareggeli vizsgálat azt mutatja, hogy (2. ábra) egy igen lassan ürülő hypacid gyomorral van idiolgunk. Szabad sósavat először az 5-ik negyedórában találunk, ez fokozatosam csökken és vele együtt az összaciditás is. A szabad sósav megszűnik, de az összaciditás ismét emelkedik, mert fellépnek az organikus savak: tejsav positiv. Innen kezdve minden alkalommal véresen bugárt nyákot kapunk. Ezen kép alapján cc. ventriculit diagnostizáltunk. A Röntgen-vizsgálat ezt igazolta. A fractionált próbareggeli vizsgálat a gyomor motintásáról is kielégítő képet ad. A legtöbb esetben addig végezzük a vizsgálatot, míg a gyomor teljesen ki nem ürül. Ha ez igen sokáig tartana, az utolsó részlet kivételénél kivehetjük az egész gyomortartalmat és ezzel már láthatjuk, hogy mennyi idő alatt ürült ki a gyomor, ill. hogy mennyi gyomortartalom maradt még vissza. Hirsch, Pavlov, Cohnheim és Marchand szerint a duodenum a gyomorkiürülés „regulatiós motorja“: a 2. ábra 4. ábra 5