Állami gimnázium, Gyöngyös, 1886

A rovarok életmódjuk s természeti ösztönük. „Dictionnaire de Zoologie“ nyomán. „Nincs oly csekély, oly megvetésre méltó teremtmény, a mely Isten jóságára nem vallana.“ Jézus követése 2. k. 4. 1. A dolgok megfontolásánál az emberek közönségesen a nagyság és kicsinység eszméjei által zavartatnak, még azok is, kik legjobban tudják, hogy a nagy és kicsiny csak viszonyítások, akaratuk ellen is engednek gyakran a benyomásoknak, melyekkel rajuk hat a nagy­ság fogalma. Az eget ékesítő nagy testek berendezése, azok forgása és a szabályosság, melylyel bizonyos görbéket befutnak, a mozgásuk törvényei, a pályafutásuk időtartalma a naptóli távolságukhoz viszo­nyított sebességük méltó tárgyai egy elmélkedő szellem kutatásainak. Az, a­ki teljes életét eltöltené e nagy égi­testek mozgásának tanu­lásában, azok törvényei magyarázatában, sokkal nemesebb s magasz­­tosabb tárgyakkal látszanék foglalkozni, mint ama természetvizsgáló, ki a rovarok némely testrészeit, á­­m szívük, tüdejük, ormányuk, az annyira összetett szemeket tenné tanulmányi tárgyául és keresné e különböző részek mozgásainak és cselekményein­k okait: ez utóbbiról általában, még a tudósok is azt mondanák hogy vajmi csekély­ségekkel bíbelődnek, annyira imponál itt a nagyság. Mindazonál­tal talán több nehézséggel jár megmagyarázni a rovarok testi nedveik mozgásának okait, ama nedvnek előkészítését és átszű­ré­­sét, mely selyemmé lesz némely rovarok szerveiben, továbbá gyom­ruk munkálkodását, csodálatra méltó tüdejük játékát, valamint e kis lények növekvését, fogyását, átváltozását; talán nagyobb nehézséggel találhatni egy csekély izom mozgásának okait, mint az égi testek mozgásaiét; az elsők azonfelül oly ismeretek, melyek legközelebbről vonatkoznak saját egyéniségünkre, azon gépezetre, melytől jelenlegi jólétünk lényegesen függ. A legnehezebb és talán a leghasznosabb csak azért tetszik kevésbbé figyelemre méltónak, mert oly tárgyak­kal foglalkozik, melyek képtelenek a nagyságukkal képzeletünkre hatni. Ha tetszett volna a természet lírának, kinek semmi erőfeszíté­sében sem kerül csodákat művelni, akár a föld területére, akár a föld belsejében elszórni kis, üres kristály golyócskák millióit, melyek üregében lehetne jeles nagyító üregekkel felfedezni apró testeket, melyek folytonosan úgy mozognának egy fényes középpont körül, mint a planéták a nap körül, parányféléket, melyeknek mozgása utá­nozná a planétákét; ezen apró golyócskák eleinte csodálatraméltó gépeknek tűnnének fel; ezen mesés apróság és golyócskák pályafutá­sának idejét megtudni valóban egy természet­vizsgálóhoz illő feladat lenne. De ha csak e negyízóval látható golyócskákkal megbarátkoz­tunk volna, mivel lépten-nyomon velük találkoztunk, ha összehason­

Next