Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

Békenagygyűlés a budapesti Sportcsarnok Inn meg szam­sz­e­ varsan Az Országos Béketanács és a Magyar-Szovjet Társaság pénteken 11­él után békenagy­gyűlést hívott ösz­­s­ze a budapesti Sportcsarnokban. Hatalmas taps közben foglalta el helyét az elnökség: Dobi István, a Minisztertanács elnöke, Andrics Er­zsébet, Kossuth-díjas egyetemi ta­nár, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja, Kon­­sztantyin Ivanovics Szkrjabin­, Sztá­­lin-díjas akadémikus, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöt­te, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet kulturális delegáció vezetője s a delegáció több tagja, Anna Seghers, a Nemzetközi Sztálin-díjjal kitüntetett világhírű A békenagygyűlést az Országos Béketanács nevében Andics Erzsé­bet elvtársnő nyitotta meg, majd Rusznyák István beszéde után Szkrjabin, Sztálin-díjas akadémikus szólalt fel: — A béke és a szovjet rendszer egymástól elválaszthatatlan fogal­mak. Kommunista építkezésünk ha­talmas lendülete a háború befejezését követő években ugyanakkor, ami­kor a háború és a reakció tábora lázasan készül az újabb háborúra. A szovjet népnek minden egyes lépése, amellyel közelebb jut a kom­munizmus sztálini építkezéseinek megvalósításához, súlyos csapás a háborús uszítók propagandájára, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a föld nem képes összes lakóit éle­lemmel ellátni és ezért az embe­riség csak úgy tud megmenekülni, ha háború útján csökkenti a né­pess­égének számát. A szovjet tudo­mány nem szavakkal, hanem tettek­kel mutatta meg az imperialisták sötét, emberevő filozófiájának egész tarthatatlanságát. Első ízben fordult elő­ az emberiség történetében, hogy a háborús uszí­tók erőivel szemben ott állnak egy német írónő, Rusznyák István, Kos­­suth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Jacques Denk, a DIVSz főtitkára, Kelen Béla, a Ma­gyar-Szovjet Társaság főtitkára, Pé­ter János, református püspök, a Béke Világtanács tagja, P. D. Krajevszkij, az Egyetemi Orosz Inté­zet igazgatója, Beresztóczi Miklós, a Katolikus Papok Országos Béke­­bizottságának elnöke, Dezséri László, evangélikus püspök, a ter­melésben kitűnt dolgozók: Gazda Géza, Deák János és kulturális, po­litikai és gazdasági életünk több más kiválósága. A békenagygyűlésen részt vettek a Koreából napokban hazaérkezett magyar orvosok és egészségügyi dolgozók is, ékesszólóan bizonyítja a Szovjet­unió bel- és külpolitikájának , bé­kés voltát, a szovjet emberek tör­hetetlen akaratát, a béke megőrzé­sére és me­gszilárdítására és a né­pekkel való békés együttműködés­re. Sikerrel folynak a Szovjetúnió­­ban a kommunizmus nagy építke­zései. Ebben az évben megnyitják a Vo­ga-Don csatornát, amely ha­zánk európai részének összes ten­gereit kapcsolja össze. hatalmas békefront erői, élükön a szovjet néppel, a kommunizmus épí­tőivel. A szovjet emberek, akiket hatalmas szocialista hazájuk iránt szeretet tölt el, az egész élenjáró emberiség előtt nemzetközi köteles­ségük tudatában a munka­­er­üe aratott új győzelmekkel szilárdítják meg a béke ügyét. Szkrjabin akadémikus beszédét többször szakította félbe a viharos, lelkes taps. Beszéde után szűnni nem akaró fergeteges lelkesedéssel ünnepelték a nagygyűlés résztvevői a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálin elvtársat és a magyar nép szert­ett tanítómesterét, Rákosi Má­tyás elvtársat, párt végig az ipari városokon. .1 munkások néhány percre abbahagy­ják a munkát és így fejezik ki azt: résen állnak, hogy a kormány ne hajthassa végre a felfegyverzést, amellyel a nép szembeszáll. Anna Seghers lelkes tapssal foga­dott beszéde után a budapesti DISz fiatalok és úttörők küldöttsége vo­nult virágcsokrokkal az emelvényre. Az üdvözlések után V. P. Ku­cser, Sztálin-díjas szénkombájn-kezelő, majd dr Sörés Bálint, a Koreában járt magyar orvosküldöttség vezető­je mondott beszédet. Sörés Bálint nagy tapssal fogadott felszólalása után egy ifjúmunkás­lány lépett az emelvényre és felol­vasta a határozati javaslatot, ame­lyet a résztvevők viharos tapssal elfogadtak. A békenagygyűlés határozata Amikor az imperialisták gö­rög szolgái hamis vádak alap­ján ismét perbe fogták Beloian­nisz­ és társait, dolgozó népünk­ből elemi erővel tört ki a tilta­kozás és az Országos Béketa­nácshoz küldött táviratok ez­reiben követeltek szabadságot a görög hősöknek. Egész népünk felháborodva bélyegzi meg a görög kormány jogtipró eljárá­sát, amellyel az amerikai zsold­­ba szegődött fasiszta banda megmutatja, hogy aljasságban és kegyetlenségben túltesz a náci gonosztevőkön is. A görög fasiszták Beloian­nisz­ pártja megtagadására szó­lították fel, azzal hitegetve őt, hogy így megmentheti életét. Beloiannisz azonban hű ma­radt pártjához, hű maradt né­péhez és a per során leleplezte bíráinak zsarolási kísérletét. A görög kormánynál hiába is hivatkozunk emberségre és a szabadság tiszteletben tartásá­ra. Görögország mai urai e szavak igazi értelmének még hírét sem hallottéti és vérbe­­fojlanak, bilincsbe vernek min­den törekvést, minden hősi mozgalmat, amely az emberek szívében parázsló szabadságtü­­zet szítja és táplálja. Fonto­sabb számukra, hogy amerikai uraik kedvében járnak és az országba érkező Eisenhowert Beloiannisz, a bátor békeharcos kivégzésével fogadják. De hivatkozunk a világ bé­keszerető embereinek erejére és igazságérzetére, dolgos magyar népünk teremtő, országépítő munkájára, minden régi ered­ményt túlszárnyaló felajánlá­sainkra, mai békenagygyűlé­sünk és az ország ezernyi tá­ján tartott tiltakozó gyűlések izzó hangulatára. E békegyűlésről messze száll a magyar nép tiltakozó hangja, és együtt a hatalmas béketábor hangjával vádolja a hóhérokat és kiáltja feléjük: Nem felej­tünk! A népek mondanak majd ítéletet felettük és amerikai gaz­dáik felett, akik a háttérbe búj­va segítettek vádakat koholni a szabadsághősök ellen. S a né­pek ítélőszéke előtt nincs ke­gyelem e véreskezű hóhérok és amerikai felbujtóik számára. Lesújt majd az igazság ökle és a népek ereje izzé-porrá zúzza a szégyentelenek hatalmát, amelyre most rendőrszuronyok vigyáznak. Véssék jól emléke­zetükbe ezt a görög hóhérok is látniok kell, hogy a béke hívei­nek mozgatm­a — amelyért Be­­toianniszék harcolnak és szen­vednek — diadalmasan terjed a világon, győzni fog és fel fog­ja nyitni a börtönök, a görög hazafiak börtönének kapuját is! A görög kormány arcátlan ki­hívására jobb és több munkánk a válasz. Bányáink mélyén, se­besen forgó esztergapadjaink mellett, a tavaszi határban, ka­lapáccsal, tollal és kapával foly­tatjuk a harcot Beloiannisz és társai életéért, szabadságéért, a görög nép békéjéért is. A nagygyűlést Andics Erzsébet zárószavai fejezték be: a vi­lg becsületes emberek összefognak a barbárság ellen! ...És jó lesz, ha ezt szem előtt tartja a görög fasiszta kormányt Nem egy példa bizonyítja azt, hogy­­ez a hatalmas erő az ellenség ve­szett dühe ellenére is megállította a hóhér kezét. Amikor a Horthy-kor­­m­ány dühödt unszolására az ügyész halálos ítéletért ordítozott a Ráfiosi­­per idején, akkor ez a hatalmas erő vészjóslóan figyelmeztette Magyar­­ország népellenes urait . . . és az elnyomók megtorpantak. Ma újra ilyen gyilkosság készül. De az egész világ becsületes dolgo­zói, köztük­­ hazánk és megyénk dolgozói is gyűlöletteljes felháboro­dással fordulnak a görög monarcho­­fasiszta kormány felé és követelik a görög békeharcosok ellen indított eljárás haladéktalan megszüntetését, szabad ágat követelnek Beloiannisz­­nak és társainak. A Győri Erőmű II.-es számú üzemének dolgozói délelőtt 10 óra 40 perckor összejöttek az öltözőben, ahol a békebizottság titkára ismer­tette a görög monarc­ho-fasiszta kormány Újabb aljas cselekedetét. A békebizottság fitkára szavai után az üzem dolgozói egyöntetűen tilta­koztak Beloiannisz elvtárs és tizen­egy társa elítélése ellen. Az üzem dolgozói javaslatára aztán a helyi békebizottság a következő szövegű tiltakozó táviratban fejezte ki szo­lidaritását a görög hazafiakkal: „Mi, a Győri Erőművek n-es számú erőüzemének dolgozói fel­háborodással tiltakozunk az el­len az aljas merénylet ellen, ame­lyet az Amerika parancsét­ híven teljesítő fasiszta görög kormány elkövetni szándékozik Beloiannisz és tizenegy társa ellen. Győri Erőmű dolgozói." A Kisalföldi Gépgyár pártszerve­zetének taggyűlésén a felszólalók közül Schiller Ferenc géplakatos ,ezt mondta: „Ha mi dolgozók ösz­­szefogunk, nincs olyan erő, amely megakadályozhatna minket abban, hogy ‘Beloiannisz elvtárs és a többi görög hazafiak életét megmentsük.“ A taggyűlés ezután határozatot ho­zott, hogy a következő szövegű táviratot felküldik az Országos Béketanácshoz­ . Beloisnn az elvtárs Mosn­­magyaróvár város díszpolgára A Mosonmagyaróvári Városi Ta­nács rendkívüli tanácsülést hívott össze. A tanácsülésen táviratila fog­­laltá­k tiltakozásukat a görög haza­fiak elítélése ellen. Országos Béketanácsnak Budapest. Mosonmagyaróvári Városi Ta­nács 1952. február 29-én tartott rendkívüli tanácsülésén Nikosz Beloiannisz elvtársat városunk díszpolgárává választotta. .Elisme­­résül a görög nép felszabadulásá­ért és a világbékéért folytatott harcért. Városunk dolgozói nevében tiltakozunk Beloianniss ftalm­­­a­­itélése ellen és a legmélyebb meg­vetéssel sújtjuk az amerikai im­perialisták jármába szegődött görög monarcho-fasiszta kor­mányt, amely halálo­s ítéletekkel akarja megakadályozni a görög népnek az imperialisták jármából való felszabadulását. . Követeljük Beloiannisz elvtárs és tizenegy hős társa szabadon­­bocsátását. Mosonmagyaróvár dolgozói­­ nevében a Mosonmagyar­óvári Városi Tanács. A Mezőgép­párban 1200-an vet­tek részt a Békebizottság úttal ösz­­szehívott tiltakozógyűlése­n. K­ot­­ezinger Gyula elvtárs elmondotta, hogy amikor Rákosi elvtársat a fasiszta bíróság elé vitték annak­idején, akikor, a világ dolgozóinak szolidaritása, élén a szovjet dolgo­zóim­al, mentette meg a Horthy lá­­s­sz­la bíróság gyilkos ítéletétől. Most nekünk feladatunk arra, hogy Beloiannisz elvtársat megmentsük a görög imperialisták karmai közül. A Mosonmagyaróvári Kötöttáru­gyár 31­0 dolgozója aláírta a k­ita­­kozást: „Mi, a Mosonmagyaróvári Kö­töttárugyár dolgozói legerélye­­sebben k­itakozunti Belsiannisz elvtárs halálraítélése ellen. Köve­teljük a görög kormánytól, hogy szüntesse be a gyilkossági szán­dékát és azonnal helyezze sza­badlábra a görög szabadságharco­sokat, akik népük szabadságáért, a az egész ország békéjéért harcol­nak." A mosonszentjánosi és a moson­magyaróvári gépállomás tanácsko­zásán jelenlévők ugyancsak tiltako­zó táviratot küldte­k, amelyben kö­vetelték Beloiannisz elvtárs és I­.­­zenifív társa szabadonbocsátását. Szkrjabin akadémikus beszéde A szovjet nép a munka terén aratott ú­jabb győzelmekkel szilárdítja a béke jegyét Anna Seghers német írónő felszólalása Ezután Anna Seghers lépett az emelvényre. — Az, hogy háborít lesz vagy béke —, kezdte beszédét Anna Seg­hers — jelentős mértékben függ at­­tó­l a választól, amelyet az egész né­met nép ad erre a kérdésre. Függ attól, hogy sikerül-e a német nép leg­­jobbj­ainak, a békeharcosoknak szét­lépniük a hazugságok hálóját és függ attól, hogy kezükbe veszik-e a béke ügyét. A béke ügye elválaszthatatlan Né­­metország egységétől és nemcsak a német békeharcosok számára, ha­nem mindazok számára, akikben lángol a kérdés: háborít legyen vagy béke. A német nép levonta a tanulságot a második világháborúból, amelyért őt terheli a felelősség. Eb­ben az évszázadban kétszer képez­ték ki a német ifjúságot arra, hogy rettenetes szenvedést okozzon ma­gának és más népeiknek. Rá tud­­ják-e venni várjon most arra, hogy zsoldosként lőjön a saját testvérére Ami ma N­y­ugat- N­é­meto­rs­zág­ban történt, azt mutatja, hogy a német nép kezd tudatára ébredni annak, milyen hatalmas felelősség hárul rá. Figyelmeztető sztrájkok hulláma se­ Vataziljevszkij nyarsall távirata Farkas Mihály vezérezredeshez Farkas Mihály vezérezredes elv­társnak, a Magyar Népköztársa­ság honvédelmi miniszterének. Fogadja, Miniszter elvtárs köz­szünetemet a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta megalaku­lása 34. évfordulója alkalmából hozzám intézett üdvözletéért. Vasziljevszkij Megbukott a francia kerít­ íny A francia nemzetgyűlés péntekre virradóra 309 szavazattal 283 elle­nében elvetette a Foure-kom­ány­n­ak az adók 15 százalékos felemelé­sére irányuló javaslatát. Bizalmi szavazásról lévén szó, a kormány megbuktatásához formailag alkot­mányos többség lett volna szüksé­ges — azaz 318 szavazat — Faura miniszterelnök viszont, miután a nemzetgyűlés a pénzügyi törvény legfontosabb intézkedését így elve­tette, azonnal az Elysée-palotába hajtott, hogy felajánlja a kormány lemondását a köztársasági elnök­nek, Vincent Auriol, köztársasági el­nök a lemondást kénytelen volt el­fogadni. Előzőleg a nemzetgyűlés jobbol­dali többsége a szocialistáktól a gaud­eistákig 512 szavazattal 104 el­lenében bizalmat szavazott a kor­mánynak az új katonai hitelek ügyé­ben. E­ hiteleket a kormány nagy­részt az adók felemelésével akarta előteremteni, erre azonban nem ka­pott felhatalmazást. A Faure kormány mindössze 39 napig élt. Megyénk dolgozói felü­lbatatonan nyakolnak a görög fasiszták gyilkossági kísértete ellen Az egész haladó világ mélységes felháborodással és magvetéssel tilta­kozik a görög monarcho-fasiszta kormány újabb gonosztette ellen. Mint köztudomású, az amerikai hy­­perializm­us zsoldjában álló görög vérbíróság halálbüntetést kért Be­loiannisz elvtársra és tizenegy tár­­sára. Ez az újabb al­jas gyilkossági kísérlet csak tetézi a görög mo­­narcho­fasiszták és a mögötte álló amerikai imperializmus gonoszsá­gát. A görög nép leghűségesebb har­cosait, Görögország igazi hazafiait, a békeharc bajnokait akarják vér­padra vinni, hogy elfojtsák ezzel is a görög nép szabadságvágyát. Azon­ban a görög fasiszták nem számol­tak azzal, hogy Beloiannisz és ti­zenegy társa mögé ma felsorakozott az egész haladó emberiség, hogy szavát felemelje a görög monarcho­­fasiszta kormány ocsmány gaztette ellen. Hatalmas erő ez, amikor „Mi, a Kisalföldi Gépgyár dolo­gozói legélesebben tiltakozunk a fasiszta görög kormány gyaláza­tos merénylete ellen, amit Beloian­nisz elvtárs és tizenegy társa el­len, a Görög Kommunista Párt tagjai ellen elkövetnek. Követel­jük, hogy ezeket a kerrti­unistá­­kat, akik a Görögország szabad­­ságha­rcáért küzdenek, azonnal helyezzék szabadlábra. Mi, a Kis­alföldi Gépgyár dolgozói megfo­gadjuk, hogy a munkapad mellett jó és több termelőmunkával fé­kezzük a fasiszta fenevadak gaz­tetteit. Kisalföldi Gépgyár dolgozói.“ A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tiltakozó táviratot intézett a monarchofasiszta görög kormányhoz A szabadságszerető magyar tu­dósok, magyar értelmiségiek ne­vében követeljük — hangzik a távirat —, hogy haladéktalanul mentsék fel Beloianniszt és tár­­sait, akik ellen az egyetlen vád, hogy szeretik hazájukat és nem tagadják meg az emberiség és a tudomány magasztos eszméit. A SzOT távirata a m­onarchofasiszta görög kormányhoz A Magyar Szakszervezetek­et­ követelve Nikosz Beloiannisz és szágias Tanácsa tiltakozó távira­­társainak azonnali szabadonbo­­tot intézett a görög kormányhoz, clátását.

Next