Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-01 / 282. szám

fi magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Az exemetőben nem ritka eset, hogy a felülről kapott határozatokat, utasításokat opportunista módra kezdik. Jellemző erre az, ahogy a Diósgyőri Kohászati Üzemekelektroacélművében a tervfelbontást csinálták. Itt a tervet úgy bontották fel, hogy kemencénkm, és navinkinl táblázatban egymás mellett két oszlopban „diktált terv“ és „reális terv“ elnevezés alatt szerepeltették a napi feladatokat. Ezzel nyilván azt akarták kifejezésre juttatni, hogy a minisztérium által előírt „diktált'' terv nem reális. .. ezért az elektroacélmű a magit számárareális“ tervet állapított meg Külön kell szólni röviden iparunknak arról a részéről, amely külkereskedelmünk, exportunk számára dolgozik Ez akérdés nem új, ezt a kérdést már többször felvetettük de meg kell mondani, hogy a megnövekedett feladatokhoz képest az eddig elért eredményekkel megelégedve nem lehetünk. Külkereskedelmünk ez évben jelentős nehézségekkel küzd nagyrészt azért, mert — mint később erre még rátérek igen- nagy mértékben csökkentettük a mezőgazdasági termékek exportját De külkereskedelmi nehézségeink távolról sem egyedül innen származnak. Az alapvető ok az, hogy exportra dolgozó üzemenk jelentős része rosszulteljesíti kötelezettségeit Az export terén mutatkozó lemaradás oroszlánrésze a kohó- és gépipari minisztériumra esik, a Nem lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni mezőgazdaságunk fejlődéséről az 1952-es év folyamán. Növénytermelésünk ez évben jelentős mértékben elmarad az ötéves terv 1952. évi előirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás. A régi nagybirtokos-nagytőkés rendszer idején hasonló kedvezőtlen időjárás százezrek számára hozott volna éhínséget, a százezreket juttatott volna koldusbotra. A mi államunk azonban nem nagytőkés-nagybirtokos állam, nem a kizsákmányolók, a népelnyomók állama, hanem a munkások, a parasztok, a dolgozó nép állama. A mi népi demokratikus államunk erős állam, amely pártunk vezetésével előrelátó, átgondolt, szervezeti intézkedések révén,, tervszerű gazdaságpolitika útján, nemcsak az éhínség rémét hárította el, hanem biztosította és bztosítja népünk zavartalan ellátását,az egész népgazdaság gyors fejlődését, a súlyos fagykárok és aszály előkérés. De a mi országunkban egyébként sem juthat koldusbotra senki, mert mindenki kaphat munkát és munkájáért igazságos bért, mely biztosítja maga és családja megélhetését. Melyek a főbb intézkedések, amelyeket a kedvezőtlen időjárás következményeinek elhárítására népi demokratikus kormányunk pártunk kezdeményezésére foganatosított? Mindenekelőtt igen jelentős mértékben csökkentettük az élelmiszerkivitelt, ittetve beszüntettük számos élelmiszer kivitelét. Ugyanekkor baráti országokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát, illetve atoraktíikarmányt hoztunk be. A takarmánygabona és abraktakarmány behozatala azért vált szükségessé, hogy az állam birtokában lévő igen jelentősHalállományt a kedvezőtlen takarmánytermés ellenére is, fenntartsuk és továbbfejlesszük, s hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól és termelőszövetkezetekből hegy is, lent, mnr ahogy terveztük. Ennek az intézkedésnek a révén vált lehetővé a kukorica- és burgonyabeszolgáltatás mértékének a minisztertanács által elrendelt igen jelentős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek helyzetén enyhítsünk. Ugyanez a cél vezette pártunkat és kormányunkat, amikor igen jelentős mennyiségű állatot — malacot, süldőt, szarvasmarhát stb. — vásároltunk fel, a piaci árnál magasabb áron, s ily módon az állam a dolgozó parasztságunk és a termelőminisztériumon belül néhány üzemre, olyanokra, mint a Ganz Vagon gyár a MÁVAG Mozdony" és Gépgyár amely az utóbbi időben javított a munkáján, a Gheorghiughej Hajógyár a Győri Vagongyár és még néhány más üzem Természetesen nem lehet állítani, hogy a lemaradásért ezek az üzemek egyedül felelősek, mert felelősek velük együtt azok az üzemeik is, amelyek kooperációs számlájaikat rendszertelenül, rosszul teljesítik. De külkereskedelmünk számára dolgozó üzemeink jó munkáját az is hátráltatja, hogy az ellenség megértette ennek a kérdésnek a jelentőségét, megértette, hogy a lemaradás ezen a téren fejlődésünket mennyire hátráltatja, és egyben a baráti országok gazdasági építéséi zavarja,s ezért igyekszik ezen a ■térén nehézségeket okozni népi demokráciánknak. Ugyanekkor pedig gazdasági szerveink, igazgatónk, párt- és tömegszervezeteink nem tudatosítják még eléggé a dolgozóik között a külkereskedelem számára végzett munka rendkívüli gazdasági és politikai jelentőségét. Iparunk egészét tekintve megállapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egészségesen fejlődik s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiányosságokat kiküszöböljük, minden lehetőségünk megvan arra, hogy a továbbiakban lilább, még jelentősebb sikereket ér, Hinkel támogatást nyújtott. Ugyanekkor mintegy 300 millió forint összegű esedékes hitelt hosszabbítottunk meg, s mintegy további 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőm®gvásárlás céljára- A leginkább rászoruló termelőszövetkezetenknek az állam természetben többszázezer métermázsa vetőmagkölcsönt is nyújtott. Emellett népi demokratikus kormányunk a fagykár és az aszály káros következményeinek elhárítására tervszerűen igénybe veszi azokat az élelmiszertartalékokat, amelyeket —gyesen:bevéve azt a lenini-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gazdálkodást nem lehet tartalékoknélkül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött. Ugyanekkor kíméletlen harcot indítottunk — ez is hozzátartozott és hozzátartozik a fagy- és aszálykár következményeinek leküzdéséhez — az opportunisták ellen saját sorainkban. Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alkalmaztunk és fogunk alkalmazni a felvásárlók, a harácsolók, a reakciósok, a rémhírterjesztők, a félre levágók, a begyűjtést szabotálók, az üzérkedők ellen, akik az aszályt önös céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni.A mezőgazdasági év kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellensúlyozni, mertnem vagyunk egyedül, mertszabad országok, a kapitalizmus rendszeréből kivált független, demokratikus és szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborához, tartozunk . „A háború utáni időszakban ezek az országok gazdaságilag tömörültek, megteremtették a gazdasági együttműködést és kölcsönös segélynyújtást“ (Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban.) Nem utolsó sorban ez az újtípusi gazdasági együttműködés és kölcsönös segélynyújtás tette lehetővé a mi számunkrais, hogy bátran szembenézzünk a nehézségekkel, s a fagy és aszály ellenére biztosítsuk népünk zavartalan ellátását és népgazdaságunk szakadatlan fejlődését De persze hiba volna azt gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként jelentkező terméshozamcsökkenés egyáltalán nem befolyásolja fejlődésünket. Ezt azért kell kifejezetten aláhúzni, mert úgy látszik, pártfunkcinárisaink nem kis része, különösen a városi pártfunkconáriusok közül sokan — de ez a vidékiek között sem kivétel —, még mindig nem adnak maguknak számot arról ide rendkívül kedvezőtlen időjárás népgazdaságunknak okozott. És ha pártfunkcionáriusaink előtt nem világos, mi jelent népgazdaságunk számára az idei fagy- és aszálykár. Úgy még kevésbbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt látják, hogy a fagy és aszály ellenére az üzletek tele vannak áruval- élelmiszerekkel és iparcikkekkel. Az emberek ezt természetesnek veszik , nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek tekintjk, ha ilyet, aszályos esztendőben a kenyér színe valamivel barnább, mint amit az előző évben megszoktak, amikor rekordtermék szink volt Ezek az emberek mozognak, ha véletlenül valamely áruból, amely nem is elsőrendű fontosságú, vagy amelyet kényelmetért lehet helyettesíteni más árunál más termékkel, a szokottnál esetleg kissé kevesebb van. A fagy és az aszály okozta súlyos károsodás lebecsülése az egyik oka — mi távolról sen egyedüli ok —• annak is, hogyok párttagon' és számos pártszervezetünk opportunista Riasszi'vitással szemlélte helyenként még mindé, így szemléli az ellenség támadását a közelié tág frontján „mi parturik vezetése *• év szeptember 3-i, a budapest és részben a vidéki felvásárlásokkal kapcsolatban hozott határozatával , legélesebben elítélt. Növényermelésünk elmaradását a időhez képest döntően a rossz időjárás okozta- De nem lehet, és nem szabad mindent csak az időjárás rovására írni. Nem az, időjárás okozta, hogy az 1951—62. fegy vetés tervet országosan csak 97 százalékban teljesítettük. A növénytermelés hozamának a tervtől való elmaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdaság szocialista székspárában, ahol a terv szerint ebben az évben már az országos állagot jelentősen meghaladó terméseredményeket kellett volna elérni. Ezt nem sikerült elérni, bár a kedvezőtlen időjárás ellenére számos élenjáró állami gazdaság és termelőszövetkezet kiemelkedő teríeléseredményt ért el. A példák százaival és ezreivel lehet ennek a tételnek c. helyességét bizonyítani. Így őszi árpából Heves megyében a poroszlói állami gazdaság 1,8.7 mázsát, Vas me£gyébem r. Szinte? állami on v.rt a snír 17.8 mázsát, a martonvásári állami gazdaság 21.4 mázsát, a gyűrmegyei peresztegi Szabadság térmedszövetkezet 16.5 mázsát ért el kat. holdankint. őszibúzából a szolnok megyei tiszaigari állami gazdaság 12 mázsát, a győrmegyei balfi Micsurin termelőszövetkezet 17.2 mázsát ért el kát. holdankint.Rozsból a vasmegyei meggyespusztai állami gazdaság 15.7 mázsát, a győrmegyei peresztegi Szabadság termelőszövetkezet 13,8 mázsát ért el kát. holdankint. A kapásnövények alacsony országos terméseredményeivel szemben számos állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk igen magas terméseredményt ért el, így Bács megyében a bácsalmási állami gazdaság egy 100 holdas táblán kát, holdankint 114 mázsa burgonyát termelt. Komárom megyében a bábolnai állami gazdaság egyik nagyobb tábláján kát, holdankint 22 mázsakukoricát termelt. Győr megyében a mihályi Táncsics termelőszövetkezet kat, holdankint 22 mázsa kukoricát és 85 mázsa burgonyát takarított be. Mindez azt bizonyítja, hogy a rossz időjárás ellenére sokkal jobb termést takaríthattunk volna be, ha a mezőgazdaságban jobban, szervezettebben dolgoznánk, ha a földművelésügyi minisztérium jobban irányítaná termelőszövetkezeteink munkáját, ha állami gazdaságaink szervezettebbek, konszolidáltabbak volnának. Állattenyésztésünk helyzete kétségtelenül kedvezőbb, mint növénytermelésünké. Azállatállomány az elmúlt egy év alatt jelentősen növekedett, s különösen nagy a növekedés a juhionvesztés és sertéstenyésztés terén. 1951 júniusától 1952 júniusáig juhágaállományunk 19,1 százalékkal, szarvasmarhaállományunk 9,5 százalékkal növekedett. Nem lehetünkazonban megelégedve tehénállományunk növekedésével. Itt azemelkedés az említett időszak alatt mintegy öt százalék, de az emelkedésnek ennél nagyobbnak kellene lennie. Mégis, egészében véve állatállományunk, a párt kezdeményezésére, kormányunk által hozott határozatok és rendszabályok megvalósításának eredményeként, felentős mértékben megnövekedett és jól fejlődik. Különösen jelentős mértékben növekedett állami gazdaságaink és termékszintes kezelőink állatállománya. 1952 szeptember 30-án az állam kezében vét az ország sertésállományának mintegy 19 százaléka, juhállományának 15 százaléka, szarvasmarhaállományának 11 százaléka és lóállományának százaléka.Az állatállomány növekedése meggyorsult atermelőszövetkezetekben is. Így a termelőszövetkezeteknél, illetve a III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál 1951 szeptember 30-án egy számos - A AZ IPAR TERÉN Az iparban mindenekelőtt biztosítanunk kell az 1952-es termelési év sikeres befejezését s elő kell készítenünk a sima, zökkenőmentes, szervezett, átmenetet 1953- ra. " • Ipari termelésünket 1953-ban 1952 várható termeléséhez képest 16 százalékkal kell emelnük. Ehhez a 16 százalékos emeléshez meg kell jegyeznünk a következőket: a) Az 1953-ra, a Politikai Bizottság által jóváhagyott 19 százalékos emelés mintegy 4,6 százalékkal kevesebb annál, amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett volna a súlyos fagy- és aszálykár következtében. b) Az 1953-ra elfogadott 16 százalékos emelkedés mellett is, amely messze túlhaladja bármely kapitalista ország ipari termelésének évi emelkedését, a felemelt ötéves tervünkben előírt ipari termelésnövekedést el fogjuk érni, mert az ötéves terv első három évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is, és mert 1954-ben a maradékot bepótoljuk. e) Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953-ban olyan feladat, amely állami szerveinktől, minisztériumainktól, üzemeinktől, párt- és tömepszervezeteinktől, egész munkásosztályunktól és műszaki értelmiségünktől rendkívül magasfokú szervezettséget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen komoly erőfeszítést követel meg. Amellett a nagy erőfeszítés mellett, amelyet most decemberben annak érdekében kell megvalósítanunk, hogyez évi ipari termelési tervünket teljesítsük, sőt túlteljesítsük, illetve határidő előtt teljesítsük, biztosítani kell az 1953. év első negyedének termeléseszámára zavartalan anyagellátást, a termeléshez szükséges félkész-gyártmányok megfelelő készletét. El kell érni, hogy 1953 első negyedében a termelés 1952 utolsó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelkedjék, s hogy januárban se legyen visszaesés — az idényjellegű iparágaktól eltekintve — decemberhez képest sem. Az 1953. évre való helyes átmenet biztosítására annál inkább fel kell hívnunk gazdasági vezetőink figyelmét, mert máris találkozunk olyan tünetekkel, hogy csak az éves terv teljesítését tartják fontosnak — amely persze rendkívül fontos — azzal azonban nem törődnek, hogy mi lesz januárban s az azt követő hónapokban. Iparunk vezetőinek, üzemeink igazgatóinak, pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek és Dl tíz .szervezeteinknek, pártkádereinknek és párttagjainknak tudatában - . .....-"I..............T. Jwvt-t- v'-'-hr-t állatra 7.8 kjt. hold szántóterület jutott, 1952 szeptember 80-án pedig 6.1 hold szántóterület. Ez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetekben és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportokban az állatállomány gyorsabban növekedett, mint a terület, vagyis megnőtt az állatállomány sűrűsége. De a termelőszövetkezetekben az állatállomány fejlesztésében még csak a kezdetnél tartunk. Állattenyésztés a sikej t üde sértek, a tehénállomány lassú fejlődése mellett, fő hiányossága — s ez a döntő kérdés — az állattenyésztés hozamának elégtelensége. Az állatállomány növekedésével általában nem tart lépést a hozam emelkedése. Különösen nem kielégítő ezen a téren a helyzet a termelőszövetkezeteknél, de az állami gazdaságoknál sem sokkal jobb Az állatállomány eddigi fejlődését is veszélyezteti az idei kedvezőtlen termés, s ezért igen komoly erőfeszítéseket kell tennünk az állatállomány fenntartása, áttel éltetése és mennyiségi továbbfejlesztése érdekében, az ipar jobb, szervezettebb, gazdaságosabb eredményesebb munkájával kell bepótolnunk azt, amivel a fagy és az aszály miatt 1952-ben a mezőgazdaság adósa maradt a népgazdságnak! Egész további fejlődésünk szempontjából változatlanul a döntő, alapvető kérdés: az alapanyagipar gyorsítóit - az eddiginél is gyorsabb - fejlesztéses tehát ugyanaz a kérdés, melyet pártunk második kongresszusa előtérbe állított. Ezért az iparban továbbra is erőfeszítéseink javát az alapanyag-iparra kell összpontosítanunk, annál is inkább, mert alapanyag-iparunkat 1953-ban az ipar átlagos fejlődésénél jóval nagyobb mértékben kell fejlesztenünk. Vonatkozik éz mindenekelőtt szénbányászatunkaa, vaskohászatunkra és villamosen argim iparunkra, de olajbányászatunkra, alumíniumiparunkra és nehézvegyiparunkra is. Szénbányászatunk termelését egyetlen év alatt több mint 4,6 millió tonnával kell emelnünk. Ez az emelkedés a háború előtti Magyarország egész széntermelésének fele. A következőkben tíerő elvtárs megszabta a bánya- és energiaügyi minisztérium feladatát a széntermelés további növelése érdekében. Majd a vaskohászat feladatainak ismertetésére tért át. Széntermelésünkkel együtt a vaskohászat az az alapanyagiparágunk, melynek fejlesztésére 1953-ban és a következő években a legnagyobb erőt kell összpontosítanunk. Néhány számsegítségével érzékeltethetjük leginkább, hogy ezen a téren mekkora erőfeszítésről van szó. Míg, mint említettem, egész iparunk termelését 1953-ban az 1952. évi tényleges termeléshez képest, 16 százalékkal kell emelnünk, addig a nyersvastermelést 44,3 százalékkal, az acéltermelést 18,5 százalékkal, s ezen belül az elektroacél, vagyis a minőségi acélfajták termelését 28 százalékkal. Vas- és acéltermelésünk e nagymértékű emelkedésének megvan a reális alapja, mert a jövő évben részben már működő kohászati üzemmé válik ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű és mert a Diósgyőri Kohászati Üzem újjáalakításában is olyan mértékben jutunk előbbre, hogy ez erősen fogja éreztetni hatását a termelésben. Mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk — terveinknek megfelelően — a Sztálin Vasművel. Meg kell gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati Üzem teljes rekonstrukcióját. A Sztálin Vasmű építésével és üzembehelyezésével párhuzamosan kell fejlesztenünk, az ezt kiszolgáló új kőszénbányáinkat, s új bányavárosunkat, Komlót. Be kell fejeznünk az inotai kooperáció építkezéseit, nincs'ibb ütemben kell éptenünk mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben Feladatok