Gyógyszerészi Hetilap, 1921 (60. évfolyam, 1/3034-52/3083. szám)
1921-07-24 / 30. (3061.) szám
458 GYÓGYSZERÉSZI HETILAP tyás Kiskunmajsa, Hauer Lajos Cegléd, Kallay János Kerekegyháza, Kurdy Lajos Kunszentmiklós, Mészáros István Kecskemét, Ridler Gábor Nagykörös, Siklóssy Henrik Kecskemét, Székely Sándor Kecskemét, Salacz Géza ujkécske,Tarján János és Thury Andor Kiskunfélegyháza, Tóth István Kecskemét, továbbá a szomszédos Szolnok vármegyei kerület elnöke, Szolnokról. Távolmaradásukatkimentették: Hetényi Dénes Apostag, dr. Zalay Károly Cegléd, ifj. Martinovics János Hajós, Halmay Pál Harta, Ligeti Jenő Kalocsa, Juszt Oszkár József Kecel, Thurczó Béla, Szeles József Kiskőrös, Mikes Ferenc, Rácz János, Árvay Károly, SzekérJózsef Kiskunhalas, Botos Imre Kocsér, Lengyel Miklós, Klein Gyula Nagykőrös, Értékes Lajos Solt, Sz.. Tóth József Kiskunfélegyháza, Rozínger Jenő Szabadszállás, Bozóky Béla Soltvadkert. Tóth István, a Magyar Hiszekegy elmondása után közli, hogy a Központ megbízása alapján 32 városból 62 gyógyszerészt hívott meg. Egyesek kimentették magukat, egynéhányan a levélre ismételt megkeresésre sem válaszoltak. Megállapítja a határozatképességet, majd a formalitások elintézése után néhány a munka fontosságát méltató szóval a gyűlést megnyitja. Müller Vilmos alelnök ismerteti az egyesületi átszervezés történetét, az átszervezett egyesület törekvését, és azt a célt, amelyet a magyar gyógyszerészi kar az egy egyesületbe tömörüléssel megvalósítani óhajt. Korizsánszky Ottó azokat az elveket ismerteti, amelyek az egyesületi munkának irányítói. Majd előadja a kerület beszervezésére vonatkozóan azokat az adatokat, amelyek a délpest megyei kerület megalakulását szükségessé teszik. Ismerteti a kiskunhalasi gyógyszerészek átiratát. Ebben azt kérik a kiskunhalasi kortársak, hogy lehetőleg Kiskunhalas központtal Kiskunmajsa, Vadkert, Jánoshalma, Kiskőrös, Kecel, Kalocsa, Szabadszállás és Fülöpszállás, továbbá a felszabaduló bajai háromszögből Baja, Bácsalmás, Mélykút gyógyszertárai, összesen 22 gyógyszertár bevonásával külön kerület alakíttassék. Ismerteti e kérdésnél az alapszabályok intézkedését, amely a kerületek megalakítását az érdekeltek véleményétől teszi függővé. Ennek következtében hangsúlyozza, hogy amennyiben a mai gyűlés az eredetileg egynek tervezett délpest megyei kerületet két kerületre kívánja osztani, ha ehhez minden kellék megvan, a központi vezetőségnek ez ellen kifogása nem lehet. Müller Vilmos egyesületi alelnök felhívja a figyelmet a választmány azon hatrozatára, amely szerint egy-egy kerület, hacsak nem valamely önálló törvényhatóságról van szó, legalább 30 gyógyszertárból alakulhat. Cs. Győrffy Mátyás és Csábrády János, mint Kiskunhalashoz közel fekvő gyógyszerészek közlik, hogy ők nem kívánnak külön kerületet alakítani, annyival is kevésbbé, mert hiszen a még megszállás alatt levő bajai háromszög hét gyógyszertárával egyetemben is csak 27 patikáról volna szó, amely a kiskunhalasiak véleménye szerint való kerületet alkotná. Felfogásuk szerint lehetőleg nagy egységeket kell alakítani, hogy minden eljárásnál és fellépésnél súlya legyen az érdekvédelmi részszervnek. E felfogáshoz csatlakozik Kurdy Lajos k kunszentmiklósi gyógyszerész is, aki rámutat arra is, hogy a dunapataji vasúti vonal mellett fekvő Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Harta, Kunszentmiklósi Solt, Szalkszentmárton és Tass községek gyógyszertárai inkább a Budapesthez gravitálnak és így a budapestkörnyéki kerülethez volnának csatolandók. A kérdés megvitatásának eredménye a gyűlésnek az a határozata lett, amely szerint Kárdy által javasolt községeknek a budapestkörnyéki kerülethez tartozását egyébként az eredetileg tervezett délpest megyei kerületnek 29 községből 55 gyógyszertárral való megalakulását mondja ki. Koritsánszky reámutat még arra, hogy az egyes kerületek a szomszédos kerületekkel, valamint a központtal a legszorosabb együttműködést fejtik ki és így úgy az érdekvédelmi eljárásnál, mint a kari törekvések megvalósításánál azon helységek gyógyszerészei érvényre juttathatják jogaikat, akik a kerület központjából esetleg távolabb feküsznek, avagy a munkáspénztári beosztás szerint valamely szomszédos kerületi pénztárhoz tartoznak. Hivatkozik még arra, hogy a gyakorlati életben fog tulaj