Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYi $ Üt Jrf­e K I IX. évfolyam, 257. szám, 1953 november 1. vasárnap. GYŐR - SOPRON MEGYE­I ÁRAs 30 FILLÉR AZ MDP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az állami ellenőrzés önkéntes munkatársai Az Állami Ellenőrző Központ „Közérdekű Bejelentések Hi­vatalának"* Budapest, Nádor­ utca ,16. szám alatti panaszirodájá­ban az új kormányprogramol óta megszaporodtak a személyes és levélbeli bejelentések. Ez nemcsak dolgozóink megnövekedett igényelt, fokozódó éberségét, hanem az állami ellenőrzés iránti bizalmat is mutatja. A dolgozók nagy segítséget adhatnak be­jelentéseikkel a hiányosságok feltárásához és a bajok orvoslásá­hoz, hiszen saját bőrükön közvetlenül érzik a hibákat, a helyes intézkedések helytelen végrehajtását Miről írnak a bejelentők? — Sérelmeikről, amelyek munka­helyükön, vagy a hatóságok részéről érik őket. Az ipar, mező­gazdaság, kereskedelem hibáiról. Egyes termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok rossz munkaszervezéséről. Arról írnak, hogy lopják a közösség vagyonát, hogyan végez aknamunkát a befu­rakodott ellenség. Mások felhívják a figyelmet, hogy elhanyagol­ják a családvédelmi, munkavédelmi rendelkezések végrehajtá­sát, a szociális, kulturális gondoskodást.­­ A Közérdekű Be­jelentések Hivatalához érkező bejelentésekből kiderül, hol bá­nik lélektelenül a tanács a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, hol basáskodnak a begyűjtő és felvásárló szervek. Ma már bátran, őszintén írnak a dolgozók sérelmeikről, a bírálat elfojtásáról, a bírálók megfélemlítéséről. Nagy Gyula Iván, tízgyermekes csermajori lakos, az ottani téglagyár dolgozója, a Közérdekű Bejelentések Hivatalához for­dult panaszával, mert a Győr-Sopron megyei Állat- és Zsírbegyű­j­­tő Vállalat jogtalan kártérítést követelt rajta. A lefolytatott vizs­gálat alapján nemcsak ellene szüntették meg az eljárást, hanem a begyűjtési minisztérium — hasonló esetek elkerülése céljából — felhívta a vállalatok figyelmét a helyes eljárásra.­­ Felül­vizsgálta az ÁEK, hogy a Győr-Sopron megyei Kisipari Szövet­kezetek Szövetsége és a hozzá tartozó egyes szövetkezetek mun­kája a lakosság ruha- és fehér­nemű ja­vítási szükségleteinek ki­elégítése terén megfelelő-e. A Győri Fehérneműkészítő Szövet­kezetnél, a Szabó Szövetkezetnél, a Nőiszabó Szövetkezetnél és a Mosonmagyaróvári Szabó Szövetkezetnél feltárt hibák megmutat­ták, hogy a Győr-Sopron megyei KiSzÖV Irányító és ellenőrző munkáját hiányosan, formálisan végezte, ezért történhetett meg az, hogy a szövetkezetek javító tevékenységét a közönséggel jó­formán nem is ismertették, a törvényes árrendelkezéseket nem tartották be, nem egységes és az előírtnál gyakran magasabb ja­vítási árakat számítottak, a panaszkönyvek használatára való fel­hívás a fiókoknál hiányzott, így a közönség panaszait nem is közölhette.­­ A Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyárban az ÁEK vizsgálata alapján rendelték el egy sor hiányosság kijavítását, így a védőrácsok felszerelését, meghajtórészek burkolását, utak kijavítását, a balesetelhárítási oktatás fokozását. Sok hibára hívták fel az ellenőrök az aratás-cséplés, be­gyűjtés vizsgálatánál is a figyelmet A megyei gépállomás­ igaz­gatóság hiányosan végezte ellenőrző és irányító munkáját, a mun­kaerő, az erő- és munkagépek helyes elosztásában sok volt a hi­ba, ami a cséplési, tarlóhántási munkák folyamatosságát zavarta. Ezért fordult elő, hogy Gyarmat község a téli gépállomás hi­bás és későn küldött gépei miatt megkésett a csépléssel és nem tudta a cséplést és aratást egyszerre elvégezni. A tápi gépállo­más 13 erőgépét a Győr-Sopron megyei Gépjavító Vállalat úgy javította ki, hogy mágneshiba miatt sokórás kiesés történt már az üzembeállítás kezdetén. Az iváni gépállomás cséplőgépeinél több helyen nem tartották be a szemveszteség csökkentésére vo­natkozó utasításokat, így egyes helyeken nagymérvű szemvesz­­teség következett be. A vizsgálat segítséget adott a hibák menet­­közbeni kijavításához. Széleskörűen felülvizsgálta az állami el­lenőrzés megyénkben is, hogy a földművesszövetkezetek a ruhá­zati cikkeknél betartják-e az előírt árakat, nem károsítják-e meg drágább árakkal a vásárlókat, vagy helytelen ármegállapítással a népgazdaságot. A téti, öttevényi, nagycenki és sopronhorpácsi földművesszö­vetkezdéknél kiderült, hogy nem hajtják végre pon­tosan az időnként megjelenő ármódosításokat, amiben hibás a soproni, téli és győri járási szövetség, illetve a megyei szövet­kezetek szövetsége, mert úgy a járási, mint a megyei szövetség nagy mértékben elhanyagolta az ármódosítások végrehajtásának ellenőrzését. Az állami ellenőrzés a mulasztókat is felelőssé tet­te. A Győri öntőde- és Kovácsológyárban és az Autó- és Trak­toripari Trösztnél folyó bérezési visszásságokra is egy bejelentés hívta fel a figyelmet. A vizsgálat a bejelentőt igazolta. Több esetben indokolatlanul fizettek i­i munkabéreket, más esetekben viszont a jogos béreket vagy egyáltalában nem, vagy bérrekla­máció után, késedelmesen utólag fizették ki, ami a dolgozók hangulatát kedvezőtlenül befolyásolta és károsan hatott a mun­kafegyelemre. Az ÁEK a feltárt hibák sürgős kijavítására és a szabálytalanságok és mulasztásokat elkövetők felelősségre voná­sára hívta fel a vállalat és a tröszt igazgatóját. A dolgozók bejelentései az állami ellenőrzés számára nagy segítséget jelentenek, ezért az Állami Ellenőrző Központ mun­katársai úgy igyekeznek végezni munkájukat, hogy a dolgozók még nagyobb bizalommal forduljanak hozzájuk, ha látják, hogy panaszaikat meghallgatják, kijavítják a hibákat és orvosolják a sérelmeket. A moszkvai „Harcos“-gyárban V. Razorenkov esztergályos, V. Pa­tch­ov művezető és A. Mu Ive­jeget technológus új belső vágási eljá­rást dolgoztak ki a fémforgácsolás­nál. V. Szazorenkov esztergályos az új eljárás segítségével egy műszak alatt 980 százalékra teljesítette normáját. Egy munkadarab meg­munkálásához 35—40 perc helyett mindössze 2—3 percre van szüksé­ge. A képen (balról-jobbra): A. Mar­­gályos megvizsgálják az új kést a vejcsev technológus, V. Palehov munka után. (Fotó: M. Harlam pl­­mfivezető és V. Razorenkov eszter­­jev és V. Kunov.) fi forradalmi műszak első győzelmi hírei Túlteljesíti vállalását Pécsinger László művezető brigádja Pécsinger László okleveles szta­hanovista művezető, a Soproni Pa­mutipar Komszomol termében dol­gozik. Kilenc szövő tartozik az irá­nyítása alá, akikkel már a csütör­töki termelési értekezleten megbe­szélte, hogy a forradalmi héten to­vább fokozzák munkájuk lendüle­tét. Pénteken reggel mind a kilenc szövő a művezetővel, a fűzőfejtővel együtt, már háromnegyed 6-kor ott volt a gépek mellett, hogy azokat rendben átvegye és pontosan hat órakor megkezdje a munkát. A Pécsli­ger-parti, amelynek Béke­­brigád a neve, azt vállalta novem­ber 7-e tiszteletére, hogy a forra­­dalmi héten minden egyes napon 107 százalékra teljesíti műszaki normáját és 99 százalékban gyárt elsőosztályú árut. A mennyiségi és minőségi termelésben eddig is a legjobb brigádok között foglalt ke­­helyet. Már több mint négy hónapja tartják a 98—99 százalékos első­osztályú áru gyártását. Nehezen lehetne megállapítani, melyik a bri­gád legjobb dolgozója. Gergátz La­­josné, kétszeres sztahanovista 120 százalékos műszaki normája mel­lett 99—100 százalékos elsőosztályú árut gyárt. Szigeti Erzsébet is a legjobbak közé tartozik. Lőrinci Klára ifjúmunkás, alig pár hónapja került a brigádhoz és a szakmai segítségadás, a felvilágosító munka nyomán ma már 100 százalékban elsőosztályú árut gyárt. Pécsinger László művezető gyakran megáll Lőrincz Klára gépei melett és segíti a szövőszakma alapos elsajátításá­ban. A forradalmi műszak első nap­ján Pécsinger László még jobban ügyelt arra, hogy partijában egyet­len álló gép se legyen. Horváth N­. Mária panaszát, akinek a gépén a láncfonal igen gyorsan szakadt, azonnal orvosolta. Az első négyórai kiértékelés szerint 1.863.000 vetést értek el a Pécsinger-parti dolgozói, ami 107,8 százalékos teljesítmény­­nek felel meg. Gyorsfalazással épül az Attila­ utcai új lakóház Az Attila­ utcában új háromeme­letes lakóház épül a Szerszámgép­­gyár dolgozói részére. A második emelet falazását Makszimenko-féle szovjet falazási rendszerrel kezdték meg a kőműves-brigádok. Ábrahám László brigádja — négy kőműves rakja a téglákat — a négy segéd­munkásból álló Pádár-brigád pedig a habarcsot teríti és a téglát ado­gatja a kőművesek keze alá. A for­radalmi műszak első napján Ábra­­hám László brigádja 141 százalé­kot teljesített, keresetük 65—65 fo­rint volt. A Pádár-brigád tagjai va­lamennyien ifjúmunkások. A segéd­munkási teendők elvégzése mellett, megtanulják az építőszakmát. Ehhez, minden lehetőségük megvan, mert az Ábrahám-brigád kiírató szakem­bereitől sokat tanulhatnak. * Nevek a Győri Lenszövő dicsőségtábláján A Győri Lenszövőben nagyszerű teljesítmények születtek meg a for­radalmi műszak első napján. A di­csőség­táblán a következő neveket olvashattuk: :Jsorbély József­né szö­vőnő 200 százalék, Németh Gyuláné sztahánovista 200 százalék, Ihász Istvánná sztahanovista 174 száza­lék, Lőrincz Józsefné 182 százalék." A forradalmi műszak versenylendü­­lete magával ragadta a lobbi üzem­részek dolgozóit is. A szárazkiké­­szítőben dolgozó mángorló-brigád négy parti anyaga helyett, hat parti anyagát gyártotta le, így az első napi teljesítményük 181 százalék volt. A nedveskikészítő üzem dol­gozói a forradalmi műszak első nap­ján 145 százalékos átlagteljesít­ményt értek el. I 1600 t&daizcld­, 800 nygibUi ci­eggeb- cjd.m­tg.tk — Melyik a Lenin-út legforgalmasabb üzlete? Természetesen a cukrász­da! Ezt Füst László elvtárs, a Vendéglátóipari Tröszt áruforgalmi felelőse mond­ja ilyen határozottan. Igaz ugyan, hogy a „ci­gány is a maga lovát di­cséri...“ de azért ebben a válaszban van sok igaz­ság is. A Lenin-úti cuk­rászda ml­óban a város egyik legforgalmasabb üz­lete. Tortaszelet, mignon, krémes, linzer, isler és még ki tudja, milyen ne­vű és izű édességekkel tele a kirakat. Reggel. Mert aztán dél felé lassan kiürülnek a tálcák. Az üzlet pedig zsúfolt, az ajtó is zárva-nyitva, hogy a forgalom gyorsabb le­­gyek. Úgy látszik ízlik a sütemény, amelyet a Ven­déglátóipari Vállalat cuk­rászai készítenek. Két szám mindent meg­magyaráz: a múlt év har­madik negyedében egy­millió 800 ezer forint, ez év harmadik negyedében pedig már 2 mi­llió 900 ezer forint volt a Ven­déglátóim­s Vállalat for­­galma a cukrászkészítmé­nyekben. A forgalmat megnövel­ték a kormányprogramm eredményeként csökkent árak is, de a cukrászok jó munkája is, akik olyan ízletes, finom készítmé­nyekkel látják el a város dolgozóit, hogy a legna­gyobb elismerés illeti őket. Nézzük csak meg, kik „édesítik“ meg a város életét? Ficza László cukrász, a vállalat Lenin-út 29. szá­mú sütőüzemében. Éppen tésztafélét nyújt a sodró­fával. Az asztal melletti polcokon torták sorakoz­nak egymás mellett. — Hány tortát sütnek naponta? — Nyolcvanat... Ebből lesz ezerhatszáz tortasze­let. Aztán sütünk még 800 darab mignont és vagy ezerkétszáz krémest. Havonta tizennégyezer to­jást használunk fel. T­ortában, krémesben komoly számok ezek! Tíz lakodalmas népséget el lehetne látni ennyi süte­ménnyel. .. Vagy három úttörőtábort. Tovább megyünk, egy utcával odébb, a volt „Olasz cukrászda“ helyé­re, ahol a tortákat és a többi tésztákat édességgel töltik. Ez a kikészítő­­üzem. Már az ajtónyílásra is kellemes illat csapja meg a belépőt. A fal mel­letti állványok roskadásig vannak rakva tortákkal, krémesekkel, különböző csokoládé-figurákkal. Ez a helyiség Horák László és Töreki Ferenc birodal­ma. Az a néhány ezer darab sütemény — amelynek tésztája a Lenin-úti sü­tödében készül — ide ván­dorol át minden nap, ahol különböző krémekkel től­tik valamennyit. T­öreki elvtárs mostanában „ke­leti különlegességek'' né­ven árusított készítmé­nyeket is gyárt. — Budapestről hoztuk a mintát. Ezek a sütemé­nyek török eredetűek.. . Izük nagyon jó, a vá­sárlók megkedvelték mindegyik fajtát — mond­ja Töreki elvtárs. Tehát itt születik a „Sztambul szelet", vagy a ,,Katalán " és egyéb különleges nevű sütemény és édesség. Csak egy baj van: kicsi a hely itt is és a Leni­t­­ák­ sütödében is. De ez sem lesz sokáig probléma. A Szabadság étterme ud­varán épül már az új he­lyiség, ahol üzemet kap a sütöde és a kikészítő is. Csak az Épület Tatarozó Vállalatnak kell beválta­nia ígéretét, hogy az építkezést idő előtt befe­jezi. Nem ártana, mert a vásárlók igénye napról­­n ápritire, a cukrászok pe­­digr­ét­eretnek már az új hélyingben kielégíteni a­z „éles“ igényeket...

Next