Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-01 / 27. szám
Hírek a négy klitingiamiszter berlini értekezletéről Készen áll a négy külügyminiszter tárgyalásainak új színhelye .K nimet és külföldi sajtó képviselőinek vasárnap megmutattálaai szovjet főbiztosságnak a berlini Ureter den Lindenen lévő épületét. Ebben az épületben folytatja a jövő héten a négy külügyminiszter a tanácskozásokat. A világ minden részéből érkezett újságírók, sajtófényképészek rádiótudósítók és híradófilm.riporterek meggyőződhettek róla, hogy minden elő van készítve a külügyminiszterek tanácskozásához. A pompás épületben, amelyet egy neves szovjet építész alkotott három halaknak terem és számos kisebb helyiség áll a négy hatalom, küldöttségeinek rendelkezésére. Ezek a termiek éppen úgy, mint az egész épület, értékes márvány fajták, ragyogó kristályüvegek nemes fafajták és nehéz, pompás szövetek csodálatraméltó összhangját mutatják. A külügyminiszterek naponta a terjedelmes tükörteremben értekeznek majd. Ez í az oszlopokkal körülvett terem világos színekbe pompázik. Három óriás kristályos illár kellemes, lágy világítást szolgáltat. Nagy, kerek asztal körül csoportosulnak a külügyminiszterek és munkatársaik székei, az egyes delegációk helyét az illett ország kisméretű nemzeti zászlói jelzik az asztalon. A második nagy terem a vörös és barna márvánnyal borítót, cinerterem. Nevét onnnan vette, hogy az egyes szövetköztársaságot címerei díszítik. Itt lesz büffé. A címerteremhez csatlakoznak négy küldöttség munkaszobái, ezek kényelmesen és célszerűen vannak berendezve. Rendkívül hatásos a tükörterem és a címerterem között fekvő kb. 20 méter magas kupolaterem. Ennek a hatalmas, márványoszlopokkal övezett helyiségnek egyik falát egy majdnem kétemele, magas, pompázatos ablak díszíti, amelynek üvegfestményei a Krém látképét ábrázolják. A parkett ezekben és a többi termekben is, különféle színes fafajtákból van összeállítva. Mindent összefoglalva: a nemzetközi sajtó képviselői meggyőződtek róla, hogy ez az épület méltó keretet nyújt a négy nagyhatalom külümiminisztereinek tanácskozásához. Éles véleménykülönbségek az Adenauer-kormány pénteki ülésén Adenauernek az az álláspontja, hogy a német népnek romos jogra, kifejtenia álláspotntját a berlini külügyminiszteri értekezleten, a saját sorsa ügyében, a bonni kor" arány pénteki ülésén éles véleménykülönbségekre vezetett. Mint egy kormányszóvivő szombaton bizalmas körben kijelentette, a bomány több tagja nyíltan Adenauer ellen foglalt állást és szentjére vetette a szovjet javaslatokkal szembeni passzív magatartását. Adenauer rendkívül megdüödött minisztereinek ezen állásfoglalása miatt. Kijelentette, hogy semmi körülmények között sem engedi magát eltéríttetni elhatározásától. Különösen élesen támadott egy CDU minisztert, aki ugyancsak, a kancellár ellen foglalt állást. Mint a kormány szóvivője kijelentette, Adenauer hangsúlyozta, egyszerűen nem lehet tűrni, hogy pártjának tagjai más véleménytképviseljenek, mint ő, hogy a kancellár leplezze elszigetelt helyzetét, kormányának minden tagjától rendkívüli tartózkodást kívánt. A CDU-minisztert, aki az illésen Adenauer ellen szólalt fel, felhívták, hogy a jövőben minden nyilatkozatát annak elmondása előtt terjessze jóváhagyás céljából a kancellár alá. Adenauer nagy méltatlankodással bírálta a nyugatnémet tartományok miniszterelnökeinek magatartását is. Mint a kormány szóvivője kijelentette, ,Adenauer a minisztertanács ülésén közölte, már most meg lehet állapítani, hogy még ezekben a körökben, is vannak politikája ellen irányuló törekvések. Az ilyen törekvések különösen a bajor miniszterelnöktől származnak. A berlini értekezlet 7. üléséről A négy külügyminiszter hétfőn délután tartotta 7. berlini tanácskozását. Az ülést hétfőn első ízben tartották a szovjet nagykövetség épületében, a Szovjetúnió németországi főbiztosának az Unter den Lindenen lévő székházában. Délután három előtt, a külügyminiszterek megérkezése idején, sokezer főnyi tömeg sereglett egybe az Unter den Lindenen. Elsőnek Dulles és kísérete érkezett meg a szovjet nagykövetség elé- Az amerikai külügyminiszter kezét kalapjához emelve viszonozta a szovjet őrség tisztelgését. Utána Eden angol, majd néhány perccel később Bidault francia külügyminiszterek és kíséretének gépkocsisora futott be az Unter den Lindenre. Eden és Bidault kalapjukat levéve, mosolyogva üdvözölték az őrséget, a fotóriportereket, a filmoperatőröket és a járdákon szorongó tömeget. Molotov szovjet külügyminiszter, aki berlini tartózkodása alatt a nagykövetség épületében lakik, három óra húsz perckor nyitotta meg a négyhatalmi értekezlet 7. ülését. A három nyugati külügyminiszter hétfőn is különtanácskozást tartott Dulles amerikai. Eden angol és Ridault francia külügyminiszter hétfőn délben újabb különtanácskozást tartott a négyhatalmi értekezlet hétfői ülésén követendő nyugati taktikáról. A nyugati külügyminiszterek hétfői különtanácskozása a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében, a berlini értekezlet múltheti üléseinek színhelyén folyt le. Bidault vasárnap látogatást tett Potsdamban Bidault francia külügyminiszter vasárnap látogatást tett a potsdami Sanssouci kastélyban. Kíséretében voltak: Francois Poncil, németországi francia főbiztos, Joxe, moszkvai francia nagykövet és a potsdami francia katonai misszió tisztjei. A francia vendégeik, akiket a Szovjetunió főbiztosa üdvözölt, Potsdamban megtekintették a Sanssouci kastélyt és a mellette fekvő palotákat. Fraiscois-Poncet főbiztos igen elismerőleg nyilatkozott a kastélyok és a park példás karban tart á®áról4 VL berlini értekezlet első hete J. Zsukov és D. Kraminov, a Pravda berlini különtudósítói kommentálják a berlini négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet első hetének eredményeit. Rámutatnak: az az általános benyomás, hogy az értekezlet első napjai lehetővé tették a talaj előkészítését a megoldásra váró legfontosabb nemzetközi problémák mély, komoly tanulmányozására. A tudósítók hangsúlyozzák, hogy az értekezlet első hete a Szovjetunió dplomáciai kezdeményezéseinek jegyében folyt le. A nyugati hatalmak képviselői különböző magatartást tanúsítottak a szovjet javaslatokkal szemben. Dulles éles támadásokat intézett a Kínai Népköztársaság ellen és többször is kategorikusan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt öthatatlmi külügyminiszteri értekezleten. Franciaország és Anglia külügyminiszterei elárulták, hogy nem volna ellenükre találkozni egy nemzetközi értekezleten a Kínai Népköztársaság képviselőivel, bár ezzel kapcsolatban különböző kikötéseket és feltételeket támasztottak. A nyugati hatalmak miniszterei, az élénk vita után nem tartották tanácsosnak, hogy nyíltan elutasítsák az öthatalmi értekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatot. Elhatározták, hogy a miniszterek szakköri ülésen folytatják majd a javaslat megvitatását. Hasonlóan nehéz helyzetbe került az amerikai diplomácia — írják ezután a tudósítók —, amikor a szovjet küldöttség javaslatot tett a fegyverzet általános csökkentésével foglalkozó világértekezlet összehívására. Az ötödik ülésen elnöklő Dukes, azzal az ürüggyel, hogy „pontatlanságok vannak az előző ülés jegyzőkönyvében“, kísérletet tett arra, hogy rátérjenek a imprend második pontjának megvitatására az előző nap beterjesztett javaslat megvitatásának megkezdése helyett. Ez a kísérlet nem sikerült. Éppúgy, mint az előző esetben, a nyugati hatalmak külügyminiszterei most sem szánták rá magukat, hogy elvessék a fegyverzet általános csökkentését célzó világértekezlet összehívásáról szóló szovjet javaslatot. A frame a küldöttség szemlátomást lehetetlennek tartotta, hogy negatív álláspontra helyezkedjék a szovjet javaslattal szemben, s a maga részéről határozati javaslatot terjesztett elő, amely a fegyverzet csökkentését célzó értekezlet öszszehívását összekapcsolja az ENSZ nem működő leszerelési bizottságának hatáskörével. Elhatározták, hogy mindkét ja-vaslatot — a szovjet és a francia javaslatot egyaránt — a külügyminiszterek szűkkörű ülésén vitatják meg. A tudósítók a német kérdés és az európai biztonság megőrzésével kapcsolatos feladatok megvitatásának menetét elemezve felhívják a figyelmet arra, hogy e kérdések vitája még csak megkezdődött és a vita folytatására e héten kerül sor Berlin demokratikus szektorában, a Szovjetunió németországi főbiztosának hivatalában. Egyelőre nehéz megmondani, meddig tart majd e kérdés megvitatása és milyen eredményre vezet. Ez attól függ, mennyire tanúsítanak jóakaratot az értekezlet összes résztvevői és mennyire veszi majd figyelembe mindegyikük valamenynyi európai nép— s közte a német nép — békéjének és biztonságának érdekeit. Befejezésül a tudósítóik rámutatnak, hogy a nyugati sajtó jelentéseiből, a külügyminiszterek címére hatalmas tömegben érkező levelekből, politikusok és egyszerű emberek kijelentéseiből meg lehet ítélni: mindenütt helyeslésre és támogatásra találnak a szovjet diplomácia erőfeszülései, amelyekkel a berlini értekezleteit a megoldásra érett nemzetközi kérdések rendezésének és a nemzetközi feszültség enyhülésének kivívására törekszik. i Któnszáil csata évfordulá sa tizenegy éve, 1913 február 2-én fejeződött be a történelem legnagyobb csatája, amely megdöntötte a fasiszta hordák legyőzhetetlenségébe vetett hiedelmeket: a sztálingrádi csata. Száz napig védekezett a hős város előtt, utcáin, romjain, kövein a Szovjet Hadsereg, majd támadásba ment át, körülzárta és felmorzsolta Hitler faadseregének több mint 300.000 főnyi, modern fegyverzettel felszerelt elit-hadosztályait, olyan vereséget mérve rájuk, amelyből soha többé nem tudták magukat összeszedni. az ezer sebből vérző hős város falára vérükkel írták fel a katonák az esküt: „Megvédünk, Sztálingrád!" És a párt nevelte Szovjet Hadsereg, a hős város minden lakója, öregje, fiatalja, hű volt az eskühöz. Megvédte Sztálingrádot... Ezer sebből vérzett a város, alig maradt benne egy ép ház. De azok, akik védték fegyverrel, védték hősies kitartásukkal, azok, akik ölték, pusztították a fasiszta fenevadat, míg halálos sebet téptek testén, megkezdték a munkát. Gyógyírt tettek a szenvedő város testére. Új feliratok jelentek meg a „Megvédünk, Sztálingrád“ mellett: „Újjáépítünk, Sztálingrádi“ És a nép ezt az esküjét híven megtartotta. Még hadifoglyok végtelen sarcát kísérték Sztálingrád utcáin, de már felhangzottak az ácsok fejszecsapásai, megjelentek, az első, építőanyaggal rakott teherkocsik. Sztálingrád újjáépült és az új Sztálingrád szebb, mint valaha volt. Az újjáépített Sztálingrád a szabad dolgozók törhetetlen erejét, a jövőbe vetett mérhetetlen hitét bizonyítja. Azt bizonyítja, hogy Sztálingrád hős védőinek vére nem hullt hiába. Sztálingrád jelképe lett minden, szabadságát szerető népnek, akik Sztálingrád hőseinek példája nyomán készek megvédeni városaikat, készek megvédeni szabad hazájukat minden veszedelem ellen. És a történelem példája, Sztálingrád példája bizonyítja, hogy képesek is erre. Merni ír nyilatkozata A phenjani rádió közölte Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között így hangzik: " Az amerikai kormánykörök a Távolkeleten tovább folytatják a háborús kalandok politikáját. Nyílt felbujtásukra bűnös visszaélések történtek a koreai demarkációs vonaltól délre elterülő térségben azzal a céllal, hogy megakadályozzák a hadifogolykérdés igazságos rendezését, a koreai probléma békés megoldását. Az utóbbi időben az ENSZ cégére mögé bújt amerikai hatóságok mozgósították fegyveres erőiket, erőszakosan elraboltak több mint 31.900 koreai és kínai hadifoglyot, akik a semleges hazatelepítési bizottság ellenőrzése alatt álltak, s átadták e foglyokat Li Szin Man és Csang Kai Sek klikkjének. Az amerikai katonai hatóságok a fegyverszünet megkötése után is különféle törvénytelen lépésekkel próbálták megakadályozni a hadifoglyok hazatelepítését. Mindezen felül az amerikai fél a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályainak, valamint a felvilágosító tevékenység eljárási szabályainak megszegésével rendszeresen akadályozta a semleges hazatelepítési bizottság munkáját. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának szilárd meggyőződése — folytatódik a nyilatkozat —, hogy az amerikai fél köteles visszaadni az összes, több mint 27 ezer koreai és kínai hadifoglyot, akiket az amerikai fél 1953 június 18-a és 22-e között erőszakkal elhurcolt és a több mint 21.900 koreai és kínai hadifoglyot, akiket legutóbb tartott vissza erőszakkal. Ezen túlmenően köteles számot adni eljárásáról a koreai-kínai félnek. Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ezeket a kérdéseket megvitatás végett a koreai politikai értekezlet és más megfelelő nemzetközi tanácskozások elé terjeszszük. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának következetes politikája a koreai kérdés békés tárgyalások útján való észszerű megoldására irányul. Ebből a politikából kiindulva, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya továbbra is őszinte erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a két fél vegye fel újra a tárgyalásokat a politikai értekezlet kérdésében, határozottan követeli a politikai értekezlet mielőbbi összehívását az elfogulatlan rendszabályok végrehajtását a koreai kérdés békés rendezésére és ezzel a feszültség enyhítésére a Távol- keleten és az egész világon. Ma az egész világ békeszerető népeinek leghalaszthatatlanabb életbevágó követelése — hangsúlyozza ezután a nyilatkozat, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, amely azért keletkezett, mert az amerikai kormánykörök továbbra is agresszív katonai kalandokat terveznek Koreában a Távolkeleten és az egész világon. A világ békeszerető népeinek ezt a jogos követelését csak akkor lehet kielégíteni, ha az öt hatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság tárgyalásokat folytat az égető nemzetközi kérdések megvitatása és megoldása érdekében. Ezért a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya teljes mértékben helyesli és támogatja V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének a berlini értekezleten tett javaslatát a nemzetközi feszültség enyhítésére teendő intézkedésekről és Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia, a Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterei értekezletének összehívásáról. A Szovjetunióban tartózkodó angol kereskedelmi küldöttség tagjának nyilatkozata A jelenleg Moszkvában kereskedelmül megbeszéléseket folytató angol üzletemberek egyike nyilatkozatot adott Ralph Parkernek, a londoni Daily Worker moszkvai tudósítójának. Kijelentette: a szovjet kereskedelmi szervezetekkel felvett első kapcsolat után ugyanazt a jó benyomást nyertük, mint a londoni szovjet kereskedelmi küldöttségtől: azt, hogy az oroszok a kereskedelmi kapcsolatot komolyan gondolják és nem hiába jöttünk Moszkvába. Ralph Parker Reményteljes kereskedelmi tárgyalások Moszkvában című cikkében azt írja, hogy az angol üzletemberek rendkívüli örömmel tapasztalták a szívélyes fogadtatást. Az üzletemberekre különösen az volt nagy hatással, hogy Molotov berlini beszédében, amikor megemlékezett a nemzetközi feszültség enyhüléséről, hivatkozott moszkvai jelenlétükre. Ez a tény, valamint az a figyelem, amelyet a január 30-i moszkvai reggeli lapok nem leltek megérkezésüknek, fokozta azt a reményüket, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek■ írja befejezésül Ralph Parker a Daily Workerben.