Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL­ETEK VIII. évfolyam, 51. szám, 1952. március 1. szombat. Üdvözöljük a járási pártfunkcionáriusok országos értekezletét Egy éve tartotta meg Pártun­k, történelmi jelentőségű II. kongres­­­­szusát. Ezen a kongresszuson Rá­kosi elvtárs a további si­kereink ki­vívása érdekében megmutatta a Párt, az egész dolgozó magyar nép előtt álló feladatokat. Célkitűzéseink valóra váltásának, ötéves tervünk győzelmének, a falu szocialista át­alakításának legfőbb záloga. Pár­tunk szüntelen erősödése. A kon­gresszus kitűzte a feladatot: első­sorban falusi pártszervezeteinket kell erősítenünk, hogy a döntő stra­tégiai feladatot, a mezőgazdaság szocialista átszervezését eredménye­sen oldhassuk meg. Ezért mondja ki a kongresszusi határozat: „Meg kell erősíteni a pártszervezeteket és meg l­ell javítani a pártmunkát mindenütt, de elsősorban és döntően a falun.“ A járási pártfun­kcioná­­riusok ma összeülő országos tanácso­közópár­­t­­kongresszus határozatának szellemében vizsgálja meg eddigi eredményeinket és tűzi­k ki további feladatainkat a falusi pártmunka terület­én. A járási pártfunkcionáriusok szá­mot adnak arról, hogy saját terüle­tükön Rákosi elvtárs bölcs útrauta­­lásai alapján milyen eredményeket értek el a falusi pártmunka megja­­vításában, a falusi pártszervezetek megerősítésében. Ez egyben azt is m­egtmitatja, helyesen ismerték-e fel ezen a téren a feladataim­. A járási pártbizottságok csak akkor végez­­t­etn­k igazán eredményes munkát, ha helyesen irányítják, segítik és hatásos ellenőrzéssel támogatják az egységes falusi pártve­tőségek és pártalapszervezetek munkáját. A já­rási pártbizottságok fontos­­ ada­ta: megtanítani a helyi pártszerve­zetek vezetőit arra, hogy az­ ok egy­re inkább támaszkodva a párttag-­ ságra, jó vezetői legyenek a falu­nak. .. kapuvári járásban. Beled köz­ég pártszervezetének javaslatá­ra a falu dolgozó parasztjai egysé­gesen csatlakoznak ahhoz, hogy köz­ségük egészélő versenyre hívja ki Kapuvár község dolgozó parasztjait­­: jobb mezőgazdasági munka, a be­­gyűjtési kötelezettségek teljesítése érdekében. Ahhoz, hogy a falu, a termelő­szövetkezet, a gépállomás, az állami gazdaság fejlődése állandó és gyors legyen, legfontosabb feladat a párt­­építés, a Párt állandó erősítése. A tágöri járási pártbizottság­ ezt fel­ismerne, fontos feladatának tartja, hogy a du­naszegi négy termelőcso­­portben mielőbb megalakuljon a pártszervezet, és a már régebben maga lakóst term­­ő csoportokban működő pártszervezeteket is erő­sítse. A győri járásban az elmúlt hetekben a termelőszöve­tkez­ti mozgalomban azért értek el ered­mények''­, mert a járát­i pártbizott­ság közvetlen alapos helyszíni se­gítséget ad a falusi pártszervezetik­­rek és az itt dolgozó népnevelők jó agitációs munkával ismertették a már meglévő termelőszövetkezetek zár­s­zá­ma (dásainak eredményeit. Ugyancsak a begyűjtésben is azért értek el a győri járásban eredmé­nyeket, mert a pártbizottság nagy súlyt helyez a Párt és a­ tanács munkájának megjavítására. Ezzel szemben a kapuvári járásban, mert a pártbizottság elhanyagolta a falu­si pártszervezetek és tanácsok erő­­sítését, úgy a begyűjtésben, mint a t­emelőszövetkezeti mozgalom te­rén, egyaránt lemaradás mutatkozik. A párto­ktatás, a népnevelő- és pártcsoport munka, a tag- és tagje­löltfelvétel rendszeresítése, a bírá­lat és önbírálat helyes alkalmazása biztosítja pártszervezeteink tömeg­­befolyásának növekedését. Amelyik járási pártbizottság a feladatokat helyesen oldja meg, ott az eredmé­nyek sem maradnak el. A már le­zajlott ehavi taggyűlések általában a sikeres munka eredményeiről ad­nak bizonyságot. Átlagosan kétszer annyi tagjelöltet neveltek az ünne­pi taggyűlések előtt, mint ahogy az elmúlt hónapok során tapasztalható volt. Pártunk erősítésével egyidőben járási pártbizottságainknak támo­­gatniuk, segíteniük kell a tanácsok munkáját. A jó közigazgatás a falu szocialista fejlődését is előmozdítja. „Túlzás nélkül el lehet mondani — mondotta Rákosi elvtárs a kongresz­­szuson —, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó ter­melőszövetkezeti fejlődés sem tesz.“ Nem egyedül Szil község a példa arra, hogy ahol a tanács a begyűj­tést fontos feladatának tartja, ott a termelőszövetkezeti mozgalom is fejlődésnek indul. Pártunk erősíté­sét szervesen egészíti ki a DISz munkának megjavítása. S ez is nagymértékben függ pártbizottsága­ink munkamódszerétől. Ezt tapasz­taljuk a csornai járásban is, ahol a pá­rtbizottsá­g törődik a DISz bizott­ság munkájával, segíti a fiatalokat, ennek nyomán a csornai járásban egyre inkább Pártunk politikájának támogatójává, új tag- és tagjelöltek nevelőivé válik a DISz. Hogy egy­­egy járásban, sőt azon túl is mi­lyen a Párt és a dolgozók közötti kapcsolat, igen nagymértékben függ a járási párt funkcionáriusok­tól, de elsősorban a pártbizottság titkárá­tól, akik a Párt parasztpolitikájá­nak a megjavításához sokoldalú és állandó segítséget kapnak Rákosi elvtárstól. Rákosi elv­társ minden megnyilvánulása, beszédei, írásai arra is példát adnak, hogyan kell a pártfunkcionáriusokna­k a dolgozók közelébe kerülni. Hogyan kell se­gítő szóval, barátsággal a nép nyel­vén beszélve megértetni a dolgozók­kal, hogy a mi Pártunk a munká­sok és parasztok ügyének nagy ve­zetője. Amelyik járásban, vagy csak annak egyes­ részein is akadozik az pártmunka, rosszul megy az oktatás és az agitáció, ahol kevés a tag- és tag, jelölt felvétel, ott biztos, hogy Bekösd elvtá­rs jótanácsait nem tart­ják be teljes egészében. A járási pártfunkcionáriusok or­szágos értekezletének jelentőségét különösen az növeli meg és teszi ünnepélyessé, hogy egybeesik Ré­g­ 10- i elvtárs születésnapjára való készü­lődéssel. Az egész magyar nép az üzemek dolgozóinak példája nyo­mán teljes sze­r­­elével készül a 60. születésnap méltó me­günneplésére. Nemcsak a párttagok, a pár­ton­­kívüli kis- és középparaszto­k egya­ránt elhatározták, hogy még jobban művelik meg földjüket, még jobban készülnek fel a tavaszi mezőgazda­­sági munkára, a még nagyobb ter­més eredményeként. E cél érdeké­ben hívta ki Ménfőcsancsk dolgozó parasztsága az egész megye minden egyes községét versenyre a nagyobb terméshozamért és a begyűjtés ered­ményesebbé tételéért. Ehhez a mun­kához ad a falu dolgozóinak erőt, önbizalmat a nehézségek leküzdésé­hez Rákosi elvtárs életét megisme­rő és egyre terjedő olvasómozgalom. De nem is leh­et felsorolni azt a sok változatosságot, ahogy munkával, ajándékok készítésével. Pártunk erősítésével készül­tek megünnepel­ni a falu dolgozói Rákosi elvtárs 00-ik születésnapját. A dolgozó pa­rasztok bádásak Rákosi elvtá­r­­nak, a megyében épülő egyre több falusi kultúrotthonért, az egyre boldogab­bá váló életükért. Járási pártbizott­ságaink feladata, hogy Lenin-Szluin legjobb magyar tanítványainak út­mutatását követve még ti ibb és gaz­dagabb sikerek kivívására vezessék a dolgozó parasztok jó barátaivá, pártfunkcionáriusok az évek során a dolgozó­­parasztot jó barátivá, legjobb segítőikké váltak. De mi­vel a falu fejlődésével eltárasztha­tatlanul összefügg az ipar. Ai város gazdasági és kulturális erősödése, ezért nemcsak a falu, az egész dol­gozó magyar nép nagy várako­zás­átd tekint a járási pártfunkcionáriusok országos értekezlete elé és tanác­­­kozásaikhoz sok sikert is eredményt kíván. Ara 50 fillér MAI SZÁMUNKBÓL Mentsük meg Beloiannisz elvtársat! — Megyénk dolgozói is tiltakoznak a görög fasiszták gyilkosság­­ai é­­­lete ellen — A Soproni Vasöntö­dében a nők is jó szakmunkások akarnak lenni — Kezdjük el a ta­vaszi munkákat — végezzük el a simitázást! A ménfőcsanaki pártszervezet új mozga­mat ir­ditolt el megyénkben: „Termelj az idén többet, mint tavaly“ Február 28-án, csütörtökön este a ménfőcsanaki pártszervezet tag­jai ünnepi taggyűlésre jöttek össze a feldíszített párthelyiségben. Az­előtt sokszor harcolnia kellett a pártszervezetnek azért, hogy minden tag ott legyen a taggyűlésen, a község legtávolabbi részeiből ín. Most, szinte kivétel nélkül itt van mindenki. Különös jelentősége van ennek a taggyűlésnek, Rákosi elvtárs születésnapjára való készülődés közben. Ezen a taggyűlésen határozták el a pártszervezet tagjai, hogy szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére új mozgalmat kezdeményeznek és a „Termelj az idén többet, mint tavaly“ mozga­lomhoz való csatlakozásra hit.iát­ fel a menye halanzó narasztjánál. Felhívás nipavénlí­rlnloazó parasztságához Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán célul tűzte ki, hogy az ötéves terv végére me­zőgazdaságunk termelését 54 szá­zalékkal kell emelni az 1940.es évihez viszonyítva. A felemelt öt­éves terv eredményeképpen az, hogy hazánk ipari országgá lett. Ménfőcsanak dolgozóinak életét is megváltoztatta. 1949-ben a község­ből 7—800 dolgozó­­járt munkára a győri üzemekbe. Ma 1500—1600 dolgozónak vált lehetővé, hogy iparban dolgozzon, ami a község­ben 600 forintos átlagkereset mel­lett is közel egymillió forintot je­lent minden hónapban. Főiskolá­inkon mintegy 30—40 tanu­lunk van, középiskolákban több mint 60 an tanulnak. Néphadseregünk­ben községünk fiataljai közül 12 katonatiszt van. Ipari tanulóink száma 36, akikből szakmunkás tesz. Ezzel szemben mit adott közsé­günk államunknak, a tervnek? Ménfőcsanak 1051-es begyűjtési tervét globálisan 120 százalékra teljesítette, de kukoricából még 17 százalékos adósságunk van. Ha összehasonlítjuk mai hrrtüin­­ket azzal, amilyen a múltban volt, hatalmas különbséget látunk. Tud­juk, hogy mindezt elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, Pár­tunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, akinek győzel­mes harcai eredményeképpen lesz mindig boldogabb életünk. Ezért mi, ménfőcsanaki dolgozó parasz­tok, többet akarunk termelni az idén, mint tavaly és Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére versenyre hívjuk a megye minden dolgozó parasztját. Ipari dolgozó­ink napjainkban . ..Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalmat indították el, hogy tervüket sike­resen teljesítsék. Mi követve az ipari munkásság példáját, az 1952- es mezőgazdasági munkálatok si­kere, a Minisztertanács határoza­tának teljesítése és a jó termés érdekében községünkben elindítjuk a „Termelj az idén többet, mint tavaly“ mozgalmat. Ennek megfe­lelően javasoljuk a községi ta­nácsnak, hogy az alábbiak szerint dolgozzuk ki községünk tervét. Búzából a tavalyi 9.15 mázsa helyett 10 mázsát, rozsból 8.08 mázsa helyett 10 mázsát, őszi árpá­tól 1­1.06 mázsa helyett 11 mázsát, tavaszi árpából 0.08 mázsa helyett 10 mázsát, kukoricából 10 mázsa helyett 12 mázsát, cukorrépából 176 mázsa helyett 289 mázsát, bur­gonyából 65 mázsa helyett 70 má­zsá­ termelünk, többek között. Ezeket az eredményeket a kö­­vetkezőképpen érjük el: 1. Első és legfontosabb felada­tunk a tavaszi munkálatok időn­beni elvégzése. Ennek érdekében már kitisztítottunk 150 mázsa tava­szi árpát és zabot, a hátralévő 34 mázsát március 5-ig kitisztítjuk. Az üszögkár elkerülése végett a ta­vaszi árpát csávázzuk és erre be­szereztünk 12 kiló higanyos csá­vázószert. 2. A vetések zavartalan elvégzé­sére biztosítva van 28 darab vető­gép, amelyeknek jobb kihasználá­sát dűlőnkénti beosztással biztosít­juk, így az árpát 3 nap alatt el tudjuk vetni. 3. Az őszi mélyszántások tava­szi elmunkálását (simítózását) amint a talaj megengedi, elvégez­zük, de legkésőbb március 25-ig. 4. A tavaszi árpa elvetését, amint a talaj hőmérséklete megengedi, azonnal megkezdjük és legkésőbb március 25-ig elvégezzük. 5. A tavaszi búzát is azonnal el­vetjük, mihelyt a földre rá lehet menni, de legkésőbb március 10-ig. 6. A lucerna, vöröshere, baltá­éi­m, napraforgó vetését is­ legké­sőbb március 25-ig elvégezzük. 7. A magasabb cukorrépatermés érdekében már alászántottunk ősszel, holdanként 100 kilogramm szupert osztó tol. A vetési munkála­tokat cukorrépánál is 3 nap alatt elvégezzük. Az első kapálás előtt a répára fejtrágyánként pétisót szórunk ki. Az egyelést 3—4 levél­ben végezzük el. Amint a bolha­­kártétel észrevehető lesz, „Hungá­ria Matadorral“ beporozzuk répa­­vetésünket. Az egyelés után még háromszor megkapáljuk a répát, emelyek közül az aratás előtti ka­pálás, mélykapálás lesz. 8. A kora tavasszal megsimító­­tott, vagy megfogasolt burgonya­­földeket ültetésig gyommentesen tartjuk. A burgonyát áprils 20-ig elvetjük. Az ül leté­t vagy kapával végezzük el, vagy töltögető ekével barázdát húzunk és ebbe vetjük. A burgonyát kikelés után megfo­­­gásoljuk, az első kapálást kézzel adjuk, míg a többit fogatos erővel végezzük. Virágzásig a burgonyát legalább háromszor töltögetjük. A jövő évi jó burgonyatermés érde­kében virágzáskor a legszebb tö­veket kijelöljük és a gyenge fejlő­­­désű töveket eltávolítjuk, illetve értékesítjük. 9. Kukoricánkat legkésőbb ápri­lis 21­-ig elvetjük. A négyzetes ve­tést a tavalyi 5 katasztrális hold­dal szemben az idén 100 holdon alkalmazzuk. A kukorica pótbe­­porzását pedig 200 holdon végez­zük el. A tavalyi kétszeri kapá­lással szemben az idén 3-­ szer kapálunk. 10. Napraforgónál is alkalmaz­zuk a négyzetes vetést, valamint a pótbeporzást is. 50 holdat ve­tünk el négyzetesen és 80 holdon pótbeporzást végzünk. 11. A takarmány­félék (lucerna, vöröshere, ballacim) termését oly módon fokozzuk, hogy kora ta­vasszal először és minden kaszá­lás után megfogásoljuk a táblát. 12. Lucernánál is alkalmazzuk 35 holdon p. pótbeporzást, söprű­­zéssel. 13. Őszi kalászosoknál, amennyi­­ben felfagyás mutatkozik és a ta­laj nedvességi állapota megengedi, henge­rezünk. A rendesen fejlődő vetéseket a fagy veszély megszűn­tével, de legkésőbb április 13-ig fogasoljuk. Rozsvetéseinken 100 százalékban alkalmazzuk a pót­o­­porzást, hogy ezzel a rozs abla­kosságát megszüntessük. A tavaszi munkálatok elvégzé­­sére, községünkben rendelkezésre áll 02 kétfogatos, 47 egy fogy­­os és 56 egyéb igaerő. Ezeknek a mun­­kába állítását úgy szervezzük meg, hogy a fogaterővel nem rendelke­zők részére is biztos­­vá legyen a fogaterő a munkálatok eh­ég*­. Lére. Községünk és Gyirmót a ver­senytárs község, valamint a dolgo­zó parasztok munkájának kiérté­­kelésére versenybizottságot szer­vezünk 1. mezőgazdasági állandó bizottság keretein belül. A verseny­­bizottság irányítja az­ egyénileg dolgozó parasztok versenyét is, va­lamint annak kiértékelésére meg­szilárdítjuk a dülőfelelős hálóza­tot. A „Termelj az idén többet, mint tavaly“ mozgalom eredmé­nyeit, nyilvántartási könyvben ve­zetjük. A versenybizottság 10 na­ponként értékeli ki a versenyt, amit a versenytáblán keresztül is­méthet a dolgozó parasztokkal. Az első csatlakozások A pártszervezet által kidolgozott versenyfelhíváshoz ott az ünnepi taggyűlésen a pártszervezet tagjai egymásután jelentették be csatla­kozásukat. Mező István dolgozó paraszt, pártvezetőségi tag felszó­lalásában elmondta, hogy az ipari munkásság milyen szép eredmé­nyeket ért már eddig is el a .Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalom keretében. Felhívta a párttagok figyelmét, hogy ne ma­radjanak szégyenben Rákosi elvin, az ipari munkások előtt. Ő maga vállalta, hogy kenyérgabonából holdanként 10 mázsa helyett 12 mázsát, cukorrépából 180 mázai helyett 200 mázsát termel. Bognár József az idei 10 mázsás búzater­mésével szemben 12 mázsás ter­mést vállalt. S.roh­á­szka József középparaszt, párttag vállalta, hogy búzából 9 mázsa helyett, az idén 12 mázsát, rozsból 8 mázsa helyett 11 mázsát, cukorrépából 170 m­ázsa helyett 200 mázsát ter­mel.

Next