Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-01 / 26. szám
2 E „Szabad Nép ” első szerkesztője - a vértanú Rózsa Ferec 1942. február 1.én új fény gyulladt a szabadság egén. Megjelent az első illegális Szabad Nép. Kézzel sokszorosították, s kabátok alatt, bélések alá varrva hordták szét a Párt szavát. A Szabad Nép egyik alapítója és első szerkesztője Rózsa Ferenc elvtárs volt. Az ő gondolata volt, hogy a Párt központi lapját Szabad Népnek nevezzék. Rózsa elvtárs illegalitásban harcolt a nép szabadságáért. Építészmérnök volt. Az építkezéseken vele együtt dolgozó munkásokkal beszélgetett a kapitalisták gyűlöletére nevelte őket. Amikor sorozatos letartóztatások után elbúcsúzott elvtársaitól, azt mondotta: „Ha elfognak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá légy. Ha gyötörnek, ha akármilyen kínzásokat alkalmaznak, arra gondolj, hogy a Pártáak élnie kell.“ Ezért a célért áldozta életét Rózsa Ferenc elvtárs, a ma E múltban esősdírszurony volt a válasz levelemre... A felszabadulás előtt egy háromszáz holdas auláknál dolgoztam több társammal együtt, idénymunkán. Természetesen szerződést is kötöttünk, amely így hangzott: A munkavállalók kötelesek 9 katasztrális hold cukorrépát négyszer alaposan megkapálni — de ha a munkaadó úgy kívánja, ötször is — és a répát kiszedni, lefejelni, leföldelni, behordani, vasúti kocsiba rakni. Mindezt a répa negyedrészéért, A cska a munkaadót illeti... A répaterület nagyobb volt, mint a szerződésben. Itt ragaszkodtunk a szerződéshez ,és kértük a munkaadót, hogy ő is tartsa be. Ö e helyett kiszerkesztett bennünket egy akkori újságba. Mivel tudtam, hogy nekünk van igazunk, én választ írtam rá, közlés helyett azonban a csendőrök jelentek meg. Csendőrszurony volt a válasz a levelemre. A múltban az újság is a gazdagok érdekét szolgálta. Azért levelezek én most, hogy a hutászok és a csendőrök uralma soha többet vissza ne jöjjön. *Itt Tompos Lajos levelező, Sopronnémeti. Amikor rendőrül, csendőrök üldözték az igazság szavát Eldugott pincok mélyén rejtegették a munkások a Párt Miesális újságjait, a röplapokat. Saját szabadságuk, életük kockáztatásával védték a kommunisták az igazság szavát, s nehéz harcok közben terjesztették az elnyomott, igazságért sóvárgó tömetgépi között. Az 1928—30-as években sokan ismerték Győrött Sütő Ferenc nevét. Ismerték őt a kommunisták, de ismerős volt a rendőrség előtt is. Sütő elvtárs illegális röplapokat, újságokat terjesztett Győrben. Az illegális sajtóterjesztés szilárd elvhűséget és bátorságot (igényeit. Sütő Ferenc elvtárs állandóan rendőrségi felügyelet alatt állott, a háború alatt internálták is őt. Sunyi kopószernek kísérték Sütő elvtárs lépéseit, rendszeres házkutatások sorozata tette majdnem lehetetlenné az illegális pártsajtó terjesztéseit. ABudapestről érkező csomagokat váltakozva, több elvtárshoz irányították. Gőcze Géza elvtárs címére is jött újság, onnan hordták szét a lapokat a munkások, kabátok alatt, zsákok fenekén. Udvaros István a szociáldemokratáit párttitkára Sütő elvtárs nyomába uszította a rendőrséget. Az üldöztetés ellenére azonban száz és ezer öntudatos munkás olvasta a Társadalmi Szemlét, s más kiadásokat. Sütő Ferenc elvtárs, a magyar sajtó napján, a Szabad Nép fennállásának tizedik évfordulóján visszaemlékezik azokra a napokra, amikor súlyos bűn, társadalomellenes magatartás volt olyan folyóiratot, újságot olvasni, amelyik a dolgozó nép felszabadításával, a kizsákmányolás megszüntetésével foglalkozó cikkeket közölt. Ez az emlékezés új erőt ad neki is, a Párt régi és új katonáinak is az új harchoz, eredményeink növeléséhez. .. GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍRLAP Nehéz és áldozatos harc közben edződött elléphetett enné a pártsajtó és a dolgozók közti kapcsolat gyar nép égyük mártírja. Kínozhatták, villamosáramot vezethettek testébe, frissen reszelt tormával teli zsákot húzhattak a fejére, nem árulta el társait és a Pártot. 1942 július 12-én rabkórházban halt meg. Meggyilkolta a fasizmus, amely ellen teljes erejével, nagy tudásával mindig küzdött. A múltban is volt újság, de az urak szolgálatában álló újságírásnak, a múlt újságjainak annyi köze volt csak a néphez, mint a tűznek a vízhez . . . Szabad lett a nép — szabad lett a nép sajtója »—Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, szovjet emberek segítségével 1945 március 25-én jelent meg az első legális Szabad Nép- Rákosi. Mátyás elvtárs, a lap első vezércikkében így adott útravalót: „Harcos útjára elindult ii Szabad Nép ■ ■ -küszöbön a náci barbárság öszszeomlása, s hamarosan elkezdődik a rombadőlt mezgyek nemzet újjáépítésének nehéz, verejtékes, de hálás feladata. Ebben az újjáépítésben nagy szerep vár a Szabad Népre és arra a Pártra, melynek nevét büszkén viseli homlokán. A Szabad Nép megfogadta Rákosi elvtárs tanácsát. Szeretik a dolgozók ezt az újságot. Ezt mutatja az is, hogy 1948- ban több mint 7 millió forintot gyűjtöttek össze az ország dolgozói, hogy a Szabad Nép méltó helyre, gyönyörű, új székházba kerüljön. A pincétől a palotáig nehéz volt az út, de nem volt hiábavaló aap első szerkesztőjének, Rózsa Ferenc elvtársnak munkája. A Szabius Nép nemcsak szerkesztőségi cikkeket közöl, de nyilvánosságra hozza dolgozók leveleit is- A bolsevik sajtó példáját követve, építi a munkás- és parasztlevelezők hálózatát- Ezen keresztül is egilé a nagyobb, szorosabb 1&S2 o, pártsajtó és a tömegek_ közötti kapcsolat, amely nehez és áldozatos harcok füzében edződött eltéphetetlenné. A pártsajtó minden tekintetben a dolgozók sajtója, az ő érdekeit védi, s a dolgozók maguk is írják az újságot, Németh Gabriella, a Győr-Sopron megyei Hírlap levelezője, Sopron. PÉLDAKÉPÜNK A SZOVJET SAJTÓ SZTÁLIN ELVTÁRS nevezte el a sajtót a legerősebb fegyvernek, amelynek segítségével a Párt naponként, óránként beszél a munkásosztállyal __ Az újtípusú sajtónak — amit a szovjet sajtó jelent — fő jellegzetessége az öszszeforrottság, a mély és elszakíthatatlan kapcsolat a tömegekkel. Ezen az úton kell haladnia a magyar sajtónak is, amely előtt nagy és szép feladatok állnak. Az ötéves terv harmadik — döntő — évében vagyunk, a szocializmus építésének máris nagyszerű eredményei után, de még sokkal szebb és nagyszerűbb feladatainak megvalósítása előtt. Hazánk — mint Rákosi elvtárs mondotta — mezőgazdasági országból ipari országgá vált, de úgy , akkor meg kell teremteni a nagyüzemi gépesített mezőgazdaságot, amely új távlatokat nyit a mezőgazdasági termelés vonalán. HOGYAN KELL a tömegeket a nagy feladatok, a nagyszerű cél érdekében mozgósítani, erre példát nyújt a szovjet sajtó, amely megszületése pillanatától bátran és keményen küzdött, harcra nevelte és szervezte a proletariátust, kitűzte eléje a Célt, saját felszabadítását. A harc első vonalában állt, amikor a proletárhatalom megszilárdítása és a szocialista társadalom felépítése volt a feladat. Ma a kommunizmus építésére mozgósítja a szovjet dolgozókat. A szovjet sajtó a népé, a népet szolgálja, a nép szószéke, a közvélemény igazi kifejezőit, mert a dolgozók legközvetlenebb részvételével készült és készül, amit a munkás- és folmt levelezők sehol másutt fel nem található hatalmas hálózata is bizonyít. SEHOL A VILÁGON nem olyan tekintélyes és befolyásos a sajtó, mint a Szovjetunióban. A szovjet sajtó és a burzsoá sajtó között olyan a különbség, mint a nappal és az éjszaka között. Az első a fényt jelenti, a második a sötétséget hordozza magában. A kapitalista sajtó mindenütt a tőkések, a nép elnyomóinak érdekeit szolgálja. A sajtóerkölcsöt nem ismeri, megvásárolható, iránya, programmja kiadói akaratától függ és máról-holnapra változik. A betű zsoldoskázottjái hamisítatlan burzsoá „szellemességgel“ vallják: „mindent meg tudunk írni és meg tudjuk írni mindannak az ellenkezőjét is, amit megírtunk.“ Ez a bértollnokok őszinte és kétségtelenül jellemző önvallomása és ebben tagadhatatlanul benne van az egész burzsoá sajtó lényege. A SZOVJET SAJTÓ új típusú sajtó, amelynek ereje az igazság, beviteje a meggyőződés, programmja a nép szolgálata. A szovjet sajtó a kommunista nevelés eszközével szolgálja a népet, kollektív propagandista, agitátor és szervező, a dolgozókat lángoló szovjet hazafiasságra neveli, fokozza a tömegek kommunista öntudatát, munkásszísttekre, páratlanbékeművek építésére lelkesíti őket. A szovjet sajtó az egész haladó emberiség érdekében fáradhatatlanul küzd a béke megvédéséért, a tartós béke megteremtéséért, letépi az álarcot az imperialista háborús gyújtogatókról, ápolja a népek közötti baráti viszony kialakulását és megerősítését. A szovjet sajtó, Marx--Engels—Lenin—Sztálin legyőzhetetlen eszméinek fegyverével újabb és újabb munka hőstettekre lelkesíti a szovjet embereket a szocialista haza erejének fokozására, a világ békéjének megvédésére. 1033 FEBRUÁR 1. PÉNTEK feitünetésete a Szintirud 10. évfordulója és a Eisagyasz sajtó napja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója és a magyar sajtó napja alkalmából a sajtó terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül. Horváth Mártonnak a Magyar Munka Érdemrend arany fokozatát, Rétién Oszkárnak a Magyar Népköztársasági Érdemrend III. fokozatát, Komor Imrének, Gábor Antimnak, Barcs Sándornak, Kenyeres Júliának, Boldizsár Ivánnak, Katona Jenőnek, Parlagi Györgynek, Hajduska Istvánnak, Gimes Miklósnak, Sárkány Lászlónak és Bíró Lászlónak a Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozatát, Katona Évának, Fehér Lajosnak, Mérai Tibornak, Komár Jánosnak, Lőcsei Pálnak, Láng Györgynek a Magyar Népköztársasági Érdemrend V fokozatát, Rajcsányi Károlynak, Laky Teréznek, Szilágyi Editnek, Kertész Györgynek, Kovács Mihálynak (Viharsarok), Dávid Ferencnének, Rudas Imrének, Vaád Ferencnek a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát. Vágási Kálmánnak, Racskó Istvánnak, György Istvánnak, Lőszi Jánosnak, Ecsedi Tamásnénak,átin Ferencnek, Dragos Gyulának a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát. Lakatos Mártának a Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozatát. Kulcsár Mihálynak (Szikra lapnyvomda) a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát, Csémény Ferencnek (Szabóság lapkiadó) és Brein Józsefnek (Szikra lapnyomda) a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát, Bagi Imrének (Szikra lapnyomda), Kerezsi Józsefnek (Sakkra lapnyomda), Szántó Emilnek (Központi Hírlap Iroda), Rieger Jánosnak (Szikra lapnyomda) a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatát, Simkó Jánosnénak (Szabadság Lapkiadó), Nagy Lajosnak (Szabadság Lapkiadó), Gyulai Júliának (Szabad Nép), Benedek Benedeknek (Szikra lapnyomda) Hirsch Lajosnak (Szikra lapnyomda), özv. Wolf Sándornénak (Szabadság Lapkiadó), Friedenthal Árpádnénak (Szabad Nép), Szeifert Mihálynénak (Szabad Nép) a Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozatát adományozta. A Szabad Nép 10. évfordulójának ünnepségei a magyar sajtó napján Február 1-én, pénteken este 7 órakor a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Budapesti Pártbizottság a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendez a Városi Színházban. Az ünnepi beszédet Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondja. Az ünnepségen felszólalnak a külföldi testvérpártok központi lapjainak küldöttei is. A műsor keretében az Állami Operaház zenekara, az Állami Népi Együttes, a Vasas Központi Művészegyüttes Népi Énekkara, valamint népköztársaságunk több neves művésze fellép. Ma eső ünnepi műsor a megyei Liu Aur otthonban a Szabad Nép 10. évfordulója alkalmával A Magyar Dolgozók Pártja Győr Városi Pártbizottsága ma este 6 órái kezdettel ünnepi műsort rendez a megyei kultúrotthonban a magyar sajtó napján, a Szabad Nép 10. évfordulója alkalmával. Az ünnepi beszédet Csatár Imre elvtárs, a Szabad Ifjúság helyettes szerkesztője tartja. Az ünnepségen felszólalnak a külföldi testvérpártok újságíró küldöttei is. Az ünnepi műsoron a Kisfaludy Színház művészei, Győr legjobb kultúrcsoportjai, valamint a Zenekonzervatórium tanárai szerepelnek. Az ünnepségre a Magyar Dolgozók Pártja Győr Városi Bizottsága a város dolgozóit szeretettel meghívja. A belépés díjtalan. Schmuck Jánosné részt vesz az országos levelezőkonferencián Lapunk egyik levelezője, Schmuck Jánosné elvtársiló, a Győri Pamutszövő- és műbőrgyár sztahanovista fűzőnője. Sok jó levéllel kereste fel szerkesztőségünket. Megírta az eredményeket, felhívta a figyelmetó hibákra. Jó munkája jutalmául a magyar sajtó megyei levelezőinek értekezletén Vivánk levelezővel együtt őt is megválasztották küldöttnek a levelezők országos konferenciájára. Az üzemben munkatársai szerelik és megbecsülik a Schmuckné elvtársnőt, becsületes, jó munkájáért. Beszélgetés közben boldogan mondja: — Eddig már kétszer kaptam könyvjutalmat leveleimért, de ilyen kitüntetésre, hogy küldöttnek választottak, nem is számítottam. Megbízatásom kötelezettséget is ró rám. Példát kell mutatnom a többi dolgozó társaimnak, eten , kell járni a termelésben es segíteni a gyengébb dolgozó társakat. Schmuckné elvtársnő a legutolsó dekád kiértékelésénél két és félnappal teljesítette túl a tervét. Az üzemben vannak fiatal munkatársak, akik még 100 százalék alatt teljesítik tervüket. Ezekkel a dolgozókkal rendszeresen foglalkozik, megtanítja őket a helyes módszerre. Szakád Erzsébet 3 hónapos tanulónál is megvan ennek tíz eredménye, mert eddig már S6 százalékot ért el. A megyei levelező konferencián elhatározták a levelezők, hogy olvasóköröket szerveznek. Schmuckné elvtársnő is megalakítja az olvasókört üzemrészül, dolgozói között, hogy minél többen megismerjék Rákosi elvtárs életét. Schmuckny elvtársnő politikailag is lenézi magát. Középfokú politikai iskolára jár és ez is segíti abban, hogy a rábízott feladatokat jól végezze. Jó népnevelő munkájával erre törekszik, hogy a dolgozókat serkentse ki termelés fokozására, a terv teljesítésére. Schmuck Jánosné elvtársnő boldog izgalommal várja ezt az értekezletet, hogy tanulhasson az ország minden részéből összehívott levelezőktől, hogy további levelezői munkájához még több tapasztalatot szerezhessen.