Gyógyszerészi Közlöny, 1928 (44. évfolyam, 1/2-18/53. szám)
1928-01-08 / 1. (egyesített 2.) szám
GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY 3 erőnk szabaduljon fel, hogy ne belső viszályokat kelljen kiegyenlíteni, hogy ne egymásközötti ügyek elintézése foglalja le minden időnket, hanem hogy a nagy kérdések mielőbbi kedvező megoldását szorgalmazhassuk és biztosíthassuk. Az élniakarás, tenniakarás ösztöne serkentsen bennünket a nagy feladatok megoldására, mert e feladatok megoldása biztosítja mindenkinek a jobblétét. Bármily ellentmondónak lássák is, meggyőződése, hogy a bojkott indítja meg a békefolyamatot. Nem személyi, hanem magasabb közcéloknál fogva szükséges, hogy egy táborban legyen a gyógyszerésztársadalom, és ha vannak, akik bármily oknál fogva ezt nem látják szívesen, vagy ebbe beletörődni nem tudnak, azok álljanak félre, vagy ha ezt önként nem teszik, akkor erre rá kell őket szorítani, mint ahogy csak az a szervezet maradhat egészséges, amely a káros elemeket magából kiizzadja, kizárja. Legfeljebb egy-két ilyen tagja lehet a gyógyszerésztársadalomnak, de nyíltan kifejezi azt a reményét, hogy azokban is felül fog kerekedni a józan belátás a gyűlölködés felett, mert a karnak ilyképen használ. Bátorságra és bizalomra buzdítja a gyógyszerésztársadalom tagjait; bátorsággal és bizalommal könnyen le lehet győzni a széthúzást is, s a pálya érdeke ezt követeli. Az alpári hangot el kell ítélnünk és győzni kell végre a józan belátásnak és az egymás megbecsülésének. Köszöni a jókívánságokat, amelyeket viszonoz, arra kérve mindenkit, hogy az újév beállta alkalmával gondolkozzék azon, hogy mi a kötelessége kinek-kinek pályája iránt és a kar jövőjének biztosítása tekintetében. A mély hatást gyakorolt beszéd után a társaság még hosszabb ideig maradt együtt, a különböző kari kérdésekről eszmecserét folytatva. Az 1928. év legfontosabb kari teendői. A gyógyszerészi kamarák és a kárpótlékos fizetőpénztár létesítése, a droglisták gyógyszerárusítási tilalmának intézményes biztosítása és a gyógyszerkülönlegességek ügyének valamelyes módon való végleges rendezése volnának a most kezdődő esztendőnek kari szempontból legfontosabb feladatai. Egyik súlyosabb probléma mint a másik. De törekedni kell a megoldásukra minden áron, ha nem akarjuk ölhetett kezekkel nézni tovább a gyógyszerészeinek a gazdasági züllés lejtőjén való rohamos lecsúszását. A kamararendszer kívánalma több évtizedes eredetű, de soha nem volt rá nagyobb szükség, mint ma, amikor mind gyakrabban látunk feltünedezni oly cselekményeket, amelyek mélyen belevágnak a gyógyszerészi etika és a kollégiális együttérzés alapelveibe és emiatt szükségképen a gyógyszerészet erkölcsi és gazdasági tönkretételére kell hogy vezessenek. Bármennyire szomorú is az ilyen kilengések nyílt bevallása és publikálása, nem lehet, nem szabad ez elől kitérnünk, mert hallgatásunkkal részeseivé válnánk e kilengések szomorú következményének, a pálya végleges lezüllésének. Avagy lehet-e hallgatással mellőzni azt, hogy egy nagyforgalmú budapesti gyógyszertár tulajdonosa, kartársainak anyagi megkárosításával, egyedül a maga részére kívánja biztosítani az anyagi hasznot jelentő állandó éjjeli szolgálatot? És teszi ezt a fenálló szabályok ellenére, erkölcsi testületének teljes megkerülésével. Vagy titkoljuk-e el, hogy egy újdonsült budai gyógyszertár 60 százalék (!!) árengedményt ajánl fel egy állami intézménynek, nem fontolva meg, hogy mily borzalmas károkat okozhat ezzel nemcsak kartársainak, hanem saját magának is. Várjon számított-e arra, ami tényleg bekövetkezett, hogy ajánlata a legmagasabb helyen elismerés helyett méltán a legnagyobb megütközést keltette. És hallgassuk-e el, hogy kartársainak további károsítására, a testületi szabályzat ellenére, állandó éjjeli szolgálatot tart? Valóban, lehetetlen hallgatással mellőzni mindezeket, de azokat a dolgokat is, amelyekről Róth Manó kartársunk lapunk más helyén emlékezik meg. Sajnos, kari korporációinknak nincsenek meg az eszközeik az efféle visszaélések hatásos megtorlására. Ezért kell nekünk ma mindenáron a kamara, az ő szankcióval ellátott fegyelmi hatáskörével. A korpótlékos fizető pénztárt meg kell csinálnunk a legrövidebb idő alatt. Megalkotására a nagynevű néhai Filó János tette meg 15 év előtt a kezdeményező lépéseket. A közbejött háborús és zavaros idők folyamán pihentek a további munkálatok, ma azonban már készen vannak az alappillérek, a szükséges statisztika, a számítások, az alapszabályok. Ha Thea Pecco Orange, Pecco „Pallikelly" I. A., London, Lapsang Souchong I. A,, London, Pecco Orange, Souchong. Kapható : Thallmayer és Seifz R.-T.