Gyógyászat, 1934 (74. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-25 / 47. szám
GYÓGYÁSZAT állású szervezet legyőzi a fertőzést, ha újabb fertőző anyagnak a szervezetbe jutását megakadályozzuk. P. Albrecht kezdődő fertőzés esetén a drainezést egyenesen károsnak tartja, mert a szervezet védekező képességét a drain, mint idegen test lényegesen csökkenti. Az 1926. évi német sebészkongressuson Kirschner a vita eredményeként leszögezte, hogy a szabad hasüreg drainezése hatástalan, éppen ezért mellőzendő. Ha a fertőző gócot biztosan el tudjuk távolítani, úgy zárjuk teljesen a hassebet és csak akkor drainezzünk, ha ez nem sikerül. Kürte úgy véli, hogy a hashártyaüreg egyes, különösen veszélyeztetett részeit pl. a Douglas-üreget rövid ideig drainezhetjük. Ezt a draint biztonsági szelepnek tekinti, melyet mentői hamarabb ajánlatos eltávolítani. Általában azonban még a drainezés ellenfelei is elismerik, hogy kismedencebeli fertőzéseknél a drainezés hasznos lehet. Méhenkívüli terhesség miatt végzett hasmetszéseknél, fertőzés gyanúja esetén két kérdés merül fel: Egyáltalán drainezzünk-e s ha igen, úgy milyen módon? Az első kérdésben igen sokan követik Lawson Tait felfogását: „Ha kétségünk van, drainezzünk“. Ez méhenkívüli terhességnél különösen megszívlelendőnek látszik, mert legtöbbször a súlyos vérveszteség miatt erősen csökkent ellenállású szervezet nem tudja az esetleg később kifejlődő fertőzést legyőzni. A drainezés ilyenkor módot nyújt arra, hogy a beteg gyógyulását ne ismeretlen tényezőkre (csirok virulentiája, a hashártya ellenálló képessége), tehát a véletlenre bízzuk. Aminthogy magára a drainezésre, úgy a drainezés módjára vonatkozólag sem lehet dogmákat felállítani. Mindenkor a műtő tapasztalata és ítélőképessége fogja a követendő eljárást megszabni. Nőgyógyászati műtéteknél prophylaktikus drainezés céljából legtöbben a hüvely felé drainezést tartják a legalkalmasabbnak. Egyrészt mert a Douglas a hasüreg legmélyebb pontja s ezért a váladék levezetése ily módon érhető el a legegyszerűbben, másrészt nőnél a Douglas-tasakot legjobban a hüvely felé drainezhetjük. A hasi drainezést, ismert hátrányai miatt prophylaktikusan a legtöbb szerző nem alkalmazza. Frigyesi az említett esetekben az u. n. ventil (szelep) drainezést ajánlotta, amely abból áll, hogy a műtéti területről vékony szegettszékű gazecsikot, vagy gummidraint vezetünk ki a hasseb alsó részén s ezt a biztonsági szelepet sima gyógyulás esetén, legkésőbb 48 óra múlva eltávolítjuk. A drain eltávolításakor annak nyílását a műtét alkalmával elhelyezett átjáró silk varrat megcsomózásával zárjuk. Ily módon a hasfali sérv keletkezésének veszélye elesik. Ha pedig valamely okból nem távolíthatjuk el a draint, vagy azt meg kell cserélnünk, úgy a nyílás kicsiny lévén, sérvképződésre alkalmat aligha nyújt. Az eljárásnak nagy előnye, hogy a műtét idejét egyáltalában nem hosszabbítja meg. Kifejezetten fertőzött esetekben, ha heveny vérszegénységnek tünetei nincsenek, a hashártyagyulladás veszélye miatt legtöbben kolpotámiát végeznek. A hüvelyi után történő megnyitásnak nagy hátránya azonban, hogy élő pete esetén a később nem egyszer bekövetkező újabb vérzés súlyos vérszegénységhez, sőt elvérzéshez vezethet. Ilyenkor nagy szolgálatot tehet az Aschheim—Zondek reactio, amelynek segítségével a pete állapotáról felvilágosítást nyerhetünk. Ha a reactio negatív, belső vérzéstől nem kell tartani s a haematocelét a betegre nézve úgyszólván veszélytelen hüvelyi utón üríthetjük ki. Legsúlyosabb a helyzet, ha kifejezett fertőzésnél heveny vérszegénység miatt hasmetszést kell végezni. Ilyenkor szorulunk rá leginkább a drainezésre. Legtöbbször elegendő lesz azt a hüvely felé végezni, esetleg, ha a méhet valamely okból csonkolnunk kell, a Tóth—Faure eljárás szerint. A hasi drainaget hátrányai (hasfali sérv, lassú gyógyulás, összenövések, ileus) miatt ma már csak szigorú javallatok alapján végzik, így ha kiterjedt összenövések után nem lehet hashártyával tökéletesen fedni a műtéti területet, továbbá kivételesen, ha a haematocele zsákot nemcsak a kismedencében, de a belek közül sem sikerül teljesen eltávolítani s a visszamaradt, elhaló szövetcafatok kedvező feltételeket teremtenének a jelenlévő fertőző csirok számára. Ilyen esetekben a hüvelyi drain mellett a hasseben keresztül is drainezhetjük a műtéti területet. Legalkalmasabbnak látszik erre a célra a Mikulicztampon, amelynek fő feladata, hogy a tampon körül úgyszólván órák alatt keletkező letapadások és összenövések megakadályozzák a fertőzésnek a szabad hasüregbe terjedését. Másik szerepét a sebváladék levezetését, sajnos, éppen a tampon körül keletkező fibrines letapadások és a seb fölé kiemelkedő tamponrészlet beszáradása már rövid idő múlva akadályozzák. A tampon mögött ily módon keletkező pangó váladék levezetésére jó szolgálatot tesz az egyidejűleg alkalmazott hüvelyi drainezés. Intézetünkben hasi műtéteknél a drainezést általában lehetőleg kerüljük. Fertőzött, vagy fertőzésre gyanús esetekben azonban alkalmazzuk az eljárást, mert véleményünk és tapasztalataink szerint nem egyszer életmentő hatású, különösebb hátrányait pedig nem tapasztaltuk. Intézetünk elmúlt évi anyagában több oly fertőzött méhenkívüli terhesség műtéti esete szerepel, amelyek alkalmasak a drainezés kérdésében elfoglalt álláspontunk szemléltetésére s ezért célszerűnek látszik néhány kortörténet rövid ismertetése. L F. Á.-né 27 éves, kétszer szült vidéki asszony, mivel vérzése két nap óta késett, terhességre gyanakodva, vetélés megindítása céljából méhébe lúdtollat vezetett fel. A sajátkezűiig végzett beavatkozás alkalmával hasában jobboldalt erős fájdalmakat érzett. Két hét óta állandóan rendetlenül vérezget. Felvétele előtt két nappal álhasában jobboldalt heves fájdalmak léptek fel. Reggel óta csuklik, hány. Felvételkor a hőmérséklet 37.1 C fok, érverés 140, könnyen elnyomható, a fehérvérsejt szám 14.400. A beteg rendkívül anaemiás külsejű. Alhalában jobboldalt kifejezett defense. A méh rendes nagyságú, a méhnyak felpuhult, a portré kékesen elszíneződött. A súlyos belső vérzés miatt azonnal végzett hasmetszés alkalmával a szabad hasüregben legnagyobbrészt alvadt és kevés folyékony vért találunk, mely a jobboldali megrepedt terhes petevezetőből származik. A jobboldali salpingektomiát elvégezzük, majd, bár a bűnös beavatkozás óta több, mint két hét eltelt, biztonság kedvéért Douglas-drainaget végzünk. Műtét alatt citratos vért ömlesztőink át. Sima gyógyulás. Műtét után a beteg csak egy ízben lázas (38,6). A draint a tizedik napon végleg eltávolítjuk. A vidéki beteg a 16. napon gyógyultan távozik. 2. B. M. 30 éves, nullipara két hónapja rendetlenül vérezget. Alhasi fájdalmai és állandó hőemelkedései vannak. Orvosa izzadmányt állapított meg s ezért négy hónap óta fekteti és kezeli. Felvételkor a beteg hőmérséklete 37.6 C fok, érverése 96, fvs. 8000, vvs. 2.640.000, Hglb 65%, süllyedés 1/65 mm. Méhenkívüli terhesség gyanúja miatt Douglas-punctiót végzünk, mellyel régi vért nyerünk. A műtét alkalmával azt látjuk, hogy a jobboldali terhes petevezető és a haematocelezsák a belekkel és környezetével szívósan összenőtt, a baloldali petevezető pedig ujjnyi vastag sactosalpinx-szá alakult át s ugyancsak szívósan lenőtt. A kétoldali adnex megbetegedés és a súlyos összenövések miatt a jobb ellátás kedvéért a méhet supravaginálisan csonkoljuk. Mivel a haematocele tartalma bűzös, coli szaga, a tumor ágyát a hüvely felé gazecsikkal drainezzuk s a műtéti területet hashártyával fedjük. Jobboldalt a linea terminalis fölött a hashártya nem ép, ezért bélletapadás elkerülése céljából az említett helyre ventil-draint helyezünk. Műtét után a betegnek napokig 38,6 C fokig terjedő hőemelkedései vannak. A beteg a továbbiakban simán gyógyul. 3. V. L. 32 éves nőbeteg, két hónapig tartó menopausa után vérezgetni kezdett. A jelenleg is fennálló vérzés öt napja tart. Három hét óta a köldök felett nagy fájdalmakat érez. Bélhurut miatt belklinikán kezelték. Felvételkor hőmérséklete 38 C fok, az érverés 100, kp. telt. Fvs. 18.000, vvs. 3,840.000, Hglb. 85%, süllyedés 1/65 mm. A puffadt hasban mindenütt defense. Időnként csuklik, nem hány. Másnap heves alhasi fájdalmak lépnek fel, a hőmérséklet 38.2 C fok, az érverés 120, könnyen elnyomható. 693