Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-01 / 179. szám

­­HAG TRÜLEIAKJAI EGYESÜLJETEK Vili, évfolyam, 179. szám, 1952 augusztus 1. péntek. Javítsák­ meg textilüzemeink dolgozói a minőséget Dolgozó népünk egyre fokozot­tabb mennyiségben követeli tex­tiliparunk termékeit. Textilüze­meink tervük teljesítésével igye­keznek lépést tartani a megnöve­kedett igényekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a győr-soproni megyei textilüzemek két vállalat kivételével, teljesítették és túltel­jesítették első félévi előirányza­tukat. A két lemaradt üzem, a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár, valamint a Sopronkőhidai Szövő­gyár is csak 0,1 százalékkal ma­radt adósa államunknak az első félévben. Ötéves tervünk végére még bőségesebben fogják ontani textilüzemeink az árut. Pamutfo­­nódáink 2 milliárd kilométer fo­nallal növelik termelésüket. Gyap­júszövetből, amely a férfiruha és a legtöbb női ruha alapanyaga, az eddiginél 20 millió négyzetméter­rel készítünk többet a terv során, kötöttáru termelésünket pedig 1900 tonnával növeljük. Dolgozó népünk azonban nem­csak mennyiségi téren lép fel fo­kozottabb követelményekkel tex­tilüzemeink felé, hanem a minő­ség terén is. Kevés közszükség­leti cikket vizsgálgatunk vásár­láskor olyan alaposan, mint a textilárut. Textilüzemeinknek ki kell elégíteniük a dolgozóknak a minőséggel kapcsolatos igényeit is, ezért textilüzemeink dolgozói számára egyik legfontosabb fel­adat a minőség állandó javítása. Vann egy másik tényező is, amely szükségessé teszi a lehető legjobb minőségű áru gyártását textil­üzemeinkben, az exportkötelezett­ségünk. Külkereskedelmünkben jelentős szerepet játszik textilki­vitelünk. A külföldi piacon a ma­­gya­r textilárunak versenyképes­nek kell lennie és ez többek kö­zött azt is jelenti, hogy minősé­­gileg kifogástalan árut kell gyár­tanunk, Győr-Sopron megye egyike az ''■szúg legfejlettebb textilipari te­­rü­leteinek. A megye textilüzemei­ben az utóbbi időkben mutatko­­z­k némi javulás a minőségi mun­ka vonalán. A Győri Lenszövő dolgozói érték el a legjobb ered­­­ényt a minőségi javítással kap­csolatban. Az üzem 93,5 százalé­kos I. O­sztályú áru előirányzatá­val szemben július első tíz napjá­ban 97 százalékban gyártott I. osztályú árut. Vannak azonban olyan textilüzemeink is, amelyek­ben másodrendű kérdésnek tekin­tik a minőségi munkát. A Győri textil selyemterme például jóval a minőségi előirányzat alatt, 69,8 százalékban termel I. osztályú árut, a Győri Gyapjúfonó- és Szö­vőgyár exporttermelésének 8 szá­zaléka pedig a gyenge is minőség miatt nem alkalmas kivitelre. Ezek a példák azt mutatják, hogy nem elégedhetünk meg a jelenlegi eredményekkel, hanem következe­tesen harcolnunk kell a minőség javításáért. A jó minőségi munka is csak ott alakul ki, ahol a dolgozók fi­gyelmét ráirányítják a kifogásta­lan áru gyártásának fontosságá­ra. Fészkes, „stráfos“ szövetet bi­zonyára egyetlen szövőnő sem vásárolna meg az üzletben, a ha­nyag, figyelmetlenül dolgozók keze alól mégis kikerül ilyen áru. Jó népnevelő munkával minden dolgozóban növelni kell a felelős­ségérzetet ez általa gyártott áru minőségéért is. A politikai nevelő munka hiánya az egyik oka­­an­nak, hogy a Soproni Selyemipar­ban nem javul a minőség. A se­­lejtbérezés adminisztratív végre­hajtása nem párosul a dolgozók felvilágosításával, nem beszélik meg az egyes dolgozókkal, hogy hanyag munkájukkal milyen ká­rokat okoznak népgazdaságunk­nak. Textilüzemeinkben az agi­­tációs munka szerves részévé kell tenni a harcot a minőség javítá­sáért s legalább ugyanolyan súly­­lyal kell kezelni a minőség kér­dését, mint a terv mennyiségi tel­jesítését. A javulás megmutatkozik ab­ban is, hogy jelenleg alkotmá­nyunk ünnepére a textilüzemi dolgozók versenyvállalásainak több, mint 50 százaléka tartalmaz vállalást a minőség javítására. Ennek ellenére a jobb minőségért folyó versenyt még mindig nem sikerült eléggé élővé tenni üze­meinkben. A verseny ezen a té­ren ugyanis alig jelent többet a vállalások megtételénél. Hiányzik a nemes vetélkedés „a legjobb mi­nőségi árut termelő dolgozó" címért és nem népszerűsítik kel­lően a kiváló minőségű árut gyártó dolgozókat. A textilszak­szervezet területi bizottsága ván­dorzászlót rendszeresített a leg­jobb minőségi munkát végző üzem számára. Ez a vándorzászló jelen­leg a Győri Lenszövő birtokában van. Az üzemek közötti verseny azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha az az egyes dol­gozók minőségi versenyére épül és az elsőség kérdését az üzemek egyes dolgozóinak lelkes, figyel­mes munkája dönti el. Textilüze­mi szakszervezeteinknek kell jó szervező és felvilágosító munká­val ezt a fe­ldatot megoldaniuk, mégpedig úgy, hogy a verseny nyilvánossága, a szemléltető agi­táció révén a kiváló minőségi árut gyártó dolgozókat ugyan­olyan megbecsülés és tisztelet ve­gye körül, mint a mennyiségi ter­melés terén kiváló eredményeket elérő dolgozókat. A jó minőségi termeléshez biz­tosítani kell a megfelelő műsza­ki előfeltételeket is. Hiába igyek­szik minőségileg megfelelő árut termelni a dolgozó, ha nem ren­delkezik kellő lehetőségekkel. Márpedig erre is van példa bő­ven. A Soproni Pamutiparban talpas cséve helyett kis csévékkel dolgoznak. Emiatt gyakori a szál­szakadás, gyakori a szálhiány. A Győri Fonó nem egy esetben a különböző vastagságú fonalakat összekeverve, vegyesen szállítja. A Győri Pamutszövő- és Műbőr­­gyárban a rendelt fonallal keve­redett idegen fonal idézte elő, hogy az áru „táblás" lett. A gyár a hibás árut 20 százalékos ár­­csökkentéssel tudta csak értékesí­teni. Az ilyen hibák kiküszöbölé­se elsősorban a műszaki vezetők feladata. Textilüzemi műszaki ve­zetőinknek szorosan együtt kell dolgozniuk fizikai munkatársaik­kal a minőség megjavítása érde­kében és biztosítaniuk kell azokat a feltételeket, amelyek nélkül nem lehet minőségileg kifogástalan munkát végezni. ■ Az utóbbi időben a minőségen egyes üzemeinkben úgy akarnak javítani, hogy minőségi hetet, vagy minőségi hónapot tartanak. Ez alapjában helytelen. A jó mi­nősédért folyó harc, nem ka­m­­pányk­lada­, hanem a­ tervteljesí­­tét állandó része. Nem roltam. A csornai járás újabb csúcseredménye: szerdán 101 vagon gabonát adott népünknek Napról-napra fokozódik a járások, községek és a dolgozó pa­rasztok versenye a begyűjtési tervek mielőbbi teljesítéséért. Szerdán szinte, valamennyi járásban emelkedett az előző napokhoz viszo­nyítva a begyűjtés eredménye. Megyei viszonylatban is kiemelkedő eredmény született: 412 vagon gabonát adott dolgozó parasztságunk a hazának. A versenyben továbbra is élenjár a csornai járás, amely a keddi 91 vagonos eredményét szerdán újabb 10 vagonnal emelte meg Jelentősen emelkedett a begyűjtés üteme a győri járásban, ahol szerdán 76 vagonnal és a kapuvári járásban, ahol 74 vagonnal szállítottak be a termény­raktárakba. Fokozatosan javul a moson­magyaróvári járás begyűjtési eredménye is, amelynek szerdán 64 vagon gabona volt a begyűjtési eredménye. A legutóbbi eredmények alapján javítani kell a begyűjtés munkáján a soproni és különösen a téti járásban, amelyeknek szerdai eredménye messze elmaradt az élenjáró járásoktól. A vállalt határidőnél 2 héttel korábban fejezik be a cséplést Nagybaráton Nagybarát községben a cséplési munkák befejezéséhez közelednek. .A cséplő brigádok a koreai műszak­ban vállalták, hogy augusztus 15-ig az összes cséplést befejezik. Jó munkájukkal elérik azt, hogy vál­lalásukat két­ héttel korábban tud­ják teljesíteni.. A csépléssel együ­temben folyik a begyűjtés is. Számos dolgozó paraszt van, aki 100 százalékon felül teljesíti beadá­si kötelezettségét. Példát mutatnak a községnek Füzi Jenő és Németh Jánosné, akik 115 százalékra, Ács Béla 110 százalékra, Juhász Mihály 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Dávid Imre Nagybarát, dolgozó paraszt, 11 gyermekes csa­ládapa is azonnal a cséplőgéptől szállította a magtárba beadási kö­telezettségét és ezen felül még 100 kilogramm rozsot adott be, hogy ezzel, is erősítse hazánkat. Csigó Kálmán Sopront kövesd. A sopronkövesdiek augusztus 10-re teljesítik beadási kötelezettségüket Sopronköve­sden is nagy ütem­ben folyik a gabona cséplése. A dolgozó parasztság a cséplőgéptől azonnal a szövetkezeti raktárba vi­szi gabonáját. A héten tartott érte­kezleten elhatározták, hogy a köz­ség az eredeti vállalása helyett augusztus 10-re teljesíti tervét. A községben élenjárnak a beadásban: Pretxker István 6 holdas dolgozó paraszt és Polgár Jánosné közép­­paraszt, akik kenyérgabonabeadási kötelezettségüket 110 százalékra tel­jesítették. Szalán István 8 holdas Harcban az augusz­us 20-i vállalások teljesítéséért Öntvényfaragók kiváló eredményei a vagongyári ön­ödében A Vagongyár nagy öntödéjében szorgalmas munkások hajolnak tisztító- és faragó­pisztolyuk fölé. Munkájuk nyomán egyre simábbá válik az öntöttvas alkatrészeinek felülete. Itt találjuk meg Lengyel János csoportjában Mészáros Gyula öntvénytisztító ifjúmunkást is. A csoport leg­jobbjai közé tartozik. Alkotmányunk ünnepére célul tűzte ki, hogy műszaki normájával telje­sítményét 110 százal­kra emeli,­­A munkaidő tel­jes kihasználásával, a munkadarabok előkészíté­sével, szerszámának jó karban tartásával eddig átlagosan 150 százalékot teljesített. Az üzem órája fél egyet mutat. Megkérdezzük Mészáros Gyulát, mennyit teljesített eddig. — Már van 600 percem két óráig lesz úgy 750 körül. — így ezen a napon is elér 115 száza­lékot, 900 perc elérése sem ritka Mészáros Gyu­lánál. Most még nagyobb lelkesedés füti, mint eddig. Pénteken veszik fel tagjelöltnek. Jó mun­kájával akarja kiérdemelni, hogy m­éltó legyen a tagjelöltségre. Csányi hajas faragócsoportjában dolgozik Dénes László. Jó munkájával magával ragadja a csoport többi dolgozóit is. Pártonkívü­li, de példát mutat szorgalmas munkájával az összes dolgozóknak. Vállalása alkotmányunk ünnepére 110 százalék. Hasonló módszerrel, mint Mészá­ros Géza, már 185 százalékos átlagteljesítményt ér el, üzem kerékkötői és az alkotmány ünnepére tett­ felajánlásaik teljesítésével elérik a 100­ száza­lékot. Július 20-a óta eltelt tíz napban 104,5 szá­zalékban tettek eleget tervüknek. Ehhez az eredményhez segítette hozzá az üzemet jó mun­kájával Hunyadvári Istvánná, aki 113 százalékra fokozta teljesítményét. Simon Ida 109 százaléká­val zárkózott fel az élenjárók mögé. Hoffbauer Jánosné 108 százalékos teljesítményével segíti elő a terv teljesítését. A Soproni Vasöntödében 88 főről 39-re csökkent a 100 százalékon alul teljesítők száma A Soproni Vasöntödében az első félév befe­jeztével 88 vol azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem teljesítették a 100 százalékot. Az alkot­­mány ünnepére egymás után születtek meg az olyan vállalások, melyekben ígéretet tettek a dolgozók arra, hogy minden igyekezetükkel harcolnak a tervük teljesítéséért, illetve a 100 százalék eléréséért. Ezekkel a vállalásokkal is elő akarják segíteni, hogy a Soproni Vasöntöde a kitűzött határidő előtt 3 nappal előbb teljesít­hesse a harmadik negyedévi tervét. A 100 szá­zalékon alul teljesítő dolgozók létszámának csök­kentésére a műszaki vezetők is tettek vállalá­sokat. Salamon Nándor, Knábel Károly, Gyurcsi Vilma, Török Sándor és Fekete János műszaki vezetők tevékenyen foglalkoznak a 100 százalé­kon alul teljesítő dolgozókkal. Mindennek kö­vetkeztében ebben a hónapban az alkotmányi verseny során az előbbi 88 100 százalékon alul teljesítő dolgozók létszáma a mai napig 39 fára csökkent. Molnár Imre gépformázó egy hónap­pal ezelőtt még 71 százalékot teljesített, ma 153 százalékon áll. Kreisz Ede 97 százalékról 123 zá­zalékra emelte a teljesítményét. Ugyanígy Csi­kai Imre gépformázó az előbbi 76 százalékáról 130 százalékra emelkedett. Emelkedik a termelés a Győri Textil selyemtermében A Győri Textil selyemtermének dolgozói még 10 nappal ezelőtt állandóan 100 százalék alatt termeltek és ezáltal visszahúzták az egész üzem átlagteljesítményét A selyemterem dolgo­zói elhatározták, hogy nem tesznek tovább az munkával kell szépíteni egy-egy h­étre, vagy hónapra az eredmé­nyeken, hiszen ezen az alapon akár tervteljesítési heteket, illet­­ve hónapokat is tarthatnánk idő­­közünkint. Mindennap­ állandó munkánkkal kell igazolni, hogy a szocialista terv­elés fölénye a ka­pitalista termeléssel szemben, nemcsak a többtermelésben nyil­vánul meg hanem a termélt ára jobb minőségében is. Ára 50 fillér MAI SZÁMUNKBÓL. A politikai munka megjavításáva­ készülnek a vasutasnapra, az al­kotmányunk ünnepére a győri vasutas pártszervezetek. — A csép­­lőbrigádok verseny-híradója. — Termelőszövetkezeteink életéből. — Olimpiai hírek. Akik a dolgozók államát akarták megkárosítani Tényő községben Domonkos Er­nő 6 holdas és Szurkalli Lászlóné 8 holdas dolgozó parasztoknál megállapították, hogy két-két cso­mó gabonát kinth­agytak a földön, amit szándékosan, engedély nélkül akartak elcsépelni. Soltorópátka községben Szalai Lajos egy csomó gabonát hagyott kint a földön, hogy azt kivonja a beadási kötele­zettség alól. Kajárpéc községben Lacza János nem teljesítette be­adását. A helyszíni elszámoltatás­nál kiderült, hogy tavasszal két hold 406 négyszögöl búzát mondott be és a cséplésnél csak egy hold és 400 négyszögöl búzáról tud el­számolni. Ugyanígy spekulált Mó­zes János kajárpéci dolgozó pa­raszt is, aki egy hold rozsról nem tud elszámolni. Varga Mihály gyarmati dolgozó parasztnak 500 öllel volt kevesebb a búza vetés­területe, mint amit a cséplésnél bemondott, így akarták ők a gyenge átlagtermésekről szóló rém­híreket alátámasztani és ezzel gá­tolni a beadási kötelezettségek pontos teljesítését.

Next