Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

A magyar sajtó napja Ma, február 1-én ünnepli dolgozó □épülik a magyar sajtó napját. Azért éppen ezen a napon, mert 11 évvel ezelőtt, jelent meg először, illegalitásban, tengernyi veszély, el­vetemedett üldözés közepette, a Szabad Nép — a nemzet megmen­téséért és fügetlenségéért harcoló Kommunista Párt­­lapja. A lapot állandó érettveszedelemben — első szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtár­­sat a Horthy-fasiszták halálra kí­nozták — szerkesztették. A rette­netes terror, a brutális üldözés el­lenére is a Szabad Nép megjelent és elvitte a párt hangját a töme­gekhez. A felszabadulás után a Szabad Nép folytatta a hősi küz­delmet, amikor a Szovjet­unió­tól kapott szabad élet megújult, friss levegőjében élére állt az ország­­építésnek, összeforrt a dolgozó tö­megekkel, akik megismerték és megszerették, s az egész nemzet lapjává vált, s hogy az lett, elsősor­ban annak köszönheti, hogy népünk forróni szereti pártunkat, Rákosi elvtársunkat. Ma már nem harcol egyedül a Szabad Nép. A megyei napilapok, hetilapok, üzemi és tömegszervezeti újságok, a különböző folyóiratok százai sorakoznak fel mellé, hogy eredményesen töltsék be — a szov­jet sajtó példáját követve — azt a feladatot, amelyet Rákosi elvtárs adott a magyar sajtónak, amikor azt mondotta, hogy a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszköze a sajtó. Amikor a minisz­tertanács február 1 -ét a magyar sajtó napjának nyilvánította, a sajtó iránt érzett megbecsülést jut­tatta kifejezésre. Ez a megtisztelte­tés elismerése elsősorban annak a ténynek, hogy az új magyar sajtó gyökeresen, minden izében külön­bözik a felszabadulás előtti magyar sajtótól. Lenin elvtárs mondotta, hogy a kapitalizmus az újságokból „kapitalista vállalatokat, haszon­­szerzési eszközöket csinál a gazda­gok számára, tájékozódást és tréfát a maga számára, a félrevezetés és butítás eszközeit a dolgozó tömegek számára...“ A burzsoá­ sajtó szeny­­nyes rágalomhadjáratában előszere­tettel hivatkozik a „demokratikus szabadságjogokra", s fennen hirdeti, hogy ezekhez a demokratikus sza­badságjogokhoz tartozik a sajtó szabadsága is- De lehet-e elnyomott népnek szabad sajtója? Szabad-e az az amerikai sajtó, ahol az összes kiadott újságok 98 százaléka a há­borús uszítás, a monopoltőke szol­gálatában áll, ahol a sajtó bevéte­lének 65—80 százaléka a monopol­­tőke zsebéből kerül a sajtóhoz. Szabad-e az az amerikai sajtó, ahol a Morgan-bankház irányítja az egész amerikai sajtót- s érdekeltsé­get vállal az amerikai napilapok zömében, hogy ennek a sajtónak kizárólagos uraként a monopoltőké­sek szolgálatába állíthassa. Sza­bad-e az az angol, francia, olasz és a­ többi sajtó, ahol hasonló a hely­zet? Nem szabad ez a sajtó, mert sajtószabadság csak ott van, ahol a nép megszabadult elnyomóitól, s urává vált a sajtónak is. Csak sza­bad népnek­ lehet valóban szabad sajtója! A burzsoá-lapokat nem ér­dekli olvasóinak gondolata, problé­mája, gondja, mert csak a haszon garasa fűzi hozzájuk. Tartalmában a burzsoá-sajtó nem egyéb, mint a monopóliumok maximális haszná­nak zsoldosa, amit az imperialista „életforma" hazug dicséretével, gyilkosságok, bűntettek vérbűzők ,„szenzációival", a háborús hisztéria aljas szításával végez. A mi népünk szabad — ezért sajtója is szabad! Merőben újjá, a nép sajtójává vált. Szabadon szol­gálja a nép ügyét, szabadon hirdeti az igazságot, szabadon bírál—­mert nincs másra tekintettel, csak a nép, a haza, az emberi haladás érde­keire. Tanul a világ legfejlettebb sajtójának, a szovjet sajtónak pél­dájából, s a magyar sajtó haladó hag­yom­ányaiból, összeforrott a­ tö­megekkel és munkájából a dolgo­zók maguk is tevékenyen kiveszik részüket. A magyar népé a magyar sajtó. Nem ezt bizonyítja-e a mun­kás­ és parasztlevelezők mozgalmá­nak hatalmasiarányú kibontakozása, amelynek keretében a levelezők százai és ezrei mondják el dicsérő, vagy bíráló szavukat a sajtón ke­resztül? Kovács János, bősárkányi dolgozó paraszt bírálatot gyakorol a Vízgazdálkodási Hivatal felé, hogy három híd építésének elha­nyagolásával többszáz hold területet elzárt a kocsi f­or­ga­lom­tó­l . Kovács János dolgozó paraszt levele nyo­mán, megépülnek a hidaik, fellen­dül a termelés. Szailai Imre, a Győri Lenszövő dolgozója, a sop- Tixcl vonat késését teszi szóvá és a munkások elkésését az üzemből. Bíráló szava nyomán, pontosan ér­keznek a munkásvonatok, nem kés­nek el a dolgozók. Nagy Mihály, gyors­zentiváni dolgozó paraszt a termelőszövetkezeti tagok eredmé­nyeiről számol be, s megmutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és eredményeit. Százával és ezrével lehetne felsorolni azokat a levele­ket, amelyekben a termelést aka­dályozó hiányosságokra mutatnak rá a levelezőink és az eredmények, amelyek e levelek nyomán szület­tek, azt mutatják, hogy mint a jó gazda szemlélik az eseményeket és a sajtón keresztül mondják el véle­ményüket. A sajtóban hallatott sza­vukkal gyógyítják a fejlődésünket zavaró hiányosságokat, kemény csapással l­eleplezik a nép ellensé­geit, dicsérő szavukkal lendületet adnak a munkának, továbbadják a jó módszereket. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy „a sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a ma­ga, neki szükséges nyelvén minden nap, minden órában beszél a mun­kásosztállyal. Más eszköz a párt és az osztály közötti szellemi kap­csolat létesítésére, más ilyen rugal­mas apparátus nincs sehol sem. . Sztálin elvtársnak e tanítását pártszervezeteink még nem minde­nütt ismerték fel­­teljes nagyságá­ban. Nem érzik még a sajtónak, ennek a fontos fegyvernek a jelen­tőségét. Azt a számtalan érvet, amit a népnevelők számára, a napi mun­kához ad a sajtó, nem használják fel. De hogy használhatná fel pél­dául a pusztacsaládi, ősi­, fertő­­széplaki termelőszövetkezeti, vagy a vicai és Kisfalud községi pártszer­vezet titkára, amikor ő maga sem olvas rendszeresen sajtót? A győr­­városi pártbizottság ágit. prop. osz­tálya nemcsak figyelemmel kíséri a sajtó anyagát, hanem jegyzéket állít össze a népnevelők számára, amely rámutat, hogy munkájuk során a Szabad Népből, a Győr- Sopron megyei Hírlapból milyen anyagokat használhatnak fel. Schlaf­fer elvtár®, a soproni járási pártbi­zottság agit. prop. titkára hasonlóan rámutat a fontos, sajtóban közölt anyagokra. Nagycenken az Ausztriá­val kapcsolatos cikkeket a szeminá­rium keretében tárgyalták meg és kiegészítették azt saját tapasztala­taikkal. Pártszervezeteinknek fon­tos feladata, hogy lássák a sajtó­nak, ennek a fontos fegyvernek a jelentőségét és munkájukban hasz­nálják is ezt a fegyvert. A magyar sajtó feladata, hogy elvigye a dolgozó tömegek közé az új élet, a szocializmus építése, a békéért vívott harc számtalan ese­ményét. Meg kell mutatnia, hogy pártunk vezetésével a magyar dol­gozó miképen építi a szocializmust, hogyan hajtja végre az ötéves ter­vet, hogyan formálódik át e munka során az egész ország és benne az emberek. Megtisztelő feladata a párt szavát elvinni a tömegekhez, beszámolni a munkasikerekről, a munka hőseiről, harcolnia kell az új világ megszületéséért, a régi el­len. Éberségre kell nevelnie a ma­gyar népet, erősítenie kell hazánk örök barátságát a Szovjetunióval, a testvéri népi demokráciákkal, a szabadságért és békéért küzdő né­pekkel. A sajtónak szerveznie és mozgósítania kell az előttünk álló nagy feladatok megoldására és ne­velnie kell népünket. A magyar sajtó látja az előtte álló feladatokat és pártunk irányí­tásával a jövőben, még nagyobb erő­vel harcol — szoros kapcsolatban a dolgozókkal — népünk nagy cél­jainak megvalósításáért a világ ha­ladó sajtójával egyetemben, a béke ügyének, az országépítő nagy mun­kának győzelméért. Inlo PítettTÁRJAp fegesnuertK­­ IX. évfolyam, 27. szám, h­.53 február 1, vasárnap. Ara: 10 fillér. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Hétfőn megkezdődik a termelés a Soproni Gépgyár új üzemében A Soproni Gépgyár alig három éve kezdte meg működését. Há­rom év elmúltával odáig fejlődött az üzem, hogy a KomáSi l­ajos­­utcai helyiség kicsinek bizonyult. A termelés gátlójává vált az is, hogy az egyébként szorosan összetartozó Gépgyár és az öntödei üzemrész távol voltak egymástól, így a két üzem közti anyagszál­lítás sok időt igényelt. Állami m­ár jelentős összeget fordított arra, hogy a volt kemé­nyítőgyárait modern üzemmé alakítsa és átadja a Soproni Gépgyár­nak. A munkálatok az elmúlt év augusztusában megkezdődtek. Az építkezés most fejeződött be. A Gépgyár dolgozóinak eddig fürdő és öltöző sem állt rendelkezésükre , most az új gyárépületben fürdőt és öltözőt is kapuink. A belső zuhanyfürdőkön kívül egy nyári strandfürdőt is létesítenek az üzem kerthelyiségében. A fürdő elő­reláthatólag még ezen a nyáron elkészül. Megkezdték a gépek folyamatos á­tszerelését is, gondosan ügyelve arra, hogy a költözködés során a termelésből ne legyen kiesés. Február 2-án a lakatosok egy része már a Gépgyár új helyiségé­ben kezdi meg a munkát A győri járás válássá a csornai járás begyűjtési versenyfelhívására A győri járási tanács végrehajtó bizottsága a mai napon megtár­gyalta a csornai járási tanács ver­seny felhívását a begyűjtési tervek határidő előtti teljesítésére vonat­kozóan. Felszabadulásunk ünnepét, ápri­lis 1-ét a legméltóbban úgy ünne­pelhetjük, ha terveinket teljesítjük, illetve túlteljesítjük. A győri járás az elmúlt évben is hozzásegítette eredményeivel a megyét, hogy el­nyerhesse a minisztertanács be­gyűjtési vándorzászlaját. Ebben az évben még inkább ki akarjuk ven­­ni részünket a begyűjtési verseny­ből és ezért a csornai járás ver­senykihívását elfogadjuk. I­átlal­­juk, hogy járásunk az első negyed­évi begyűjtési tervet március öt­ig tejből 102, tojásból 70,5, vágómar­­hából 120, baromfiból 120, sertés­ből 110 százalékra teljesíti. A győri járási tanács végrehaj­tó bizottságának nevében: Szabó Gábor elnök h., Balogh Gyula elnök h„ Szemenyei János járási min. meghatalmazott, Horváth Antal oszt. vezető h. SO személyes óvoda épül Sopronban Ötéves tervünk folyamán szin­te gombamódra nőnek ki a föld­ből az új gyárak, iskolák, nap­közi otthonok, lakóházak Sop­­ronban jelenleg 11 városi óvoda működik. Az üzemekben korsze­rűen berendezett napközi ottho­nok és bölcsődék várják a dol­gozó anyák gyermekeit. Sopron egyik legszebb napközi ottho­nát találjuk meg a Selyemipar­ban, de ugyanolyan nagyszerű­en berendezett ódvódával rendel­kezik a Soproni Fésűsion­a­lg.­ -nr is. Sopronban orosz újabb óv­óda építését kezdték meg az Árpád­­utcában. Az öt­­személyes óvó­da előreláthatólag már júliusra elkészül. Az új óvódában gon­doskodnak majd a gyermekek ellátásáról is. A játszótér felál­lítása az építkezéssel párhuza­mosan történik. A győri museum A Széchenyi-tér egyik jellegzetes barokk­épületében van a győri múzeum. Az első emelet bolthajtásos termeiben helyezték el a megye te­rületén feltárt régészeti leleteket és a város történetére vonatkozó tárgyi és írásos emléke­ket. Az első terem falán színes, szemléltető kép­sorozat mutatja Győr fejlődését. A kokonszak emlékei után feltűnnek az első, fémből s­észí­­tett szerszámok, fegyverek. Négyezeréves az a rézcsákány, amelyet Kóny község határában ta­láltak. A szerszámok mellett már megtalálha­tók az első ékszerek. A ménfőcsanaki leletek — ezek mér a bronzkorszak emlékei­­— arról ta­núskodnak, hogy 3—­ ezer évvel ezelőtt már szívesen hordták az asszonyok a nyakperecet, k­art­eker­eset, a bronzkorszak ékszereit. Itt lát­ható a részben épségben feltárt bronzkori tűz­hely, amelyen öblös agyagedényben főzték az ételt. A következő termekben az első lovas nomád nép, az illír, majd az ezt legyőző kelta néptörzsek me­gyénk területén feltárt emlékei ta­lálhatók. Első ízben találkozunk itt a földművelés és állattenyész­tés kezdetleges szerszámaival: a sarlóhoz hasonló kaszával, az ekevassal és a juhnyíró ollóval. A vaskor idején megjelenik az ak­kori Európa hódító népe, a római, s ettől kezdve a győri erődít­mény falain belül és a győr­­szőnyi római „műúton“ római lé­giók és lovassszázadok menetel­tek hódító útjukra. A mai Széche­­nyi-téren valamikor a római bel­város minden kényelemmel — még központi fűtéssel is! — ellátott házai szolgálták a római polgár kényelmét. A régi sírok feltárt emlékei viszont arról beszélnek, hogy a gazdag római és kelta polgárok mellett a munkát a rab­szolgák végezték. A gazdagok és szegények közötti harcról az első honfoglalás utáni írásos emlékek elmond­ják, hogy a győri várnépek a földesúri terhek miatt lázadást szítottak, majd Hunyadi János idején ismét kormányzói oklevéllel kellett meg­erősíteni egyik győrmegyei falu jobbágyait vérrel szerzett, jogaikban a kapzsi és kizsákmá­nyoló földesurakkal szemben. .4 múzeum olyan, mint az élő történelem. Különösen gazdag kiállítási anyag őrzi a trunk hódítás nyomait. 4 nevezetes győri ..vaskakas'', a győri várostrom képei és az első lőfegyverek után feltűnnek a kultúra emlékei. Apáczai Cse­re János Magyar Enciklopédiájának 11. kiadá­sa győri nyomdában látott napvilágot. A Ha­zánk című győri újság — ez már a szabadság­­harc idejé­ből való — lapjain jelent meg először Petőfi „Egy gondolat kifid engemet'' című ver­­se. A szabadságharc emlékeit az ISIS-as szekrény őrzi. A Győr felirattal ellátott csákó, a győri „Honleányok“ által hímzett nemzetiszínű szalag, kardok és pisztolyok arról tanúskodnak, hogy a győriek nemcsak lelkesedtek, hanem harcol­tak is a szabadságért. A kiállítás — amely az első teremben a csi­szolatlan kőkorszak emlékeivel kezdődik — a felszabadulás után végzett építőmunka rlso eredményeivel zárul. Az újjáépült győri hidak­, a feléssúi Vagongyárból kikerült első vasúti k­ocsik modelljei és a szlahánovisták arcképei jelzik, hogy történelmünk jelentős szakaszáról érkeztünk, s a múlt hagyományai felbas­zve Jó­sával szebbé és jobbá formáljuk életünket, mint a letűnt karokban volt. 1848-as szekrény a győri múzeum kiállításán.

Next