Gyógyszerészi Közlöny, 1921 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1921-07-24 / 30. szám
362 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNYben és tiszteletben tartja a régi munka kultureredményét és mintha tisztelegne egy kiváló magyar gyógyszerész emlékének... És vonatunk tova megy Kecskemét felé, hol komoly munka alapvetéséhez gyógyszerészek gyülekeztek. ** * A kerületek beosztásának tervezete során a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület központi ügyvezetősége Pest vármegye gyógyszertárainak nagy számára való tekintettel elhatározta, hogy a megyében több kerületet alkot. Első kerületként, az alapszabályok meghatározása szerint, a Budapesti Gyógyszerész Testületbe tömörült budapesti gyógyszertárak szerepelnek. A vármegye déli részét, Kecskemét központtal, északi részét pedig a környező csonka Esztergom-, csonka Hont- és csonka Nógrád vármegyék egy részének becsatolásával gondolta a vezetőség egy kerületbe szervezhetni. A vármegye déli részének megszervezésére Tóth István kecskeméti gyógyszerészt kérte fel az elnökség, aki a megbízásnak nagy körültekintéssel felelt meg. A szervező munka sok nehézséggel járt, minthogy a régi Egyesületnek ez a járása a múltban nem a legnagyobb érdeklődést mutatta a kari közügyek iránt. Ismételt felszólítás, körlevelek és meghívók, válaszkérés arra, hogy a gyűlésen megjelennek-e és hogy a délpestvármegyei, avagy a Budapest környéki kerülethez kívánnak-e csatlakozni, itt-ott süket fülekre talált és többen nem válaszoltak. Ma, amikor a nagy problémák megoldása előtt csaknem mindenki átérzi már, hogy éppen a múltak tapasztalatain elindulva, a súlyos csapások tanulságait le kell vonni és e szerint intézni a magunk ügyét, akkor a legelemibb kötelesség, feleletet váró megkeresések megválaszolása. Kecskemét hatalmas városi székházának művészi díszű tanácskozó termében, a július 17-én tartott gyűlésen a következők jelentek meg: Müller Vilmos egyesületi alelnök, Korizsánszky Ottó ügyvezető igazgató, Ember Elek titkár és Karlovszky Geyza a hivatalos lap szerkesztője, akihez csatlakozott dr. Deér Endre igazgatótanácsi tag, a Budapesti Gyógyszerész-Testület elnöke. A kerületből megjelentek: Borbély Endre (Nagykőrös), Buttinger Árpád (Lajosmizse), Csorba János (Kecskemét), Czira Endre (Kiskunfélegyháza), Csábrády János (Kiskúnmajsa), dr. Dömötör István (Kecskemét), dr. Farkas Béla (Kecskemét), Cs. Györffy Mátyás (Kiskúnmajsa), Hauer Lajos(Czegléd), Kabay János (Kerekegyháza), Kurdy Lajos (Kúnszentmiklós), Mészáros István (Kecskemét), Ridler Gábor (Nagykőrös), Siklósi Henrik (Kecskemét), Székely Sándor (Kecskemét), Salacz Géza (Újkécske), Tarján János és Thury Andor (Kiskunfélegyháza), Tóth István (Kecskemét), továbbá a szomszédos szolnokvármegyei kerület elnöke, Szele Béla Szolnokról. Tóth István a Magyar Hiszekegy elmondása után közli, hogy a központ megbízása alapján 32 városból 62 gyógyszerészt hívott meg. Egyesek kimentették magukat, egynéhányan ,a levélre ismételt megkeresésre sem válaszoltak. Megállapítja a határozatképességet, majd a formalitások elintézése után, a munka fontosságát méltató néhány szóval a gyűlést megnyitja. Müller Vilmos egyesületi elnök ismertette ezután az Egyesület átszervezésének történetét, az Egyesület törekvését és azt a czélt, amelyet a magyar gyógyszerészi kar az egy Egyesületbe tömörüléssel megvalósítani óhajt. Korizsánszky Ottó azokat az elveket ismerteti, amelyek az egyesületi munkának irányítói. Majd előadja a kerület beszervezésére vonatkozóan azokat az adatokat, amelyek a délpestvármegyei kerület megalakulását szükségessé teszi. Ismerteti a kiskunhalasi gyógyszerészek átiratát, amelyben azt kérik, hogy lehetőleg Kiskunhalas központtal Kiskunmajsa, Vadkert, Jánoshalma, Kiskőrös, Keczel, Kalocsa, Szabadszállás és Fülöpszállás, továbbá a felszabaduló bajai háromszögből Baja, Bácsalmás és Mélykút gyógyszertárai, összesen 22 gyógyszertár, külön kerület alakíttassék. Ismerteti e kérdésnél az alapszabályok intézkedését, amely a kerületek megalakítását az érdekeltek véleményétől teszi függővé.