Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
Termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok dolgozói ! A fejlett agrotechnikai és állattenyésztési módszerek alkalmazásával, a munkafegyelem megszilárdításával harcoljatok a magasabb terméshozamért, a nagyüzemi gazdálkodás kimagasló eredményeiért, a fejlett szocialista mezőgazdaságért. Májusi számvetés a péri Micsurin tsz-ben A SZABADSÁGSZERETŐnepek az egész világon készülődtek május 1-e méltó megünneplésére. A péri Micsurin tsz-ben is nagyon várták ezt a napot. Keményen dolgoztak, hogy a felajánlásokat teljesítsék május 1-re, a szabadság ünnepnapjára. Mert a périeknek igen drága a szabadság. Hosszú évekig nyomta őket a győri püspökség 743 holdja, minden nyomorúságával. Németh Imre erről így beszél: — Előfordult, hogy napkeltekor érkeztünk haza és reggel újra indultunk munkába. Mégis, mindig kevés volt a munkánk a papoknak. Naponta 150 mázsa nyers takarmányt raktam fel. . . — és utána még mennyi munkát végeztünk! — Emlékszel? Azután még a darát is kiszállítottuk, meg a trágyát hordtuk — szól közbe Búzási János-Csordás Mihály a kevés fizetést panaszolja el. — Mi természetben két mázsa árpát, hét mázsa rozsot és hét mázsa búzát kaptunk, meg mellé 8 mázsa zöldhajtásos rozsot. De emlékeztek? Tóth Imre főintéző úrnak 32 mázsa fa jutott, meg 3200 pengő évi fix fizetés. — Igen, ennyit zsebelt be a parasztok hajcsára, amiért a legnehezebb verejtéküket is kisajtolta a püspök úr vagyonának gyarapítására. Semmi sem bizonyítja ezt világosabban, mint az, hogy 33 béres összesen 1320 pengő fizetést kapott egy évre. KESERVES A MÚLT jelen nagy, boldogsága, gazdagsága toronymagasnyira nő mellette. Ma már vezetékes rádió van a faluban és az előfizető több mint 210 család. Ugyanakkor 63-an a saját rádiójukat hallgatják. Ez az egy szám is gazdaguló életről beszél, hát még ha megemlítjük, hogy népkönyvtárat, orvosi rendelőt és két új hidat kapott a község. Mindezt államunk adta a perieknek. A termelőszövetkezet tagsága saját erejéből, jó munkája eredményeként, egyre többet vásárol. Szaporodnak a szép ruhák, egyik-másik helyen friss, új bútorral rendezték be a szobákat. Most, május 9 én, ezt a boldog, gazdaguló életet ünnepük a termelőszövetkezet tagjai, amikor a felvonulásra elmennek. A május 1-i ünnepi felvonuláson a csoport tagsága ott halad az élen. A kiváló dolgozók: Németh Imre, aki 214 munkaegységet, Csordás Mihály, aki 180 munkaegységet, Buzási János, aki 250 munkaegységet teljesített eddig, viszik majd a vörös zászlókat és a táblát, amelyen azt hirdetik: ők a Micsurin tsz tagjai. • A TÁBLÁKRA ÍRTÁK FEL a szép eredményeket is: „Eddig mindent elvetettünk, megépítettük a baromfiólat és szép tisztára meszeltük a tanyákat. Tíz nap óta 20—22 asszony jár állandóan dolgozni a palántázáshoz.“ Valóban, a péri Micsurin tsz tanyáin tisztaság ragyog és már tervezik, hogy hogyan szépítik az udvarokat, hogy azok is ünneplőben várják a szabadság megünneplésének napját. Mindezt azért vállalták és azért teljesítették, hogy méltóan ünnepeljék meg május elsejét, amelynek forrongó, türelmetlen szabadságvárása annyi mártírt adott, és amelynek ragyogása elhozta Perre is a szabadságot. De várjon megtettek-e mindent a péri Micsurin termelőszövetkezet tagjai, hogy a múlt annyi nyomorúsága vissza ne jöjjön, hanem egyre szépüljön az életük. A szabadságért sokan haltak meg. A boldog, gazdag életért is keményen meg kell küzdeni. Az eredmények, amelyeket eddig kivívtak maguknak a tsz tagjai, szépek. De a péri Micsurin tsz tagsága és különösen a vezetősége sokkal többet tudott volna adni a május ünnepre. Komoly hibák mutatkoznak az állattenyésztésnél. Tavaly nem gondoskodtak megfelelő takarmányról és az idén 6 literre csökkent a tavalyi 13—14 literes fejési átlag. A sertéseknek még mindig nincs megfelelő ér biztosítva és a 9—10 darabos ellesi átlagból csak 6 darab sertést tudnak felnevelni. Ezek után nem csoda, hogy a begyűjtésben is igen lemaradtak. Még egyetlen sertést sem adtak be az idén államunknak, a biztató az, hogy június 30-ra készen lesznek azok a bírók, amelyekkel egyszerre teljesítik félévi begyűjtési kötelezettségüket. A baromfibegyűjtéssel is sok gond van. Ezt sem tudják megfelelően teljesíteni. A csoporttagság segíti ki most a csoportot és többen követik Ács Lajosné példáját, aki felajánlotta, hogy május 1-re 20 darab kacsával és 50 naposcsibével járul a csoport baromfiállományának növeléséhez. A VEZETÉS LAZASÁGÁT bizonyítja a munkafegyelem megbomlása is: Csillag József brigádjában többen vannak, akik elkésnek és a munkába indulóknak kell 10 perceket várni rájuk. Várjon a május 1-i felvonuláson, a szabadság ünnepén, amikor a tsz tagjai az élen haladnak Rumi Géza és Dormai Imre, Csillag József brigádjának tagjai, gondolnak-e ezekre a 10 percekre? Az ő hibájuk is, hogy a jó idő beállta után egy héttel kezdték meg a tavaszi munkákat. A munkafegyelem addig nem szilárdulhat meg, amíg a brigádokat ide-oda küldözgetik, amíg nem kapják meg jegyzőkönyvileg területüket. Ezt pedig még nem tették meg a Micsurin tsz-ben. Rumi Gyula, a tsz elnöke még csak ezután akarja megszervezni a brigádok és munkacsapatok versenyét. Ezek a hibák előbb-utóbb elhatalmasodnának és sok kárt okoznának a tsz tagságának. Éppen ezért, a május 1-i ünnep legyen egyben natív fogadalom is, amelyben feltárják a hibákat, megbeszélik, hogyan javítsák azokat ki. Kijavításuk után a kiváló, szép eredményekkel, a termelőszövetkezet rohamos fejlesztésével megmutathatják június 1-én, a nagy béketalálkozón: a péri Micsurin tsz tagjai is kezükbe vették a béke megvédésének ügyét. (N. M.) A minőség mestere" címért L. Kaczmarczyk, a varsói „Swirczewski“ finommechanikai gyár esztergályosa, a szocialista munkaverseny új formáját kezdeményezte Lengyelországban „A minőség mestere“ címért. A kiváló esztergályos kezdeményezését a „Swirczewski“ gyár valamennyi esztergályosa és marósa felkarolta. Az új szocialista mozgalom három, egyenként háromhónapos szakaszból áll. A lengyel üzemek dolgozói tömegesen csatlakoztak Kaczmarczyk mozgalmához. Új szocialista bányaváros épül Csehszlovákiában Az ostravai iparvidéken Sunbark és Bludovice környékén gyors ütemben haladnak az új, szocialista bányaváros építésének előkészületei. A Szovjetúnió nemcsak a legkorszerűbb építéstervezési tapasztalatokat adta át a csehszlovák mérnököknek, hanem hatalmas földkotrógépeket, nagyteljesítményű emelődarukat és más, korszerű gépeket is küldött a csehszlovák dolgozóknak. Az építést az úgynevezett folyamatos munkamódszerrel végzik prajd, úgyhogy a jövő évben már 2500 lakás elkészül. Az új bányavárosban összesen 13.000 lakás épül. A közeljövőben átadják rendeltetésének az új kultúrházat, mozit, színházat és sportpályát. A Sárga-folyó szabályozása megszünteti az árvízveszélyt a folyó mentén Ilonán, Pingjuan és Shantung tartományban több mint százezer ember dolgozik a Sárga-folyó középső és alsó folyása mentén emelt gátak megerősítésén. A javítási munkálatokat mintegy 1000 kilométeres szakaszon végzik és több mint 6 millió 500 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A gátak megerősítésére, azért van szükség, hogy a másodpercenként 23 000 köbméter vizet szállító folyó ne okozzon árvizet Sencsan és Ilonán tartományban. A javítási munkálatok gyors ütemben haladnak. Az öntözőcsatorna-építési szervek jól felkészültek a munkára. Sencsan és Honan tartományban előreláthatólag e hónap végéig befejeződik a gátjavítási munka. Ningeia tartományban a Sárga-folyó mindkét partján gyorsan halad a gáterősítési és csatornaépítési munka. Ennek, valamint a népi kormány időben nyújtott segítségének eredményeképpen az idén nem volt árvíz ezen a környéken. A Szovjetunió ipari üzemei megkezdték a felszerelések szállítását a varsói kultúrpalota építői számára A napokban elindult Varsóba egy traktorvontatású rakodógépből álló szállítmány. A rakodógépek óránként 240 köbméter föld, vagy sóder rakodására alkalmasak. Egy egy ilyen gép 170 ember munkáját végzi el. dnyepropetrovszki fémszerkezeti üzemben elkészítették egy 32 méter magasságú, 12 tonnás emelődaru utolsó alkatrészeit a varsói kultúrpalota építkezése számára. Nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a varsói kultúrpalota építéséhez szükséges megrendelések teljesítéséhez más szovjet üzemek munkásai, mérnökei és technikusai is, így a Donyec-medencei építőgépgyár több nagyteljesítményűbetonkeverőt készít. A gyár mérnökei több újítást vezettek be a betonkeverőknél. Automatizálták a beton kiöntését. Ennek alapján a betonkeverők termelékenysége 20 százalékkal emelkedett. Egy ilyen betonkeverő egy műszak alatt 130 köbméter betont állít elő. A Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztőségének és a Magyar Írók Szövetsége győri csoportjánál , irodalmi pályázata A Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztősége, a Magyar Írók Szövetsége győri csoportjával közösen, irodalmi és levélpályázatot hirdet a következő címmel: „Milyen lesz az életünk — üzemem, községem, termelőcsoportom, családom élete — az ötéves terv végén?“ A pályázaton megyénk minden dolgozója résztvehet. Az irodalmi műfaj tekintetében semmi megkötöttség nincs. Be lehet küldeni elbeszéléseket, verseket, riportokat, leveleket, csasztuskákat, jeleneteket. Díjak: I. díj 500 forint. Két második díj egyenként 200 forint. Három harmadik díj egyenként 100 forint. Ezen kívül több szépirodalmi könyvvel jutalmazza a szerkesztőség és az írócsoport az arra érdemes írásokat. A pályázat határideje: május hó 28. A díjat nyert pályaműveket a Győr-Sopronmegyei Hírlap június 1-i, .. megyei kéketalálkozó napján megjelenő száma közli. Felhívjuk megyénk dolgozóit, minél nagyobb számban vegyenek részt ezen a pályázaton és küldjék el írásaikat postán a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztőségének, Győr, Beloiannisz-út 39. szám címre. A borítékra rá kell írni: „Irodalmi pályázat.“ Győr-Sopron megyei Hlírlap szerkesztősége. A Magyar Írók Szövetsége győri csoportja. Irodalmi pályázatot hirdetünk — résztvehet rajta megyénk minden dolgozója. ..Ugyan, hogyan vehetnék én részt irodalmi pályázaton?" — kérdezhetné önmagától az az egyszerű munkás, vagy dolgozó paraszt, aki a múltban — az urak szerint — elegendő írástudományinyal rendelkezett, ha már le tudta írni a nevét. Ha azzal a régi — immár örökre elmúlt érzéssel olvasta volna az egyszerű dolgozó az irodalmi pályázatra szóló felhívást, akkor nem is csoda, ha a következő percben már el is felejtette. Ma azonban már hozzászoktunk ahhoz, hogy a felszabadult nép teremtő erejéhez és teremtő képzeletéhez minden téren bátran fordulhatunk. Ma már egyszerű munkások, dolgozó parasztok sajátítják el az ország, a megye, az üzem, a falu vezetését, s bátran hódítanak meg olyan területeket, ahova régen még gondolatban sem tehette a lábát az egyszerű ember. Ennek tudatában bátran fordulunk megyénk dolgozóihoz: vegyenek részt az irodalmi pályázaton. Olyan kérdésről kell itt írni, amiről ma már mindenkinek bőven van mondanivalója. Az ötéves tervről, béketervünkről van szó. Hogyne lenne mondanivalója annak a munkásnak, aki számára megyénkben is épülnek — vagy már eddig is épültek — az új üzemek, akik számára új, nagyszerű gépekkel népesítjük be az üzemeket. Hogyne lenne erről mondanivalója az egyszerű dolgozó parasztnak, aki tudja, látja, hogyan lépünk előre évről-évre, hogyan gyarapodnak falun a traktorok, kombájnok, öntözőszivattyúk, s oszlatjuk el a sötétséget a minden faluba eljutó villanyfénnyel, a kultúrházak világosságával. ★ Milyen lesz az üzemem az ötéves terv végére? Milyen lesz a községem, termelőcsoportom élete az ötéves terv végére? Hogyan él majd a családom az ötéves terv végén? Ki ne tudna válaszolni erre a kérdésre? Mindannyian terveket szövünk. Az ipari tanuló sztahanovista akar lenni. Az iskola padjaiból most kikerülő dolgozó parasztgyerek talán agronómus, vagy éppen traktoros. Idős munkások, parasztok a múltbeli életük mellett — mintha fényes országi úton járnának — látják kirajzolódni céládjuk, gyermekük boldog jövőjét. S mindennek meg is vet az alapja. Ötéves tervünk — a béke terve, amely minden egyes dolgozó életére kihalással lesz. Szólaljanak meg az értelmiségi dolgozók — tanárok, orvosok, pedagógusok. A falusi tanítók szeme előtt változik át a falu a hárommillió koldus országának falujából, a művelt, gazdag szocialista Magyarország virágzó falujává. Fályázzanak az iskolák padjaiban ez új életre készülő Halálok, írjanak a maguk szép jövőjéről, amit ők maguk alakítanak maguknak. A pályázat címe: „Milyen lesz az élet az ötéves terv végére?’ Hogy milyen lesz, az minden egyes dolgozón személyesen is múlik. Éppen ezért nemcsak arról lesz szó, ezekben a pályaművekben, hogy mit várunk az ötéves tervtől, hanem arról is, hogy mit adunk a nagyszerű célkitűzések megvalósításához. Elgondolkoztató téma: „Milyen lesz az életünk az ötéves terv végén?" Gondolkozzunk rajta — s aztán a termelő munka mellett, a leírt szó — bármilyen egyszerű szó — segítségével is harcoljunk a megvalósításáért. Vegyünk részt az irodalmi pályázaton! Május 1. tiszteletére megfogadtuk: nemcsak fél, hanem egész napokat dolgozunk a termelőszövetkezetben Mi, a mihályt Táncsics tsz kertészeti brigádjának asszonyai május 1-e tiszteletére megfogadtuk. Álunkánkat nemcsak mennyiségileg növeljük, hanem minőségileg is javítjuk. Alegkérjük Varga Gergely brigádvezető elvtársat, hogy munkánkat rendszeresen ellenőrizze, tanítson meg bennünket jól dolgozni, mert a hibák sok esetben a hozzá nem értésből fakadnak. . Hogy a nyáreleji munkákban le ne maradjunk, igyekszünk nemcsak félnapokat, hanem egész napokat dolgozni a termelőszövetkezetben. Ebben máris jó példával járnak elől Takács Imréné, Horváth Jenőné, Varga Annus, Deák Jánosné asszonytársaink, mi pedig követjük az ő példájukat, mert tudjuk, hogy jó munkánkkal is szocialista hazánk építését segítjük elő. Kövesházi Ferencné munkacsapatvezető.