Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. január (8. évfolyam, 3-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

2 GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍRLAP 1953 JANUÁR 5 SZOMBAT Harcosabb népnevelő munkával a harmadik tervév sikeréért A harmadik tervév sikereiért népnevelőink mindenütt megvi­tatták, milyen feladatokat­­kell szem előtt tartanuok, melyek azok a kérdések, amelyeket a dolgozóknak megmagyarázva biztosíthatjuk 1952-es termelési feladataink sikeres elvégzését. A Vagongyár hidü­zemi népne­velői között van Kolozsvári Já­nos művezető, a­­ -ra elnevezett mozgalom kezdeményezője is. Mégis, a csütörtöki népnevelői értekezleten nem­ értékelték ki azt, hogy december havában a Kolozsvári-mozgalom milyen eredményeket hozott a második tervév sikeres befejezése érdeké­ben. Nem vitatták meg azt sem, hogy a népnevelőknek mit kell tenni, hogy e mozgalom tovább fejlődjék. Már most, az év elején mindent el kell követni, hogy tervünk teljesítésében egyetlen napon se legyen lemaradás. A Kolozsvári-mozgalom mert ennek keretében a napi felada­tokat vitatják meg és a megbe­szélésekre a népnevelőket is be­vonják — értékes segítséget ad-­­ hat a népnevelő munkához, azon keresztül, hogy az agitátorok látják, hol van szükség a fel­­világosító munkára. A hidiszemi népnevelők komo­lyan harcolnak a munkafegye­lem további megszilárdításáért. Kiss Sándor darus népnevelő fel­­szólalásában élesen megbírálta Szabó Ilonát, Zalka Máriát ás Németh Juliannát, akik fegyel­mezetlen munkával zavarják a terv teljesítését. A hioüzem termelésében is­mert a Diósgyőri Vasgyár nem­­szállította le időre a vaslemeze­ket —, máris nehézségek mutat­koznak. A hídüzem népnevelői joggal bírálták a lemezgyártó vállalat felelőtlen munkáját. De nem így a népnevelő értekezle­tet tartó párttitkár, Szintolk­os elvtárs, aki arról beszélt, h­ogy meg lehet érteni, ha a decemberi megfeszített munka után most a Diósgyőri Vasgyárban vissza­esés van. Ez a felfogás nagyon is veszélyes. A népnevelőknek és máginkább a Párt vezetőségének már az év elején a termelés fo­kozásáért kell harcolni. A Szovjetunió felszabadít­ásá­­­val, a szovjet elv­társak segítsé­gével a felszabadulás előttinél sokkal korszerűbb üzemmé fej­lődött a Vagongyár­­ öntödéje. Volt idő, amikor az egész Vagongyárban nem dolgoztak annyian, mint most az öntöde egyötödében. Az egyre fejlődő öntödében az itt dolgozó népnevelők érzik a felelősségüket. Harcolnak az anyagtakarékosságért is. Az acélöntöde kohójánál újítást ve­zettek be. A salakkaparót vízfű­­­tésessé alakították át. Ezzel az újítással sok munkát és anyagot lehet megtakarítani. De egy csa­var megjavításának az elhanya­golása miatt augusztus óta nem használják a vízföltéses salakozót. Érthető, hogy a népnevelő ér­tekezleten éles bírálatot­­gyakor­roltak a műhely vezetősége fe­lett, akiknek nem terjedt ki a figyelme ilyen nagyjelentőségű feladatok elvégzésére. A Győri Pamutszövő- és Műs­­örgyár azért tudta idő előtt az 1951-es tervét befejezni, mert már 1951 tavaszán felismerték a fegyelmezetlenség elleni harc fontosságát. Most a még nagyobb feladatok megoldása érdekében még inkább le akarják csökken­teni az igazolatlan mulasztások számát. A Pamutszövő- és Mű­­börgyár agitátorai azt is meg­vitatták, hogy milyen fontos fel­adat a dolgozókkal azt megér­tetni, hagy­juk a magyar ipar jó hírnevét. De belföldön sem adhatunk el rossz minőségű árut, mert akkor saját magunkat csapnánk be. A Győri Fonodában is érte­kezletet tartottak a népnevelőre. Megbeszélték az agitáció mód­szereit. Arra is kitértek, hogy a vidékrül bejáró dolgozók között miért fontos a felvilágosító mun­ka. Udvardi Jenőné népnevelő vidékről jár be dolgozni. Utazás közben elbeszélget utazó társai­val. Leül a vonatban dolgozó­társai mellé és megkérdezi tőlük, hogy megy a munka az ő üzem­részükben. Gyakran olyan véle­ményeket is hangoztatnak, hogy nincsenek megelégedve fizetésük­kel. Az ilyen beszélgetések alkal­mával nem egyszer jött arra rá, hogy aki panaszkodott, az gyak­ran igazolatlanul hiányzott, ké­sett a munkánál és ez volt az oka annak, hogy a bérfizetés al­kalmával kevesebb került a bo­rítékba. Udvardi Jenőné meg­magyarázza: aki becsületesen dolgozik, annak több lesz a ke­resete is. Már több dolgozó fel­ismerte azt, hogy érdemes volt Udvardi elvtársnőre hallgatni: megnőtt a fizetésük. Az üzemek népnevelőinek fon­tos feladata , hogy a pártve­­zetős­ég segítségével eredményes, személyekhez szóló agitációs munkát fejtsenek ki. E cél érde­kében is tanuljunk a szovjet agitátoroktól A Szovjetünk­ Savmajan­ kerüületi pártbizottsága rendszeresen tart előadásokat az agitációs csopor­tok vezetői számára és külön foglalkozik a helyi anyagok fel­­használásának kérdésével. A Pari Előadói Iroda érdekes anya­got gyűjtött össze az olajfinomító ipar történetéről a termelési terv, a szocialista vállalások teljesíté­séről és nagyszabású kiállítást rendeztek a szocialista Bakuról. A „Schmitt“ Gépgyár pártszer­vezete az üzemi könyvtár olvasó termében megnyitotta a „Gyá­runk története“ című kiállítást, amely bemutatja a gyár mun­kásságának forradalmi harcát, az üzem fejlődését a Sztálini ötéves tervek idején. A Nagy Honvédő Háború éleiben végzett munkát ás a háború utáni Ötéves terv eredményeit. Fényképalbumok ismertetik a gyár sztahanovis­táinak múltját, jelenét, a mun­kások életét az üzemi gyermek­otthonok és bölcsődék gyermek­­nevelő munkáját Az ilyen módszerek alkalma­zásával, a legjobb agitációs ta­pasztalatok felszínre hozásával és továbbfejlesztésével emeljék pártszervezeteink a szervezés és politikai tömegmunka színvona­lát. a minőséget is tovább kell javítani. A gyár külföldre is szállít és ha £35 exportáru selejtes, úgy font­ Megjelent I. V. Sztálin Mű­vei 13.. kötete magyar nyelven A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven Sztálin Művei­nek 13. kötete. Ez a kötet azo­kat a műveket tartalmazza, ame­lyeket Sztálin elvtárs 1930 jú­liusa és 1931 januárja közötti időszakban írt. Sztálin elvtárs ezekben a mun­kákban továbbfejleszti a szocia­lista építés elméletét, konkreti­zálja az ország iparosításának, a mezőgazdaság kollektivizálásá­nak elméletét, megszabja a szov­jet kereskedelem fejlesztésével, a kizsákmányoló osztályok fel­számolásával, a szocialista állam erősítésével kapcsolatos feladato­kat, kifejti a szocialista gazda­ság bolsevik vezetésének elveit. A 13. kötetben jelentős helyet foglalnak el azok a munkák, amelyekben Sztálin elvtárs a ka­pitalizmus általános, válságának újabb jelenségeit elemzi. E­l mun­­káiban feltárta a gazdasági, po­litikai és kulturális fejlődés két homlokegyenest ellenkező vona­lát, amelyek két rendszer, két világ , a felfelé ívelő szocializ­mus világának és a hanyatló kapitalizmus világának törvény­szerűségeit tükrözik. Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának előadássorozata Pénteken délután tartották meg a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának előadás­sorozatának megnyitó előadását az Építőipari Szakszervezet székházában. Részt vett az elő­adáson az MDP Politikai Bizott­ságának és Központi Vezetőségé­nek, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több tagja, ott vol­tak a baráti államok külképvise­leteinek képviselői. A megnyitó előadáson megje­lent nagyszámú hallgatóságot Horváth Márton elv­társ, a Poli­tikai Bizottság tagja üdvözölte s a politikai akadémia első elő­adását megnyitotta. Az előadást Kovács István elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége titkára tar­totta „A nemzetközi helyzet“ címmel. Termelési értekezletet tartottak a „November 7“ erőmű dolgozói A „November 7“ erőmű építői csütörtök este tartották terme­lési értekezletüket. A lelkeshangú felszólalások után a termelési értekezlet részt­vevői úgy határoztak: a havi tervfelbontás, az anyagelosztás tökéletesítése, a munkafegyelem megszilárdítása révén elősegítik, hogy egy hónappal a határidő előtt, május 1-re üzembe helyez­hessék a harmadik gépegységet A dolgozók levélben értesítet­ték vállalásukról a csehszlovák dolgozókat, kérve őket, hogy a nemzetközi munkaverseny szer­ződés keretében harcoljanak azoknak az alkatrészeknek a határidő előtti elkészítéséért, amelyek elküldésével elősegíthe­tik a „November 7" erőmű dol­gozói mostani nagy felajánlásá­nak maradéktalan teljesítését. A magyar sajtó megyei levele­zői értekezletének tiszteletére ja­nuár 6-án, vasárnap este 7 órai kezdettel az újonnan felavatott meporai kultúrotthon dísztermé­ben kultúrműsort rendez a Győr- Sopron megyei Ilii lap szerkesztő­sége. A kultúrműsor keretében a Vagongyár énekkara és pengető­ zenekara népdalokat és kórus­­műveket ad elő, a Kisfaludy Szín­ház tagjai szavalatot és éenekszá­­mot, a­ Győri Em­berzenekar fú­­vószcr­utmra hangszerelt zeneka­ri számokat. A műsoron szerepel még a Győri Pamutszövő- és Mű­­bőrgyár tánccsoportja, valamint a Győri Zenekonzervatóriu­m tag­jai hegedű- és zongoraszóló szá­mokkal és Fodor Kálmán kar­nagy vezetésével a győri úttörő­­zenekar. A kultúrműsort az ér­tekezlet résztvevői közösen te­kintik meg,­ I­ fi megyei levelezöttelmztet fmk­úrmű­sora Levelezőink írják a munkafegyelemről Most már tisztán látjuk, milyen feladataink vannak a fegyelem megszilárdításával kapcsolatban Rákosi elvtárs november 30-i beszédében rámutatott arra, hogy milyen nagyjelentőségű a munkafegyelem megszilárdítása. Én magam, mint az egyik üzemrész vezetője a Soproni Vasön­tödében, elkövettem azt a hibát, hogy sokszor könnyen kezeltem a fegyelem lazaságát. Rákosi el -. társ beszéde után pártszervez­­etünk taggyűlésen tárgyalta m­eg a fegyelem kérdését és az el­hangzott kritika, önkritika nyomán tisztán láttuk, milyen fel­adataink vannak a fegyelem megszilárdításával kapcsolatban. Rákosi és-társ útmutatása nyomán üzemünkben annyira megszi­lárdítottuk a fegyelmet, hogy éves tervünket december 20-ra tel­jesíteni tudtuk. • Z Zákány Pál művezető, Koppán Domonkos Soproni Vasöntöde. Az irodai dolgozók is fegyelmezettebbek lettek A munkafegyelem megszilárdítása terén üzemünkben, a Győri Textilben jelentős javulás mutatkozik az utóbbi időben. Októberben még 5096 órát hiányoztak igazolatlanul dolgozóink, novemberben már csak 1168 óra veszett el a termelésből, decem­berben is javult a helyzet. Az irodai dolgozók is fegyelmezetteb­bek lettek. November hónapban mindössze kilencen késtek el. Mű­szaki és adminisztratív dolgozóink a munkafegyelemben is élenjárnak Részükre, valamint dolgozóink részére műszaki ott­hont nyitottunk meg ahol a műszaki könyvtárt segítségül vehe­tik munkájukhoz. Ezenkívül kisebb műszaki előadásokat is tar­tunk. Ezzel is megszerettetjük dolgozóinkkal az üzemi munkát, a gyárat, ezzel is hozzájárulunk a fegyelem megszilárdításához. Lex László levelező, Győri Textilmflvek. Ne tűrjünk meg semilyen lazaságot a munkában Kedves el­vtársak. Az 1911-es év első napját is levélírás­sal kaldéza, mert nem tudom elhallgatni azt, amit­­én másik gazdaságban tapasztaltam a helyes munkaerő felhasználás­ról és a munkafegyelem meg­szilárdítása terén. December 31-én a mosonmagyaróvári tangazdaság dol­gozói évzáró ünnepélyt tartottak, ahol Mohai­ László tang­az­­daságvisető elvtárs beszámolójában ismertette az elmúlt évtiz­ben elért eredményeket, és a felmerült hibákat. Felvetette a hibák okát is és elsősorban a munkafegyelem m­észtárdí­tásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozóknak saját maguknak kell a hibákat kik­üszöböl­ni Az öntudatos dol­gozók lássák meg és zárják ki soraikból a rendbontó­kat és akkor jobbnál jobb eredmények­­lesznek és még az országos verseny vándorzászlaját is megnyerhetik. Kritikát gyakorolt a vezetőség felé is és ígéretet tett, h­ogy 1052 fo­lyamán ilyen hibák nem fognak előfordulni a vezet­őség ré­széről és minden erejükkel azon lesznek, hogy a dolgozók között se forduljon elő olyan, minit gátolja a termelést. A munkafegyelem terén r­i, a paprási üzemegység dol­gozói is von­ják le a tanulságot Makai elvtárs beszédéből, mert csak így tudjuk az ötéves terv sikeres és hamarabbi be­fejezését biztosítani■ Tudjuk azt, hogy ötéves tervünk har­madik évébe léptünk és azt is tudjuk, hogy rohamos fejlő­désünk mindig nagyobb feladatok elé állítja a Pártunkat és az összes dolgozókat. Tudjuk azt is, hogy Pártunk min­den útmutatást megad nekünk, éppen ezért, leplezzük le saját körünkben az ellenséget, a rémit h­­er­­isztoket, ne en­gedjük meg, hogy ezek népgazdaságunk fejlődését szabo­tálják, ne tűrjünk meg semilyen lazaságot sem a munká­ban. Ha így fogunk neki a munkának, akkor a mi üzem­egységünk gazdálkodása is jövedelmezővé fog válni és öt­éves tervünk ,harmadik évét határidő előtt fogjuk befejezni B . Hadnagy Imre, már saligeti állami gazdaság papréti üzemegység. így jár, aki a kulákokkal cimborál! Dolgozó népünk állama újabb ellenséges elemeket tett ártal­matlanná, akik bűnös tevékeny­ségükkel súlyos kárt okoztak népgazdaságunknak. Tóth József kövesi huták, volt kocsmáim­, engedély nélkül, feketén levágott egy 140 kilogrammos sertést. Miután a kulák bűne napvilágra került, a volt községi tanácsel­nök, Ivánkovics Vendel, hogy palástolja a kulák gaztettét, utólagosan vágási engedélyt adott ki a kulák részére. A kapuvári járásbíróság Tóth József kulákot hét hónapi börtön­re, 1000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint értékű vagyonelkob­zásra ítélte. Iván Kovács Vendelt pedig leváltották tanácselnöki tisztségéb­ől és, háromhavi börtön­büntetéssel sújtotta a járásbíró­ság. így jár mindenki, aki meg­szegi népi államunk törvényeit és aki segédkezet nyújt népünk el­lenségeinek. Eredményeink további fokozásával kell harcolnunk ötéves tér­ünk harmadik évének sikeréért . A­z Omló Bútorgyár dolgozói 1951. decemberi tervüket 117 százalékban teljesítették. Az 1952-es tervév megindulásánál a decemberi lendülettel álltak mun­kába, megértve azt, hogy az or­szág dolgozói étesszitmond­ónak emelt­éhez jobb és több bútorgyár­tás is szükséges Az 52-es tervev lolköv indulásánál komoly eredmé­nyijét értünk el A gépmunkások közül Szabó Zoltán ért el legszebb eredményt­­ 10 százalékos termelé­sével. A kikészítők közül Vér Zol­tán 161, Bozsoki Mihály 134 száza­lékos tervteljesítéssel ugrottak ki. Furmann János, Szabó Üdítő té­nyezők 171­ százalékos tervte­jesíté­­seikkel hagyták­­ maguk mögött a többi dolgozó társaikat. Hirst­lim­ann István, Tóth Imre szerelők 170 százalékos normateljesítm­ényt ér­tek el az év első k­­ét napjában. 11­­k az eredmények s­ijlettek meg üze­münkben, A terveumisináitó értekez­leten dolgozóink megértették, hogy a decemberi eredmények további fokozásával kell harcolnunk ötéves tervünk harmadik évének sikeres befejezéséért. Trenka Rezső párttitkár h­ , . Almási Kálmán s­­ub titkár.

Next