Állami gimnázium, Gyöngyös, 1945
dV^122^RÉ8M02^' 1945—46. iskolai év rövid története. Az 1945—46. iskolai évről anyagi fedezet hiánya miatt Évkönyvet nem adhattunk ki. Az 1946—47. iskolai évről kiadott Évkönyv szűkreszabott keretében emlékezem meg az előző iskolai év főbb adatairól. — 1945. szeptember 1-én tartottuk a javítóvizsgálatokat, 3—4. napjain pedig a különbözeti és magánvizsgálatokat. 5-én volt az utólagos beiratkozás. A szeptember 8-án tartott évnyitó ünnepélyen az intézet igazgatója „Demokrácia, újjáépítés és az ifjúság“ címen szólt a növendékekhez és a szülőkhöz. A demokrácia szociális vonalon elsősorban humánumot jelent, a politikai s társadalmi síkon pedig népszellemiséget, és oly társadalmi berendezkedést, melyben mindenki tisztessége, tehetséges munkaértéke alapján boldogul s érvényesül, mindenki részére egyformán munkajogot és munkakötelességet jelent s oly igazgatást, melyben a dolgozó nép érdekeinek s szempontjainak figyelembevételével hozza meg intézkedéseit, rendeleteit és törvényeit. A népszellemiség távol áll a demagógiától. Beszéde során kiemelte, hogy a nemzetnek a pusztulásból való felemelkedéséhez nem csupán a leomlott épületek s hidak helyett kell szebbet építeni, de életkérdése a lelkek felemelése, a szellemi és kulturális újjáépítés is. Általános iskola. Az 1945—46. iskolai év legjelentősebb és általános kultúrpolitikai és szociálpolitikai szempontból legkiemelkedőbb eseménye a közép- és alsófokú iskolarendszerünk radikális reformja volt: az általános iskola. Értekezést kívánna e reform taglalása ; helyszűke miatt csupán csak a vázlatát adhatom. Az általános iskola egy csapásra egységesítette mind tantervi anyag, mind benépesülés szempontjából a 6-14 életkorig kötelezővé tett iskolavégzést. Ha kezdetben nem is valósulhat meg az ország minden részében az egységes iskolai képzés, de az ideiglenes nemzeti kormány 6650/1945. M. É. sz. rendeletével megteremtette e reform elvi alapjait, amikor elrendelte, hogy a „népiskolai I.—VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I. - IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni.“ A V. K. M. 37.000/1945. ,sz. rendeletével kiadta az általános iskola megszervezésére vonatkozó Általános Utasítás t és megállapította ezen iskola tanulmányi kereteit. Gimnáziumunkban is megszerveztük a gimn. I. osztálya helyett az általános iskola V. osztályát. A szülők értekezletén kaptunk tájékoztatót a „szabad foglalkozások“ címén bevezetett új tanítási anyagra vonatkozó kívánságokról; a nyelvtanulást és tanítást minden szülő kívánta, egyesek túlzottan két nyelvet is szerettek volna taníttatni gyermekeik részére. A szülők többsége (a tanulóké is) a latint választotta a szabad foglalkozások keretében. Az általános iskolával egy szociális és kulturális elgondolás indult útnak; a gyakorlati élet fogja véglegessé formálni. Mint minden újítás nyomán, az általános iskola bevezetése ~ 2 .