Gyógyszerészi Közlöny, 1921 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1921-07-24 / 30. szám

362 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY­ben és tiszteletben tartja a régi munka kultureredményét és mintha tisztelegne egy kiváló magyar gyógyszerész emlékének... És vonatunk tova megy Kecske­mét felé, hol komoly munka alapvetéséhez gyógyszerészek gyülekeztek. ** * A kerületek beosztásának tervezete során a Magyarországi Gyógyszerész­ Egyesület központi ügyvezetősége Pest vármegye gyógyszertárainak nagy szá­mára való tekintettel elhatározta, hogy a megyében több kerületet alkot. Első kerületként, az alapszabályok meghatározása szerint, a Budapesti Gyógyszerész Testületbe tömörült budapesti gyógyszertárak szerepelnek. A vármegye déli részét, Kecskemét központtal, északi részét pedig a környező csonka Esztergom-, csonka Hont- és csonka Nógrád vármegyék egy részének becsatolásával gondolta a vezetőség egy kerületbe szervezhetni. A vármegye déli részének megszervezé­sére Tóth István kecskeméti gyógyszerészt kérte fel az elnökség, a­ki a meg­bízásnak nagy körültekintéssel felelt meg. A szervező munka sok nehézséggel járt, minthogy a régi Egyesületnek ez a járása a múltban nem a legnagyobb érdeklődést mutatta a kari közügyek iránt. Ismételt felszólítás, körlevelek és meghívók, válaszkérés arra, hogy a gyűlésen megjelennek-e és hogy a dél­­pestvármegyei, avagy a Budapest környéki kerülethez kívánnak-e csatlakozni, itt-ott süket fülekre talált és többen nem válaszoltak. Ma, a­mikor a nagy problémák megoldása előtt csaknem mindenki átérzi már, hogy éppen a múl­tak tapasztalatain elindulva, a súlyos csapások tanulságait le kell vonni és e szerint intézni a magunk ügyét, akkor a legelemibb kötelesség, feleletet váró megkeresések megválaszolása. Kecskemét hatalmas városi székházának művészi díszű tanácskozó ter­mében, a július 17-én tartott gyűlésen a következők jelentek meg: Müller Vil­mos egyesületi alelnök, Korizsánszky Ottó ügyvezető igazgató, Ember Elek titkár és Karlovszky Geyza a hivatalos lap szerkesztője, a­kihez csatlakozott dr. Deér Endre igazgatótanácsi tag, a Budapesti Gyógyszerész-Testület elnöke. A kerületből megjelentek: Borbély Endre (Nagykőrös), Buttinger Árpád (Lajos­­mizse), Csorba János (Kecskemét), Czira Endre (Kiskunfélegyháza), Csábrády János (Kiskúnmajsa), dr. Dömötör István (Kecskemét), dr. Farkas Béla (Kecs­kemét), Cs. Györffy Mátyás (Kiskúnmajsa), Hauer Lajos(Czegléd), Kabay János (Kerekegyháza), Kurdy Lajos (Kúnszentmiklós), Mészáros István (Kecskemét), Ridler Gábor (Nagykőrös), Siklósi Henrik (Kecskemét), Székely Sándor (Kecs­kemét), Salacz Géza (Újkécske), Tarján János és Thury Andor (Kiskunfélegy­­háza), Tóth István (Kecskemét), továbbá a szomszédos szolnokvármegyei kerület elnöke, Szele Béla Szolnokról. Tóth István a Magyar Hiszekegy elmondása után közli, hogy a központ megbízása alapján 32 városból 62 gyógyszerészt hívott meg. Egyesek kimentet­ték magukat, egynéhányan ,a levélre ismételt megkeresésre sem válaszoltak. Megállapítja a határozatképességet, majd a formalitások elintézése után, a munka fontosságát méltató néhány szóval a gyűlést megnyitja. Mü­ller Vilmos egyesületi elnök ismertette ezután az Egyesület átszerve­zésének­ történetét, az Egyesület törekvését és azt a czélt, a­melyet a magyar gyógyszerészi kar az egy Egyesületbe tömörüléssel megvalósítani óhajt. Kori­zsánszky Ottó azokat az elveket ismerteti, a­melyek az egyesületi munkának irányítói. Majd előadja a kerület beszervezésére vonatkozóan azokat az adato­kat, a­melyek a délpestvármegy­ei kerület megalakulását szükségessé teszi. Ismer­teti a kiskunhalasi gyógyszerészek átiratát, a­melyben azt kérik, hogy lehetőleg Kiskunhalas központtal Kiskunmajsa, Vadkert, Jánoshalma, Kiskőrös, Keczel, Kalocsa, Szabadszállás és Fülöpszállás, továbbá a felszabaduló bajai három­szögből Baja, Bácsalmás és Mélykút gyógyszertárai, összesen 22 gyógyszertár, külön kerület alakíttassék. Ismerteti e kérdésnél az alapszabályok intézkedését, a­mely a kerületek megalakítását az érdekeltek véleményétől teszi függővé.

Next