Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

Városi és járási párt­választ­mányi ülések Sopron város A sopronvárosi pártválasztmány kibővített ülését augusztus 28-án tartotta. A beszámolót a pártbizott­­­­ság nevében Horváth Antal, a párt­­bizottság titkára tartotta. A pártbi­zottsági beszámoló főleg a pártélés hibáival foglalkozott. Rámutatott­­ a kollektív vezetésben mutatkozó hi­bákra, a párt­demokrácia megsérté­sére, az alulról jövő bírálat ellfoj­­­­tás­ára, m­is a­ párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat lazulására. E hiá­nyosságokat őszinte önkritikával el­ismerte a pártbizottsági beszámoló. A pártbizottság mély önkritikája sikerre­ váltotta , a kritikai szeri­,­temet, amennyiben 18 hozzászóló bátran élt a bírálat fegyverével. Gracza István, a Szabadságharcos Szövetség sopronvárosi szervezeté­­­nek titkára a többi tömegszervezet nevében­ is bírálta a Város­ Pártbi­­zottságot, mert az nem adott meg­felelő segítséget számukra. Lovászi Gyula elvtárs, az egyetem marxir­­■mus-leninizmus tanszékének műmo­kratársa ugyancsak kemény bírála­tot gyakorol a Városi Pártbizottság munkája felett az egyetemmel való szoros együttműködés elmulasztása miatt. A soproni egyetemen a jövő parancsnokait képezik­, ahol 2000 fiatal ismerkedik a marxizmus-le­­ninizmus kérdéseivel. Ennek ellené­re a Városi Pártbizottság az el-e­mzSH oktatási évben nem érdeklő­dött az egyetem oktatási munkája­ iránt és így nem is segítette azt. Lovászi elvtárs joggal bírálta a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesz­tőségét, mert a szerkesztőség mun­katársai csak akkor keresték fel az egyetemet, amikor valamelyik Kos­­­suth-díjas egyetemi tanártól nyilat­kozatot akartak kérni. A választmányi ülés felszólalói között volt­­Bakó István, a sopro­ni állami gazdaság pártszervezeté­nek titkára, aki elismerte, hogy sok esetben az alapszervi titkároknak ő maga készítette el a különböző beszámolókat, amivel súlyosan meg-­ sértette a kollektív vezetést és a pártdemokráciát. A kollektív vezetés és a pártdem­okrácia megsértéséről majdnem minden hozzászóló be­szélt. Kauba Miklós, a Sopronkőhi­dai Szövőgyár párttitkára ezeket mondotta: — Üzemünkben a kol­lektív vezetés nem valósult meg. A mi munkánk nem volt tervszerű és ezért a kapkodás jellemezte. Bug­­ledics Ignác, a Sörgyár párttitkára elmondotta, hogy az utolsó szó jo­gát minden esetben kisajátította magának. Sógor Ferenc, a Vasön­töde párttitkára azért gyakorolt ön­­bírálatot, mert mindezideig nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a DISz oktatás sikerrel in­duljon meg. Számos hozzászólás hangzott el a párt választmányi ülésen a kol­lektív vezetés, a pártdemokrácia megsértéséről, a bírálatról és ön­­bírálatról. Felmerült az, a hiányos­ság is, hogy a párt-­ás az átlátni munka so­k helyen összefonódott. E hiányosságra legélesebben Reiber Teréz, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára mutatott rá. A választmányi ülés felszólalói, de a beszámoló is megfeledkezett az ellenség elleni harcról. Hiányossága volt még a választmányi ülésnek az is, hogy a párt által elért eredmé­nyeket nem tudatosította és nem mutatta meg eléggé, hogy a párt előtt álló feladatok megvalósítása a kormányprogramus sikeres meg­valósításának legdöntőbb előfelté­tele. A választmányi ülés a határo­zathozatallal befejezte munkáját. Győri járás A győri járási pártválasztmány kibővített ülésén Garai Károly elv­­társ, a járási pártbizottság titkára tartotta a pártbizottsági beszá­molót. Mindenekelőtt azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a járás dolgozói a párt vezetésére elértek. A járás­­területén négy gép­­állom­ás s­egíti a dolgozó parasztok munkáját és­­­18 termelőszövetkeze mutatja a mezőgazdaság szociálist, fejlődését. A továbbiakban a beszámoló fél ▼etette, hogy a győri járás terüle­tén­­is a politikai munka gyengesé­ge gátolja a Központi Vezetőség ha­tározatának jó végrehajtását. A hibák legfőbb oka a kollektív veze­tés hiányából is adódott. A győri járási pártbizottságon is csak négy elvtárs irányította ténylegesen a munkát, míg a járási pártbizottság többi tagjait lényegében mint kül­ső aktátokat foglalkoztatták. Garai elvtárs a legtöbb esetben nem vet­te figyelembe munkatársainak véle­ményét és csak a saját álláspont­ját tartotta helyesnek. A járási pártbizottság rossz munkamódsze­réből következett, hogy nem adtak megfelelő segítséget az alapszerve­zeteknek. Ezeknek gyengesége most különösen megmutatkozik a ter­melőszövetkezetek megvédéséért fo­lyó harcban, mint például Duna­­szentpálon, Dunaszegen. A beszámoló utáni vitában az egyes felszólalók is igazolták, hogy a kollektív vezetés hiánya a párt­­inunk® gyümölcséhez, ez pedig a tömegkapcsolatok lazulásához ve­zetett. Pill János elvtárs, a kőny­­rétalapi egységes falusi párt­vezető­ség titkára elismerte, hogy főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott és elhanyagolta a politikai nevelő és felvilágosító munkát. Ez az oka annak is, hogy most a párttagság egy része nem harcol szilárdan a termelőszövetkezet megvédése és megerősítése érdekében. Szántó Lajos elvtárs, a gönyüi alapszervezet titkára éles bírálatot gyakorolt a járási pártbizottság tag­jai felé, akik csak felületesen fog­lalkoztak a község kérdéseivel és legtöbbször csak a függetlenített titkárral tárgyaltak, ugyanakkor el­a mosonmagyaróvári járásban „ vasárnap délelőtt tartották meg a­­ kibővített választmányi ülést. Az f. ülésen a Központi Vezetőség jú­­­­nius 27—28-i határozatának tükre­­g­ben vizsgálták meg a járási párt-­k bizottság munkáját. A pártbizottság­­ nevében Szántó Lajos elvtárs tar­­d­tolta meg a beszámolót. Felmérte a pártbizottság eddigi munkáját és foglalkozott a soron következő fel­adatokkal. Szántó elvtárs őszintén,­­ feltárta a pártbizottságon belüli­­ hiányosságokat és bírálta a kiözlé­­s­­ek funkcionáriusainak munkáját is. Foglalkozott többek között a kollektív vezetés hiányából, a bírá­­­­lat és az alulról jövő bírálat elfoj­­s­tásából, az oktatás előkészítésének­­ elhanyagolásából eredő hiányossá­gokkal. A fennálló hibák több eset­ben a pártdemokrácia megsértésé-­­ hez vezettek. Szántó elvtárs elis-­­­merte, hogy a pártbizottságon belüli­­ hibák elsősorban az ő munkájának­­ fogyatékosságaiból erednek. A kollektív vezetés helyett egy-­­ személyi vezetés volt. „Az elvtár­sak felvetették felém, hogy elve- ' szem az önállóságukat — mondotta­­ Szántó elvtárs. — Ez igaz is, de ezen a téren még eddig nem tör­tént változás." Az egyszemélyi ve­zetés aztán kritika elfojtásához ve­zetett, vagyis a pártbizottsági ta­gok már csak maguk között mon­dogatták a véleményüket, de bírálni nem mertek. Nemcsak a beszámoló, hanem a felszólalók is számosan foglalkoz­tak a kollektív vezetés hiányossá­gaival. Többek között Róbert elv­társ, a magyarkimlei gépállomás igazgatója elmondotta, hogy náluk a basáskodás érvényesült. A beszá­moló — ha nem is súlyának meg­felelően, de —­ foglalkozott a szö­vetkezetek megvédésével és ezzel kapcsolatban az ellenség munkájá­val is. Éppen ezért csatasorba kell állítani minden kommunistát, hogy megvédjék a meglévő szövetkezete­ket. Balogh János párttitkár, a le­véli Ságvári tsz-ből elmondotta, hogy náluk is voltak olyan hangok, hanyagolták az alapszervezeti tit­­károk és általában a párttagsággal való közvetlen foglalkozást. Rumi Gyula elvtárs, a péri Micsurin ter­melőszövetkezetből elmondotta, hogy a magas gabonajövedelem még nem jelenti a termelőszövetkezet végleges megszilárdulását. A kor­­mányprogrammot türelmesen meg kell magyarázni a dolgozóknak és ez a kommunisták­ feladata. A kommunistákon a sor, hogy meg­védjék a termelőszövetkezeteket, ők felelősek azért, hogy ne oszoljon fel egyetlen termelőcsoport sem. A gyenge politikai munka megmutat­kozott a péri Micsurinban is, pél­dául akkor, amikor egyes tagok, maguk sem hitték el, hogy mennyi gabona jut részükre a közös jöve­delemből. A­agy János elvtárs, győrszentiváni függetlenített párttit­kár arról számolt be, hogy néhány megtévesztett termelőcsoporttag eleinte ki akart lépni alcsoportból, de a velük való egyén, foglalkozás és meggyőzés nyomán mindannyian, belátták, hogy a helyük továbbra is a termelőcsoportban van. Fel­szólalt a vitában Hajós elvtárs, a járási pártbizottság agit.-prop. tit­kára is és elismerte­,, hogy eddig a pártbizottságon belül is megnyug­vás volt a termelőszövetkezetek megvédésével kapcsolatban. Ezért nem volt megfelelő agitációs mun­ka ezen a téren a termelőszövetke­zetek tagjai felé. A vita után Garai Károly elvtárs válaszolt a felszó­lalásokra, majd a járási pártvá­lasztmány határozati javaslatot fo­gadott el. „Jobb lesz kinbben." Mi azután az eredményeink és a kormány jutta­tásai alapján megmagyaráztuk, j. hogy mennyivel előnyösebb a közös g­­azdálkodás az egyéninél. Ma már e kilépőnk egy sincs és a volt ingat j­­dozók is azt mondják: „Mara­dunk!" . A hozzászólásokból és a beszá­­l­­ólóból is kitűnt, van még tenni- s való bőven a pártmunka megjava-­í­lásában, a jövő évi oktatás előké­szítésében is. A meglévő hiányos­ságok kijavításához jó politikai munkára van szükség. Jó felvilágo­sító munkát csak úgy tudnak vé­gezni a párttitkárok, a szövetkezeti elnökök, a népnevelők, s minden­­ párttag, ha rendszeresen képezik­­ magukat. A pártmunka jobbátétele,­­ a jövő évi pártoktatás sikere érde­­­­kében, meg kell gyorsítani az elbe­­­­szélgető bizottságok munkáját. Kü­­­­lönösen fontos feladat ez Magyar- S­kimle községben, ahol ezen a téren alig történt valami. A választmányi ülés megmutatta,­­ hogy még igen sok munka van a járás területén. Hiányossága volt a vitának, a beszámolónak is, hogy jóformán alig beszéltek a jövőben végzendő munkáról, a hibák kija­vításának módjáról. Helyes lett volna, ha megvitatták volna a vá­lasztmányi ülésen az állami gazda­ságok munkáját, feladatát is, hisz az állami­­gazdaságok közel 30 ezer kat. hold földet munkálnak meg a járásban. Ugyancsak hiányosság­ként merül fel, hogy az egyik leg­fontosabb feladatról, az őszi mun­kákról alig esett szó. A járás jö­­vő évi jó termése nagyban függ at­tól, hogyan végzik el az őszi szán­­tást-vetést. A járás minden kom­munistája, becsületes dolgozója in­duljon hacpba, s értesse meg min-­­den dolgozóval, hogy most, nem utolsósorban az ő munkájuktól is függ az életszínvonal emelése, a kormányprogramm megvalósulása.­­ Mosonmagyaróvári járás A SzOT elnökségének közleménye A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége a magyar szak­­szervezetek alapszabályainak meg­felelően elhatározta, hogy 1953 szeptember 15. és december 1. kö­zött az üzemeikben, vállalatoknál (az építő- és faiparhoz tartozó vál­lalatok kivételével) intézményeknél, hivataloknál stb. meg kell tartani a szakszervezeti szervek beszámo­lóit és újraválasztását. A mezőgaz­daságban ugyanezt a feladatot a későbbi időpontban kell végrehaj­tani. ­ A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Mint már a szovjet sajtó je­lentette, a szovjet kormány július 30-án jegyzéket intézett az Ame­rikai Egyesült Államok kormá­nyához, amelyben tiltakozását juttatta kifejezésre az Amerikai Egyesült Államok kormányánál amiatt, hogy július 29-én egy amerikai katonai repülőgép nem messze Vlagyivosztoktól, durván megsértette a Szovjetunió állam­határát. A szovjet sajtó azt is közölte, hogy július 31-én Ch. Bohlen, az Amerikai Egyesült Államok mo­szkvai nagykövete az Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából emlékiratot nyúj­tott át a Szovjetúnió külügymi­nisztériumának, amelyben vitatja azt a tényt, hogy amerikai kato­nai repülőgép megsértette a Szovjetúnió államhatárát és úgy tünteti fel, mintha az amerikai repülőgépet a Japán-tenger felet­ti megszokott repülése közben szovjet vadászgépek megtámad­ták volna. A Szovjetúnió külügy­minisztériuma augusztus 3-án az említett emlékirattal kapcsolat­ban jegyzéket küldött az Ameri­kai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, amelyben a szovjet kormány az emlékiratban foglalt tiltakozást, — mint alap­talant — visszautasította és meg­erősítette július 30-án kelt jegy­zékét Augusztus 5-én az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagy­­követsége az Amerikai Egyesült Állampok kormányának megbízásá­ból ebben a kérdésben új jegyzé­ket küldött a Szovjetúnió külügy­minisztériumának, s ebben megis­métlődik az a kijelentés, amelyet a fent említett emlékirat tartalma­zott. Augusztus 25-án a Szovjetúnió külügyminisztériuma jegyzéket kül­dött az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. A jegyzék hangsúlyozza, minthogy pontos megállapítást nyert ez a tény, hogy az amerikai katonai re­pülőgép megsértette a szovjet ál­lamhatárokat, a szovjet kormány, mint minden alapot nélkülözőt, visszautasítja az Amerikai Egye­sült Államok kormányának jegyzé­kében foglalt tiltakozást. A jegyzék végül leszögezi: a szovjet kormány fenntartja a jú­lius 30-i és augusztus 3-i jegyzé­kében foglaltakat, újból hangsú­lyozottan kívánja, vonják szigorúan felelősségre azokat a személyeket, akik a szovjet határ megsértésében vétkesek és elvárja, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz, hogy a továb­biakban amerikai repülőgépek ne sérthessék meg a Szovjetunió ál­lamhatárait." ­ Jugoszláv—olasz feszültség a trieszti kérdésben A trieszti kérdés miatt kiélező­ A trieszti kérdés kiéleződésével jött az olasz-jugoszláv viszony, kapcsolatban az Egyesült Államok. Mind a római, mind a belgrádi kor- Anglia és Franciaország kapcsolat­­mán­ysaj­tó kölcsönösen azzal vád­ba lépett egymással. Az olasz kor­­holja a jugoszláv, illetve az olasz lány rendkívüli minisztertanácsot a kormányt, hogy be akarja kebelezni tartott,­­ Trieszt B., illetve A. övezetét. Kim Ir Szen beszéde a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának teljes ülésén A központi koreai lapok közös­ egyesítése ügyének­­feladataival, téli Kim Ir Szénnek, a Koreai Mun- Az ország gazdasági életének kapárt Központi Bizottsága e hó helyreállítását és fejlesztését érint­­ő fesén tartott hatodik teljes ülésén, ve, részletesen ismertette az ezen a mondott záróbeszédét. téren felmerült feladatokat, majd Kim Ir Szen beszédében többek rámutatott, hogy mennyire 67 első­­között foglalkozott a koreai kérdés­sel a könnyűipar gyors fellendülése békés rendezése felé első lépést je- a közszükségleti cikkek nagyobb­­mentő fegyverszünet megkötése után méretű gyártásához, kialakult helyzettel és az ország .... ... . ’ ’ ai hadifoglyok h­azatelepütésére alakult bizottság szombati ülése Az ENSZ parancsnokság mind­eddig nem adott felelősségteljes vá­laszt­­a koreai-kínai félnek arról a jelentős számú koreai és kínai ha­difogolyról, akiket kényszerrel visz­ A hadifoglyok hazatelepítésére alakult bizottság szombati ülésén a­­koreai-kínai fél ismét sürgette, hogy az Egyesült Nemzetek­ pa­rancsnoksága adjon haladéktalanul és felelősségteljes módon választ szatárt. Azt tervezi, hogy kényszer­két rendezetlen kérdésre. Az első fel visszatartja a hadifoglyok egy kérdés Li Szín Man által amerikai másik csoportját is, bár e csoport jóváhagyás mellett, erőszakosan tagjai is ragaszkodnak a hazafelő­­visszatartott 27 hadifogolyra vonaté­pítéshez. Közik; a másik arra a kétezer főnyi Mark Clark 1953 május 27-én eltérésre, ami Mark Clark tábor­ kijelentette, hogy az ENSz pa­cok ez év májusában és júniusá­ parancsnok őrizetében, 26 ezer­ban a nyilvánosság előtt elhang-­oltan kínai-koreai hadifogoly van, zott és a koreai-kínai fél közvetlen aki gyakorolni kívánja hazatelepí­­tül hazatelepítendő hadifoglyainak résére vonatkozó jogát. Június 29-én számára vonatkozó nyilatkozatai Clark azt közölte, hogy csak 24 között mutatkozik. ezer olyan koreai-kínai hadifogoly Az ülésen a koreai-kínai fél ha- van az ENSz parancsnokság őrize­­tározottan követelte, hogy az ENSz tében, aki hazatelepítését kívánja, parancsnokság a lehető legrövidebb Az ENSZ parancsnokság mindez­­időn belül telepítse haza a koreai­ ideig nem adott felelősségteljes vu­­kínai fél haderőinek mindazon fog­­laszt arra a kérdésre, miért csak­­ságbaesett tagjait, akik hazatelepí­­ként egy hónap alatt kétezerrel a fésűket kívánják, de akiket az koreai-kínai fél azon hadifoglyai- ENSz parancsnokság túszként nyíl­­nak száma, akik hazatelepítésükhöz tan visszatart, ragaszkodnak. fi lipcsei nemzetközi vásár megnyitása Otto Grotelwohl beszéde Vasárnap ünnepélyes keretek között megnyitották Lipcsében a hagyományos nemzetközi vásárt. Az ünnepélyes megnyitón beszé­det mondott Otto Grotelwohl, a Ne­mi Demok­rat­­us Köztársaság mi­ni­szterelnöke. Grotewohl rámuta­tott, milyen óriási jelentőségű a nemzetközi kereskedel em­iformá­­s fejlődése a világ békéjének f­ennt­­artása és megszilárdítása szem­pontjából. ,­­ _.

Next