Gyógyászat, 1923 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-07 / 1. szám

Hatvanharmadik évfolyam 1. szám Budapest, 1923 január 7 ELŐFIZETÉSEK és hir­detések a kiadóhivatalba, V. Bálvány­ utca 24. Dl. intézendők. Telefon 96-81.GYÓGYÁSZAT Előfizetési árak egész évre: Cseho-Szlovákiában 80 szokás, Jugoszláviában 160 dinár, Romániában 300 lei. FŐSZERKESZTŐ MOHR MIHÁLY DK. GYÓGYÁSZAT negyed évre .. .. 400 K egyes szám­ára .. 60 K­OrÁBBnövendékek az elő­fizetési ár felét és a portót (évi 16 K) fizetik. AZ ORVOSTUDOMÁNY HAZAI ÉS KÜLFÖLDI FEJLŐDÉSÉNEK, KÜLÖNÖSEN AZ ORVOSI GYAKORLATNAK KÖZLÖNYE LAPTULAJDONOSOK ÉS KIADÓK . SCHACHTER MIKSA DR. ÖRÖKÖSEI KÉZIRATOK és a lapot érdeklő egyéb tudósításon" Lévy Lajos dr. címére, Budapest,­­, Szalai­ utca 3. sz., 10 em. intézendők. TV. a£ das­zára: 61­00. Megjel­en hetenkin egysze: (vasárnapi. Mindet, fog fentartva. FELELŐS SZERKESZTŐ LÉVY LAJOS DR. É­hség és szomjúság régi problémájával foglalkozik mai első cikkünk. Nem új kísérleti vagy betegágy mellett szerzett észlelések alapján, hanem egysé­ges nézőpontból szemlélve egybegyűjti az eddig felhalmozódott megismerést és igyekszik kielégítő elméletet alkotni az események megértésére és helyes következteté­sek levonására. Ügyesen és a tényekkel egybevágóan oda következtet, hogy az éhség és szomjúság nem egyszerű ér­zés, nem valamely szervnek, pl. a gyomornak szervi érzése (Organgefühl), nem szervcsoportoknak összetett reflexér­zete, hanem szövevényes lelki folyamat, melynek elemeit még pontosan nem ismerjük. Megszokásnak, ízlésnek, szag­lásnak és sok minden kedélymozzanatnak van lényeges be­hatása a normális és kóros éhség érzésére. Régi megisme­­rés, hogy az ételek és italok ize, zamatja, mely oly döntően befolyásolja nemcsak az ember, de az emlős állatok nagy ítészének éhségét és szomjúságát, nemcsak a nyelv izlő idegvégződései által közvetített érzés, hanem abban talán még nagyobb szerepe van a szaglásnak, a szaglóidegre gya­korolt sokféle ingerületnek. Az étel, ital színe, tisztasága, hőfoka mind befolyásolja az ét- és é­vágyat. A ló, kutya piszkos vagy zöld falevéltől beszállt vízből nem iszik, a kutya undorral fordul el büdös hústól. Embernél mennyire fontos az ételek és italok sorrendje ! Felmerül időnként új divatnak szokatlan vagy éppen megfordított sorrendje a fogásoknak, így nemrég divatos volt fagylalttal kezdeni a vendégséget, de mihamarabb megint csak a leves—hús főzelékkel—tészta régi sorrendje állott helyre. Hogy az ilyen rítusszámba menő sorrendnek mi a mélyebb oka, azt nem tudjuk. Az ital körül is mennyi ünnepélyes szertartás van, aminek igazi értelmét még csak nem is sejtjük.. Foly­­tathatnók még a bizonyítékok sorát, de ezekből is és még inkább cikkünk adataiból kitűnik, hogy evéshez és ivás­­hoz az egész szervezet, elsősorban lelki és kedélyi ténye­zőkkel harmonikus egységben felkészül. Ezt a bonyolult fel­­készültséget nevezzük röviden éhségnek és szomjúságnak. Szükséges-e időről időre az orvosokat e régi igazságra figyelmeztetni ? Igen. Mert a részletkérdések felé forduló érdeklődés és kutatás ezer phasisa között igen könnyen el­homályosodik a probléma általános psychológiai jellege. Hogy újabban megint feléje fordult az orvosok figyelme, az elsősorban Pawlow ingeniosus kísérleteinek köszönhető. A gyomortartalomnak emésztés közben való kivétele hatal­mas diagnostikai eredményeket adott. Hovatovább, annál­­inkább az a vélemény alakult ki, hogy a bevitt étel vagy ital chemiai ingere váltja ki az emésztő gyomornedv elválasztá­sát. Szinte mathematikai pontossággal reagál a gyomor a bevitt tápanyag chemiai szerkezetére. Penzoldt szép és pon­tos táblázatba foglalta össze idevágó kísérleteit, melyek azt látszottak bizonyítani, hogy az étel neme, állománya stb. szerint változik a gyomornedv összetétele és elválasztott mennyisége. Pawlow kísérleteiből azután kitűnt, hogy a gyomornedv elválasztása, összetétele nem az étel nemétől függ elsősorban, hanem a megszokástól, a várakozástól, mely az­ étel láttára a kísérleti állat egész lényét, lelkét eltölti. Undor és csalódás megszünteti a gyomornedv el­választását. Annyira lehet vinni a kísérleti állat kimi­­velését, hogy optikai, akuszikus ingerrel gyomornedv elválasztását lehet megindítani. A psyche hatalmas be­folyását mutatja ez a gyomoremésztés menetére. Más­irány­ú vizsgálatok is erre utalnak. A gyomoremésztésnek röntgenes figyelemmel kísérése kimutatta, hogy a gyo­mor mozgásainak is döntő befolyásuk van arra az ered­ményre, melyet mi próbák kivételével kapunk. Rel­­uss és Hawk ajánlotta, hogy a próbaeledelt meghatározott idő­szakaszokban vegyük ki a gyomorból és így igen érdekes betekintést lehetett nyerni a gyomoremésztés és nedvelvá­­lasztás sokféle menetébe, "többször utaltam már e helyen a szakaszos próbareggeli feltétlen előnyeire ; egyik segé­dem, Székely Árpád úr, közölte is e lapban vizsgálati ered­ményeinket, melyekből kitűnt, hogy a régi próbareggeli az esetek nagy részében nem ad helyes és kimerítő felvilágo­sítást a gyomor emésztő chemismusáról. Néhány nap előtt fiatal leányt láttam, ki két próbareggeli eredményét mu­tatta meg. Az egyik aciditás­os chlorhydria majdnem teljes hiányát eredményezte, míg a másik normális savviszonyo­kat mutatott. Szakaszos próbareggelivel kitűnt, hogy mind­két lelet helyes ; az emésztés elején a beteg gyomra alig választ el savat, míg az emésztés vége felé folyton emelkedő savértékeket kapunk, ésannyira, hogy a gyomor kiürülésé­nek vége felé már hyperaciditáshoz közeledik. Bizonyára psychikus mozzanatok igazgatják a gyomoremésztés ily sajátos lefolyását. Nem egyszer tapasztalható, hogy a szoká­sos Ewald­ Boas-féle próbareggeli és a megszokott össze­tételű reggeli eredménye egymástól merőben elütő. Más­szor az achlorhydriásnak mutatkozó gyomor normális sav­viszonyokkal bírónak bizonyul, ha a betegen előzetes be­mondás nélkül végezzük el normális reggelije után a gyo­mortartalom kivételét. Bonyolult viszonyok tárulnak itt elénk, főleg akkor, ha arról van szó, hogy achylla gastrica kórisméjét kell mérlegelnünk. Második cikkünk helyesen utal arra, minő ritka az achyliának ama formája, mely a gyomor nyálkahártyájának elpusztulásából, gyomornedvet elválasztó mirigyek elsorvadásából ered. Az achyliának gyakoribb formáját részben más szerveknek, így elsősor­ban az epeutaknak idült bántalma, részben pedig psychi­kus tényezők okozzák. Nemrég Amerikában folyt discussio e kérdésről. Sailor eseteinek legtöbbjében lelki, kedélybeli elváltozásokban találta meg az achylia okát. Smithies arra utalt, hogy epehólyagbántalom egyötödében achylia for­dul elő. Míg Loper sokszor a gyomorbélhuzam általános megbetegedésének tünetét látta az achyliában, addig Carl­son az achylia okát mégis csak a gyomor nyálkahártyájá­nak helyi betegségében keresi. Igen valószínű, hogy nem egységes az achylia kóros alapja. Sokszor éveken át áll fenn, minden komolyabb tünet nélkül, a beteg némi diaetás elő­vigyázat mellett szinte egészségesnek mutatkozik, másszor mögüle anaemia perniciosa vagy éppen gyomorkarcinoma bukkan elő. Mi az ok és mi az okozat, azt semmikép sem tudjuk.­­

Next