Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
A Békft-VMftf&rbti politikai bitoiltósáiksk általános határozati javaslata a Béke-Vagytanács politikai bi* ízottságának általános határozati javaslata, anmelyet a Béke-Világta* nács teljes illése szombaton elfo* gadott, a következő: A Béke-Világtanács budapesti Olasszákáezak felhívása, amely tárgyalásokra szólított fel, mély visszhangra és a legszélesebb körű támpnsagalásra talált. E kampány következtében napról-napra tért nyer ésmeghozza gyümölcseit az a gondolat, hogy a vitás nemzetközi kérdéseiket mindenki számára elfogadható megegyezések útján rendezzék, Koreában az ellenségeskedések Sesarímtestése a béke ügyének győzelmét jelentette. Anti Németországot illeti, a nagyhatalmak között váltott legutóbbi jegyzékek bizonyítják, hogy egy négyhatalmi tanácskozás hamarosan lehetséges. And Indolkínát illeti, Franciaországban és Vietnamban egyaránt utat tör magának az a gondolat, hogy az ellenségeskedéseket szüntessék meg és békésen rendezzék az indokínai háborút. De a nemzetközi feszültség enyhítésével szembenálló erők a „tárgyalások“ szót arra használják fel, hogy leplezzék a hidegháború folytatását célzó akciókat. Nem a tárgyalásokra törekszenek azok, akik a tárgyaló partnert befejezett tények be akarják állítani: nem a tárgyalást akarják azok, akik olyan feltételeket próbálnak szabni, amelyek meghiúsítanák a tárgyalásokat Bizonyos körülmények és bizonyos konfliktusok — Ázsiában és Európában egyaránt — különösen veszélyeztetik a világ békéjét. A koreai tárgyalásokat a meghiúsulás veszélye fenyegeti. Az a törekvés, hogy kizárják a semleges nemzeteket és különösen Indiát, egy olyan konferencián való részvételből, amely lényegében ázsiai érdekeket érint, meghiúsítja a tárgyalásokat. A népek azonban nem engedik meg, hogy Koreában kiújuljanak az ellenségeskedések. Az európai biztonság érdekei a német kérdés mielőbbi rendezését követelik. Ez a rendezés csak a négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagybritannia és Franciaország — megegyezése alapján lehetséges. Ennek a megegyezésnek jelenleg az a fő akadálya, hogy az egyik fél fel akarja támasztani a német militarizmust, és be akarja vonni Németországot egy háborús koalícióba, amely a másik fél ellen irányul. A Béke-Vogtanács felhívja az európai népeket, akadályozzák meg az európai hadseregről szóló egyezmény ratifikálását és a német militarizás bármilyen formában való feltámasztását. Ha ez megtörténik, akkor megnyílik az út ,a négy hatalom megegyezésére a német kérdésben; olyan megegyezésre, amely békés jövő távlatait nyitja meg a német nép előtt és minden európai nép számára biztosítékot teremt azzal szemben, hogy Németországban feltámadnak az agresszió erői. Hét év óta háború folyik Franciaország és Vietnam között. Ennek a háborúnak csak a hadviselő felek közötti közvetlen tárgyalás vethet véget. A Béke-Világtanács üdvözli azt a javaslatot, amelyet ebben a vonatkozásban a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége tett a kínai küldöttség támogatásával. Ez a javaslat — amelyre a francia küldöttség kedvező választ adott — a rendezés alapja lehet. A Béke Világtanács mindig azon az állásponton volt, hogy az idegen beavatkozás, idegen csapatok által való megszállás és katonai támaszpontok létesítése idegen területen, egyaránt fenyegeti a népek függetlenségét és a békét. Ilyen irányú politika kibontakozása nyilvánul meg a közel- és középkeleti, a latinamerikai és az afrikai országokban egyaránt. Európában ez a politika különösen az európai védelmi közösség tervében és abban jut kifejezésre, hogy atomtámaszpontokat létesítsenek Spanyolországban, Ázsiában pedig Japán külföldi megszállásában és újrafelfegyverzésének fokozásában, valamint abban nyilvánul meg, hogy az Egyesült Államok Pakisztánban katonai támaszpontokat akar kierőszakolni a maga számára. Ez az utóbbi törekvés azzal a kockázattal jár, hogy a világ egy újabb területén keltenek, háborús pszichózist az emberek százmilliói között. A fegyverkezési hajsza, a mind nagyobb hatóerejű pusztító fegyverek gyártása elviselhetetlen teherként és szörnyű fenyegetésként nehezedik a világra. A Békce-Világtanács a stockholmi felhívással kapcsolatos kampányban és varsói határozataiban már felhívta a világ figyelmét erre a problémára. A Béke-Világtanács sajnálja, hogy az ENSZ eddig nem jutott megegyezésre ebben a kérdésben és kívánja, hogy folytassák az erőfeszítéseket az atom- és biológiai fegyverek teljes eltiltásáért és mindennemű fegyverzet lényeges csökkentéséért, hathatós ellenőrzés mellett. A Béke Világtanács végül emlékeztet arra, hogy" ha egyes problémákkal kapcsolatban meg is kezdődnek a tárgyalások — mindig azon a véleményén volt és továbbra is úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének leghathatósabb eszköze továbbra is az úthatalmi értekezlet. Ez az értekezlet bármelyik fél kezdeményezésére minden olyan kérdéssel foglalkozhat, amelyet a feszültség okának tartanak és általános, mindenki számára elfogadható megegyezésekre juthat. Az öthatalmi értekezletet annak makacs visszautasítása akadáyozza, hogy elismerjék a Kínai Népköztársaság jogos helyét a világ ügyeinek rendezésére hivatott nemzetközi testületekben. A világ közvéleménye mind élesebben elítéli ezt az elutasító magatartást, amely ellenkezik minden állam érdekeivel. Az ENSz alapokmánya olyan eszközt bocsát a népek rendelkezésére, amely lehetővé teszi a tartós béke elérését, a népeknek tehát tiszteletben kell tartaniok az ENSz alapokmányát. Az alapokmány elleni merényletek nehéz helyzetbe sodorták a világot. Az alapokmány betűihez és szelleméhez való viszszatérés segítséget nyújtana a népeknek biztonságuk és függetlenségük biztosítására és lehetővé tenné a nemzetek igazi együttműködését annak érdekében, hogy kifejlesszék gazdasági erőforrásaikat, emlsjék jólétüket és kultúrájukat. A béke végső fokon a népektől függ, s a népek fellépése megszüntetheti és meg is kell hogy szüntesse azt a félelmet és aggodalmat, azt a nyomorúságot és nélkülözést, amelyet a hidegháború és a fegyverkezési verseny zúdított az emberiségre. A külföldi sajtó a négy hatalom külügyminiszteri tanácskozásának összehívásáról A Szovjetuniónak a "Jiégyhátában külügyminiszteri értekezlet, összehívásáról az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához intézett újabb jegyzéke továbbra is a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A Washington Post szemítóírója megállapítja, hogy mint Washingtonban mondják: „az oroszok ténylegesen kiragadták a kezdeményezést az Egyesült Államok kezéből* Ugyancsak a Washington Post szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy a szovjet javaslatok „magukra vonhatják azoknak a figyelmét, akik sok, franciához hasonlóan, el akarják kerülni Németország felfegyverzését. ha az amerikai külügyminisztérium meg akarja tartani a diplomáciai és erkölcsi kezdeményezést, akkor ezzel a szovjet lépéssel a vállvonogatásnál valamivel lényegesebbet kell szembeállítania.* A kampánykötötthöz közelálló szemleírók beismerik, hogy a szovjet jegyzék Párizsban és Londonban egészen más visszhangot keltett, mint az Egyesült Államok hivatalos köreiben. A Star című lap szemlelrója közli, hogyaz első nézeteltérések az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között a szovjet jegyzékre küldendő válasz idejének kérdésével kapcsolatban merültek fel. Anglia és Franciaország azt tartja — állapítja meg a szemléíró —, hogy a választ még a bermudai értekezlet kezdete előtt kellelküldeni. Az Egyesült Államok azt is*dítványozza, hogy a jegyzékre az értekezlet után válaszoljanak. LONDON: Anglia különböző társadalmi köreinek képviselői latolgatva a szovjet kormány legutóbbi jegyzékét, egyetértenek abban, hogy „nem szabad elválasztani a békés rendezés lehetőségét.* A Yorkshire Post diplomáciai szemleírója ezeket írja: , „Anglia hivatalos köreiben azt tartják, hogy ... a nyugati haziáiknak csak ártanának az ügynek, ha figyelmen kívül hagynák az orosz jegyzéket. . PÁRIZS. Valamennyi francia lap beismeri, hogy a három, nyugati hatalom kormányához intézett ú1 szovjet jegyzék nagy politikai visszhangot keltett Franciaország legkülönbözőbb köreiben. Az új szovjet jegyzékkel „remény született, hogy elkerülhető a német háborús veszély újjáteremtése* —- írja a Liberation. Coste Floret MRP képviselő a Parisien Liberé című lap munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette: ő és a vele egy nézetet vallók „Örülnek, hogy Moszkva elvben egyetért a négyhatalmi tanácskozással. Ebben ők reményt látnak a kelet és nyugat közötti feszültség enyhülésére.* A Le Monde vezércikket szentel a szovjet jegyzéknek. A lap a többi között ezeket írja: „A Kreml egyetért a négy külügyminiszter értekezletének összehívásával. Ez a fő. Ennélfogva a szovjet jegyzék nem kiábrándító, mint azt az amerikai külügyminisztérium sietett megállapítani, Londonban és Párizsban inkább a derűlátás kerekedik felül. A lap azt a kívánságát fejezi ki, hogy Franciaország és Anglia kormányai igyekezzék kivívni amerikai partnerének beleegyezését ahhoz, hogy a nemzetközi tárgyalásokon Kína is részt vegyen.* Egy cica, két cica, ésáz cica, sej! » . * P'gy cica, két cica, száz cica sej! Kejgen aa lei'pTos «garetásokban a lyukas esőköpenyekben, amelyeket a vagonosztály jobbsorsra érdemes szállítómunkásai viselnek esős időben. A kiadott köpenyek nagy része túl van a legszebb férfikoron és olyan lyukas, hogy boldogtalan haszonélvezője perceken belül bőrig ázik alatta. Ilyenkor persze a szállítómunká-sok nem énekük a fenti nótát, hanem helyette szidják az esőt és érzésünk szerint azt is, aki felelős az esőköpenyek elhanyagolt állapotáért. miiért viselnek hát lyukas köpenyt! Valószínűleg azért, mert nincs más. A raktártól beszerzett hitelest adatok szerint a vagonosztálynak 45 esetköpenyt utaltak ki. Igaz, hogy körülbelül 65 ember részére kellene köpenyt biztosítani eső időben, tehát 65 embernek van 65 feje és 130 keze. Ha a köpenyek lyukain egyegy fejet és kezet kidugnak, még mindig marad vagy 40 esőköpeny a raktárban. Megállapíthatjuk tehát: ezen az alapon rágalom az, hogy kevés a köpeny. Sőt! Túl sok! Elvégre, ha egy fruttmarin-vadság* ban elfért annak idején nyolc ember, miért ne férne el ugyananyyunúl egy lyukas esőköpenyben? így legalább egymást melegítik. Nem úgy, „mint a cigány, ki hálóból néze ki, júj, de hideg van odaki.“ — ahogy Petőfi Sándor írta „Egy télen Debrecenben.“ című versében. Idéztük meg most már közelebbről is, hogy mi a helyzet.’ A kiutalt esőköpenyekből egy Sztálinvárosban van, hogy miért, nem tudjuk. Négy az asztalosoknál van, négyet pedig próbafutásoknál használnak. Harminchat darabot azok a szállítóműnekosök használnak, akik állandóan, szabad ég alatt dolgoznak. Ezen kívül harmincra tehető Azoknak a szállítómunkásoknak a száma, akik munkaidejükből legalább négy órát töltenek a Szabadiban. Ide tartoznak a szereldei nehézszállítók és az adagolók mellé beosztott segédmunkások. Számukra egyáltalán nincs köpeny, tehát nyugodtan ázhatnak, már amennyire a megfázás és a nyugodtság egyáltalán összeegyeztethető. Nem hisszük, hogy a fent említett ruhadarabokon található folytonossági hiányoknak egészségügyi céljai lennének, a szellőzés ugyan kifogástalan, de korszerű szellőzőberendezésre talán régis inkább ,a vagonosztályi komolíolónál lenne szükség. A köpenyek terén illene egyszer már rendet teremteni. Miképpen! Először: A rossz köpenyeket meg kell foltozni, illetőleg ja* vítani, a teljesen használhatatlanokat pedig ki kell se* fejtőzni. ,11 ni'is Másodszor: Egy kicsit számolni kell, például így: "'" Szabad ég alatt dolgozók száma 65, használható köpeny 45 , különbség 20. Tehát 20 darab köpenyt kell vásárolni. Nem tudják, hol? Semmi esetre sem a FÜSZÉRT-től, hanemott, ahol általában esőköpenyek árusításával, foglalkoznak. A pontonhelymeghatározást egyébként az illetékesek találékonyságára bízzuk. Acsi Rudolf, présfürósmírhely. Kik kapnak levelezőink közül a kátén könyvjutalmat ? Ezen a héten jutalomban részesülhet ki: Szvetelszkij Lajos, a soproni Széchenyi gimnázium VI. osztályánaktanulója „Egy koreai fiatal látogatása“ című leveléért; Szén Katalin, a Gyapjúfonó- és Szövőgyár DISz titkára, az ifjúság növekvő öntudatáról írt jó leveléért. Bárdi Károly, a soproni közgazdasági gimnázium tanulója, a DISz vezetőségválasztásról küldött leveléért. Hernit Sándor, a s Ikrényi államgazdaság dolgozója a népnevelők feladatáról írt jó leveléért kap jutalmat. Balogh Imre, a Győri Csavargyár dolgozója arról írt, hogy a csavargyárat versenyében hogyan ért el első helyezést a Győri Csavargyár; Nagy Tibor, a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár dolgozója az újszerű osztályvezetői értekezletekről írt; Wittner Lászlót, a Győri Textil dolgozóját, a minőségi versenyről írt leveléért jutalmazzuk. Korán Jenő, a Soproni Lakatosárugyár kultúrotthonának vezetője a skutúrmunkások eredményes jó mukájáról számolt be; Szlávi János Vejtkopusztai dolgozó a „Grófi fácánosból virágzó kertészet“ című cikkéért; Bosfai József, a mosonszentjánosi Bástya, tsz elnöke az idei év tanulságairól írt leveléért. Kovács Antal ki-'errroggeri dolgozó paraszt ,a lopban megjelent ,Sófia bácsi emlékei“ című riporthoz írt jó hozzászólásáért részesül könyvjutalomban. Hogyan javította meg munkáját a szovjet munkások bírálata nyomán a „Walter Ulbricht“ Lenna-művek pártvezetősége ? Néhány héttel ezelőtt szovjet munkásküldöttség járt üzemünkben. A küldöttség tagjai sok értékes tanácsot adtak, különösen a dolgozókkal való kapcsolatunk elmélyítésére vonatkozóan. A szovjet munkások bírálatait és javaslatait pártvezetőségi ülésen vitattuk meg és rögtön hosszút is láttunk a hibák felszámolásához. A szovjet munkások a legfőbb hibát a dolgozókkal való laza kapcsolatunkban és a politikai felvilágosító munka gyengeségében látták. Nem tulajdonítottunk elég jelentőséget a dolgozókkal való közvetlen, személyes beszélgetéseknek, ezért nem is ismerhettük mindennapi gondjaikat, kívánságaikat. Azt is helyesen ismerték fel a szovjet mrunkásoik, hogy a párt és a kormány politikáját nem beszélts itt eléggé átfogóan a dolgozókkól, nem ismertettük az új irányvonal elvi vonatkozásait. A pártnapok mozgósító ereje ■Üzemünk részlegein pártnapokat szerveztünk. Ezt megelőzően azalapszervipártvezetőségek tagjai és a népnevelők személyes beszélgetéseie során képet kaptak arról, milyen kérdések, foglalkoztatják dolgozóinkat és milyen panaszaik vannak. Ezeket a problémákat feltártuk 11 pártnapokon. Egy-egy pártnapon 300—400 dolgozó vett részt, tehát a dolgozók 10—10 százaléka. A viták igen élénkek voltak. Dolgozóink sokkal aktívabban szóltak hoz®á a politikaikérdésekhez is. Tovább javítjuk a kapcsolatot dolgozóinkkal A szovjet munkások szavait megszívlelve, Új módszerhez folyamodtunk , népnevelőmunkánkban. Otthonaikban kerestük fel munkásaink legjobbjait, azokat, akikre dolgozótársaik leginkább hallgatnak. Rövid idő alatt mintegy 120 dolgozót kerestünk fel. A dolgozók örömmel fogadták a pártvezetőség tagjait, népnevelőinket. A látogatásokalkalmával feltárultak előttünk dolgozóink gondjai, kívánságai. Ez lehetőséget adott arra, hogy kapcsolatainkat még jobban elmélyítsük a dolgozókkal.A látogatások alkalmával megtudtuk: otiiyen családi körülmények között élnek dolgozóink, milyen lehetőségeik vannak gyermekeik fejlődésének segítésére. A látogatások alkalmával a dolgozók sokkal bátrabban tárták fel a munkaszervezés teterén fennálló hiányosságokat. Bírálatukat ,a pártónapokon is megismételték. Ez a munkaszervezés megjavításához és a hibák felszámolásához vezetett. Munkánk m megjavításának eredménye gazdasági téren is megnyilvánul. Az üzem egyre több dolgozója tesz jelentős felajánlásokat a munkatermelékenység növelésére, hogy elősegítse a párt és kormány politikájának megvalósítását. Walter Vibfielst-ikrínck párttitkára, Heins Schwarz.