Gyógyászat, 1934 (74. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-25 / 47. szám

GYÓGYÁSZAT 69 L pin ta lu képlet észlelhető. Az agya,lapon a töröknyereg szé­lesebb, hosszabb és mélyebb a rendesnél. A scala media a medialis részeken számos, sokszor varrótiimagyságu lyukak­kal szitaszeirüleg van átliggatva. A processus clinoidei post éri oses sorvadtak. (Az agy felszínén az erek kitágultak. Az oldal gyomrocsok tágak, feszülésig megtöltve liquorral. A kisagynak központi vonalban történt átmetszése után a IV. gyoinrocsfoam kisdiónyi daganat tűnik szembe (l.ábra). Papilloma benyomásait teszi a felszínen. A for,malinos ke­in, ényités utam éviekig a többi, feldolgozásra ellett agy között volt. Mikor alkalom nyílott egy kis kimetszett részem gór­­csövi vizsgájától végezni, kitűnt, hogy a daganat papillaris szerkezetet mutat. A képen a papillák dúsan elágaznak, vá-1. ábra. znkat érdus kötőszövet alkotja. A legfelsőbb réteg egysoros köblhám, amely a papilláik felszínét borítja. iA köbhám az alap felé mindenütt élesen határolt (2. ábra). A daganat ki­indulása a plexus cihorioideusból történt (3. ábra). A daganat a retinához vezető látóidegrostokra nyomást gyakorolhatott és végeredményben a megvakulást előidéz­hette. Érdekes a jnegvakulás beálltával a fejfájásnak a •meg­szűnése. Ezt több esetben magam is láttam, amikor a beteg kínzó fejfájásoktól csak a megvakulás beálltával szabadult meg. iBgy alkalommal 30 éves nőbeteg fejfájása és rosszul­­látása miatt kértek főiem tanácsot. Röntgenvizsgálatot és operatiót ajánlottam. A nem elég jól sikerült röntgenfénykép csak sejtetni engedte a daganat felvételét. A beteg hozzá­tartozójának indolentiája miatt egy fél év múlva láttam Csák újra a beteget. Teljes vakság, bizonyos fokú intelligentia­­csökkeinés, a fejfájás megszűnése és gyakran előforduló euphorias állapotok mutatkoztak ezidőben. A tétlenül ülő elhízott beteg magában mosolygott és mormogott. iA leirt esetekben a 1 orálisátLo igen nehéz volt. Egy esetben gyakori féloldali támolygást és szédülést mutató lietegnél, aki kisfokban alkoholista is volt és imbecillitas diagmoskssal családi ápolásban volt mintegy 15 éven keresztül, igein súlyos tünetek léptek fel. Eleinte csak felállás és járáskor, később már felüléskor is, támolygás után, elzuhant és meg is sérült anélkül, hogy eszméletét vesztette volna a legcsekélyebb mértékben. Járás- és állás­képtelenség miatt ágybafetktettük. Rövidesem bekövetkező halála után kitűnt, hogy a tervbevett műtét hiábavaló lett 3. ábra. vizsgálatakor a hid bal sarkán cseresznyenagyságu nem régi vérzés volt kimutatható, mely előbb daganatnak imponált. Locus minoris resistentiae volt, ugylátszik, ez a hely, ahol súlyos rázkódás történt már előbb. Törvényszéki szempontból érdekes eset, amely fordí­tottja valamennyire az utóbbi esetnek, amikor nagyobb kó-2. ábra. volna. U. i. az agy kivételekor a köpomyaia!apóin a harma­dik scala mentén erős, a középvonalra majdnem merőlege­sen futó kiemelkedés mutatkozott, melyről kitűnt, hogy az régi kopomyaialapi törésnek a hegesedése. Az illetőt u. i. mintegy 15 évvel azelőtt egyik elmegyógyintézetben társa a földhöz vágta és akkor súlyos agyalapi törést szenvedett. Hetek múlva tért magához és apránként felépült. Az agy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék