Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 IX évfolyam, 102 szára, 1053 május 1, péntek. ÁRA 50 FILLÉR GYŐZELMES MÁJUS ■a A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az egész dolgozó nép, a proletár nemzetköziség nagy ünnepeit üli ma szerte a világon. Ezen a napon hosszú évtizedek óta, hagyományossá vált ünnepi felvonuláson mutatja meg erejét, öntudatát és harcos elszántságát a diadalmas munkásoszatály. Ezen a napon Pekingtől Prágáig, Moszkvától Szófiáig magasra emelik a szabad népek a munkásosztály győzelmes vörös zászlaját. Hirdetik, hogy érdemes harcolni, mert a munkásosztály következetes családban és küzdelmekben lerázhatja , a kapitalizmus bilincseit s megteremtheti a maga számára , a vele szövetséges dolgozók számára a boldog, szabad élet lehetőségeit. Azokban az országokban pedig, ahol ma még nem ünnepelhetik szabadon május elsejét, hatalmas tüntetés és tiltakozás napja a mai nap. Tüntetés és tiltakozás az elnyomás ellen, a háborús politika ellen ,az igazságos életviszonyok, a béke, a nemzetközi megegyezések megteremtéséért. A májusi ünnep a diadalmas tavaszi seregszemle a jobb jövőbe, az emberibb életbe, a békébe vetett bizakodás és remény jelképévé vált az elnyomatásban élő munkásosztály, s a kettős kizsákmányolás terhét nyögő gyarmati népek számára. Hosszú évtizedek harci tapasztalatai győzték meg a munkásosztályt arról, hogy a dolgozók összefogása és törhetetlen harcos elszántsága idönítheti el a küzdelmet a tőke és a munka, az elnyomás és a szabadság erői között a dolgozók javára. A példát ezen az úton a Lenin-Sztálin pártja által vezetett diadalmas orosz munkásosztály mutatta meg elsőnek, majd ezen az úton zárkózott fel a felépült szocializmus munkásosztálya mögé a szabadságért, a békéért, szocializmusért küzdő proletariátus világszerte. Ezért ünnepelhet ma szabadon 800 millió dolgozó, ezért bízhat jobb jövőjében, boldogabb májusi ünnepekben száz- és százmillió munkás és dolgozó ott is, ahol ma még a haszon, a tőke és az elnyomás terhei nehezednek száz- és százmillió egyszerű ember váltóira. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az egyszerű dolgozók százmilliói békét akarnak és a békéért harcolnak szerte a világon. Ennek a harcnak az élén az a munkásosztály halad, amely felépítette országaiban a fazocializmust, s ma már a kommunizmus alapköveit rakja le gigantikus építőmunkával. A szovjet nép az egész világ dolgozóinak érdekéért száll síkra, amikor következetesen és tántoríthatatlanul küzd a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért, a nagyhatalmiak közötti békés megegyezésért és a nemzetek közötti szabad kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséért. Ragyogó bizonyítéka ennek a Pravda április 25-i számának vezér-cikke, amely válasz Eisenhower elnök nemrég elhangzott beszédére. A A Szovjetunió, amely következetesen védelmezi a népekközötti béke ügyét, most is, mint azelőtt, a nemzetközi együttműködés előmozdítására törekszik“ — írja a Pravda vezércikke. Ezt a törekvést bizonyítják a Szovjetunió erőfeszítései, amelyekkel az Egyesült Nemzetek Szervezetében az öthatalmi békeegyezmény megkötéséért, az általános leszerelésért és az atombomba betiltásáért küzdött. Nem a Szovjetúnión múlott, hogy az öthatalmi békeegyezmény aláírására a mai napig nem került sor. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei tiltakoztak az atombomba betiltása és a lefegyverzés ellen. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei gátolták a koreai fegyverszünet megkötését. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok és szövetségesei nehezítették meg a settészakított Németország egységesítését. Amíg Nyugaton csak szónokoltak a békéről, s ugyanakkor a háborús kiadások csillagászati számokban kifejezhető terheit rakták a dolgozók vattaira, addig a Szovjetunió nemcsak ítészért a békéről, hanem cselekedett is. Köztudomású, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunió javaslatára kezdtékmeg. Köztudomású, hogy a Szovjetunió, amelynek félelmetes erejű hadserege már bebizonyította, hogy minden támadót képes megsemmisíteni, sosem fenyegetőzött háborúval, sosem rémísztette az emberek millióit atombombával. Ezek az eszközök — a háborús félelemkeltés, atomfegyverrel és különféle csodafegyverekkel való rémízgetés — idegenek és távol állanak a Szovjetunió békepolitikájától. Ezekkel szemben a szovjet nép hatalmas erőműveket ajántott, öt tengert összekötő csatornát hozott létre, hatalmas palotákat építtetett a munkások és kolhozparasztok, a tanulni vágyó fiatalok számára és a világi őrtérnél emrben példátlanul álló gigászi építőmunka terveinek végrehajtásán munkálkodik a Turkanon-főcsatorna, a kahovkai és sztálingrádi vízierőmű és a többi építményei létrehozásán. Ezek tettek, nem pedig üres szavak! Olyan tettek, amelyek félreérthetetlenül kifejezésre juttatták a szovjet nép békeakaratát és egyúttal a Szovjetunió és a béketábor vitathatatlan erőfölényét. Ez az erőfölény érezteti hatását egyre jobban a nemzetközi kérdések rendezésében. Várjon, ki hinné el, hogy azok az amerikai tőkések, akik a hadifogolycsere első hírére részvényeik árzuhanása miatt jajveszékeltek, valóban óhajtják a békét? Egyetlen józangondolkodású ember sem akad, aki ezt feltételezhetné róluk. S most mégis az a helyzet, hogy — sok huzavona után ugyan —, de mégis megtörténtek az első lépések a koreai fegyverszünet megkötése felé. Erre a lépésre csak egyetlen magyarázat van, mégpedig az, hogy a Szovjetunió és a béketábor törhetetlen békeakarata és erőfölénye, amely egyúttal a legszélesebb körű tetszéssel találkozott az imperialista országok egyszerű dolgozói millióinak körében is, tárgyalóasztalhoz kényszerítette az amerikai beavatkozói parancsnokait Panmindzsonban. A népek ma már nem arra kíváncsiak, hogy melyik államférfi tudja rózsaszínűbbre festeni a békés jövendőt és melyik tud nagyobbat mondani kormánya békeakaratáról, hanem arra, hogy máikor hajlandók végre tettekkel bebizonyítani azt, amiről szónokolnak. A Pravda cikke félreérthetetlenü leszögezi, hogy „ha valamennyien arra törekszünk, hogy kevesebb legyen a szó és több a tett, akkor nyilvánvalóan meg lehet találni az utat az ilyeti pohlémák menőidéséhez isA béke kérdésében tehát nem a szavak, hanem a lettek a fontosak. A Szovjetunió következetes békepolitikája bebizonyította már azt, hogy tettekkel akarja a békét szolgálni. A Pravda cikke is leszögezi a Szovjetuniónak ezt a következetes és határozott békeakaratát: „Ismeretes, hog itt a Szovjetunió mindig késznél mutatkozott arra, hogy barátságos módon megvitassák és megoldják az égető nemzetközi kérdéseket, azzal a feltétellel, hogy az e kérdések megoldására irányuló javaslatok — bárkiről induljanak is ki — valamennyire is elfogadhatók legyenek és ne ellenkezzenek a szovjet nép életbevágó érdekeivel és a többi békeszerető nép érdekeivel.“ Majd később ugyancsak a Pravda vezércikke állapítja meg, hogy „ami a Szovjetúniót illeti, nincs semmiféle alap kételkedni abban, hogy kész megfelelő részt vállalni a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. Ezt a Szovjetúnió komoly nemzetközi ügyekkel kapcsolatban nem egyszer bebizonyította.“ A béke megőrzésének — tettekben — ez az útja: megvitatni és megoldani az égető nemzetközi kérdéseket. A magyar nép békét akar. Ennek a harcos békeakaratnak is ünnepe a mai nap. Amikor mi békéről beszélünk, s ezért a békéért tettekkel is harcolunk, azoknak az eredményeknek a megvédésére gondolunk, amelyeket a felszabadulás óta eltelt nyolc esztendő alatt elértünk. A béke a mi nyelvünkön azt jelenti, hogy megvédjük újjáépült és új üzemeinket, Sztálinvárost, erőműveinket, a száznál több győr-sopronmegyeikultúrotthont, népkönyvtárak, mozik,, csecsemőotthonok, napközi otthonok és iskolák százait. És azt is jelenti, hogy megvédjük ragyogó jövőnket, amelynek távlatait a népfront legutóbbi felhívása, a második ötéves terv néhány számadata nyitott meg előttünk. A béke a mi számunkra a százezres lakosú, szocialista Győrt jelenti, ipari egyetemével, 1200 személyt befogadó új színházával, korszerű közlekedésével, hatalmas gyáraival. Jelentik továbbá a Hanságban azt a 30.000 katasztrális holdnyi természé vált területet, amelyen majd dúsan termő gabonatáblák dicsérik országépítő munkánkat, a második ötéves tervünket. A mi népünk számára, Győr-Sopron megye dolgozói számára ezek a tények jelentik a békét. Ezért ünnepel a munkásosztály mai nagy ünnepén felszabadultan és jobb jövőbe vetett törhetetlen hittel országunk, megyénk minden dolgozója. Ezért szárnyalják túl Győr-Sopron megye üzemeiben összes eddig elért eredményeiket dolgozóik. Ezért végzik határidő előtt a tavaszi vetést és növényápolási munkákat Győr-Sopron megye falvaiban, termelőszövetkezetei ibeli és állami gazdaságaiban. Ezekkel a tettekkel járulnak hozzá megyénk dolgozói a béke megvédéséhez és készülnek a május 17-i választásra, hogy bebizonyítsák: Népfrontra adott szavazatukkal és a munka területén elért újabb kimagasló eredményekkel tesznek hitet a szocialista Magyarország építésének nagy ügye mellett. Éljen már is, a békéért küzdő népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe! Üzemeink dolgozói a választási bikeverseny új győzelmeivel köszöntik május 1-ét Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Egyre jobban fokozódik a nemes versengés a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár üzemrészei és dolgozói között A daru üzem — amely a felszabadulási héten sokszor magához ragadta az elsőséget — most ismét az élre tört, de szorosan felzárkózott nyomába másodiknak a vagonüzem. A sorrend a továbbiakban a termelő üzemek közötti versenyben így alakult: harmadik a hídüzem, negyedik a szállítógépüzem. A kiszolgáló üzemek közötti versenyben első a kovácsüzem, 2. Aélöntőde, 3. központi szerszámüzem, 4. energia és karbantartás. A tegnapi napon Porubszky Lajos esztergályos ért el legmagasabb termelési százalékot: a csőcsatlakozó megmunkálásán 586 százalékot teljesített a daruüzem fiatal, kétszeres sztahanovistája- Zsumbera Ernő, a vagongépüzem sztahanovista esztergályosa pedig a nyomóhengerek gyártásánál 460 százalékot teljesített. Csányi Ferenc ugyancsak a vagongépügoa esztergályosa, a gyorsforgácsolás alkalmazásával 270 százalékot ért el a kerékagyak megmunkálásán. Ugyancsak csütörtökön Mauer Antal kovács ért el legmagasabb teljesítményszázalékot a kovácsizemben. A nyomtáv tartók megmunkálásán 283 százalékot teljesített, míg páros versenytársa, Angyal József kovács, 234 százalékkal maradt mögötte. Szép eredmények születtek meg csütörtökön az öntödében is. Kovács Lajos 190 százalékot teljesített, de Szudai János önző 218 százalékával megelőzte. Bozsttki Ferenc és Boros Imre faragók a kitámasztó karok megmunkálásán pedig 300 százalékos teljesítményt értek el. A Karczag olvasztár csoportja csütörtöki napot 142 százalékos termelési eredménnyel zárta. A Kisalföldi Gépgyár válasza a Gardénia Csipkegyár dolgozóinak A Győr-Sopron megyei Hírlap tegnapi számában olvastuk felhívásinkat, melyben arra kértek bennünket, hogy a részetekre készülő hobbin meleg szőkályhát május 17-ig készítsük el. Ennek hiánya — mint írjátok — akadályozza exporttervetek teljesítését, melyet nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is túl akartak teljesíteni. Vállalatunk vezetősége azonnal magáévá tette kérelmeteket; az üzemi háromszög, a műszaki vezető és a művezető bevonásával megtárgyalta a lehetőségeket és vállalta, hogy a melegítőkályha teljes elkészítését a kért május 17-i határidő helyett május 12-re, tehát öt nappal előbb vállalja. Ezt az elhatározást a dolgozókkal megbeszéltük, akik szintén csatlakoztak a vállaláshoz, így reméljük, hogy a mi munkánk is segítséget nyújt ahhoz, hogy exporttervetek teljesítésén keresztül is előbbre vigyük ötéves tervünk döntő évének mielőbbi sikeres befejezését. Miskel Sándor váll.igazgató. A Soproni Tilgyár hidegsajtoló üzemrész dolgozói a választás tiszteletére vállalták, hogy április hónapban a terv szerinti 2000 kilogramm helyett 2500 kilogramm árut gyártanak. Vállalásukat túlteljesítették: áprilisban 2800 kilogrammra növelték a termelt áru mennyiségét. Kiváló jó munkát végeztek Vida Ferenc sztahanovista és Szekendi Ferenc szerszámlakatosok, akik átlagosan 150 százalékos napi teljesítményt értek el az elmúlt hónapban. A soproni SOTEX gyár posztószövödéjében a felszabadulási hét előtt a dolgozók hét százaléka teljesített 100 százalékon alul. Ma már a választási verseny során a gyengébb teljesítményű dolgozók felemelkedtek 100 százalék fölé. Táncos Margit — aki valamikor 90 százalékon állt — ma már a választásibékeversenyben 101 százalékkal készül május 17-re. Úgyszintén Mór Károly is, aki ma már 108 százalékot teljesít. Az üzemrészben az élenjáró dolgozók lelkesen harcolnak a „legjobb szövő“ zászló elnyeréséért. Jelenleg a zászlót Tarkányi Mártonna gépe fölött találjuk, aki legutóbb 132 százalékot teljesített. J. V. Sztálinról nevezték el a román néphadsereg legfelső katonai iskoláját J. V. Sztálinnak, minden idők legnagyobb katonai lángelméjének emlékére, a román néphadsereg legfelső katonai iskolája a „J. V. Sztálin Katonai Akadémia“ nevet kapta. Ez alkalomból szerdán rendezett ünnepség során zászlót adományoztak a J. V. Sztálin Katonai Akadémiának. A zászló átadása alkalmával Emil Bodnaras hadseregtábornok, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere mondott beszédet.