Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
A magyar sajtó napja Ma, február 1-én ünnepli dolgozó □épülik a magyar sajtó napját. Azért éppen ezen a napon, mert 11 évvel ezelőtt, jelent meg először, illegalitásban, tengernyi veszély, elvetemedett üldözés közepette, a Szabad Nép — a nemzet megmentéséért és fügetlenségéért harcoló Kommunista Pártlapja. A lapot állandó érettveszedelemben — első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat a Horthy-fasiszták halálra kínozták — szerkesztették. A rettenetes terror, a brutális üldözés ellenére is a Szabad Nép megjelent és elvitte a párt hangját a tömegekhez. A felszabadulás után a Szabad Nép folytatta a hősi küzdelmet, amikor a Szovjetuniótól kapott szabad élet megújult, friss levegőjében élére állt az országépítésnek, összeforrt a dolgozó tömegekkel, akik megismerték és megszerették, s az egész nemzet lapjává vált, s hogy az lett, elsősorban annak köszönheti, hogy népünk forróni szereti pártunkat, Rákosi elvtársunkat. Ma már nem harcol egyedül a Szabad Nép. A megyei napilapok, hetilapok, üzemi és tömegszervezeti újságok, a különböző folyóiratok százai sorakoznak fel mellé, hogy eredményesen töltsék be — a szovjet sajtó példáját követve — azt a feladatot, amelyet Rákosi elvtárs adott a magyar sajtónak, amikor azt mondotta, hogy a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszköze a sajtó. Amikor a minisztertanács február 1 -ét a magyar sajtó napjának nyilvánította, a sajtó iránt érzett megbecsülést juttatta kifejezésre. Ez a megtiszteltetés elismerése elsősorban annak a ténynek, hogy az új magyar sajtó gyökeresen, minden izében különbözik a felszabadulás előtti magyar sajtótól. Lenin elvtárs mondotta, hogy a kapitalizmus az újságokból „kapitalista vállalatokat, haszonszerzési eszközöket csinál a gazdagok számára, tájékozódást és tréfát a maga számára, a félrevezetés és butítás eszközeit a dolgozó tömegek számára...“ A burzsoá sajtó szenynyes rágalomhadjáratában előszeretettel hivatkozik a „demokratikus szabadságjogokra", s fennen hirdeti, hogy ezekhez a demokratikus szabadságjogokhoz tartozik a sajtó szabadsága is- De lehet-e elnyomott népnek szabad sajtója? Szabad-e az az amerikai sajtó, ahol az összes kiadott újságok 98 százaléka a háborús uszítás, a monopoltőke szolgálatában áll, ahol a sajtó bevételének 65—80 százaléka a monopoltőke zsebéből kerül a sajtóhoz. Szabad-e az az amerikai sajtó, ahol a Morgan-bankház irányítja az egész amerikai sajtót- s érdekeltséget vállal az amerikai napilapok zömében, hogy ennek a sajtónak kizárólagos uraként a monopoltőkések szolgálatába állíthassa. Szabad-e az az angol, francia, olasz és a többi sajtó, ahol hasonló a helyzet? Nem szabad ez a sajtó, mert sajtószabadság csak ott van, ahol a nép megszabadult elnyomóitól, s urává vált a sajtónak is. Csak szabad népnek lehet valóban szabad sajtója! A burzsoá-lapokat nem érdekli olvasóinak gondolata, problémája, gondja, mert csak a haszon garasa fűzi hozzájuk. Tartalmában a burzsoá-sajtó nem egyéb, mint a monopóliumok maximális hasznának zsoldosa, amit az imperialista „életforma" hazug dicséretével, gyilkosságok, bűntettek vérbűzők ,„szenzációival", a háborús hisztéria aljas szításával végez. A mi népünk szabad — ezért sajtója is szabad! Merőben újjá, a nép sajtójává vált. Szabadon szolgálja a nép ügyét, szabadon hirdeti az igazságot, szabadon bírál—mert nincs másra tekintettel, csak a nép, a haza, az emberi haladás érdekeire. Tanul a világ legfejlettebb sajtójának, a szovjet sajtónak példájából, s a magyar sajtó haladó hagyományaiból, összeforrott a tömegekkel és munkájából a dolgozók maguk is tevékenyen kiveszik részüket. A magyar népé a magyar sajtó. Nem ezt bizonyítja-e a munkás és parasztlevelezők mozgalmának hatalmasiarányú kibontakozása, amelynek keretében a levelezők százai és ezrei mondják el dicsérő, vagy bíráló szavukat a sajtón keresztül? Kovács János, bősárkányi dolgozó paraszt bírálatot gyakorol a Vízgazdálkodási Hivatal felé, hogy három híd építésének elhanyagolásával többszáz hold területet elzárt a kocsi forgalomtól . Kovács János dolgozó paraszt levele nyomán, megépülnek a hidaik, fellendül a termelés. Szailai Imre, a Győri Lenszövő dolgozója, a sop- Tixcl vonat késését teszi szóvá és a munkások elkésését az üzemből. Bíráló szava nyomán, pontosan érkeznek a munkásvonatok, nem késnek el a dolgozók. Nagy Mihály, gyorszentiváni dolgozó paraszt a termelőszövetkezeti tagok eredményeiről számol be, s megmutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és eredményeit. Százával és ezrével lehetne felsorolni azokat a leveleket, amelyekben a termelést akadályozó hiányosságokra mutatnak rá a levelezőink és az eredmények, amelyek e levelek nyomán születtek, azt mutatják, hogy mint a jó gazda szemlélik az eseményeket és a sajtón keresztül mondják el véleményüket. A sajtóban hallatott szavukkal gyógyítják a fejlődésünket zavaró hiányosságokat, kemény csapással leleplezik a nép ellenségeit, dicsérő szavukkal lendületet adnak a munkának, továbbadják a jó módszereket. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy „a sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a maga, neki szükséges nyelvén minden nap, minden órában beszél a munkásosztállyal. Más eszköz a párt és az osztály közötti szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincs sehol sem. . Sztálin elvtársnak e tanítását pártszervezeteink még nem mindenütt ismerték felteljes nagyságában. Nem érzik még a sajtónak, ennek a fontos fegyvernek a jelentőségét. Azt a számtalan érvet, amit a népnevelők számára, a napi munkához ad a sajtó, nem használják fel. De hogy használhatná fel például a pusztacsaládi, ősi, fertőszéplaki termelőszövetkezeti, vagy a vicai és Kisfalud községi pártszervezet titkára, amikor ő maga sem olvas rendszeresen sajtót? A győrvárosi pártbizottság ágit. prop. osztálya nemcsak figyelemmel kíséri a sajtó anyagát, hanem jegyzéket állít össze a népnevelők számára, amely rámutat, hogy munkájuk során a Szabad Népből, a Győr- Sopron megyei Hírlapból milyen anyagokat használhatnak fel. Schlaffer elvtár®, a soproni járási pártbizottság agit. prop. titkára hasonlóan rámutat a fontos, sajtóban közölt anyagokra. Nagycenken az Ausztriával kapcsolatos cikkeket a szeminárium keretében tárgyalták meg és kiegészítették azt saját tapasztalataikkal. Pártszervezeteinknek fontos feladata, hogy lássák a sajtónak, ennek a fontos fegyvernek a jelentőségét és munkájukban használják is ezt a fegyvert. A magyar sajtó feladata, hogy elvigye a dolgozó tömegek közé az új élet, a szocializmus építése, a békéért vívott harc számtalan eseményét. Meg kell mutatnia, hogy pártunk vezetésével a magyar dolgozó miképen építi a szocializmust, hogyan hajtja végre az ötéves tervet, hogyan formálódik át e munka során az egész ország és benne az emberek. Megtisztelő feladata a párt szavát elvinni a tömegekhez, beszámolni a munkasikerekről, a munka hőseiről, harcolnia kell az új világ megszületéséért, a régi ellen. Éberségre kell nevelnie a magyar népet, erősítenie kell hazánk örök barátságát a Szovjetunióval, a testvéri népi demokráciákkal, a szabadságért és békéért küzdő népekkel. A sajtónak szerveznie és mozgósítania kell az előttünk álló nagy feladatok megoldására és nevelnie kell népünket. A magyar sajtó látja az előtte álló feladatokat és pártunk irányításával a jövőben, még nagyobb erővel harcol — szoros kapcsolatban a dolgozókkal — népünk nagy céljainak megvalósításáért a világ haladó sajtójával egyetemben, a béke ügyének, az országépítő nagy munkának győzelméért. Inlo PítettTÁRJAp fegesnuertK IX. évfolyam, 27. szám, h.53 február 1, vasárnap. Ara: 10 fillér. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Hétfőn megkezdődik a termelés a Soproni Gépgyár új üzemében A Soproni Gépgyár alig három éve kezdte meg működését. Három év elmúltával odáig fejlődött az üzem, hogy a KomáSi lajosutcai helyiség kicsinek bizonyult. A termelés gátlójává vált az is, hogy az egyébként szorosan összetartozó Gépgyár és az öntödei üzemrész távol voltak egymástól, így a két üzem közti anyagszállítás sok időt igényelt. Állami már jelentős összeget fordított arra, hogy a volt keményítőgyárait modern üzemmé alakítsa és átadja a Soproni Gépgyárnak. A munkálatok az elmúlt év augusztusában megkezdődtek. Az építkezés most fejeződött be. A Gépgyár dolgozóinak eddig fürdő és öltöző sem állt rendelkezésükre , most az új gyárépületben fürdőt és öltözőt is kapuink. A belső zuhanyfürdőkön kívül egy nyári strandfürdőt is létesítenek az üzem kerthelyiségében. A fürdő előreláthatólag még ezen a nyáron elkészül. Megkezdték a gépek folyamatos átszerelését is, gondosan ügyelve arra, hogy a költözködés során a termelésből ne legyen kiesés. Február 2-án a lakatosok egy része már a Gépgyár új helyiségében kezdi meg a munkát A győri járás válássá a csornai járás begyűjtési versenyfelhívására A győri járási tanács végrehajtó bizottsága a mai napon megtárgyalta a csornai járási tanács verseny felhívását a begyűjtési tervek határidő előtti teljesítésére vonatkozóan. Felszabadulásunk ünnepét, április 1-ét a legméltóbban úgy ünnepelhetjük, ha terveinket teljesítjük, illetve túlteljesítjük. A győri járás az elmúlt évben is hozzásegítette eredményeivel a megyét, hogy elnyerhesse a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját. Ebben az évben még inkább ki akarjuk venni részünket a begyűjtési versenyből és ezért a csornai járás versenykihívását elfogadjuk. Iátlaljuk, hogy járásunk az első negyedévi begyűjtési tervet március ötig tejből 102, tojásból 70,5, vágómarhából 120, baromfiból 120, sertésből 110 százalékra teljesíti. A győri járási tanács végrehajtó bizottságának nevében: Szabó Gábor elnök h., Balogh Gyula elnök h„ Szemenyei János járási min. meghatalmazott, Horváth Antal oszt. vezető h. SO személyes óvoda épül Sopronban Ötéves tervünk folyamán szinte gombamódra nőnek ki a földből az új gyárak, iskolák, napközi otthonok, lakóházak Sopronban jelenleg 11 városi óvoda működik. Az üzemekben korszerűen berendezett napközi otthonok és bölcsődék várják a dolgozó anyák gyermekeit. Sopron egyik legszebb napközi otthonát találjuk meg a Selyemiparban, de ugyanolyan nagyszerűen berendezett ódvódával rendelkezik a Soproni Fésűsionalg. -nr is. Sopronban orosz újabb óvóda építését kezdték meg az Árpádutcában. Az ötszemélyes óvóda előreláthatólag már júliusra elkészül. Az új óvódában gondoskodnak majd a gyermekek ellátásáról is. A játszótér felállítása az építkezéssel párhuzamosan történik. A győri museum A Széchenyi-tér egyik jellegzetes barokképületében van a győri múzeum. Az első emelet bolthajtásos termeiben helyezték el a megye területén feltárt régészeti leleteket és a város történetére vonatkozó tárgyi és írásos emlékeket. Az első terem falán színes, szemléltető képsorozat mutatja Győr fejlődését. A kokonszak emlékei után feltűnnek az első, fémből sészített szerszámok, fegyverek. Négyezeréves az a rézcsákány, amelyet Kóny község határában találtak. A szerszámok mellett már megtalálhatók az első ékszerek. A ménfőcsanaki leletek — ezek mér a bronzkorszak emlékei— arról tanúskodnak, hogy 3— ezer évvel ezelőtt már szívesen hordták az asszonyok a nyakperecet, kartekereset, a bronzkorszak ékszereit. Itt látható a részben épségben feltárt bronzkori tűzhely, amelyen öblös agyagedényben főzték az ételt. A következő termekben az első lovas nomád nép, az illír, majd az ezt legyőző kelta néptörzsek megyénk területén feltárt emlékei találhatók. Első ízben találkozunk itt a földművelés és állattenyésztés kezdetleges szerszámaival: a sarlóhoz hasonló kaszával, az ekevassal és a juhnyíró ollóval. A vaskor idején megjelenik az akkori Európa hódító népe, a római, s ettől kezdve a győri erődítmény falain belül és a győrszőnyi római „műúton“ római légiók és lovassszázadok meneteltek hódító útjukra. A mai Széchenyi-téren valamikor a római belváros minden kényelemmel — még központi fűtéssel is! — ellátott házai szolgálták a római polgár kényelmét. A régi sírok feltárt emlékei viszont arról beszélnek, hogy a gazdag római és kelta polgárok mellett a munkát a rabszolgák végezték. A gazdagok és szegények közötti harcról az első honfoglalás utáni írásos emlékek elmondják, hogy a győri várnépek a földesúri terhek miatt lázadást szítottak, majd Hunyadi János idején ismét kormányzói oklevéllel kellett megerősíteni egyik győrmegyei falu jobbágyait vérrel szerzett, jogaikban a kapzsi és kizsákmányoló földesurakkal szemben. .4 múzeum olyan, mint az élő történelem. Különösen gazdag kiállítási anyag őrzi a trunk hódítás nyomait. 4 nevezetes győri ..vaskakas'', a győri várostrom képei és az első lőfegyverek után feltűnnek a kultúra emlékei. Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiájának 11. kiadása győri nyomdában látott napvilágot. A Hazánk című győri újság — ez már a szabadságharc idejéből való — lapjain jelent meg először Petőfi „Egy gondolat kifid engemet'' című verse. A szabadságharc emlékeit az ISIS-as szekrény őrzi. A Győr felirattal ellátott csákó, a győri „Honleányok“ által hímzett nemzetiszínű szalag, kardok és pisztolyok arról tanúskodnak, hogy a győriek nemcsak lelkesedtek, hanem harcoltak is a szabadságért. A kiállítás — amely az első teremben a csiszolatlan kőkorszak emlékeivel kezdődik — a felszabadulás után végzett építőmunka rlso eredményeivel zárul. Az újjáépült győri hidak, a feléssúi Vagongyárból kikerült első vasúti kocsik modelljei és a szlahánovisták arcképei jelzik, hogy történelmünk jelentős szakaszáról érkeztünk, s a múlt hagyományai felbaszve Jósával szebbé és jobbá formáljuk életünket, mint a letűnt karokban volt. 1848-as szekrény a győri múzeum kiállításán.