Állami gimnázium, Gyöngyös, 1902
tünk államosítása érdekében döntő fontosságú lépéseket tett. A mondott évben a hazai középiskolák vezetésére miniszeri tanácsosi rangban belépett a ministériumba, hogy fényes ismereteit, széleskörű tapasztalatait az egész hazai közoktatásügy javára érvényesítse. A magyar tanárvilág szíve szavazatával erősítette meg a szerencsés választást s a legszebb reményekkel tekintett az általa indikált irány eredményei elé, de e remények megvalósulásában már három év múlva akadályul lépett fel betegeskedése, mely csakhamar teljesen útját vágta a magas pontján szeretettel látott kiváló szellem érvényesülésének. Akinek tudományos készültségétől, paedagogiai tapasztalatától, főleg pedig humánus, nemes egyéniségétől annyit vártunk, azt elveszítettük már akkor, midőn nagyszabású munkássága közepett lesújtott rá a bénító betegség. Legyen áldott emléke! A munkás, a tehetséges léleknek nagy példája, a magyar tanárvilág osztatlan tiszteletének tárgya legalább emlékezetében éljen előttünk, kik nemes pályafutásának tanúi voltunk. Sz. F.