Gyógyszerészi Hetilap, 1938 (77. évfolyam, 1/1-20/52. szám)

1938-05-08 / 7. (egyesített 19.) szám

GYÓGYSZERÉSZI HETILAP­ ­ Bársony Elemér. Március hó 2-án megírta gyászjelentését, az­után letette a tollat, amely harmincegynéhány esztendő óta élettársa, fegyvere és barátja volt. •—­ örökre. . . Az időben, előtte, vagy utána pár nappal, még meglátogatta e sorok íróját, s szokott csendes humorával hosszasabban elbeszélgettünk aktu­ális kérdésekről, amelyek a gyógyszerészeket érintették. Magas, szikár alakján, arckifejezé­sén, modorán a legkevesebb nyoma sem látszott annak, hogy egy eléggé mozgalmas élet útjai már csak araszokkal mérhetők. A látszat csalt, Bársony Elemér gyógyszerész és szakíró kollégánk élete e hó 2-án rövid, de súlyos betegség után kirobbant. Őszinte és fáj­dalmas részvéttel állunk a frissen hantolt sír mellett, amely e hó 5-én zárta el őt az élők vi­lágától. Vérbeli íróember volt, akinek írásai ki­fejezésteljesek, mondatai gördülékenyek és fi­­gyelmetkeltők voltak. Harcos temperamentuma néha elragadtatta ugyan, de egyébként elegáns írásmodora az elmúlt évtizednek elismerten leg­jobb gyógyszerészszakírójává léptette elő. Életrajzi adatai a következők: gyógyszerészi tanulmányainak befejezése után néhány évig gyakorlatot folytatott, de már hajlandósága ak­kor is az írás művészete felé vonzotta. Kezdet­ben a szép­prózával barátkozott, majd 1907-ben helyettes szerkesztői minőségben belépett a Gyógyszerészi Hetilap szerkesztőségébe. Később az országos egyesület szélső ellenzékéhez csatla­kozott, s élénk részt vett a vidéki gyógyszeré­szek szövetségének megalakításában, s a szövet­ség propagálására „Gyógyszerészi Szemle­" cí­men szaklapot alapított, s szerkesztőjeként mű­ködött. A véres háború mindezeket halomra döntötte, s annak gyászos befejezése a politika berkeibe sodorta. A Károlyi-féle forradalom ide­jén részt vett azok ellenforradalmi mozgalmá­ban, akik a szélsőséges politikát nem helyesel­ték. A kommü­n kitörése után Aradra menekült, s mikor Károlyi Gyula gróf megalakította első ellenforradalmi kormányát, neki ajánlotta fel a népjóléti miniszteri tárcát. Ismeretes, hogy az­­ első ellenforradalmi kormány mindössze pár hétig működött, s tevékenysége az ellenforrada­lom szítására terjedt ki. Később Szegeden a kormány népjóléti államtitkára volt egy ideig, majd a kommü­n bukása után visszatért Buda­pestre. Az első nemzetgyűlési választásokon a VIIl. kerületben miniszteri lista második helye­zettjeként indult, azonban a Wolff-párttal szem­ben kisebbségben maradt. Budapest székesfővá­ros törvényhatósági bizottságának egy cikluson keresztül szintén tagja volt. 1926-ban gyógyszer­­­tári jogosítványt nyert Csepelen, majd 1930-ban Budapesten. Bohém természetében rejlett, hogy a szűk keretekhez rögzített foglalkozáshoz nem tudott simulni, viszont a politikából kiábrán­dulva újra a tollhoz nyúlt, s az elmúlt évig a „Gyógyszerészi Értesítő" című laptársunkat szerkesztette. Bársony Elemér fia volt Bársony Istvánnak, a nagy írónak, unokaöccse Bársony Jánosnak, a néhány évvel ezelőtt elhalt európai hírű nőgyógyász-professzornak és féltestvére Varságh­ Zoltán ismert gyógyszerész-szakíró kol­légánknak. Váratlanul történt elhunytét szerető hitvesén, két gyermekén, s rokonságán kívül barátainak és ismerőseinek sokasága gyászolja. Hymen, Seress Sarolta és Lendváry Benő dr. v. kór­házi főorvos, bányaorvos, április hó 30-án tar­­tották esküvőjüket Putnokon.­­ Ifj. Szűcs Róbert gyógyszerész április 21-én nőül vette szemeriai Demeter Zsófi kisasszonyt Budapesten. VEGYESEK 90 Caphosein ZABPEHELY calcium és phosphortartalmu tejfehérje­­ /' hegyszabból előállítva

Next