Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett le­maradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talaj­munká­kat, valamint a korai növények ve­tését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden­­tal­palatnyi területét. A tavaszi mező­gazdasági munkát olyan minőség­ben és olyan agrotechnikai módsze­rekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátla­gokat. * A terv telje®üése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki­ kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibá­kat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és Liza módszereit. Különösen fel kell számolniuk minden műalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrá­lást, csírájában el kell fojtaniuk minden ellenséges kártevő kísérle­tezést és bátor fellépéssel gondos­­■­kodniuk kell a nehézségek leküz­déséről. Az egyéni gazdálkodóktól a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudá­sukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészí­tés­éhez, a lehető legkorábbi meg­kezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dol­gozó népünk bőséges ellátását, vsként a népköztársaság miniszter­tanácsa az alábbi határozatot hozza: "­ Az 1953. évi tavaszi szántás­ ve­tési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szán­tóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megmű­veléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) Állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint cél­­gazdaságokban a gazdaság igaz­gatója; b) Termelőszövetkezetekben (cso­portokban) az elnök, az egyéni mű­velés alatt álló területeken a tulaj­donos, illetőleg a ténylegesen gaz­dálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földműves­szövetkezet ügyvezetője. 2. A t termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszö­vetkezetek kezelésében lévő számló­­területek megművelésének ellenőr­zéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg an­nak elnöke, az állami gazdaságok területénél pedig az irányítószervük felelős. 3. A teljes szántóterület megmű­velése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és er­dők minisztere, valamint a szántó­földi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító mi­niszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20-ig köte­lesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kát, hold a szántóterületük. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodja­nak arról, hogyha járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszö­vetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének min­den egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gon­doskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földművesszö­vet­kezeteknek február 28-ig hivata­losan átadott terület hasznosításá­ról, kishaszonbérletbe történő ki­adás vagy saját kezelés útján gon­doskodjék; d) A felajánlott, de­­február 15-ig át nem vett szántóterületek meg­műveléséért a felajánló a felelős. 1953 február 15 és szeptember 1. között földfelajánlás címén szántó­földet átvenni nem lehet. II. Az 1953. évii növén­y­term­elési terv végrehajtása­­érdekében min­den gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötele­zettséget tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növény­­termelési tervét jóváhagyott ter­melési tervük alapján kell telje­­síteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatáro­zott területen termelni: a) aki őszi kenyérgabona ve­tési kö­telezet­tségét nem teljesí­tette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve, egyéb tavaszi ga­bonával köteles pótolni. A veté­seket úgy kell végezni, hogy az összes gabona vetésterület­e az ősziek, a■ tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. ti) a 83—4953. IV. 40. M. T. szá*­mű rendeletben megjelölt körze­tekben a tavaszi árpa vetésterüle­tét sörárpával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántó­­területük arányában termelőként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termel­ni. A kijelölt ipari üzemek 16­- 20 km-es körzetében a burgonya­­termelési kötelezettséget legalább ötven százalékig ipari burgonyá­val kell teljesíteni. A községi ta­­nács az egyéni termelők burgo­nya és napraforgó termelési kö­telezettségét, előzetes meghallga­tásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyé­ni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát vé­gezni : a) a mezőgazdasági igaerő tu­lajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos mun­kát végezni, b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű me­zőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban me­zőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivata­los díjtételek szerint megállapí­tott munkadíjat kell fizetni. | III.­­ A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövet­kezeteknek, gépállomásoknak és­ az egyéni termelőnek a téli hó­napokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kö­telesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek a ter­melési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagok­ról február 28-ig kötelesek gondos­kodni és a vetőmagot a vetés ide­jéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztí­tott állapotban. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük tel­jesítéséhez esetleg hiányzó vetőma­got csere, vagy vásárlás útján sze­rezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint is távozott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vető­magvak tisztításáról, továbbá a ta­vaszi búza és a tavaszi árpa, vala­mint repülőüszög fertőzöt­tség ese­tében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kötelesek gondos­kodni. b) Az állami gazdaságokban legalább háromezer kát. hold ta­­vaszibúza, 12 ez­er kát. hold tava­­sziárpa, kétezerötszáz kát. fiold gyapot; a termelőszövetkezetekben hatszáz kát. hold tavaszibúza, há­romezer kát. hold tavaszi árpa ve­tőmagját a vetés előtt jarovizálják. c) Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és az egyéni terme­lők minél nagyobb mértékben vé­gezzék el a vetőmagvak vetés előt­ti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetés mun­kák minél gyorsabb elvégzése érde­kében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításá­ról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és mun­kagépeiket, február 15-ig kifogás­­talan minőségben kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és az e­gyéni termelők minden felhasznál­ható ekét, t­oronát, simítót, hen­gert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gép­állomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunkaszerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a műve­­ési eszközöket, jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások trak­toros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi minisz­ter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák meg­kezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek fel­készülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban feb­ruár 15—20 között helyszíni szem­le útján kell felülvizsgálni a vető­magvak előkészítését, a gépek­ ki­javítását és a tavaszi munkák meg­szervezését. d­) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak előkészítését, a munka­gépek kijavítását, a brigádok fel­készülését február 20. és 28. között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. c) A gépállomások gépeinek ki­javítását és a traktorosbrigádok fel­szerelését és megszervezését feb­ruár 15—20 között minden gépál­lomáson helyszíni szemlén kell fe­lülvizsgálni. d) A községekben a helyi taná­csok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a ta­vaszi munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munká­kat a fejlett agrotechnikai módsze­rek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell vé­gezni az ősztől elmaradt mélyszán­tást. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni ter­melők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kez­deni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kez­deni­­,­ legkésőbb nyolc napon be­lül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a foga­solást. b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a símító­­zást (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni. c) Az összes szántóterületek fel­­szántását és símítózását (fogasolá­­sát) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fe­jezni. A frissen szántóit és sírni­ tázolt területeken a vetésig foga­­solás­sal illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása ér­­­ekében fel kell használni az ösz­­szes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágya készleteket. a) Az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a­ területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkál­ják be a talajba az összes ősszel ki nem­ hordott, illetve télen össze­gyűlt, érett és középérett istállótrá­gyák b) Azok az állami gazdaságok­­és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a ren­delkezésre álló istálló tárgyát feb­ruár 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék ,el. c) Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általáno­san be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelés­­ügyi miniszter és az állami gazda­ságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyake­­zelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását Biztosítják, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetke­zetek legalább ötven százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási taná­csok mezőgazdasági osztályainak főagronóm­usai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutas­sák be a fejlett trágyakezelés mód­szerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tava­szi vetését, amin­t az egyes nö­vények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azon­nal meg kell kezdeni és a legrö­videbb időn belül be kell fejezni. a) a sirk­ítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell­­ fejezni a mák, tava­szi búza, a borsó, az olajlen, a rostién, a lencse, a bük­köny, a hagyma a füveskerék vetését. b) amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C. fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillag­fürt és cukorrépa, a takarmányrépa, ve­tését. c) 8—12 fok talajhőmérséklet­nél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csni­ni­z, a köles, a marha káposz­ta,­­ valamint az Alföldön a ken­der, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukori­ca vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvé­gezni. d) a 14 C. fok talajhőmérsék­letnél meg kell kezdeni és legké­sőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 12—16 C. fok tal­aj,hőmérsék­let mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napra­forgó vetését, a dohány palántá­zását május 20-ig, a fűszerpapri­ka palántázását május 31-ig kell befejezni. f) a vetésre alkalmas talajálla­pot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok há­rom munkanapon belül, a terme­lőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az ál­lami gazdaságok öt munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (cso­portok) és egyéni termelőik nyolc munkanapon belül, a gyapotot az állami gazd­aságok, termelőszö­vetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon belül kötele­sek elvetni, g) a földművelésügyi minisz­ter, valamint az állami gazda­ságok és erdők minisztere az or­szágos határidőn belül megyén­ként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét­­» a megyei tan­ácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéb termelők tudomására hozni. * h) a vetéseket az állami gaz­daságok, a temetőszövetkezetek és az egyéni termelők minél na­gyobb területen a fejlett­ vetési módszerek alkalmazásával végez­zék el. Ezért az állami gazdasá­gok legalább 40.200 kát. hold ta­vaszi gabonát és az össze® rost­­lent, a termelő®®­vetkezetek leg­alább hatvanezer kait. hold ta­vaszi gabonát és az összes rost­­font keresztsoros ott vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica és napraforgó, a térm­­előszövetk­ez­etek legalább 175 ezer kát. hold kukorica és n­apra forgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel. i) az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukor­répát és dohányt elsősorban fris­sen trágyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, ame­lyek közvetlen istállótrágyázá­s­­ban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállóitrágyával, kom­poszttal, barom­fittrágyával, vagy fahamu­val végzett fészek­trágyázással növelték. 5. A tavaszi szántás-vetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetéseik, valamint a rétek és legelők télvégi és korafavasai ápolási munkáit. a) a földművelés­ügyi minisz­ter gondoskodjék arról, hogy a belvizek levezetését a kultúrmér­nöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne aka­dályozzák a szántás-vetés­ mun­káját és az őszi vetések fejlődé­sét. b) Az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és az egyéni ter­melők tél végén és koratavasszal amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerezé­­sét azonnal végezzék el. A jól át­telelt őszi vetéseket a fagyveszé­lyek elmúltával azonnal, de legké­sőbb április 15-ig meg kell fogá­­solni (koronáim). c­) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra ren­delkezésre bocsátott és a termelő üzemek készletében lévő pétisó mű­trágya teljes felhasználásával, fej­­trágyázásban kell részesíteni. d) A rétek, legelők és évelő szá­­las takarmányvetések ápolásánál el­sősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését, a gyomirtást és talajegyengetést. e) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen. V. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtását gyors és meg­bízható jelentésekkel és helyszíni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere, valamint a szántóföldi ter­melést folytató gazdaságokat irá­nyító miniszterek a Központi Sta­tisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentőszol­­gálatát és folyamatos ellenőrzések­kel biztosítsák a jelentések megbíz­hatóságát. A helytelen és hamis je­lentést adókat bűnvádi úton von­­ják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 20. és 20. között minden községben tart­sanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgaz­dasági munkát nem végezték el, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen akik szántóterületüket ön­kényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműve­léséről, a községi tanács köteles el­járást indítani. 4. Azokat a községi­­tanácselnö­köket pedig, akik nem gondoskod­nak a területükhöz tartozó szántó­földek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági­­munkák végrehajtásáról, a belügy­miniszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. Rákosi Mátyás sk., a minisztertanács elnöke.

Next