Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

Ara: 50 fillér A harmadik negyedév tapasztalatai alapján javítsuk meg a gazdasági vezetés színvonalát Üzemeinkben a dolgozók lelkesen jegyeznek békekölcsönt, hogy az államnak kölcsön adott forintjaik­kal is segítsék meggyorsítani a fej­lődés ütemét. A kölcsönjegyzés ün­nepi napjai egybeesnek harmadik n gyedévi tervünk befejezésével. A kölcsönjegyzés lelkes hangulata szá­mos üzemünkben lendületet adott a termelésnek, így például a Győri Gyapjúfnnó- és Szövőgyár kártolt­­fonodájában a jegyzés ideje alatt 20 százalékkal emelkedett a termelés. Most, amikor a népnevelőkön ke­resztül a párt szava minden dolgo­zóhoz eljut, üzemi dolgozóink még inkább megértik: az ötéves terv tel­jesítésével életszínvonalunk további javulását biztosítjuk és jelenlős mértékben hozzájárulunk a béke megszilárdításához. A békekölcsön-jegyzés nagy mun­kájában a jegyzés sikeres előrehala­dása mellett egymás után születnek meg a szebbnél-szebb termelési győ­lm k: üzemeink sorra jelentik harmadik negyedévi tervük teljesí­tését. Azokban az üzemeinkben, ahoi a dolgozók eredményes, jó •munkát végezlek, a harmadik ne­gyedévi terv teljesítése érdekében, a iuircnak új szakasza kezdődik. Van­nak azonban lemaradt üzemeink is — elsősorban a nehézipar terüle­tén. Ezíkbcn az üzemekben kettő­zött a feladat: egyrészt meg kell szüntélni a lemaradást. másrészt eztél egyidejűig napróEnapra tel­jesíti-,ii kW! az előirányzott tervet. A harmadik negyedév tapasztala­tai is bebizonyították, hogy egyik legégetőbb problémánk még mindig a gazdasági vezetés színvonalának mcgjauítása. Hiába a dolgozók lel - k sedése, áldozatkészsége, elszánt a karitó, ha a gazdasági vezetők nem biztosítják számukra az üte­mes termelés feltételeit, ha megtű­rik a szervezetlenséget s nem törőd­nek azzal, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeket a tervtsljesítés rdekében a legmesszebbmenőkig kihasználják Ezek a jelenségek el­sősorban lemaradt üzemeinkben mulatkoznai. Vállalatvezetőink a terve aiapos mérlegelés után írják alá es ezz 1 kötelezellségel vállalnak annak minden részletében való tel­jesítéséért Amint azonban a terv megvalósítására kerül a sor, egyes vállalatvezetők kiengedik a kezük­ből gyeplőt és ha hibák mutat­koznak, legtöbbször nem is gondol­nak arra hogy ez az ő munkájuk fogyatékosságainak az eredménye. Lemaradt üzemeinkre j’llemző a munka szervezetlensége, a termelés Iervszerüségének hiánya. A moson­magyaróvári építkezéseknél éppen ;i szervezetlenség miatt a produktív dolgozóknak alig 60 százaléka tud résztvenni a termelő munkában. Ugyanez vonatkozik a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár­ra is. A Mezőgazdasági Gépgyár az év ekje óta tervteljesítés; nehézsé 'ekKel küzd, ugyanakkor nem hasz­­• ál,iák ki a meglévő munkaerőt. Ma a vállalatvezetés megoldaná a munkaerő jobb eloszlásai s megte­remtené az előfeltételeit annak, hogy á lehessen irányítani a ter­melő munkába azoknak a dolgozók­nak a seregéi, akik ma éppen a vál­­lalatv zelés hibájából kénytelenek tessék-.ássék munkál végezni, ez egymaga n ’ermclés jelentős emel­kedéséi vonná maga ulán. Megte­remteni _zemeinkban a szervezett­­'■eget biztosítani a folyamatos tér­méié- feltételeit, helyesen gqzdále korín: u munkerővel. ez gazdasági vezetőin! egyik fonta- feladata. Ha az üzem nem teljesíti tervét, gazdasági vezetőink legtöbb esetben előszeretett. 1 hivatkoznak az objek­tív nehézségekre: anyaghiányra, társüzemek rossz együttműködésére, az újonnan felvett, gyakorlatlan dolgozókra cs így tovább. Kétség­telen, hogy vannak ilyen nehézsége-, ink, amelyeket éppen a növekedés, a fejlődés gyors üteme, szocializ­must építő munkánk sürgető köve­telményei szükségszerűen hoznak létre. Ez azonban nem magyaráz meg mindent. Nem magyarázza meg például azt, hogy a daruüzem­­ben augusztus hónapban nem ké­szült el a tervbe pett fűlő dara, hi­szen annak legyártásához minden előfeltétel megvolt. Gazdasági veze­tőink ne igyekezzenek minden hibát belevarrni az objektív nehézségek zsákjába. Helyes, ha vállalatveze­tőink harcolnak a külső nehézsé­gek ellen. Nem szabad azonban megfeledkezni a jó közmondásról, amely szerint mindenki söpörjön először a maga portáján. Es hogy nem egy üzemünirben éppen elég söpörnivaló van, azt ugyancsak a daruüzem bizonyítja, ahol nincs tervteljesítés, de ugyanakkor van bőségesen munkabéralap túllépés. Felemelt öléves . tervünk feszített termelést követel meg minden üze­münktől. Az egyes üzemek terve összhangban van az, egész ország hatalmas tervével. Egyegy üzem terve népgazdaságunk egészének szerves részéi képűi, Elég egy gép­ben egy csavart meglazítani, hogy zavarok keletkezzenek a gép mun­kájában. Ugyanígy egy üzem terv­lemaradása, a feszített ülöm jie nem tartása széles területen okozhat hi­bákat. Ennek ellenére előfordul, hogy a vállalatvezetők nem annyira a módosított terv teljesítésééri, mint inkább a terv csökkentéséért har­colnak. A Győri Csavargyár válla­­latvezetősége például a „tervleljesí­­tés“ megoldását az előrányzat csökkentésében látja. Még kétszeres élüzemünk, a Győri Fonoda részé­rői is tapasztalható olyan óhaj, hogy vegyék le az előirányzatot. A Győri Fonó termelését a szövődét; fonalszükségletének megfelelően ter­vezték meg és ha a Győri Fonó meghálrál a nehézségek előli, ez egész sor szövődében keltene za­var!. Vállalatvezetőink ne a terv­csökkentésért, hanem a munkafe­gyelem megszilárdításáért, a gépek jobb kihasználásáért, a fejlett ter­melési, módszerek elterjesztéséért harcoljanak. A gazdasági vezetőknek biztosi­­taniok kell a munkaverseny széles­körű kibontakozását. .-^Mezőgazda­­sági Gépgyárban hiányos a tervfel­bontás és ez akadályozza a vers:ny lendületét. Minisztertanácsi határo­zat teszi a mesterek, művezetők kötelességévé a verseny értékelését, ennek ellenére az értékelés terén még mindig nagy laz / -gck vannak. Olyan kérdések ezek is, amelyeket a gazdasági vezetőknek a legsürgő­sebben meg kell oldani ok. Mindezeket a feladatokat jól veg­­rehajlan; egyedül egyetlen gazda­sági vezelö sem képes. A vezetés színvonalának megjavítása csakis a pártszervezetek hathatós támogatása m'llett lehetséges. Éppen ezért gaz­dasági vezetőink vegyék igénybe :l pártszervezetek segítségét,. támasz­kodjanak ;a párt útmutatásaira és ások; plapisn munkájukat megjavít­va irányítsák a. gondjaikra bízott üzemet a döntő tervév teljesítésé­­lek győzelmes álján. A haza javára, a magad hasznára JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖN!! Kürti András sztahanovista Soproni Téglagyár, Cser Mihály szerelő, mosonszentjánosi gépállomás, Kovács István pedagógus, Dőr akik példamutatóan vettek részt a Harmadik Békekölcsön-jegyzésben. Megyénk üzemei biztosítsák az elsőséget a borsodmegyei üzemekkel folyó versenyben Köze) egy hete, hogy megjelent :i minisztertanács határozata a Harmadik Békekölcsön jegyzéséről. Ahány nap telt el a felhívás köz­zététele óta, úgy emelkedik napról­­napra a vcrsenylendület az üze­mek, városok és járások között a felhívás maradékLa'üii teljesítésé­ért, hazánk és dolgozó népünk ja­vára. A legutóbbi értékelés szerint az országos versenyben Györ-Sop­­ron megye és Borsod megye üze­mei kerültek az élre a köícsön­­jegyzési versenyben. Ez a hír örömmel és büszkeséggel tölti el megyénk mindenegyes dolgozóját, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a következő napokban to­vább kell fokozni a felvilágosító munkát, hogy biztosítsuk megyénk elsősegét mind az üzemek közöt­ti versenyben, mind a falun is és ezzel bizonyítsuk be, hogy itt, a nyugati határszélen szilárdan helytállónk a békehareban hazánk erősítésének munkájában. A városok közötti versenyben a mi megyénk városainak sem kell szégyenkczniök. Győr város dolgo­zói a legutóbbi jelentés szerint, főbb mint 27 millió forinttal, Sop­­ros város dolgozói pisiig közel 7 millió forinttal járultak hozzá a Harmadik Békekölcsön-jegyzés si­keréhez. Valamennyi területen, a városokban és a falvakban egy­aránt, pártszervezeteink, népneve­lőink igyekeznek tovább javítani a munkát, további sikerek elérésére. Megyénk városainak és járásainak békekölcsön-jegyzési versenyében az elmúlt napi kiértékeléshez ké­pest nem történt változás, azon­ban a végleges versenyeredménye­ket az elkövetkező napok munká­ja dönti majd cl. A békekölcsön-jegyzés hírei faluról Vág községben, idáig n termelő­szövetkezet 27 tagja 5050 forint békekölcsönt jegyzett. Ötvennégy egyénileg dolgozó . paraszt béke­kölcsön-jegyzési eredménye a mai napig 6950 forint. Szil községben is példát mutat­nak a békekölcsön-jegyzésben a termelőszövetkezet tagjai. Hu­szonhat tsz tag 5-100 forint, 49 egyénileg dolgozó paraszt pedig 6650 forint békekölcsönt jegyzett a tegnapi napig. Különösen példamutató a bő­­sárkányi termelőszövetkezeti tag­ság jegyzése. Ebben a köz­ségben 43 termelőszövetkezeti tag jegyzett a mai napiig .békeköl­csönt, 10.950 forintot. Ugyanakkor 31 egyénileg dolgozó paraszt 4350 forintot. Rábcakapi községben 23 terme-, '.őszövetkezeti tag, 3900 forint, 20 egyénileg dolgozó paraszt pedig 3200 forint békekölcsönt jegyzett eddig. A csornai járás területén a bar­­bacsi, a bősárkányi, fehértói, ca­kóház! termelőszövetkezetekben folyik példamutatóan a békeköl­csön-jegyzés. A mosonmagyaróvári járás leg­több községéiben az úttörőik kul­túrműsorral, csasztuskákkal kö­szöntötték szeptember 28-án a békeköiosönjegyzésben példamu­tató dolgozó parasztokat, ugyan­akkor a kölcsönjegyzési elmulasz­tókat levélben szólítják l'el ha­zafias kötelességük teljesítésére. A mosonszentjánosi állami gaz­daság békekö'csön-jegyzésben pél­damutató dolgozói felkeresik azo­kat, akik neon tehetségükhöz mérten vették ki részüket a köl­­csönjegyzésbő’-. elmondják nekik; mit kapott eddig és mit kap ez­után a gazdaság a tervtől. A fél­világosító munka eredményeként több dolgozó már eddig is fel­emelte a jegyzett összeget. Fertőd községben jól felhasznál­ták az agitációs munka egyik fontos eszközét, a faliújságot, a békekölcsön-jegyzés eredményei­nek fokozására. Kiírták a fali­újságra a példamutatóan jegyzők neveit, valamint azokét is, akik még nem látták át a kölcsönjegy­­zés országépítő jelentőségét. En­nek eredményeként eddig négy dolgozó paraszt ment be a tanács­­házára és egyenként 100—100 fo­rintot jegyzett. A soproni járás területén a balti Micsurin, az újkéri Béke ter­melőszövetkezetekben folyik len­dületesen a békekölcsön -jegyzés, vegyen példát tőlük az und! és -a magyarfalvi termelőszövetkezet, ahol igen vontatottan halad a munka. Andorka Sándor segédmunkás levele az Autógyár fiataljaihoz A Győri Autógyár nnihelycsar­­ndkában. állandó a csoportosu­lás egy tábla előtt. Fiatalok és idősebbek egyaránt látható meg" illetődóssel olvassák a szöveget, il'j. Andorka Sándor segédmunkás ’.eveiét az üzem fiataljaihoz; „Négy hónapja dolgozom köz­ietek, mint segédmunkás, ebben a Szép üzemben, öröm itt dolgozni minden fiatalnak. Én csak 17 éves vagyok. Öten vagyunk testvérek. Emlékszem a felszabadulás előtti időkre. Édesanyám sírvafakadt és magához ölelt bennünket, amikor öt éhes gyerekszáj kenyeret kéri. Apám nem tudott elhelyezkedni, mert nagy volt a munkanélküli­ség. A felszabadulás után életünk megváltozott. Ketten dolgozunk apámmal, aki portás az OVI Fii­nál. A: én keresetem 6—70') forint. 'J00 forint békekölcsönt jegyez­tem. Tudom, köztelek is vannak, akik hasonló, vagy még nehezebb körülmények között nevelkedtek fel. Most gyönyörű, szép, csillogó gépeken dolgoztok. Autókat gyár­totok. Ifjúmunkás társaim! Ta­nuljunk a múlt nyomorúságos helyzetéből. Jegyezzetek mindmiy­­nyian békekölcsönt, erősítsük bé­kénket, építsük az ifjúság boldog, szocialista hazáját Nem telt bele sok idő, már oda­került egy másik tábla Andorka Sándor felhívása mellé; „Laki István ifjúmunkás, egyen­gető lakatos, 1300 forint keresete mellett 3000 forintot jegyzett és azt. mondta; Tudom, hogy ezzel komoly csapást mérek az impe­rialistákra, akik a mi felszaba­dult, boldog életünkre törnek. Én a békét védem és erősítem.“ Andorka Sándor felhívásának nagy hatása van az autógyári if­júmunkásokra. Nem várják a jegyzésgyüjtőket, maguk mennek aláírni az ívet. Azért jegyeztem, hogy minél több gyermek tanulhasson A Mosonmagyaróvári Kötött­árugyárban is lelkesen folyik a békekölcsön'jegyzés. Pohota Jó­­zsefné 700 forintos havi keresete mellett 700 forintot jegyzett. Po­­hoTa Józsefné négy gyermek édesanyja. Egyik fia a Leniu­­egyetemre jár, lánya pedig a győri textiliskola tanulója. — Azért jegyeztem 700 forint béke­kölcsönt — mondotta Pohóa dó" zsefué —, hogy minél több gyer­mek tanulhasson. Jól veszik ki részüket a béke­kölcsön-jegyzésből r.z üzem ifjú - munkásai is. Rúzsa Magda tanuló 350 forintos havi keresete mellett 300 forintot jegyzett. Lillafüredről jelentette be jegyzését a Szerszámgép­gyár egyik dolgozója Bognár László, a Győri Szer­számgépgyár újítási megbízottja, a következő levelet küldte üzemé­nek; ,.Most érkeztem meg Lillafüred­re, erre a gyönyörű üdülőhelyre, hogy Út tölisem szabadságomat. A vonatban, ahogy utaztam, min­denütt az ötéves terv építkezéseit liiitam. Ha most visszagondolok, hogy mit adott nekem az ötéves terv, magam előtt látom szép la­kásomat, épülő gyárunkat. Mél­tán mondhatjuk, hogy érdemes dolgozni, mart inast a dolgozót megbecsülik és saját országunkat építhetjük. Ezért ezúton jegyzek a Harmadik Békekölcsön- jegy­zéskor 1100 forintos fizetés mel­lett 1300 forintot, hogy ezzel is hozzájárulja]c « béke megvédésé­hez és a szocializmus építéséhez. Bognár LászlijM MII, évfolyam, 230. szám. 1952 október 1. szerda. VILÁG y**L*-*A*JAI EGYESÜL JElEK ! AZ jftDP ŰYflR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék