Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-01 / 179. szám

Az Országos Béketanács béke-nagygyűlése­ ­Az Országos Béketanács pénteken délután a koreai fegyver­­t­üneti egyezmény megkötése alkalmából béke-nagygyűlést rende­lett Budapesten. Az EFEDOSz Székházban, amelyet ez alkalommal zászlókkal, a nagytermet, ahol a gyűlés lezajlott, ugyancsak zász­lókkal, virágokkal díszítették.­­A nagygyűlés elnökségében foglaltak helyet a többi között Mi­­hályfi Ernő és Nántási László, az Országos Béketanács alelnökei, Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, Kristóf István, a SzOT elnöke, Kádas Ist­ván, a DISz központi vezetőségé­nek titkára, Dezséri László evangélikus püspök, Kseresztóczy Miklós, a­ Katolikus Papok Országos Béke­bizottságának elnöke. Ugyancsak az elnökség soraiban volt Han Hjo Szám, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi követe. Fan Fu Szun, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének tanácsosa, továbbá Monica Felton, a Nemzetközi Sztálin-Békedíjjal kitüntetett angol írónő. Nándii László, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Megnyitó szavai u­tán Mihály­fi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke emelkedet szó­lásra. Mihályfi Ernő beszéde Alig egy­­hónappal ezelőtt — kezdte beszédét — innen szállt világgá a Béke-Világtanács bu­dapesti ülésének határozata, a „budapesti föeihívás*, amely így kezdődik: „Nagy reménység született. Ma már minden ember látja, hogy le­hetséges a megegyezés. Véget le­het vetni a vérengzésnek, végez­ni lehet a hidegháborúval.“ és így fejeződött be: „A béke itt van kapuink előtt, rajtunk áll, hogy elésjük.* E felhívás óta még közelebbi valósággá vált ez a nagy remény­ség. Négy nap óta fegy­ver­szü­­net van Koreában. A béke világtáborának száz- és százmilliói a koreai fegyverszü­net kivívásában cáfolhatatlan bi­­zonyítékát láthatják annak, hogy helyesek voltak a Béke­ Világta­­nács budapesti ülésszakának ha­tározatai, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzetből a világ békéje felé vezető egyetlen út, vitás kér­dések tárgyalások útján való ren­dezése. A fegyverszünet cáfolha­tatlan igazolása a budapesti ha­tározatnak — hangsúlyozta Mi­­hályfi Ernő —, amely többek kö­zött így szólt: „A Béke"Világta­nács elhatározta, hogy egyetemes jellegű akcióba kezd a tárgyalás érdekében. E kampány során a népek ki fogják fejezni különbö­ző és szervezett formák között azt a követelésüket, hogy az ál­lamok közti viszályokat és az összes nézeteltéréseket békés úton rendezzék.“ Ezekben a napokban, amikor a koreai fegyverszünet aláírásán érzett öröm és hála tölt el minden becsületes, békét szerető embert, az emberiség túlnyomó, nagy többségének hálája és szeretete száll azok felé, akik ennek a fegy­vernyugvásnak a lehetőségét el­sősorban megteremtették. A haladó emberiség hálája és szeretete száll a Szovjetúnió ve­zetői felé, a Szovjetúnió politiká­ját irányító kommunista párt fe­lé, amely most ünnepli alakulásá­nak 60. évfordulóját. És a békét kívánó emberiség hálás és sze­rető üdvözletét küldi a hős koreai népnek és a bátor kínai önkénte­seknek, akiknek hősi helytállása vívta ki ezt a győzelmet, amely velük együtt a béke és a demo­krácia világtáborának nagy győ­zelme lett. Ezekben a mostani — Ereitburg szavaival élve — az egész embe­riség számára jó napokban, he­lyes nekünk is beszámolnunk ma­gunk felé érzéseink­,­ és elhatá­rozásainkról, arról, hogy mit tud­tunk eddig tenni a hozzánk oly testvéri közelbe került koreai nép segítségére. 19:­­0 júniusa óta, amikor az im­perialisták koreai támadása meg­kezdődött, a magyar dolgozó nép szíve minden szeretőjével fordult a koreai szabadsághősük, a szen­vedő édesanyák, az árván maradt gyermekek felé. Népünk ezernyi tanújelét mutatta őszinte együtt­érzésének,, szeretetének,­­ segítő szándékának. Tovább fogunk harcolni a tar­tós békéért és részt akarunk ven­ni, részt fogunk venni abban az építő munkában, amely Koreában ezen a héten megkezdődött. Ehhez az építéshez felajánlotta­­segítsé­gét a nagy Szovjetúnió, felajánl­ja segítségét a béke minden híve, hogy a szabadságért és függet­lenségért vívott véres háború okozta súlyos sebek behegedjenek. Mihályit Ernő beszédét a béke­nagygyűlés résztvevői „Megvédjük a békét!” felkiáltások közepette hosszantartó tapssal fogadták. Ezután Mincsov Mihály, a Ko­reából hazatért magyar orvoscso­port szakmai vezetője szólalt fel, Mincsov Mihály után Oravecz János, a MÁVAG sztahanovista vasöntője beszélt. Ezután Pajtényi László győri római katolikus püspöki helytar­tó szólalt fel. Pajté­nyi László után Monica Felton Nemzetközi Sztálin-Béke­­díjjal kitüntetett angol írónő szólt a béke-nagygyűléshez. Monica Felton nagy tetszéssel, tapssal fogadott szavai után Pé­ter János tiszántúli református püspök, a Békes Világtanács tagja lépett a mikrofon elé. Az elmúlt három esztendő so­rán egyek voltunk küzdelemben és tiltakozásban az értünk is szen­vedő koreai néppel — kezdte be­szédét Péter János. — Elmond­hatjuk, amint egyek voltunk a támadók elleni tiltakozásban, úgy vagyunk egyek most az egyházon belül és az egyházon kívül min­den jószándéku­ emberrel öröm­ben és hálaadásban a kivívott győzelem felett és abban az elt­ö­­kéltségben, hogy folytatjuk to­vább a küzdelmet a béke biztosí­tásáért. Péter János hangsúlyozta, hogy a koreai nép határtalan szenve­désének tükrében a világ népei ismét meglátták a háború hívei­nek gonosz arcát. De ez a felis­merés nem félelmet, hanem re­ménységet és bátorságot ad, an­nak tudatát adja, hogy a béke­szerető népek új küzdelmek felé mennek ugyan, de egyben új győ­zelmek felé ! Hálás szívvel a béke eddigi eredményeiért, szeretettel őrizzük az elesett hősök emlékét. Hála­adásunkba, szeretetü­nkbe foglal­juk újra, meg újra a koreai és a kínai nép sorsát. Szeretettel te­kintünk mindazokra az erőkre, emberi vállalkozásokra, a Békes Világ­tanács nagy munkáira, ame­lyek az eddigi eredményekhez hozzásegítettek bennünket — mondotta beszéde befejezéséül. II Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezeti tagok háztáji földterü­letének növelésért)! A minisztertanács a termelőszöv nagysága 1953 szeptember 1-től vetkezetek és termelőszövetkezeti kezdődően egy kát. holdig terjed­­csoportok alapszabályának ?„ ház- bez. táji földterületére vonatkozó réh- 2. Háztáji földterületre a csa­­tlelkezéseit az­ alábbiak szerint ma­­lodtag­ok számára való tekintet dúsítja: nélkül, minden olyan termelőszö-1. AZ alapszabályban a jelenleg vetkezett család jogosult, amely­­fél-háromnegyed kát. hold­j­a nek külön háztartása van. megállapított háztáji földterület Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az USA moszkvai nagykövetségéhez A Szovjetúnió külügyminisztér­iárt és követeli, vonják szigorúan !­iuma július 30-án a következő felelősségre a határsértésben bit­tartalmú jegyzéket juttatta el az ujjs személyeket. Elvárja, hogy Egyesült Államok nagykövetsé­ az Egyesült Államok kormánya ge .Z,r, . , _ . , ...... haladéktalanul intézkedéseket „A Szovjet Szocialista Köztár­ , ,,,­saságok Szövetségének kormánya lesz annak megakadályozására, szükségesnek tartja kijelenteni i­z amerikai repülőgépek a az Amerikai Egyesült Államok jövőben megsértsék a Szovjetúnió kormányának a következőket: államhatárát.“ Ellenőrzött adatok szerint ez év július 29-én vlagyivosztoki idő szerint körülbelül hét órakor egy B.—50-es típusú négymotoros bombázó, amelyen az Egyesült Államok felségjelei voltak látha­tók, megsértette a Szovjetúnió ál­lamhatárát először a Gamov-fok térségében, majd tovább folytat­ta repülését szovjet terület felett az Aszkold-szigetnél, nem messze Vlagyivosztoktól. Amikor két szovjet vadászrepülőgép közele­dett, hogy figyelmeztesse az ame­rikai repülőgépet, hogy a Szov­jetúnió határain belül tartózko­dik és felszólítsa, hagyja el a Szovjetúnió légiterét, — az ame­rikai repülőgép tüzet nyitott rá­juk és komolyan megrongálta az említett szovjet repülőgépek egyikét, amelynek átlőtte törzsét és balszárnyát, valamint megsér­tette a pilóta kabinjának her­­metikus elzártságát. A szovjet repülőgépek kénytelenek voltak választüzet nyitni, ami után az amerikai repülőgép a tenger irá­nyában eltávozott. A szovjet kormány határozot­tan tiltakozik az Egyesült Álla­mok kormányánál az ellen, hogy az amerikai katonai repülőgép durván megsértette a szovjet ha- A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája felhívást intézett a német néphez A Német Demokratikus Köztár­saság Népi Kamarája kétnapos ülésének berekesztése előtt a né­met néphez intézett felhívást fo­gadott el. A felhívás a többi kö­zött ezeket mondja: " Mint a háború utáni eszten­dők tapasztalatai mutatják, az Amerikai Egyesült Államok, va­lamint Anglia és Franciaország uralkodó körei sem Németország demokratikus és békés alapon tör­ténő egyesítésére, sem a német bé­keszerződés megkötésére nem tö­rekszenek. Ezek a nyugati ural­kodókor­ok semmibe veszik a né­met nép jogos követeléseit és ér­dekeit, igyekeznek elgáncsolni a szovjet kormány javaslatait, ame­lyek a német békeszerződés mi­előbbi megkötését és Németország egységének helyreállítását céloz­zák. A nyugati uralkodó körök az európai háborúba akarják dön­teni Németországot.­­ Ez a magyarázata annak hogy a négy nagyhatalom eddi­gi eszmecseréje a német kérdésre nem járt pozitív eredménnyel, s német nép nyugtalansággal fo­­gadta az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország kül­ügyminiszterének washingtoni ér­tekezletén hozott határozatokat amelyek arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok uralkodó kö­rei nem hajlandók hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhülésé­­hez és a német kérdés békés meg­oldásához. Népünknek meg kel hiúsítania Eisenhower és Aden­auer kísérletét, hogy eleve Tor harcra kárhoztassák a német kér­déssel foglalkozó négyhatalmi ér­tekezletet. Eisenh­ow­ernek és Adenauernek a német nép ellen irányuló provokáló kijelentései, valamint a békeszerető Szovjet­unió elleni hencegő, kardcsörtető nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy a keleti és nyugati né­metek megegyezése nélkül igen nehéz, sőt talán lehetetlen lesz Németor­szág újraegyesítését a legközeleb­bi jövőben elérni. — Az a tény — hangzik a to­­vábbiakban a felhívás —,„ hogy N­yugat-Németország vál­a­sz­tások előtt áll, kedvező feltételeket te­­rem­t a most tartandó össznémet tanácskozáshoz, Adenauernek most a választások­ előtt­­nyilvánosan meg kell mondania, milyen ál­láspontra helyezkedik a németek egymás közötti megegyezésének kérdésében. A német nép nem en­gedheti meg Adenauernek, hogy kitérjen az e kérdésre adandó vi­lágos válasz elől.­­ A népi kamara csatlakozik a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsának ez év július 15-én tett nyilatkozatához és javasolja, hogy Kelet- és Nyu­­gat-Németország képviselőinek össznémet tanácskozását a­­legrö­videbb időn belül, lehetőleg még augusztus folyamán­­hívják egy­be. A népi kamara felszólítja a német népet, hogy a leghatáro­zottabban szálljon síkra az augusztusban egybehívandó össz­népiét tanácskozás megvalósítá­sáért. A Német Demokratikus Köztársaság­ Népi Kamarája bizalmát fejezte ki a kormánynak A Ném­et Demokratikus Köztár­saság Népi Kamarája csütörtökön este egyhangú határozatot hozott, amelyben leszögezi, hogy a Né­­met Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája helyesléssel veszi tudomásul a­ kormány július 29- én elhangzott nyilatkozatát és tel­jes mértékben jóváhagyja a kor­mány ez év június i­-e óta foga­natosított rendszabályait, ame­lyeknek helyességét a már lát­ható első eredmények világosan igazolják. A népi kamara a kormánynyi­latkozatot vezérfonalnak tekinti az új irányzat végrehajtásához. Az új irányzat célja a Német De­mokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális fejlődésé­nek megerősítése, mindenekelőtt a lakosság anyagi viszonyainak alapvető és állandó megjavítása, továbbá Németország újraegyesí­tésének meggyorsítása és a béke erőinek megszilárdítása­ A Német Demokratikus Köztár­saság Népi Kamarája üdvözli a kormány intézkedéseit a közélet további demokratizálására és a demokratikus törvényesség meg­erősítésére, üdvözli azokat a rendszabályokat, amelyeknek célja a keleti és nyugati részen lakó németek érintkezésének megköny­­nyítése. A népi kamara jóváhagyta a kormánynyilatkozatban bejelentett további rendszabályokat és meg­bízza a Német Demokratikus Köz­társaság kormányát azzal, hogy az ezekkel kapcsolatban szükséges törvénytervezeteket, elsősorban az ötéves terv és az 1953. évi népgaz­dasági terv módosítására irá­nyuló javaslatokat minél előbb terjessze a népi kamara elé. A népi kamara a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak egész tevékenysége alapján ismét teljes bizalmát fejezi ki az Otto Grotewoihl miniszterelnök vezetésével működő kormánynak. Duvscelle Paulette francia küldött Paulette vidám, nevető­­szemű párizsi lány, tár­saival együtt sétál, ismer­kedik, jelvényt és elmet cserél a hegyeshalmi ál­lomáson. Most nagyon boldog. Először van kül­földön, Bukarestbe, a fesztiválra megy. Igyek­szik minden gondját-ba­­jéit elfelejteni, hiszen ha visszautazik, úgyis elő­jönnek azok — élén lesz velük akkor törődni. Milyen gondja lehet egy 19 éves párizsi lánynak? ★ Tavasszal fejezte be a technikumot. Foglalkozá­sa Vegyész lenne — ha volna munkája. Szeren­csének tarthatja, hogy ál­lami iskolából járhatott — egy van ilyen Párizsban — nem­ kellett a tanu­lásért fizetnie. .4. egyházi iskolákban 17—18.000 frankot kell fizetni a ta­nításért, ami egy munkás állag havi keresetének fe­lel meg. Gondjainak ez csak egy része, a 19 éves lá­nyok általában — ha franciák is —, már gon­dolnak a férjhezmenésre. Paulette is csinos ég sze­retne férjhez menni. Fran­ciaországban azonban ez nem elég a férjhezmene­­telhez. Nincs munkája. Pedig az elmúlt hónapok alatt már öt kérvényben is kérte felvételét — és nincs rendes, szép ruhá­ja, nem járhat szórakoz­ni sem. Színházban, vagy moziban, nem­ emlékszik, mikor volt utoljára. Pe­dig Paulette Párizsban él. Abban a Párizsban, ame­lyet régen úgy emleget­tek, mint a kálibra fő­városát. Kern megy el színházba, nem jut el moziba. Egy színházjegy ára 1000 frankba is bele­kerül. Egy vidéki vasutas fizetése pedig egy hónap­ra 14.000 frank, tehát mindössze 11 színházjegy ára. És Paulette egymás­után sorolja a számokat. .4 18 éven aluliaknak 20 százalékkal kevesebb a fizetésük, mint a felnőt­teknek. Egy kiló kenyér 52 frankba kerül. És Ja­­neltenik, és Paulette kis barátnőjének 15 napi munkájáért 5000 frankot fizettek mindössze. Ezek a tények már magukban is elegendők ahhoz, hogy lássuk: a francia fiatalok a „mimést Nyugaton“, ha élni akarnak, naponta csak háromszor akarnak enni, akkor nem is gon­dolhatnak színházra, szó­rakozásra. És vannak még ennél is megrázóbb cselek. Paulette elbeszélé­se ny­omán a Franciaor­szágban élő északafrikai fiatalok nyomorúságos élete tárult fel előttünk. Sokan mennek Párizs­ba is más nagy városba , munkát keresni. Ha sike­rül elhelyezkedniük vala­mi nyomorúságos mun­kába, fizetésük 50 száza­lékát le kell fizetni a helyszerzőnek. Állást . ..színesek“ csak úgy kap­nak, ha egészhavi kerese­tüket kifizetik érte és ak­kor is milyet. Heten­­nyolcan alszanak egy szobában és ha valaki fel­kel, még az elég helyére fekszik az, aki addig üt­ve aludt. Paillette és társai most Bukarestbe utaznak. El­mondják ott is, hogy mi­lyen nyomorúságos a francia lányok és fiúk helyzete.­­Bukarestben, a világ ifjúságának talál­kozóján is felemelik til­takozó szavukat és köve­telni fogják: adjanak munkát az éhezőknek, egyenlő jogot a színesek­nek, adjanak lehetőséget a Pauletteknek, Juhettek­­nek a férjhezmenetelre. Balassa István.

Next