Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

Termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok dolgozói ! A fejlett agrotechnikai és állattenyésztési módszerek alkalmazásával, a munkafegyelem megszilárdításával harcoljatok a magasabb terméshozamért, a nagyüzemi gazdálkodás kimagasló eredményeiért, a fejlett szocialista mezőgazdaságért. Májusi számvetés a péri Micsurin tsz-ben A SZABADSÁGSZERETŐ­­­nepek az egész világon készülőd­tek május 1-e méltó megünneplé­sére. A péri Micsurin tsz-ben is nagyon várták ezt a napot. Ke­ményen dolgoztak, hogy a fel­ajánlásokat teljesítsék május 1-re, a szabadság ünnepnapjára. Mert a périeknek igen drága a szabad­ság. Hosszú évekig nyomta őket a győri püspökség 743 holdja, min­den nyomorúságával. Németh Im­re erről így beszél: — Előfordult, hogy napkelte­kor érkeztünk haza és reggel újra indultunk munkába. Mégis, min­dig kevés volt a munkánk a pa­poknak. Naponta 150 mázsa nyers takarmányt raktam fel. . . — és utána még mennyi munkát végez­tünk! — Emlékszel? Azután még a darát is kiszállítottuk, meg a trá­gyát hordtuk — szól közbe Bú­­zási János-Csordás Mihály a kevés fizetést panaszolja el. — Mi természetben két mázsa árpát, hét mázsa ro­zsot és hét mázsa búzát kaptunk, meg mellé 8 mázsa zöldhajtásos rozsot. De emlékeztek? Tóth Imre főintéző úrnak 32 mázsa fa jutott, meg 3200 pengő évi fix fizetés. — Igen, ennyit zsebelt be a parasz­tok hajcsára, amiért a legnehe­zebb verejtéküket is kisajtolta a püspök úr vagyonának gyarapítá­sára. Semmi sem bizonyítja ezt világosabban, mint az, hogy 33 béres összesen 1320 pengő fizetést kapott egy évre. KESERVES A MÚLT jelen nagy, boldogsága, gazdag­sága toronymagasnyira nő mellet­te. Ma már vezetékes rádió van a faluban és az előfizető több mint 210 család. Ugyanakkor 63-an a saját rádiójukat hallgatják. Ez az egy szám is gazdaguló életről be­szél, hát még ha megemlítjük, hogy népkönyvtárat, orvosi rende­lőt és két új hidat kapott a köz­ség. Mindezt államunk adta a perieknek. A termelőszövetkezet tagsága saját erejéből, jó munká­ja eredményeként, egyre többet vásárol. Szaporodnak a szép ru­hák, egyik-másik helyen friss, új bútorral rendezték be a szobá­kat. Most, május 9 én, ezt a boldog, gazdaguló életet ünnepük a ter­melőszövetkezet tagjai, amikor a felvonulásra elmennek. A május 1-i ünnepi felvonuláson a csoport tagsága ott halad az élen. A kiváló dolgozók: Németh Imre, aki 214 munkaegységet, Csordás Mihály, aki 180 munkaegységet, Buzási János, aki 250 munkaegységet tel­jesített eddig, viszik majd a vö­rös zászlókat és a táblát, amelyen azt hirdetik: ők­ a Micsurin tsz tagjai. • A TÁBLÁKRA ÍRTÁK FEL­­ a szép eredményeket is: „Eddig mindent elvetettünk, megépítettük a baromfiólat és szép tisztára me­szeltük a tanyákat. Tíz nap óta 20—22 asszony jár állandóan dol­gozni a palántázáshoz.“ Valóban, a péri Micsurin tsz tanyáin tisz­taság ragyog és már tervezik, hogy hogyan szépítik az udvarokat, hogy azok is ünneplőben várják a szabadság megünneplésének nap­ját. Mindezt azért vállalták és azért teljesítették, hogy méltóan ünne­peljék meg május elsejét, amely­nek forrongó, türelmetlen szabad­­ságvárása annyi mártírt adott, és amelynek ragyogása elhozta Perre is a szabadságot. De várjon meg­­tettek-e mindent a péri Micsurin termelőszövetkezet tagjai, hogy a múlt annyi nyomorúsága vissza ne jöjjön, hanem egyre szépüljön az életük. A szabadságért sokan haltak meg. A boldog, gazdag életért is keményen meg kell küz­deni. Az eredmények, amelyeket eddig kivívtak maguknak a tsz tagjai, szépek. De a péri Micsurin tsz tagsága és különösen a ve­zetősége sokkal többet tudott vol­na adni a május ünnepre. Komoly hibák mutatkoznak az állatte­nyésztésnél. Tavaly nem gondos­kodtak megfelelő takarmányról és az idén 6 literre csökkent a tava­­lyi 13—14 literes fejési átlag. A sertéseknek még mindig nincs megfelelő ér biztosítva és a 9—10 darabos ellesi átlagból csak 6 da­rab sertést tudnak felnevelni. Ezek után nem csoda, hogy a begyűjtésben is igen lemaradtak. Még egyetlen sertést sem adtak be az idén államunknak, a biztató az, hogy június 30-ra készen lesz­nek azok a bírók, amelyekkel egyszerre teljesítik félévi begyűj­tési kötelezettségüket. A baromfibegyűjtéssel is sok gond van. Ezt sem tudják megfe­lelően teljesíteni. A csoporttagság segíti ki most a csoportot és töb­ben követik Ács Lajosné példáját, aki felajánlotta, hogy május 1-re 20 darab kacsával és 50 naposcsi­bével járul a csoport baromfiál­lományának növeléséhez. A VEZETÉS LAZASÁGÁT­­ bizonyítja a munkafegyelem meg­bomlása is: Csillag József brigád­jában többen vannak, akik elkés­­nek és a munkába indulóknak kell 10 perceket várni rájuk. Vár­jon a május 1-i felvonuláson, a szabadság ünnepén, amikor a tsz tagjai az élen haladnak Rumi Géza és Dormai Imre, Csillag Jó­zsef brigádjának tagjai, gondol­nak-e ezekre a 10 percekre? Az ő hibájuk is, hogy a jó idő beáll­­­ta után egy héttel kezdték meg a tavaszi munkákat. A munkafegyelem addig nem szilárdulhat meg, amíg a brigádo­kat ide-oda küldözgetik, amíg nem kapják meg jegyzőkönyvileg területüket. Ezt pedig még nem tették meg a Micsurin tsz-ben. Rumi Gyula, a tsz elnöke még csak ezután akarja megszervezni a brigádok és munkacsapatok ver­senyét. Ezek a hibák előbb-utóbb el­hatalmasodnának és sok kárt okoznának a tsz tagságának. Ép­pen ezért, a május 1-i ünnep le­gyen egyben natív fogadalom is, amelyben feltárják a hibákat, meg­beszélik, hogyan javítsák azokat ki. Kijavításuk után a kiváló, szép eredményekkel, a termelőszö­vetkezet rohamos fejlesztésével megmutathatják június 1-én, a nagy béketalálkozón: a péri Mi­csurin tsz tagjai is kezükbe vet­ték a béke megvédésének ügyét. (N. M.) A minőség mestere" címért L. Kaczmarczyk, a varsói „Swirczewski“ finommechanikai gyár esztergályosa, a szocialista mun­kaverseny új formáját kezde­ményezte Lengyelországban „A minőség mestere“ címért. A kiváló esztergályos kezdeményezését a „Swirczewski“ gyár valamennyi esztergályosa és marósa felkarol­ta. Az új szocialista mozgalom há­rom, egyenként háromhónapos szakaszból áll. A lengyel üzemek dolgozói tömegesen csatlakoztak Kaczmarczyk mozgalmához. Új szocialista bányaváros épül Csehszlovákiában Az ostravai iparvidéken Sun­­bark és Bludovice környékén gyors ütemben haladnak az új, szocialista bányaváros építésének előkészületei. A Szovjetúnió nem­csak a legkorszerűbb építésterve­zési tapasztalatokat adta át a csehszlovák mérnököknek, hanem hatalmas földkotrógépeket, nagy­teljesítményű emelődarukat és más, korszerű gépeket is küldött a csehszlovák dolgozóknak. Az építést az úgynevezett folya­matos munkamódszerrel végzik prajd, úgyhogy a jövő évben már 2500 lakás elkészül. Az új bánya­városban összesen 13.000 lakás épül. A közeljövőben átadják ren­deltetésének az új kultúrházat, mozit, színházat és sportpályát. A Sárga-folyó szabályozása megszünteti az árvízveszélyt a folyó mentén Ilonán, Pingjuan és Shantung tartományban több mint százezer ember dolgozik a Sárga-folyó kö­zépső és alsó folyása mentén emelt gátak megerősítésén. A ja­vítási munkálatokat mintegy 1000 kilométeres szakaszon végzik és több mint 6 millió 500 ezer köb­méter földet mozgatnak meg. A gátak megerősítésére, azért van szükség, hogy a másodpercenként 23 000 köbméter vizet szállító fo­lyó ne okozzon árvizet Sencsan és Ilonán tartományban. A javítási munkálatok gyors ütemben haladnak. Az öntözőcsa­torna-építési szervek jól felké­szültek a munkára. Sencsan és Honan tartományban előrelátható­lag e hónap végéig befejeződik a gátjavítási munka. Ningeia tarto­mányban a Sárga-folyó mindkét partján gyorsan halad a gáterő­­sítési és csatornaépítési munka. Ennek, valamint a népi kormány időben nyújtott segítségének ered­ményeképpen az idén nem volt árvíz ezen a környéken. A Szovjetunió ipari üzemei megkezdték a felszerelések­­ szállítását a varsói kultúr­palota építői számára A napokban elindult Varsóba egy traktorvontatású rakodógépből álló szállítmány. A rakodógépek óránként 240 köbméter föld, vagy sóder rakodására alkalmasak. Egy egy ilyen gép 170 ember munkáját végzi el. dnyepropetrovszki fémszer­kezeti üzemben elkészítették egy 32 méter magasságú, 12 tonnás emelődaru utolsó alkatrészeit a varsói kultúrpalota építkezése szá­mára. Nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a varsói kultúrpalota építé­séhez szükséges megrendelések teljesítéséhez más szovjet üzemek munkásai, mérnökei és techniku­sai is, így a Donyec-medencei építő­gépgyár több nagyteljesít­ményű­­betonkeverőt készít. A gyár m­érnökei több újítást ve­zettek be a betonkeverőknél­. Automatizálták a beton kiöntését. Ennek alapján a betonkeverők termelékenysége 20 százalékkal emelkedett. Egy ilyen betonkeve­rő egy műszak alatt 130 köbméter betont állít elő. A Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztőségének és a Magyar Írók Szövetsége győri csoportjánál , irodalmi pályázata A Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztősége, a Magyar Írók Szövetsége győri csoportjával közösen, irodalmi és levélpályázatot hirdet a következő címmel: „Milyen lesz az életünk — üzemem, községem, termelőcsoportom­, családom élete — az ötéves terv vé­gén?“ A­ pályázaton megyénk minden dolgozója résztvehet. Az iro­dalmi műfaj tekintetében semmi megkötöttség nincs. Be lehet kül­deni elbeszéléseket, verseket, riportokat, leveleket, csasztu­skákat, jeleneteket. Díjak: I. díj 500 forint. Két második díj egyenként 200 forint. Három harmadik díj egyen­ként 100 forint. Ezen kívül több szépirodalmi könyvvel jutalmazza a szerkesz­tőség és az írócsoport az arra érdemes írásokat. A pályázat határideje: május hó 28. A díjat nyert pályaműve­ket a Győr-Sopronm­egyei Hírlap június 1-i, .. megyei kéketalál­­kozó napján megjelenő száma közli. Felhívjuk megyénk dolgozóit, minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a pályázaton és kü­ld­­jék el írásaikat postán a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztősé­gének, Győr, Beloiannisz-út 39. szám címre. A borítékra rá kell írni: „Irodalmi pályázat.“ Győr-Sopron megyei Hlírlap szerkesztősége. A Magyar Írók Szövetsége győri csoportja. Irodalmi pályázatot hirdetünk — résztvehet rajta megyénk minden dolgozója. ..Ugyan, hogyan vehet­nék én részt irodalmi pályázaton?" — kérdezhetné önmagától az az egyszerű munkás, vagy dolgozó paraszt, aki a múltban — az urak szerint — elegendő írástudományi­­nyal rendelkezett, ha már le tudta írni a nevét. Ha azzal a régi — immár örökre elmúlt érzéssel ol­vasta volna az egyszerű dolgozó az irodalmi pályázatra szóló felhí­vást, akkor nem is csoda, ha a következő percben már el is fe­lejtette. Ma azonban már hozzá­szoktunk ahhoz, hogy a felszaba­dult nép teremtő erejéhez és te­remtő képzeletéhez minden téren bátran fordulhatunk. Ma már egy­szerű munkások, dolgozó parasz­tok sajátítják el az ország, a me­gye, az üzem, a falu vezetését, s bátran hódítanak meg olyan terü­leteket, ahova régen még gondolat­ban sem tehette a lábát az egyszerű ember. Ennek tudatában bátran fordulunk megyénk dolgozóihoz: vegyenek részt az irodalmi pályá­zaton. Olyan kérdésről kell itt írni, amiről ma már mindenkinek bőven van mondanivalója. Az ötéves terv­ről, béketervünkről van szó. Hogy­ne lenne mondanivalója annak a munkásnak, aki számára megyénk­­­ben is épülnek — vagy már eddig is épültek — az új üzemek, akik számára új, nagyszerű gépekkel népesítjük be az üzemeket. Hogyne lenne erről mondanivalója az egy­szerű dolgozó parasztnak, aki tud­ja, látja, hogyan lépünk előre év­ről-évre, hogyan gyarapodnak fa­lun a traktorok, kombájnok, öntö­­zőszivattyúk, s oszlatjuk el a sötét­séget a minden faluba eljutó vil­lanyfénnyel, a kultúrházak vilá­gosságával. ★ Milyen lesz az üzemem az ötéves terv végére? Milyen lesz a közsé­gem, termelőcsoportom­ élete az ötéves terv végére? Hogyan él majd a családom az ötéves terv végén? Ki ne tudna válaszolni erre a kérdésre? Mindannyian terveket szövünk. Az ipari tanuló szta­hanovista akar lenni. Az iskola padjaiból most kikerülő dolgozó parasztgyerek talán agronómus, vagy éppen traktoros. Idős mun­kások, parasztok a múltbeli életük mellett — mintha fényes országi­ úton járnának — látják kirajzolód­ni cé­lád­juk, gyermekük boldog jövőjét. S mindennek meg is vet az alapja. Ötéves tervünk — a béke terve, amely minden egyes dolgozó életére kihalással lesz. Szólaljanak meg az értelmiségi dolgozók — tanárok, orvosok, pe­­dagógusok. A falusi tanítók szeme előtt változik át a falu a három­millió koldus országának falujából, a művelt, gazdag szocialista Ma­gyarország virágzó falujává. Fá­lyázzanak az iskolák padjaiban ez új életre készülő Halálok, írjanak a maguk szép jövőjéről, amit ők maguk alakítanak maguknak. A pályázat címe: „Milyen lesz az élet az ötéves terv végére?’­ Hogy milyen lesz, az minden eg­yes dolgozón személyesen is múlik. Éppen ezért nemcsak arról lesz szó, ezekben a pályaművekben, hogy mit várunk az ötéves tervtől, hanem arról is, hogy mit adunk a nagyszerű célkitűzések megvalósí­tásához. Elgondolkoztató téma: „Milyen lesz az életünk az ötéves terv vé­gén?" Gondolkozzunk rajta — s aztán a termelő munka mellett, a leírt szó — bármilyen egyszerű szó — segítségével is harcoljunk a megvalósításáért. Vegyünk részt az irodalmi pályázaton! Május 1. tiszteletére megfogadtuk: nemcsak fél, hanem egész napokat dolgozunk a termelőszövetkezetben Mi, a mihályt Táncsics tsz kertészeti brigádjának asszonyai má­jus 1-e tiszteletére megfogadtuk. Álunkánkat nemcsak mennyiségileg növeljük, hanem minőségi­leg is javítjuk. Alegkérjü­k Varga Gergely brigádvezető elvtársat, hogy munkánkat rendszeresen ellenőrizze, tanítson meg bennünket jól dolgozni, mert a hibák sok esetben a hozzá nem értésből fa­kadnak. . Hogy a nyáreleji munkákban le ne maradjunk, igyekszünk nemcsak félnapokat, hanem egész napokat dolgozni a termelőszö­vetkezetben. Ebben máris jó példával járnak elől Takács Imréné, Horváth Jenőné, Varga Annus, Deák Jánosné asszonytársaink, mi pedig követjük az ő példájukat, mert tudjuk, hogy jó munkánkkal is szocialista hazánk építését segítjük elő. Kövesházi Ferencné munkacsapatvezető.

Next