Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-01 / 179. szám
A politikai munka megjavításával készülnek a vasutasnapra, az alkotmány ünnepére a győri vasutas pártszervezetek Sikeresen készülni fel a vasutasnapra, jó munkával méltóan ünnepelni alkotmányunk ünnepét — ez elsősorban a pártszervezetek jó munkáján múlik. Ebbéli a tudatban dolgoznak a győri vasút pártszervezetei is, hogy a vasút dolgozói munkájuk újabb, még nagyobb sikereivel örökítsék meg a második vasutasnap és alkotmányunk harmadik évfordulójának ünnepét. A múlt pénteken a három pártszervezet — a fűtőházi, osztálymérnökségi és a forgalmi — közös pártnappal egybekötött bélügyűlést hívott öszsze.A dolgozók felszólalásaikban a munka területén elért nagyszerű eredményekről számolhattak be. Arról, hogy a vasutasnap és az alkotmány tiszteletére indított versenyben a fűtőházban már eddig két dolgozó érte el a sztahanovista szintet: Bibó István mozdonyvezető, Bedi Antal sütő. A kocsijavítók átlagteljesítménye 160 százalék, s ennél a munkánál nincs olyan dolgozó, aki 120 százalékon alul teljesítené normáját. Ezek az eredmények — amelyek a győri vasutasok lelkes munkáját dicsérik — nem születtek csak úgy maguktól, átszervezet és népnevelők segítségével harcolták ki a vasút dolgozói. Mert — ahogyan ezt az eredmények is mutatják — jó a felvilágosító munka a fűtőházi pártszervezetnél. Nincs a fűtőház dolgozói között, talán senki, aki ne ismerné Szabó II. Józsefet, Juhász József mozdonyvezetőt, vagy Mórucz Józsefné kocsitisztítót, a legjobb népnevelőket, de a többieket is, akik munka közben pihenő alatt sokszor elbeszélgetnek a dolgozókkal. Most, a vasutasnapi és az alkotmányi versenyben a népnevelők és a dolgozók közötti beszélgetés során sokszor esik szó a vasutas dolgozók megváltozott életéről, a népnevelők a múlt és a jelen szembeállításával lelkesítik még jobb munkára dolgozó társaikat. Elmondják, hogy az egyszerű vasutast a múltban — míg ki nem nevezték — még emberszámba sem vették. Ma eltűnt a különbség a vasutasok „alsó" és „felső" rétege között. Élő bizonyíték erre a fűtőház főnökének, Pataki András elvtársnak a példája. 1925-ben ment a vasúthoz dolgozni és csak 11 év múlva, 1936-ban nevezték ki. A 11 év alatt nem kapott a vasúttól ruhát, lábbelit, fizetést is a legalacsonyabbat. Szeretett volna mozdonyvezető lenni, szerette ezt a munkát, értett is hozzá. De mivel nem volt négy középiskolája, elvetették kérését azzal, hogy „nem alkalmas”. A felszabadulás után bebizonyította, hogy alkalmas, mozdonyvezető lett, sztahanovista és most büszkén viseli mellén a jó munka jutalmául kapott Népköztársasági Érdemérmet. S ezt, az alkotmány biztosította boldog életünket szerette tik meg a népnevelők a fűtőház dolgozóival és tanítják meg őket harcolni érte. Az osztálymérnökség pártszervezetének komoly gondot okozott, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején ne engedjék meglazulni a munkafegyelmet. A versenyben a pályafenntartás elé is nagy feladatok kerültek. Az őszi csúcsforgalom megindulásáig például el kell készíteni a helyi rendezőpályaudvaron egy új kitérőt, amelynek megépítése azt jelenti, hogy naponta 60 vagonnal több árut lehet berakni. Ha a tavalyi szomorú tapasztalatok megismétlődnek, veszélyeztetve lett volna a terv teljesítése. A pártszervezet a népnevelők legfontosabb feladataként jelölte meg, hogy harcoljanak az igazolatlan hiányzások ellen. Munkaszünetekben, egyéni beszélgetések során foglalkoztak minden dolgozóval, beszélgettek velük a vasút feladatairól az őszi csúcsforgalomban, hogy milyen veszteség lenne a dolgozó parasztságra nézve is, ha az ő munkájuk miatt akadályozva lenne a gyors vasúti forgalom. A pártszervezet munkájának meglett az eredménye: a 15-ös szakaszon, ahol több, mint 100 ember dolgozik, június hónapban egyetlen igazolatlan hiányzó sem volt és a többi szakaszon is nagy mértékben csökkent a mulasztók száma. Nincs veszélyeztetve a terv teljesítése, sőt az itt kitérő vágányon dolgozó munkások alkotmányi vállalásukon felül, fogadalmat tettek arra, hogy a kitérőt az előírt 36 nap helyett 31 nap alatt készítik el. A munkafegyelem megszilárdításával együtt szívós felvilágosító munkával harcolnak a győri vasút pártszervezetei a kétlakiság ellen is. Egész sor példa mutatja, hogy a földdel rendelkező dolgozók — pedig sok van ilyen — nem állják meg úgy helyüket a munkában, mint a többiek. Ezeket a dolgozókat az ellenség is könnyebben vonja befolyás alá. A népnevelők külön is elbeszélgetnek a kétlaki dolgozókkal arról, hogy az ő vállukon csak teher a föld, ami akadályozza őket a munkában, pihenésben is. Az eredmény az lett, hogy az elmúlt hetekben több dolgozó — a fűtőházban Csizmadia Gyula és Záhonyi Márton — felszámolták a kétlakiságot. A vasutasnapra alkotmányunk ünnepére a jó munkával való lelkes készülődés a győri vasút pártszervezeteinek, a népnevelőknek is erőpróbája. S az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben a munkában jól állják meg a helyüket. ___________________________________________________________ ________ A Cardo-bútorgyári szakszervezetnek is a versenygazdámra kell lennie — Halló , itt Cardo Bútor, gyár! — Halló! Itt a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztősége! Azt szeretnénk megtudni az elvtársaktól, mi a helyzet az augusztus 20-i vállalások teljesítésénél. — Telefonon nem adhatok adatot. Jöjjenek ki az elvtársak, ha valamit tudni akarnak — felel egy erélyes hang a drót másik végén. Mit takar az „éberség“ ? Almássi Kálmán elvtárs, a Cat den Bútorgyár üzemi bizottsági titkárával ezután megtárgyaljuk, hogy fontos dolog az éberség. Nincs azonban semmi titkolnivaló azon, hogy egy üzem dolgozói milyen eredményekkel készülnek alkotmányunk ünnepére .A sajtó nap, mint nap is erről, a rádió ismert teti a dolgozók teljesítményeit, nem kendőzzük el azokat a hibákat sem, amelyek a munkát akadályozzák. Almása elvtárs tehát nyugodtan tájékoztathat bennünket. Tájékoztatna is, ha lenne miről . . . — Vállalást tettünk, de kiértékelés még nincs. —• vallja be őszintén Almássi Kálmán elvtárs. Szóval őt akarta leleplezni a túlzott éberség. — Hát a munkafegyelemmel, hogy állnak az elvtársak. — Nálunk nincs ezen a téren semmi baj. Igazolatlan hiányzónk nincs, legfeljebb csak elkéső akad néha. Kiknek készül a kiértékelés? Ezek után elhatároztuk, hogy megfogadjuk Almásisi elvtárs tanácsát és kimegyünk a Cardo Bútorgyárba. Ott aztán kiderült, hogy a kiértékelésre valóban csak havonta egyszer kerül sor, így természetesen nem tudják a dolgozóik, hogy hol tartanak vállalásukteljesítésével. Almássi elvtárs már felkészülten várt bennünket, nem csoda tehát, ha rögtön kész a magyarázattal. — A felsőbb szerveknek csak havonta kell jelentést küldenünk. Ezért nem is értékelünk többször. Ezt a magyarázatot nem lehet elfogadni. A munkaverseny elsősorban nem a felső szervek, hanem a Cardo Bútorgyár dolgozóinak az ügye. Ők tették meg a vállalásokat alkotmányunk ünnepére, őket kell lelkesíteni, buzdítani az eredmények ismertetésével az újabb győzelmek kidolgozásáért. A Cardó Bútorgyár szakszervezetének azonban erre nincs gondja Talán abban a téves hitben ringatják magukat, hogy a Cardó Bútorgyária minden magától megy? Csak a legjobbak... Nem megy magától. Hiányzik az üzemben a verseny nyilvánossága, a szemléltető agitáció, mert a szakszervezet mindezzel nem törődik. Almássi elvtárs menteni próbálja, ami menthető. Elővesz egy papírlapot, amelyre 17 dolgozó neve van felírva, olyan dolgozóké, akik előbbre vannak a tervük teljesítésével. Közülük nyolcan már 1953. évi tervükön dolgoznak. Ezen a papíron olvashatjuk Hirschmatnn István sztahanovista szerelőasztalos nevét is, aki már 1953. első negyedévi tervét is befejezte. A Cardo Bútorgyárban azonban nemcsak 17 dolgozó van, nemcsak olyanokat találunk itt, akik jóval túlszárnyalják tervüket. A többségről, akik csak pár nappal teljesítették túl a tervüket, vagy éppen lemaradtak, nem szól a krónika,illetve a kiértékelés. Almássi Kálmán elvtárs hirtelen megemlít két dolgozót, Falusi Imrét és Szidma Lajost, akik már teljesítették alkotmányunk ünnepére tett vállalásukat. — Ez kiértékelés? — kérdezzük gyanakodva. — Nem. Ezekkel együtt dolgozom és láttam, hogy megcsinálták, amit vállaltak. Semmi sem megy magáré!! A beszélgetés további során aztán kiderül, hogy a munkafegyelem terén sincs minden rendben. Ebben a hónapban heten hiányoztak igazolatlanul és vagy kétszer ennyien „igazoltan“. Almássi elvtárs a dolgozók bizalmából irányítja a szakszervezeti munkát a Cardo Bútorgyárban. Ezt a munkát sokkal alaposabban és felelősségteljesebbem kell végeznie. Fel kell számolnia önmagában és az egész szakszervezeti vonalon az önelégültséget, amely akadályozza a szakszervezeti munka helyes kibontakozását. Látni kell, hogy a Cardó Bútorgyárban sem mennek maguktól a dolgok. A Cardó Bútorgyár lemaradással küzd és ebben szerepe van annak, hogy a szakszervezet nem gazdája a munkaversenynek, nem ellenőrzi a vállalások teljesítését, nem biztosítja a verseny nyilvánosságát. Ezeket a hibákat kiküszöbölve kell a Cardo Bútorgyár szakszervezetének elősegítenie a termelés fokozását. A cséllőbrigádok verseny híradója Kóny községben Szalai József cséplőbrigádja vezet a Prém Béla által vezetett cséplőbrigáddal való párosversenyben. .Szalai József brigádja a múlt héten 126 százalékos átlagteljesítményt ért el, de a legutóbbi kiértékelés szerint már 145 százalékra fokozta teljesítményét. Prém Béla cséplőbrigádjának átlagteljesítménye 132 százalék. Szalai József jó agitációs munkájával elérte, hogy gépétől minden csépelteid azonnal a magtárba viszi a gabonát. Szany községben a Sztahánov cséplőbrigád vezet a gépek versenyében. Páli Imre cséplőellenőr minden este mosolyogva veszi tudomásul, hogy aznap ismét ők nyerték meg a napi versenyt. Már fél 4 órakor kezdik a munkát és sötétedésig folytatják a cséplőt. Napi normájukat rendszeresen 146 százalékra teljesítik. A csornai járás legjobb cséplőbrigádja a legutóbbi kiértékelés szerint a magyarkeresztúri Rákosi-brigád, amelynek brigádvezetője Jánosa Pál. Az 1070 milliméteres cséplőgép, amelynek napi normája 112 mázsa, 201 métermázsát csépelt el. Sokorópátka községben jó munkát végez Pécsi Kálmán felelős cséplőgépvezető, aki napi 125 mázsás normáját rendszeresen túlteljesíti. Napi átlagteljesítménye 224 mázsa. A legutóbbi kiértékelés szerint Győr-Sopron megye három legjobb cséplőgépkezelője: Nagy Rezső, a tápi gépállomás Szabadság brigádjánál, Gallér János, a téti gépállomás Ságvári brigádjánál és Rendes Ernő, a téti gépállomás Dózsa brigádjánál. A három leggyengébben teljesítő cséplőgépkezelő Egri Lajos a hétedi, Nagy Lajos a csornai és Kovács Sándor a győrszemerei gépjállomásról Könnyen indtam ejtsiten beadási tele erettségemet — mert I'ulplaai a párt szavára! Tavaly ősszel történt, hogy Töreki Ferenc, a téti gépállomás traktorosa, éjjel felszántotta földemet. Reggel meglepődve néztem, milyen jó, minőségi munkát végzett másfél hold földemen. Ráadásul meg is fogásolta. Másnap reggel vetőgéppel azonnal elvetettem másfél holdba 150 kilogramm válogatott búzát, amelyet kosaras csávázással csáváztam. A vetés fél nap alatt megtörtént. Nyugodt voltam, mert időben sikerült elvetnem. Tavasszal vizsgálgattam a búzámat. Miután felfagyást tapasztattam, lehengereltem és utána gyorsan fejlődött, bokrosodott. A jó traktorszántás bírta a tavaszi szárazságot. A szomszédom is búzát vetett hasonló földbe. Az én búzám úgy elhagyta az övét, mint a traktor a tehénfogatot. Számítást is készítettem. A cséplés után, a végén csattant az ostor, amikor a géptől másfél kataszter hold után lefolyt 22,5 mázsa szép búza. Az aratást is a Minisztertanács határozata alapján végeztem, viaszérésben. Behordásnál is vigyáztam. A 221 kilogramm beadást könnyen teljesítettem a 22,5 mázsából, K. Nagy József gazdatársam ugyancsak lemaradt tőlem. 750 kilogrammal termett több gabonám a traktorszántás után. Most láttam csak, hogy mennyire nem igaz az az állítás, hogy nem jó a traktorszántás. Hadd beszéljenek csak a tudatlanok és a kulákok. Amit a párt mond, az mindig igaz. A szántósér, a gépállomásnak két méter mázsa búzát sem kellett adnom és öét és fél mázsával termett több, mintha két tehénkémmel szántottam volna. Másfél holdat kisekével, feleségemmel együtt legalább három napig kellett volna szántani. Halnapi napszám 250 forint, a tej két tehéntől csak másfél litert számítva egy-egy tehéntől, 9—10 litert tesz ki. Gyalogolnom kellett volna legalább 50 kilométert. Így meg Töreki Ferenc traktoros egy éjszaka megszántotta. Termett is, a beadást is becsülettel teljesítettem és maradt is szépen, így jár jól az, aki hallgat a párt szavára. Elmondta: Szlovatyek Sándor dolgozó paraszt, Rábacsécsény Termelőszövetkezeink életéből... Kukorica pótbeporzása a fertőrákos'] Ságvári tsz-ben A fertőrákosi úttörőcsapat a soproni gépállomás agronómusának indítványára elhatározná, hogy a kukorica termésátlag fokozása érdekében haladéktalanul megkezdi a pótbeporzást a Ságvári tsz 30 holdas kukoricatábla A kapuvári Vörös Csillag tszben jó eredménnyel folyik a cséplés. Egy és negyed nap alatt elcsépeltünk 242 mázsa 55 kilogramm búzát, amit azonnal a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre szállítottunk. Ezzel is előbbre akarjuk hozni községünk számára a szabadpiac kiérdemlését. Tudjuk, ha több gabonát adunk a hazának, annál több gépet kapunk a földek megmunkálásához. Termelőszövetkezetünkben új munkahősök születnek, akik példát mutatnak, mint id. Csiszár János, aki minden munkából kiveszi a részét és csupán júniusi hónapban 44.44 munkaegységet jár. Egy fiú- és egy leánybrigádot szervezünk és igyekszünk ezt a mozgalmat az egyéni gazdák között is elterjeszteni a magasabb kukoricatermés érdekében. Fuchs János nevelő, Fertőrákos, ért el. Nem marad el tőle Tóth Vince tagunk sem, aki ugyanebben a hónapban 44.30 munkaegységet szerzett. De jó példával járnak elől a nők is a munkában, mint Czobor Irén 35.05, Hebedi Katalin 31.24, Kis Vámosi Józsefné 31.31 és Kis Gézáké 29.98 munkaegységgel, amelyet egy hónap alatt szereztek. A jó és szorgalmas munkának meg is van az eredménye. A termelési terv szerint 7 mázsa repedt vártunk és 13 és fél mázsa termelt. Egyre inkább beigazolódik a nagyüzemi gazdaság előnye. Gerencsér Etelka, kapuvári Vörös Csillag tsz. Új munkahősök a kapuvári Vörös Csillag tsz-ben 13 mázsás őszi árpa átlagtermés a móvári Dózsában A mosonmagyaróvári Dózsa tszben javában folyik a cséplés. Itt az ideje, hogy ígéretünkhöz és a törvényhez híven, a cséplőgéptől teljesítsük begyűjtési kötelezettségünket. Az ősziárpa átlagtermése 13 mázsa az idén, a tavalyi 10 mázsával szemben. A tavalyi aratási és cséplési munkákelvégzéséhez mérten, az idén sokkal előbbre vagyunk és ez a tudat még jobban sarkallja tagjainkat a cséplés mielőbbi elvégzésére. Szabó György, mosonmagyaróvári Dózsa tsz.