Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügy­miniszterek tanácskozásának összehívásáról A Szovjetúnió külügyminiszté­riuma szeptember 2-án azonos szö­vegű jegyzékeket kapott Francia­­ország, Anglia és az Egyesült Ál­­lamok ikonmá­nyától. A jegyzékek válaszul szolgáltak a szovjet kor­mánynak a külügyminiszterek ta­nácskozása összehívásával foglal­kozó augusztus 4-i és a német kér­déssel foglalkozó augusztus 15-i jegyzékére. A Szovjetúnió kiilügyminis®té­­riumia szeptember 28-án megküld­te a szovjet kormány válaszjegy­­zéket Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagy­­kö­vetség érnek. Franciaország kormányának 1953 szeptemberei­ jegyzéke hang­­súlyozza, hogy a francia kor­mánynak nem szándéka sem újból elutasítani a szovjet kormány bí­ráló megjegyzéseit a három hata­lom politikájáról, sem pedig foly­tatni­­ily módon — a béke megszi­lárdítása rovására — a meddő vi­tát. A béke felé vezető jelentős lépés lenne és enyhülne a nem­zetközi feszültség, ha sikerülne haladéktalanul megoldani egyes, Németországgal kapcsolatos pro­blémákat és megkötni az osztrák állam­szerződést. Ezért kívánatos­nak tűnik, hogy a külügyminisz­terek tanácskozása ezekkel a pro­blémáikkal foglalkozzék. A német és az osztrák probléma megoldása elősegítené más fontos kérdések sikeres megtárgyalását is. A jegyzék azután hanigsúlyo®­­za, hogy a szovjet kormány a né­plét probléma megvitatására olyan ügyrendet javasolt, amely bonyolultnak látszik és amelynek alkalmazása a legkedvezőbb körül­mények mellett is nagy időveszte­séggel járna. A szovjet kormány augusztus t1-i jegyzéke valójában olyan kombinációk sorozatát irá­nyozza elő, amelyek eredménye­ként meghatározatlan időpontra halasztanák el a szabad választá­­sok megtartását a szövetségi köz­tá­rsaságban, Németország keleti övezetében és Berlinben. A francia kormány sohasem volt azon a véleményen, hogy Ausztria szabadságának és függet­lenségének helyreállítása attól függ, milyen haladást értek el a német kérdés megoldásában —­ m­ondja a jegyzék a továbbiak­ban. A francia kormánynak az a véleménye, hogy a két kérdés egy­általán nincs kölcsönös kapcso­latban. Véleménye szerint mos­tantól kezdve semminek sem sza­­bad akadályoznia az osztrák szer­ződés megkötését. A francia kormánynak meggyő­ződése, hogy e kérdések megtár­­gyalása jobban szolgálja a kívánt eredményt, mint a jegyzékváltás. A francia kormány ezért ismétel­ten meghívja a szovjet kormányt, vegyen, részt a külügyminiszterek tanácskozásán, amelyet október 15-én tarthatnának meg Lugano­­ba­­. A szovjet kormány 1953 szep­tember 28-i jegyzéke rámutat ar­ra, hogy a szeptember 2-i francia jegyzék tanulmányozása azt mu­tatja, hogy a francia kormány válaszában mellőzi a szovjet kor­­mány álltal feltett kérdésekét, amelyeknek megvizsgálása elő­mozdítaná a megérlelődött nem­zetközi problémák megoldását és ezzel együtt a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítását. A szovjet kormány augusztus 4-i jegyzékében javasolta azon in­tézkedések kérdésének megvizsgá­lását, amelyek előmozdítják a nemzetközi feszültség általános enyhítését, javasolta továbbá a német kérdés megvitatását, bele­értve Németország egysége hely­reállításának problémáját és a békeszerződés megkötését. Ehhez kiegészítésképpen augusztus 15-i jegyzékében a szovjet kormány kifejtette azokat az alapvető kér­déseket, amelyek a német problé­ma megoldásainak halaszthatatlan feladataival függenek össze. A szovjet kormány utalt arra a tényre, hogy a koreai fegyver­­szkntmet megteremtése kedvező hely­zetet teremtett a nemzetközi fe­szültség csökkenéséhez. Az utóbbi időben azonban új nehézségek ke­letkeztek a koreai kérdés m­eg­­oldásában. Maga a koreai kérdés­­sel fog­lalkozó politikai értekez* let összehívása komoly nehézsé­ gekbe ü­tközik, minthogy a poli­tikai értekezlet összetételének­­meghatáro­zásánál a közgyűlés 7. ülésszakán az Amerikai Egyesült­­Államok mindenfajta lépéseinek következtében megengedhetetlen egyoldalúság nyilvánult meg és durván lebecsülték annak fontos­ságát, hogy megegyezés alapján­­együttműködjenek olyan közvet­lenül érdekelt országokkal, mint a Kínai Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­­saság. Az ázsiai országok vonatkozá­sában nem lehet figyelmen kívül hagyni más, megérlelődött poli­tikai problémákat sem, amelyek­­ne­k különös jelentőségük van ezen államok nemzeti érdekei és a bé­ke megszilárdítása szempontjá­ból. Mindenekelőtt rá kell mu­tatni ezzel kapcsolatban a Kínai­­Népköztársaság törvényes jogai visszaállításának szükségességére. Ami Európát illeti, a legutób­bi nyugatnémetországi politikai­­események fokozták az aggodal­mat a békeszerető országokban­ Nyugat-Németországban fokozó­dik a revansvágyó elemek befo­lyása, amelyek az agresszív poli­tika nyelvén ismét meghirdették a­­Drang nach Osten“"t, amely nemcsak más népeknek, hanem­­magának a német népnek is hi­­hetetlen szenvedéseket okozott. A szovjet kormány augusztus 14-i jegyzékében az északatlanti tömb agresszív politikájának ve­szélyes voltát szem előtt tartva, hangsúlyozta annak a kérdésnek jelentőségét, hogy csökkenteni­­kell a fegyverzetet és nem szabad megengedni, hogy katonai tá­maszpontok létesüljenek idegen államok területén. A­ kérdés meg­tárgyalásának elkerülése azt je­lentené, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, aminek igen nagy jelentősége van a nemzetközi fe­szültség enyhítése szempontjából. Mivel mind a szovjet kormány, mind Franciaország kormánya több ízben kifejezésre juttatta a nemzetközi feszültség csökkenté­sére irányuló törekvését, nem le­het f­elmenni a mellett a tény mel­lett, hogy nem szűnik meg egy új háború propagandája, nem szűnté­nek meg az ú­jabb támadó aktu­sokra szólító felhívások és hogy egyes államok kormányai nyíltan áttértek kártevő aktusokra, ter­rorcselekményekre és szabotálásra a demokratikus tábor országai­ban. Az előadottakból kitűnik, hogy megértek azok a fontos nem­zet­­közi jelentőségű problémák, ame­lyek megkövetelik, hogy Francia­­ország, Nagybritannia, az Ameri­kai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével haladéktalanul együ­t­tesen tárgyalják meg őket. A szovjet kormány e­nnek meg­felelően augusztus 4-i jegyzékében javasolta, tárgyalják meg a külügy­minisztereik tanácskozásán a nem­zetközi feszültség enyhítését szol­gáló intézkedéseket. A szovjet kormány augusztus 4-i és augusztus 15-i jegyzékében ja­vasolták, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán minden oldalról tár­gyalják meg a német problémát. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban indítványozta, tárgyalják meg a következő kérdéseket: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal kötendő békeszer­ződés kérdésének rt megtárgyalására. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet vá­lasztások megtartása. 3. Németországnak a háború kö­vetkezményeivel kapcsolatos pénz­ügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések kö­zül csupán az össznémet választá­sok kérdését érinti és teljesen mege­lőzi az összes többi kérdéseiket, amelyek elsőrendű fontosságúak a német probléma megoldása szem­pontjából. A szovjet kormány két ízben meg­küldte Franciaország kormányá­nak, éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, a német békeszerződés alapjainak ter­vezetét, azzal a java­slla­t­tal, hogy vitassák meg ezt a tervezetet, vagy terjesszék elő megvitatás céljából saját békeszerződés tervezetüket. Másfél év telt el­ azóta, de Francia­­ország kormánya nem nyi­vánítot­­ta véleményét a békeszerződés szov­jet tervezetéről és nem, terjesztette elő saját tervezetét. A szovjet kormány folyó év au­gusztus 15-i jegyzékében java­solta, hogy hat hónapon belül hívják össze a békeértekezletet valamennyi érdekelt állam részvételével, Né­metország kellő képviseletnek biz­tosításával a békeszerződés előké­szítésének minden szakaszában és a békeértekezleten­. A francia kor­mány válaszjegyzés­e mellőzi a bé­­keértekezlet összehívásának kérdé­sét, jóllehet elvitathatatlan egy ilyen értekezlet jelentősége. A szovjet kormány folyó év au­gusztus 15-i jegyzékében javasolta ezenkívül Franciaország, Anglia, és az­ Egyesült Álliomok kormányának, hozzanak határozatot Németország háborús következményekkel kap­csolatos pénzügyi, gazdasági köte­lezet­tségeine­k­ megkönnyítésére, és pedig: Mentesítsék Németországot ,1954. január 1 -től a jóvátételi költségek és a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni államadóssá­gok kifizetésétől. Korlátozzák a megszállási költ­ségeket olyan összegekre, amelyek nem haladják meg Kelet- és Nyu­­gat-Németország állami kö­lségve­­tése bevételeinek öt százalékát. Teljes mértékben mentesítsék Né­metországot a négy nagyhatalom külső megszállási kudásaiból eredő és 1945. után keletkezett adósságai megfizetésétől. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország háborús követ­kem­­ényekkel kapcsolatos pénzü­gyi-gazdasági kötelezettségei­­nek könnyítésére vonatkozó mind­ezeket a kérdéseket kikerüli. A szovjet kormány továbbra is szükségesnek tartja, hogy mind Franciaország kormánya, mind pe­dig Anglia és az Egyesül­­ Államok kormánya fejezze ki a Szovjet­unió említett javaslataival kapcso­latos határozott álláspontját. A szovjet kormány javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását — kiindulva a követ­kezőkből: 1. Franciaország, Anglia, Egye­sült Államok, a Kínai Népköztársa­ság és a Szovjetúniió külügym­inisz­­tereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhí­tését szolgáló intézkedéseket. 2. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetúnió külügyminisztereiből álló értekez­leten vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az értekezlet előkészítése során terjesztettek elő. A szovjet kormány még nem ka­pott választ Franciaország kormá­nyaitól augusztus 28-i jegyzékére, az osztrák államszerződés kérdésében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szo­kásos diplomáciai úton. A szovjet kormány hasonló tar­talmú jegyzékeket juttat el Anglia és az Egyesült Államok kormányá­nak. A tervév döntő szakasza Az 1953-as tervévben eddig me­gyénk üzemei számos kimagasló sikert értek el. Ezek közül a leg­jelentősebb kétségtelenül az, hogy a Wilhelm Picck Vagon­­éa Gép­gyár dolgozói gyökeresen megja­vítva munkájukat, egymás után kétszer szerezték meg az élüzem címet és elnyerték a miniszterta­nács és a SzOT vándorzászlaját itt. Textilüzemeink a gépek fel­­gyorsításával növelték a termelé­kenységet és egyúttal a minőség megjavítása terén is komoly ered­ményeket könyvelhettek el. A Győri Textilben például a har­madik negyedévben az elsőosztá­­lyú áruk aránya mintegy öt szá­­zalékkal emelkedett, a Soproni Pamutipar pedig több esetben na­­pokon át csak kiváló minőségű árut gyártott. A kollektív Sztaha­­nov­ mozgalom m­ár eddig is a termelés további fellendülését eredményezte több üzemünkben. A termelésben elért sikerek döntő szerepet játszottak a széles­körű árleszállítás előfeltételeinek megteremtésében, az életszínvonal emelésében. A jólét további foko­zása megköveteli, hogy munkán­kat ezután is a kormán­ypro­­gramom szellemében végezzük és fegyelmezetten végrehajtsuk az előttünk álló tervfeladatokat. A mai napon üzemeinkben meg­kezdjük az október havi terv tel­jesítését és ezzel a tervév döntő szakaszába lépünk. A negyedik negyedévi terv jó végrehajtásával és túlszárnyalásával kell felten­nünk a koronát égész évi mun­kánkra, az év végéig újabb mun­­kagyőzel­mekkel kell harcolnunk a kormányprogramok sikeréért, a jólét növeléséért. Ez a harc akkor lesz eredmé­­nyes, ha tovább szélesítjük a szo­­cialista verseny­mozgalmat, még nagyobb gondot fordítunk olyan fontos kérdésekre, mint a munka­­fegyelem megszilárdítása, az ex­porttervek határidőre történő tel­jesítése, a minőség javítása, a leg­messzebbmenő takarékosság érvé­nyesítése, a selejt és önköltség csökkentése. Röviden kifejezve­ az előttünk álló három hónapban úgy kell dolgoznunk, hogy üze­meink egész évi tervkö­tel­ezettsé­güknek maradéktalanul és részle­teiben eleget tegyenek. Számos példa bizonyítja már eddig is, hogy üzemeink dolgozói — megértve a „Termelj többet, jobban élszA jelszó mélységes iga­zát — a negyedik negyedévben még eredményesebben akarnak harcolni az életszínvonal emelé­séért. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár karbantartásának két if­júmunkás dolgozója, Lantai La­jos és Gerebenics Imre új moz­galmat ke­zdeményezett, amelynek célja a meghibásodásból szárma­zó kiesések csökkentése, a gépek jobb kihasználásának a biztosítá­sa. A 48/1. Építőipari Vállalat DISz fiataljai párosversenyre hív­ták ki a 48/2. Építőipari Vállalat DISz listáit. A Győri Textilmű­vek dolgozói a Soroksári Textil­ipar dolgozóival kötöttek páros­­verseny-szerződést. Az október havi verseny jó megszervezésével, a felajánlások teljesítésére és túlszárnyalására való mozgósítással kell gazdasági és mozgalmi szerveinknek lerak­­niuk a negyedévi terv sikeres megvalósításának az alapját. A kommunista dolgozók példamutató munkájukkal és nevelő, tanító szavakkal ébresszék fel minden dolgozóban az egészséges verseny­­szellemet. Különösen felelősségtel­jes munka vár ezen a téren a le­maradt üzemekben dolgozó párt­tagokra. Legyenek a kommunista dolgozók mindenütt a terv­telje­sítés élharcosai és támaszkodva a szovjet ipar gazdag tapasztalatai­ra, terjesszék bátran az élenjáró, termel­ékeny mu­nkam­ód­szereket. Munkánkból fakad a jólét — ez a tudat hasson át minden dolgo­zót, amikor a tervév döntő szaka­szába lépve, oda állunk az eszt­er­gapadok, a szövőgépek, a rajztáb­lák elé. A növekvő életszínvonal, a kormányprogramos végrehajtá­sának aranyfedezete a terv telje­­ssté-e. Egész dolgozó népünk ér­dekében, hazánk felvirágoztatása, érdekében — biztosítsuk ezt­ az aranyfedezetek . Mit keresnek és mit kereshetnének a györszemerei gépállomás Szabadság-brigádjának tagjai ? , ,­­A györszemerei gépállomás eddig mindössze 1,8 százalékban tel­jesítette őszi talajmunka tervét. Ez gyenge eredmény. Igaz, hogy a szeptember 10-től szeptember 2­0-ig terjedő dekádban 2,6 száza­lékra javult az átlagteljesítmény, d­e ez még mindig alacsony. Az alacsony átlagok oka nagy mértékben egyes traktorosok szor­galmának hiánya. Szabó József Dl­sz titkár brigádja a legjobb a brigádok közötti versenyben, de ezen belül is igen eltérők az ered­mények. Érdemes ezt közelebbről is megnézni: Ez a táblázat is mutatja, hogy milyen nagy az eltérés az egyes brigádtagok munkája között. Ha például Takács Erzsébet teljesítet­te volna minden nap a 3,6 normál hold műs­za­knonnát, akkor ebben a dekádban — csak 7 napot szá­llítva is—keresett volna 301,84 forintot, sőt ezen felül 90 forint prémiumot is kapott volna. A kö­zel 400 forintos 10 napi keresetből tudott volna — az árleszállítás után —­ egy ruhát vásárolni. Ehh­ez persze olyan szorgalmas mun­kát kellene végeznie, mi­rt amit Kökény Lajos végzett, amikor szeptember 19-én éjjel egyedül les­zántott 3 hold földet. A jó kereset tehát traktorosa­ink munkájától függ. Bezselics Kálmán például szeptember 1—10 -ig semmit sem dolgozott a géza­­házi Szabadság tszcs-nél. Ezzel n­emcsak magának okozott kárt, hi­szen semmit sem keresett ebben az időben, hanem a termelőcso­portnak, az egész népgazdaságina­k is, mivel a traktoros hanyag*,* ga folytán később kerül a földbe a vetőmag, kevesebbet is fog tehát fizetni a gabona. A következő de­kádban szeptember 18-án, 19-én, 20-án Bezselics Kálmán teljesített — négyholdas napi átlaggal — 12 normál holdat és csak ezen a három napon 133 forint volt a ke­resete. Ha a dekád minden napján így dolgozott volna, akkor 381 forint lett volna a keresete, ami megfelel közel 1300 forintos havi keresetnek, ez pedig már szép összeg, persze még kell dolgozni érte. Ösztönözzön jobb munkára minden traktorost a győrszemerei gépállomáson is nemcsak a terme­lőcsoportok termésátlagaiért ér­zett felelősség, hanem a jó kereseti lehetőség és a norma túlteljesí­tése után járó prémium is. ’ 1' ' ** : ■ . k Beck Gábor, a brigád tagjai napi teljesítm­ényü­k normál keresetük holdakban szept. 1—10-ig Szívós Károly 18 75.78 forint Takács Rozália 5.6 239.99 forint Csiszár Antal 2.9 88.42 forint Tipsics Aranka 1­8 30.20 forint Takács Erzsébet 2.6 113.68 forint Horváth János 3.6 16­1.21 forint Kökény Lajos 3­1 176.00 forint

Next