Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-01 / 204. szám
Városi és járási pártválasztmányi ülések Sopron város A sopronvárosi pártválasztmány kibővített ülését augusztus 28-án tartotta. A beszámolót a pártbizottság nevében Horváth Antal, a pártbizottság titkára tartotta. A pártbizottsági beszámoló főleg a pártélés hibáival foglalkozott. Rámutatott a kollektív vezetésben mutatkozó hibákra, a pártdemokrácia megsértésére, az alulról jövő bírálat ellfojtására, mis a párt és a tömegek közötti kapcsolat lazulására. E hiányosságokat őszinte önkritikával elismerte a pártbizottsági beszámoló. A pártbizottság mély önkritikája sikerre váltotta , a kritikai szeri,temet, amennyiben 18 hozzászóló bátran élt a bírálat fegyverével. Gracza István, a Szabadságharcos Szövetség sopronvárosi szervezetének titkára a többi tömegszervezet nevében is bírálta a Város Pártbizottságot, mert az nem adott megfelelő segítséget számukra. Lovászi Gyula elvtárs, az egyetem marxir■mus-leninizmus tanszékének műmokratársa ugyancsak kemény bírálatot gyakorol a Városi Pártbizottság munkája felett az egyetemmel való szoros együttműködés elmulasztása miatt. A soproni egyetemen a jövő parancsnokait képezik, ahol 2000 fiatal ismerkedik a marxizmus-leninizmus kérdéseivel. Ennek ellenére a Városi Pártbizottság az el-emzSH oktatási évben nem érdeklődött az egyetem oktatási munkája iránt és így nem is segítette azt. Lovászi elvtárs joggal bírálta a Győr-Sopron megyei Hírlap szerkesztőségét, mert a szerkesztőség munkatársai csak akkor keresték fel az egyetemet, amikor valamelyik Kossuth-díjas egyetemi tanártól nyilatkozatot akartak kérni. A választmányi ülés felszólalói között voltBakó István, a soproni állami gazdaság pártszervezetének titkára, aki elismerte, hogy sok esetben az alapszervi titkároknak ő maga készítette el a különböző beszámolókat, amivel súlyosan meg- sértette a kollektív vezetést és a pártdemokráciát. A kollektív vezetés és a pártdemokrácia megsértéséről majdnem minden hozzászóló beszélt. Kauba Miklós, a Sopronkőhidai Szövőgyár párttitkára ezeket mondotta: — Üzemünkben a kollektív vezetés nem valósult meg. A mi munkánk nem volt tervszerű és ezért a kapkodás jellemezte. Bugledics Ignác, a Sörgyár párttitkára elmondotta, hogy az utolsó szó jogát minden esetben kisajátította magának. Sógor Ferenc, a Vasöntöde párttitkára azért gyakorolt önbírálatot, mert mindezideig nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a DISz oktatás sikerrel induljon meg. Számos hozzászólás hangzott el a párt választmányi ülésen a kollektív vezetés, a pártdemokrácia megsértéséről, a bírálatról és önbírálatról. Felmerült az, a hiányosság is, hogy a párt-ás az átlátni munka sok helyen összefonódott. E hiányosságra legélesebben Reiber Teréz, a Városi Tanács végrehajtó bizottságának titkára mutatott rá. A választmányi ülés felszólalói, de a beszámoló is megfeledkezett az ellenség elleni harcról. Hiányossága volt még a választmányi ülésnek az is, hogy a párt által elért eredményeket nem tudatosította és nem mutatta meg eléggé, hogy a párt előtt álló feladatok megvalósítása a kormányprogramus sikeres megvalósításának legdöntőbb előfeltétele. A választmányi ülés a határozathozatallal befejezte munkáját. Győri járás A győri járási pártválasztmány kibővített ülésén Garai Károly elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartotta a pártbizottsági beszámolót. Mindenekelőtt azokról az eredményekről beszélt, amelyeket a járás dolgozói a párt vezetésére elértek. A járásterületén négy gépállomás segíti a dolgozó parasztok munkáját és18 termelőszövetkeze mutatja a mezőgazdaság szociálist, fejlődését. A továbbiakban a beszámoló fél ▼etette, hogy a győri járás területénis a politikai munka gyengesége gátolja a Központi Vezetőség határozatának jó végrehajtását. A hibák legfőbb oka a kollektív vezetés hiányából is adódott. A győri járási pártbizottságon is csak négy elvtárs irányította ténylegesen a munkát, míg a járási pártbizottság többi tagjait lényegében mint külső aktátokat foglalkoztatták. Garai elvtárs a legtöbb esetben nem vette figyelembe munkatársainak véleményét és csak a saját álláspontját tartotta helyesnek. A járási pártbizottság rossz munkamódszeréből következett, hogy nem adtak megfelelő segítséget az alapszervezeteknek. Ezeknek gyengesége most különösen megmutatkozik a termelőszövetkezetek megvédéséért folyó harcban, mint például Dunaszentpálon, Dunaszegen. A beszámoló utáni vitában az egyes felszólalók is igazolták, hogy a kollektív vezetés hiánya a pártinunk® gyümölcséhez, ez pedig a tömegkapcsolatok lazulásához vezetett. Pill János elvtárs, a kőnyrétalapi egységes falusi pártvezetőség titkára elismerte, hogy főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott és elhanyagolta a politikai nevelő és felvilágosító munkát. Ez az oka annak is, hogy most a párttagság egy része nem harcol szilárdan a termelőszövetkezet megvédése és megerősítése érdekében. Szántó Lajos elvtárs, a gönyüi alapszervezet titkára éles bírálatot gyakorolt a járási pártbizottság tagjai felé, akik csak felületesen foglalkoztak a község kérdéseivel és legtöbbször csak a függetlenített titkárral tárgyaltak, ugyanakkor ela mosonmagyaróvári járásban „ vasárnap délelőtt tartották meg a kibővített választmányi ülést. Az f. ülésen a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának tükregben vizsgálták meg a járási párt-k bizottság munkáját. A pártbizottság nevében Szántó Lajos elvtárs tardtolta meg a beszámolót. Felmérte a pártbizottság eddigi munkáját és foglalkozott a soron következő feladatokkal. Szántó elvtárs őszintén, feltárta a pártbizottságon belüli hiányosságokat és bírálta a kiözlések funkcionáriusainak munkáját is. Foglalkozott többek között a kollektív vezetés hiányából, a bírálat és az alulról jövő bírálat elfojstásából, az oktatás előkészítésének elhanyagolásából eredő hiányosságokkal. A fennálló hibák több esetben a pártdemokrácia megsértésé- hez vezettek. Szántó elvtárs elis-merte, hogy a pártbizottságon belüli hibák elsősorban az ő munkájának fogyatékosságaiból erednek. A kollektív vezetés helyett egy- személyi vezetés volt. „Az elvtársak felvetették felém, hogy elve- ' szem az önállóságukat — mondotta Szántó elvtárs. — Ez igaz is, de ezen a téren még eddig nem történt változás." Az egyszemélyi vezetés aztán kritika elfojtásához vezetett, vagyis a pártbizottsági tagok már csak maguk között mondogatták a véleményüket, de bírálni nem mertek. Nemcsak a beszámoló, hanem a felszólalók is számosan foglalkoztak a kollektív vezetés hiányosságaival. Többek között Róbert elvtárs, a magyarkimlei gépállomás igazgatója elmondotta, hogy náluk a basáskodás érvényesült. A beszámoló — ha nem is súlyának megfelelően, de — foglalkozott a szövetkezetek megvédésével és ezzel kapcsolatban az ellenség munkájával is. Éppen ezért csatasorba kell állítani minden kommunistát, hogy megvédjék a meglévő szövetkezeteket. Balogh János párttitkár, a levéli Ságvári tsz-ből elmondotta, hogy náluk is voltak olyan hangok, hanyagolták az alapszervezeti titkárok és általában a párttagsággal való közvetlen foglalkozást. Rumi Gyula elvtárs, a péri Micsurin termelőszövetkezetből elmondotta, hogy a magas gabonajövedelem még nem jelenti a termelőszövetkezet végleges megszilárdulását. A kormányprogrammot türelmesen meg kell magyarázni a dolgozóknak és ez a kommunisták feladata. A kommunistákon a sor, hogy megvédjék a termelőszövetkezeteket, ők felelősek azért, hogy ne oszoljon fel egyetlen termelőcsoport sem. A gyenge politikai munka megmutatkozott a péri Micsurinban is, például akkor, amikor egyes tagok, maguk sem hitték el, hogy mennyi gabona jut részükre a közös jövedelemből. Aagy János elvtárs, győrszentiváni függetlenített párttitkár arról számolt be, hogy néhány megtévesztett termelőcsoporttag eleinte ki akart lépni alcsoportból, de a velük való egyén, foglalkozás és meggyőzés nyomán mindannyian, belátták, hogy a helyük továbbra is a termelőcsoportban van. Felszólalt a vitában Hajós elvtárs, a járási pártbizottság agit.-prop. titkára is és elismerte,, hogy eddig a pártbizottságon belül is megnyugvás volt a termelőszövetkezetek megvédésével kapcsolatban. Ezért nem volt megfelelő agitációs munka ezen a téren a termelőszövetkezetek tagjai felé. A vita után Garai Károly elvtárs válaszolt a felszólalásokra, majd a járási pártválasztmány határozati javaslatot fogadott el. „Jobb lesz kinbben." Mi azután az eredményeink és a kormány juttatásai alapján megmagyaráztuk, j. hogy mennyivel előnyösebb a közös gazdálkodás az egyéninél. Ma már e kilépőnk egy sincs és a volt ingat jdozók is azt mondják: „Maradunk!" . A hozzászólásokból és a beszálólóból is kitűnt, van még tenni- s való bőven a pártmunka megjava-ílásában, a jövő évi oktatás előkészítésében is. A meglévő hiányosságok kijavításához jó politikai munkára van szükség. Jó felvilágosító munkát csak úgy tudnak végezni a párttitkárok, a szövetkezeti elnökök, a népnevelők, s minden párttag, ha rendszeresen képezik magukat. A pártmunka jobbátétele, a jövő évi pártoktatás sikere érdekében, meg kell gyorsítani az elbeszélgető bizottságok munkáját. Különösen fontos feladat ez Magyar- Skimle községben, ahol ezen a téren alig történt valami. A választmányi ülés megmutatta, hogy még igen sok munka van a járás területén. Hiányossága volt a vitának, a beszámolónak is, hogy jóformán alig beszéltek a jövőben végzendő munkáról, a hibák kijavításának módjáról. Helyes lett volna, ha megvitatták volna a választmányi ülésen az állami gazdaságok munkáját, feladatát is, hisz az államigazdaságok közel 30 ezer kat. hold földet munkálnak meg a járásban. Ugyancsak hiányosságként merül fel, hogy az egyik legfontosabb feladatról, az őszi munkákról alig esett szó. A járás jövő évi jó termése nagyban függ attól, hogyan végzik el az őszi szántást-vetést. A járás minden kommunistája, becsületes dolgozója induljon hacpba, s értesse meg min-den dolgozóval, hogy most, nem utolsósorban az ő munkájuktól is függ az életszínvonal emelése, a kormányprogramm megvalósulása. Mosonmagyaróvári járás A SzOT elnökségének közleménye A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően elhatározta, hogy 1953 szeptember 15. és december 1. között az üzemeikben, vállalatoknál (az építő- és faiparhoz tartozó vállalatok kivételével) intézményeknél, hivataloknál stb. meg kell tartani a szakszervezeti szervek beszámolóit és újraválasztását. A mezőgazdaságban ugyanezt a feladatot a későbbi időpontban kell végrehajtani. A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Mint már a szovjet sajtó jelentette, a szovjet kormány július 30-án jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok kormányához, amelyben tiltakozását juttatta kifejezésre az Amerikai Egyesült Államok kormányánál amiatt, hogy július 29-én egy amerikai katonai repülőgép nem messze Vlagyivosztoktól, durván megsértette a Szovjetunió államhatárát. A szovjet sajtó azt is közölte, hogy július 31-én Ch. Bohlen, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövete az Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából emlékiratot nyújtott át a Szovjetúnió külügyminisztériumának, amelyben vitatja azt a tényt, hogy amerikai katonai repülőgép megsértette a Szovjetúnió államhatárát és úgy tünteti fel, mintha az amerikai repülőgépet a Japán-tenger feletti megszokott repülése közben szovjet vadászgépek megtámadták volna. A Szovjetúnió külügyminisztériuma augusztus 3-án az említett emlékirattal kapcsolatban jegyzéket küldött az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, amelyben a szovjet kormány az emlékiratban foglalt tiltakozást, — mint alaptalant — visszautasította és megerősítette július 30-án kelt jegyzékét Augusztus 5-én az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az Amerikai Egyesült Állampok kormányának megbízásából ebben a kérdésben új jegyzéket küldött a Szovjetúnió külügyminisztériumának, s ebben megismétlődik az a kijelentés, amelyet a fent említett emlékirat tartalmazott. Augusztus 25-án a Szovjetúnió külügyminisztériuma jegyzéket küldött az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. A jegyzék hangsúlyozza, minthogy pontos megállapítást nyert ez a tény, hogy az amerikai katonai repülőgép megsértette a szovjet államhatárokat, a szovjet kormány, mint minden alapot nélkülözőt, visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok kormányának jegyzékében foglalt tiltakozást. A jegyzék végül leszögezi: a szovjet kormány fenntartja a július 30-i és augusztus 3-i jegyzékében foglaltakat, újból hangsúlyozottan kívánja, vonják szigorúan felelősségre azokat a személyeket, akik a szovjet határ megsértésében vétkesek és elvárja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya intézkedéseket tesz, hogy a továbbiakban amerikai repülőgépek ne sérthessék meg a Szovjetunió államhatárait." Jugoszláv—olasz feszültség a trieszti kérdésben A trieszti kérdés miatt kiélező A trieszti kérdés kiéleződésével jött az olasz-jugoszláv viszony, kapcsolatban az Egyesült Államok. Mind a római, mind a belgrádi kor- Anglia és Franciaország kapcsolatmánysajtó kölcsönösen azzal vádba lépett egymással. Az olasz korholja a jugoszláv, illetve az olasz lány rendkívüli minisztertanácsot a kormányt, hogy be akarja kebelezni tartott, Trieszt B., illetve A. övezetét. Kim Ir Szen beszéde a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának teljes ülésén A központi koreai lapok közös egyesítése ügyénekfeladataival, téli Kim Ir Szénnek, a Koreai Mun- Az ország gazdasági életének kapárt Központi Bizottsága e hó helyreállítását és fejlesztését érintő fesén tartott hatodik teljes ülésén, ve, részletesen ismertette az ezen a mondott záróbeszédét. téren felmerült feladatokat, majd Kim Ir Szen beszédében többek rámutatott, hogy mennyire 67 elsőközött foglalkozott a koreai kérdéssel a könnyűipar gyors fellendülése békés rendezése felé első lépést je- a közszükségleti cikkek nagyobbmentő fegyverszünet megkötése után méretű gyártásához, kialakult helyzettel és az ország .... ... . ’ ’ ai hadifoglyok hazatelepütésére alakult bizottság szombati ülése Az ENSZ parancsnokság mindeddig nem adott felelősségteljes választa koreai-kínai félnek arról a jelentős számú koreai és kínai hadifogolyról, akiket kényszerrel visz A hadifoglyok hazatelepítésére alakult bizottság szombati ülésén akoreai-kínai fél ismét sürgette, hogy az Egyesült Nemzetek parancsnoksága adjon haladéktalanul és felelősségteljes módon választ szatárt. Azt tervezi, hogy kényszerkét rendezetlen kérdésre. Az első fel visszatartja a hadifoglyok egy kérdés Li Szín Man által amerikai másik csoportját is, bár e csoport jóváhagyás mellett, erőszakosan tagjai is ragaszkodnak a hazafelővisszatartott 27 hadifogolyra vonatépítéshez. Közik; a másik arra a kétezer főnyi Mark Clark 1953 május 27-én eltérésre, ami Mark Clark tábor kijelentette, hogy az ENSz pacok ez év májusában és júniusá parancsnok őrizetében, 26 ezerban a nyilvánosság előtt elhang-oltan kínai-koreai hadifogoly van, zott és a koreai-kínai fél közvetlen aki gyakorolni kívánja hazatelepítül hazatelepítendő hadifoglyainak résére vonatkozó jogát. Június 29-én számára vonatkozó nyilatkozatai Clark azt közölte, hogy csak 24 között mutatkozik. ezer olyan koreai-kínai hadifogoly Az ülésen a koreai-kínai fél ha- van az ENSz parancsnokság őrizetározottan követelte, hogy az ENSz tében, aki hazatelepítését kívánja, parancsnokság a lehető legrövidebb Az ENSZ parancsnokság mindezidőn belül telepítse haza a koreai ideig nem adott felelősségteljes vukínai fél haderőinek mindazon foglaszt arra a kérdésre, miért csakságbaesett tagjait, akik hazatelepíként egy hónap alatt kétezerrel a fésűket kívánják, de akiket az koreai-kínai fél azon hadifoglyai- ENSz parancsnokság túszként nyílnak száma, akik hazatelepítésükhöz tan visszatart, ragaszkodnak. fi lipcsei nemzetközi vásár megnyitása Otto Grotelwohl beszéde Vasárnap ünnepélyes keretek között megnyitották Lipcsében a hagyományos nemzetközi vásárt. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Otto Grotelwohl, a Nemi Demokratus Köztársaság miniszterelnöke. Grotewohl rámutatott, milyen óriási jelentőségű a nemzetközi kereskedel emiformás fejlődése a világ békéjének fenntartása és megszilárdítása szempontjából. , _.