Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

2 E „Szabad Nép ” első szerkesztője - a vértanú Rózsa Fere­c 1942. február 1.én új fény gyul­ladt a szabadság egén. Megjelent az első illegális Szabad Nép. Kéz­zel sokszorosították, s kabátok alatt, bélések alá varrva hordták szét a Párt szavát. A Szabad Nép egyik alapítója és első szerkesztője Rózsa Ferenc elvtárs volt. Az ő gondolata volt, hogy a Párt központi lapját Sza­bad Népnek nevezzék. Rózsa elv­­társ illegalitásban harcolt a nép szabadságáért. Építészmérnök volt. Az építkezéseken vele együtt dolgozó munkásokkal be­szélgetett a kapitalisták gyűlöle­tére nevelte őket. Amikor soro­zatos letartóztatások után elbú­csúzott elvtársaitól, azt mondot­ta: „Ha elfognak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá légy. Ha gyötörnek, ha akármilyen kínzásokat alkalmaznak, arra gondolj, hogy a Pártáak élnie kell.“ Ezért a célért áldozta éle­tét Rózsa Ferenc elvtárs, a ma­ E múltban esősdírszurony volt a válasz levelemre... A felszabadulás előtt egy háromszáz holdas auláknál dolgoztam több társammal együtt, idénymunkán. Természe­tesen szerződést is kötöttünk, amely így hangzott: A mun­kavállalók kötelesek 9 katasztrális hold cukorrépát négyszer alaposan megkapálni — de ha a munkaadó úgy kívánja, öt­ször is — és a répát kiszedni, lefejelni, leföldelni, behordani, vasúti kocsiba rakni. Mindezt a répa negyedrészéért, A csk­a a munkaadót illeti... A répaterület nagyobb volt, mint a szerződésben. I­tt ragaszkodtunk a szerződéshez ,és kértük a munkaadót, hogy ő is tartsa be. Ö e helyett kiszerkesztett bennünket egy akkori újságba. Mivel tudtam, hogy nekünk van igazunk, én választ írtam rá, közlés helyett azonban a csendőrök jelentek meg. Csen­dőrszurony volt a válasz a leve­lemre. A múltban az újság is a gazdagok érdekét szolgálta. Azért levelezek én most, hogy a hutászok és a csendőrök uralma soha többet vissza ne jöjjön.­­ *Itt Tompos Lajos levelező, Sopronnémeti. Amikor rendőrül­, csendőrök üldözték az igazság szavát Eldugott pincok mélyén rejteget­ték a munkások a Párt Miesális újságjait, a röplapokat. Saját szabadságuk, életük kockáztatásá­val védték a kommunisták az igaz­ság szavát, s nehéz harcok köz­ben terjesztették az elnyomott, igazságért sóvárgó tömetgépi kö­zött. Az 1928—30-as években sokan ismerték Győrött Sütő Ferenc nevét. Ismerték őt a kommunis­ták, de ismerős volt a rendőrség előtt is. Sütő elvtárs illegális röplapokat, újságokat terjesztett Győrben. Az illegális sajtóter­jesztés szilárd elvhűséget és bá­torságot (igényeit. Sütő Ferenc elvtárs állandóan rendőrségi fel­ügyelet alatt állott, a háború alatt internálták is őt. Sunyi ko­pószernek kísérték Sütő elvtárs lépéseit, rendszeres házkutatá­sok sorozata tette majdnem le­hetetlenné az illegális pártsajtó terjesztéseit. A­­Budapestről ér­kező csomagokat váltakozva, több elvtárshoz irányították. Gőcze Géza elv­társ címére is jött újság, onnan hordták szét a lapokat a munkások, kabátok alatt, zsákok fenekén. Udvaros István a szociáldemokratáit párt­titkára Sütő elvtárs nyomába uszította a rendőrséget. Az üldöz­tetés ellenére azonban száz és ezer öntudatos munkás olvasta a Társadalmi Szemlét, s más ki­adásokat. Sütő Ferenc elvtárs, a magyar sajtó napján, a Szabad Nép fennállásának tizedik évfor­dulóján visszaemlékezik azokra a napokra, amikor súlyos bűn, társadalomellenes magatartás volt olyan folyóiratot, újságot ol­vasni, amelyik a dolgozó nép felszabadításával, a kizsákmá­nyolás megszüntetésével foglal­kozó cikkeket közölt. Ez az em­lékezés új erőt ad neki is, a Párt régi és új katonáinak is az új harchoz, eredményeink növelésé­hez. .. GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍRLAP Nehéz és áldozatos harc közben edződött elléphetett enné a pártsajtó és a dolgozók közti kapcsolat gyar nép égyük mártírja. Kínoz­hatták, villamosáramot vezethet­tek testébe, frissen reszelt tor­mával teli zsákot húzhattak a fe­jére, nem árulta el társait és a Pártot. 1942 július 12-én rab­kórházban halt meg. Meggyilkol­ta a fasizmus, amely ellen teljes erejével, nagy tudásával mindig küzdött. A múltban is volt újság, de az urak szolgálatában álló újságírás­nak, a múlt újságjainak annyi köze volt csak a néphez, mint a tűznek a vízhez . . . Szabad lett a nép — szabad lett a nép sajtója »—Amikor a Szovjet Hadse­reg felszabadította hazánkat, szovjet emberek segítségével 194­5 március 25-én jelent meg­ az első legális Szabad Nép- Rákosi. Mát­yás elvtárs, a lap első vezércikkében így adott útravalót: „Harcos útjára el­indult ii Szabad Nép ■ ■ -kü­szöbön a náci barbárság ösz­­szeomlása, s hamarosan elkez­dődik a rombadőlt mezgyek­ nemzet újjáépítésének nehéz, verejtékes, de hálás feladata. Ebben az újjáépítésben nagy szerep vár a Szabad Népre és arra a Pártra, melynek nevét büszkén viseli homlokán. A Szabad Nép megfogadta Rákosi elvtárs tanácsát. Sze­retik a dolgozók ezt az újságot. Ezt mutatja az is, hogy 1948- ban több mint 7 millió forintot gyűjtöttek össze az ország dol­gozói, hogy a Szabad Nép méltó helyre, gyönyörű, új székházba kerüljön. A pincé­től a palotáig nehéz volt az út, de nem volt hiábavaló a­ap első szerkesztőjének­, Rózsa­ Fe­renc elvtársnak munkája. A Szabius Nép nemcsak szerkesztőségi cikkeket közöl, de nyilvánosságra hozza dol­gozók leveleit is- A bolsevik sajtó példáját követve, építi a munkás- és par­aszt­levelezők hálózatát- Ezen keresztül is egilé a nagyobb, szorosabb 1&S2 o, pártsajtó és a tömegek_ kö­zötti kapcsolat, amely nehez és áldozatos harcok füzében edző­dött eltéphetetlenné. A pártsa­j­­tó minden teki­ntetben a dol­gozók sajtója, az ő érdekeit védi, s a dolgozók maguk is ír­ják az újságot, Németh Gabriella, a Győr-Sopron megyei Hírlap levelezője, Sopron. PÉLDAKÉPÜNK A SZOVJET SAJTÓ SZTÁLIN ELVTÁRS nevezte el a sajtót a legerősebb fegyvernek, amelynek segíts­égével a Párt naponként, óránként beszél a munkás­osztállyal __ Az újtípusú sajtónak — amit a szovjet sajtó jelent — fő jellegzetessége az ösz­­szeforrottság, a mély és elszakíthatatlan kap­csolat a tömegekkel. Ezen az úton kell haladnia a magyar saj­tónak is, amely előtt nagy és szép feladatok állnak. Az ötéves terv harmadik — döntő — évében vagyunk, a­­ szocializmus építésének máris nagyszerű eredményei után, de még sok­kal szebb és nagyszerűbb feladatainak meg­valósítása előtt. Hazánk — mint Rákosi elv­­tá­rs mondotta — mezőgazdasági országból ipari országgá vált, de úgy , akkor meg kell teremteni a nagyüzemi gépesített mezőgazda­ságot, amely új távlatokat nyit a mezőgazda­sági termelés vonalán. HOGYAN KELL a tömegeket a nagy fel­adatok, a nagyszerű cél érdekében mozgósítani, erre példát nyújt a szovjet sajtó, amely meg­születése pillanatától bátran és keményen küzdött, harcra nevelte és szervezte a proleta­­riátust, kitűzte eléje a Célt, saját felszabadí­tását. A harc első vonalában állt, amikor a proletárhatalom megszilárdítása és a szocialista társadalom felépítése volt a feladat. Ma a kom­munizmus építésére mozgósítja a szovjet dol­gozókat. A szovjet sajtó a népé, a népet szolgálja, a nép szószéke, a közvélemény igazi kifejezőit­, mert a dolgozók legközvetlenebb részvételével készült és készül, amit a munkás- és folm­t le­velezők sehol másutt fel nem t­­alálható hatal­mas hálózata is bizonyít. SEHOL A VILÁGON nem olyan tekinté­lyes és befolyásos a sajtó, mint a Szovjetunió­ban. A szovjet sajtó és a burzsoá sajtó között olyan a különbség, mint a nappal és az éjszaka között. Az első a fényt jelenti, a második a sötétséget hordozza magában. A kapitalista sajtó mindenütt a tőkések, a nép elnyomóinak érdekeit szolgálja. A sajtóerkölcsöt nem ismeri, megvásárolható, iránya, programmja kiadói akaratától függ és máról-holnapra változik. A betű zsoldoskázottjái hamisítatlan burzsoá „szel­lemességgel“ vallják: „mindent meg tudunk írni és meg tudjuk írni mindannak az ellenke­zőjét is, amit megírtunk.“ Ez a bértollnokok őszinte és kétségtelenül jellemző önvallomása és ebben tagadhatatlanul benne van az egész burzsoá sajtó lényege. A SZOVJET SAJTÓ új típusú sajtó, amely­nek ereje az igazság, beviteje a meggyőződés, programmja a nép szolgálata. A szovjet sajtó a kommunista nevelés eszközével szolgálja a népet, kollektív propagandista, agitátor és szer­vező, a dolgozókat lángoló szovjet hazafiasság­ra neveli, fokozza a tömegek kommunista ön­tudatát, munkásszísttek­re, páratlan­­békeművek építésére lelkesíti őket. A szovjet sajtó az egész haladó emberiség érdekében fáradhatatlanul küzd a béke megvé­déséért, a tartós béke megteremtéséért, letépi az álarcot az imperialista háborús gyújtogatók­­ról, ápolja a népek közötti baráti viszony ki­alakulását és megerősítését. A szovjet sajtó, Marx-­-Engels—Lenin—Sztálin legyőzhetetlen eszméinek fegyverével újabb és újabb munka­ hőstettekre lelkesíti a szovjet embereket a szo­cialista haza erejének fokozására, a világ bé­kéjének megvédésére. 1033 FEBRUÁR 1. PÉNTEK feitünetésete a S­zintirud 10. évfordulója és a Eisagyasz sajtó napja al­kal­mából A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Szabad Nép megjelenésé­nek 10. évfordulója és a magyar sajtó napja alkalmából a sajtó terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül. Horváth Mártonnak a Magyar Munka Érdemrend arany foko­zatát, Rétién Oszkárnak a Magyar Népköztársasági Érdemrend III. fokozatát, Komor Imrének, Gábor An­timnak, Barcs Sándornak, Ke­nyeres Júliának, Boldizsár Iván­nak, Katona Jenőnek, Parlagi Györgynek, Hajduska Istvánnak, Gimes Miklósnak, Sárkány Lász­lónak és Bíró Lászlónak a Ma­gyar Népköztársasági Érdem­rend IV. fokozatát, Katona Évának, Fehér Lajos­nak, Mérai Tibornak, Komár Já­nosnak, Lőcsei Pálnak, Láng Györgynek a Magyar Népköz­­társasági Érdemrend V fokoza­tát, Rajcsányi Károlyna­k, Laky Teréznek, Szilágyi Editnek, Ker­tész Györgynek, Kovács Mihály­nak (Viharsarok), Dávid Fe­­rencnének, Rudas Imrének, Vaád Ferencnek a Magyar Népköztár­sasági Érdemérem arany fokoza­tát. Vágási Kálmánnak, Racskó Ist­vánnak, György Istvánnak, Lő­­szi Jánosnak, Ecsedi Tamásné­nak,­­­átin Ferencnek, Dragos Gyulának a­ Magyar Népköztár­sasági Érdemérem ezüst foko­zatát. Lakatos Mártának a Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozatát. Kulcsár Mihálynak (Szikra lapnyvomda) a Magyar Népköz­társasági Érdemrend V. fokoza­tát, Csémény Ferencnek (Szabó­ság lapkiadó) és Brein Józsefnek (Szikra lapnyomda) a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát, Bagi Imrének (Szikra lap­nyomda), Kerezsi Józsefnek (Sakkra lapnyomda), Szántó Emilnek (Központi Hírlap Iro­da), Rieger Jánosnak (Szikra lapnyomda) a Magyar Népköz­­társasági Érdemérem ezüst foko­zatát, Simkó Jánosnénak (Szabadság Lapkiadó), Nagy Lajosnak (Sza­badság Lapkiadó), Gyulai Júliá­nak (Szabad Nép), Benedek Benedeknek (Szikra lapnyomda) Hirsch Lajosnak (Szikra lap­nyomda), özv. Wolf Sándorné­­nak (Szabadság Lapkiadó), Friedenthal Árpádnénak (Szabad Nép), S­zeife­rt Mihálynénak (Szabad Nép) a Magyar Népköz­­társasági Érdemérem bronz fo­kozatát adományozta. A Szabad Nép 10. évfordulójának ünnepségei a magyar sajtó napján Február 1-én, pénteken este 7 órakor a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége és a Bu­dapesti Pártbizottság a Szabad Nép megjelenésének 10. évfor­dulója alkalmából díszünnepséget rendez a Városi Színházban. Az ünnepi beszédet Horváth Már­ton, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondja. Az ünnepségen felszó­­lalnak a külföldi testvérpártok központi lapjainak küldöttei is. A műsor keretében az Állami Operaház zenekara, az Állami Népi Együttes, a Vasas Központi Művészegyüttes Népi Énekkara, valamint népköztársaságunk több neves művésze fellép. Ma es­ő ünnepi műsor a me­gyei Liu Aur ot­thonban a Szabad Né­p 10. évfordulója alkalmával A Magyar Dolgozók Pártja Győr Városi Pártbizottsága ma este 6 ór­ái kezdettel ünnepi mű­sort rendez a megyei kultúr­ott­honban a magyar sajtó napján, a Szabad Nép 10. évfordulója al­kalmával. Az ünnepi beszédet Csatár Imre elvtárs, a Szabad Ifjúság helyettes szerkesztője tartja. Az ünnepségen felszólal­nak a külföldi testvérpártok új­ságíró küldöttei is. Az ünnepi műsoron a Kisfaludy Színház művészei, Győr legjobb kultúr­­csoportjai, valamint a Zenekon­zervatórium tanárai szerepelnek. Az ünnepségre a Magyar Dolgo­zók Pártja Győr Városi Bizott­sága a város dolgozóit szeretet­tel meghívja. A belépés díjtalan. Schmuck Jánosné részt vesz az országos levelezőkonferencián Lapunk egyik levelezője, Schmuck János­­né elvtársiló, a Győri Pamutszövő- és műbőr­­gyár sztahanovista fűzőnője. Sok jó levél­lel kereste fel szerkesztőségünket. Megírta az eredményeket, felhívta a figyelmet­­ó hi­bákra. Jó munkája jutalmául a magyar sajtó megyei levelezőinek értekezletén Vi­vánk levelezővel együtt őt is megválasztot­ták küldöttnek a levelezők országos kon­ferenciájára. Az üzemben munkatársai szerelik és megbecsülik a Schmuckné elvtársnőt, becsüle­tes, jó munkájáért. Beszélgetés közben bol­dogan mondja: — Eddig már kétszer kap­­tam könyvjutalmat leveleimért, de ilyen kitüntetésre, hogy küldött­­nek választottak, nem is számítottam. Megbízatásom kötelezettséget is ró rám. Példát kell mutatnom a többi dolgozó társaimnak, eten , kell járni a termelésben es segíteni a gyengébb dolgozó társakat. Schmu­ckné elvtársnő a legutolsó dekád kiértékelésénél két és fél­nappal teljesítette túl a tervét. Az üzemben vannak fiatal munkatár­sak, akik még 100 százalék alatt teljesítik tervüket. Ezekkel a dolgo­zókkal rendszeresen foglalkozik, megtanítja őket a helyes módszerre. Szakád Erzsébet 3 hónapos tanulónál is megvan ennek tíz eredmé­nye, mert eddig már S6 százalékot ért el. A megyei levelező konferencián elhatározták a levelezők, hogy olvasóköröket szerveznek. Schm­uckné elvtársnő is megalakítja az ol­vasókört üzemrészül, dolgozói között, hogy minél többen megismer­jék Rákosi elvtárs életét. Schmuckny elvtársnő politikailag is lenézi magát. Középfokú politikai iskolára jár és ez is segíti abban, hogy a rábízott feladatokat jól végezze. Jó népnevelő munkájával erre­ törek­szik, hogy a dolgozókat serkentse ki termelés fokozására, a terv tel­jesítésére. Schmuck Jánosné elvtársnő boldog izgalommal várja ezt az értekezletet, hogy tanulhasson az ország minden részéből összehí­vott levelezőktől, hogy tová­bbi levelezői munkájához még több ta­pasztalatot szerezhessen.

Next