Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-01 / 27. szám

A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi tervjelentése Alább közöljük kivonatolva a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményeiről. Közlünk néhány jellemző adatot az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődésére, a beruházások fokozódására, a bel- és külkereskedelem bővülésére, a munkások és az alkalmazottak számának növekedésére és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedésére vonatkozólag 1953-ban. 1. Az ipari termki terv teljesítése. Az egész iparban 101 százalékra teljesítették az évi össztermelési tervet. A Szovjetúnió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során, a kormány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagyarányú fokozása, a nép anyagi jólétének jelentős emelése érdekében. Ennek következtében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953-ban és különösen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. A terrvjelentés a továbbiakban rámutat a terv teljesítése terén elkövetett hibákra. II. Az ipari termelés emelkedése. 1953 ban több fontos ipari termékfajta termelése a követezőképpen emelkedett az 1962. évihez viszonyítva. (A számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz viszonyított százalékokban.) Nyersvas 109, acél 110, hengerelt áru 110, acélcsövek 116, szén 106, kőolaj 112, petróleum 123, trolibuszok 121, személygépkocsik 130, szövőgépek 102, traktorok 113, gabonakombájnok 102, magánjáró kaszálógépek 146, lenkombájnok 107, répaszedőkombájnok 150, műtrágya 109, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 178, kölszövött felsőruha 103, kerékpár 115, rádió-vevőkészülékek 127. I. III. Az új Utibinka alkalmazása a népgazdaságban. 1953-ban a népgazdaság valamennyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalmazása érdekében, így a gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születtek a textilipar, a szőrmeipar és a konfekcióipar számára. A mezőgazdasági munkálatok további gépesítése érdekében 1953- ban több mint nyolcvan különböző fajta mezőgazdasági gépet és szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik a többi között kötött talajon működő burgonyaszedő kombájn, káposztaszedőgép, kazalrakógép, stb. A kohászati ipar, a szénipar, az ásványolajipar, a vegyipar, a cement-, üveg- és kerámiaipar területén is munka folyt az új technika továbbfejlesztésére. TV. Mezőgazdaság. 1953-ban a vetésterületek 1952- höz viszonyítva 1.400.000 hektárral növekedtek. A legértékesebb gabonanövénynek, a búzának vetésterülete kettő millió hektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajosnövények, a burgonya- és zöldségfélék, a kobakosok vetésterületét, növekedett az évelőfüvek kaszálóterülete, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumóstakarmánynövények és a silónövények vetésterületét. Az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének, aSzovjetúnió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről szóló határozata értelmében a mezőgazdaság 1953-ban jelentékeny segítségben részesült. Megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 41 ezer gabonakombájnt, 69 ezer tehergépkocsit és több mint kétmillió talajművelő eszközt kapott. 1953-ban a kolhozok és szovhozok több mint 6 millió tonna műtrágyát kaptak. A mezőgazdaság technikai színvonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovhozokban emeljék a mezőgazdasági munkálatok gépesítettségének fokát. V. A vasút, vízi és gépkocsi teherszállítás növekedése. A vasúti közlekedés 1953. évi teherszállítási tervét túlteljesítették, 1952-höz viszonyítva a teherforgalom hét százalékkal nőtt. A tengeri és folyami flottaügyi minisztérium ateherforgalmi tervet egészben véve 100,2 százalékra teljesítette. A gépkocsiközlekedés teherforgalma 1953-ban 1952-hez viszonyítva, több mint 13 százalékkal nőtt meg. VI. A beruházások növekedése. Az állami beruházások volumene a népgazdaságban 1953-ban az 1952. évihez képest 104 százalék volt. A beruházások 1952-höz viszonyítva növekedtek a vas- és fémkohászatban, a villamoserőműveknél, a gépgyártásban, a tüzelőanyagiparban, a vegyiparban, a fa- és papíriparban, az építőanyag-gyártásban és a nehézipar más ágazataiban. A könnyű- és élelmiszeripari vállalatok építésére fordított állami beruházások volumene egy év alatt nyolc százalékkal felülmúlta az előző évi beruházások volumenét. VII. A bel- és külkereskedelem fejlődése. 1953-ban tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A kormány az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért komoly sikerek alapján 1953 április elsejétől, a jegyrendszer eltörlése óta, hatod-szor szállította le az élelmiszer és iparcikkek állami, kiskereskedelmi árát. A Szovjetúnió külkereskedelmi téren 1953-ban folytatta gazdasági kapcsolatainak kibővetését a külföldi országokkal. A Szovjetúnió 1953-ban 51 külföldi állammal folytatott kereskedelmet, mégpedig 27 országgal évi és több évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján. Vili: A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése. A Szovjetúnió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma jelentősen megnövekedett és 1953 végén elérte a 44.800.000 főt. A múlt évben 320 ezer fiatal szakmunkás végzett el különböző szakiskolát. A munka technikai színvonalának növekedése és a munkások képzettségének fokozása alapján 1953-ban a munka termelékenysége az 1952. évihez képest az iparban hat százalékkal, az építkezésekből négy százalékkal emelkedett. IX. A nemzeti jövedelem gyarapodása és a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedése. A múlt évben tovább javult a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi helyzete és emelkedett kulturális színvonaluk. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1953-ban az 1952. évihez képest nyolc százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak reális jövedelme egészében a pénzben számított munkabér növekedése, a közszükségleti cikkek árának leszállítása, az állam számlájára nyújtott segéyek és kedvezmények emelkedése révén egy dolgozóra számítva a múlt év alatt több mint 13 százalékkal emelkedett. 1953-ban, de különösen az év második felében, jelentősen megnövekedett a parasztok jövedelme. 1953-ban tovább fokozódott a kulturális építő munka és emelkedett a szovjet nép kulturális színvonala. Szabó Jánost választották város- és kössöngazdálkodási miniszterré Népköztársaság Elnöki Taná- nek tisztsége alól felmentette és csa Szajkó János eh-társat a köny- egyidejűleg város- és községgazdasági ipari miniszter első helyettese- kodási miniszterré megválasztotta. Tiltkeléssel készülnek a vestőselválasztásra a Keksz- és Ostyagyár dolgozói Pártéletünk nagy eseménye az elkövetkezendő nalpokban az alapszervi vezetőség újjáválasztása. Üzemünk kommunistái nagy érdeklődéssel készülnek erre az eseményre. A Győri Keksz- és Ostyagyár kommunistái és pártoil kívüli dolgozói nem egy esetben mutattak már példát a termelésben. Most a pártvezetőség újjáválasatását is termelési eredményeik fokozásával, a minőség további javításával akarják ünnepelni. Nagyobb sikerek eléréséhez olyan pártvezetőségre van szükségünk, mely bírja a kommunisták és pártonkívüliek bizalmát, lelkesen küzd a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatainak végrehajtásáért és legfőbb kötelességének érzi a dolgozók ügyét szolgáini. A pártszervezet politikai felvilágosító munkájának nagy része van abban, hogy üzemiünk 1953- ban egy élüzem I. és egy élüzem EL helyezést ért el, továbbá, hogy elnyertük a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, s dolgozóink közül többen elnyerték a szakma legjobb dolgozója megtisztelő címek Az eredmények mellett voltak hibák is az üzemi párt vezetéséig munkájában. Ezek a hibák éreztették hatásukat a termelésben is. A pártszervezet nem tudta eléggé mozgósítani a kommunistákat — és a kommunistákon keresztül a pártonkívüli dolgozókat — a technológiai fegyelem betartásaira, az üzemi, higénia maradéktalan megvalósítására. E hibák kiküszömunkához, az új pártvezetőségtől várjuk. További munkánk során jó munkával akarjuk megköszönni pártunknak és kormányzatunknak a dolgozókról való gondoskodást. A most épülő 44 férőhelyes bölcsődénket, s azt a sok-sok támogatást, melyet 1954-ben több új szociális létesítmény megvalósításával kapunk. A köszönetünket fejezte ki a december havi 149 százalékos tervteljesítésünk, s ezt fejezi ki a Magyar Dolgozók Pártja In. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyünk során elért minden eredményünk. Dolgozóink a vezetőségválasztás, a pártkongresszus tiszteletére egyénileg is tettek felajánlásokat. Musite Józsefné lisztesáru csomagoló például vállalta, hogy a liszteráru csomagolásánál 110 százalékot fog teljesíteni. Jelenlegi teljesítménye máris meghaladja ezt a vállalását, tervét 147 százalékra teljesíti. A versenyből kiveszik részüket az üzemi DISz fiataljai is. Az új DISz vezetőség csütörtökön értekezletet tartott, ahol határozatot hoztak a fiataloknak nyújtandó segítségről. Ennek eredményeképpen a keksz- és cukorkaosztályokon új ifjúsági brigádok alakultak, amelyek versenyre kelnek az osztályok többi, idősebb dolgozóival. Szabó Juliska ostyasütő ifjúmunkás máris szép eredményt ért el. A vállalt 112 százalékos teljesítmény helyett 119,5 százalékos teljesítményt ért el Fazekas Ferenc- A megyei mezőgazdasági aktívaértekezleten elhengzett felszólalásokból Szilágyi Imre: Az öntözéses kertgazdálkodás A győri Új Élet termelőszövetkezet tagja vagyok, kizárólag az öntözéses gazdálkodáshoz kívánok hozzászólni. A mi termelőszövetkezetünk három éve akkuit, ettőlkezdve öntözéses kertészeten is gazdagodik. Szeretném elmondani, hogy mit jelent az öntözéses ikergazdálkodás a jövedelmezőség és a népgazdasági szempontból. Termelőszövetkezetünknek 10 katasztrális hold öntözéses és 4 katasztrális hold száraz kertészete volt a múlt évben. Ez olyan jövedelmet biztosított a termelőszövetkezetnek, hogy 25.000 munkaegységre ki tudta fizetni a 10 forintot munkaegységenként. Ebből is látszik, hogy érdemes foglalkozni a kertészettel. Hogy a "kertészetnél milyen terméseredményeket lehet elérni meg gyengébb muri,a mellett is, bizonyítja, hogy 1951-benkorai fejeskáposztából katasztrális holdanként 151 mázsás átlagtermést értünk el, 1952-ben 200 mázsás, 1953-ban 240 mázsás átlagtermést, de elérhettünk volna 350 mázsát is katasztrális holdanként, ha jobban dolgoztunk volna. Paradicsomból 1951-ben 120 mázsát, 1952-ben 170 mázsát, 1953-ban 210 mázsát szedtünk katasztrális holdanként. Vöröshagymából 133 mázsás átlagtermést értünk el az idén i katasztráls holdanként. Paprikából ICO mázsás termést, a múlt évben 130 mázsa volt a termésünk. A visszaesésnek az volt az oka, hogy kevés volt a munkaerő. A paprikának egy része gazos maradt. Nem kapott öntözést és így csak egy termést szedtünk be róla. A magas terméseredmények eléréséhez nem kell más, mint a jó munka mellett helyes trágyai kezelés. Jó minőségű trágyával és jó minőségű munkával számíthatunk jó termésre, s így fokozni is tudjuk terméseredményeinket. A jó termés érdekében szükséges, hogy a rovarkárokat időben megelőzzük. 1952- ben a kelkáposztát és a fejeskáposztát meglepték a zöld hernyók Ha időben gondoskodtunk volna a kártevők elleni védekezésről, akkor meg tudtuk volna védeni a növényeket, Így pedig 50 százaléka tönkrement. A trágyát mi nem használjuk ki kellőképpen. Nem használjuk fel a fokáltrágyát, ami pedig igen hasznos. 10— 15-szörös vízmennyiséggel felhígítva kell lehasználni. Ugyancsak nem használjuk ki a trágyalevet, amely tízszeresen felhígítva különösen lucernaöntözésnél igen nagy jelentőséggel bír. Kétszer olyan gyorsan nő. A sertéstrágyát fel lehet használni a kertészetben. Végezetül elmondom azt -s, hogy a kertészetben is át kell térnünk a gépesített gazdálkodásra, mert géppel gyorsabban tudjuk elvégezni a munkákat. A kapálásoknál csináljuk a legnagyobb hibát, mert nem tudtuk időben befejezni. Ezen a téren fürge kapálógépekre volna szükségünk. Ilyen gépekkel kellene ellátni a kertészeteket. Gondoskodás a dolgozókról a Győri Szerszámgépgyárban — Szabad tesz kérem? — hangzik a felszólítás, majd ügyes mozdulattal kerül a fehér kabátkába öltözött pincér. Hóna alatt asztalkendővel, kezében ti—3 megrakott tányérral siet végig a szép, tágas, világos ebédlőn. Aztán egyenként lerakja kezéből a rizzsel és nagy szeles kirántott hússal megrakott tányérokat. A 160 személyes ebédlő bizony megtelt. Minden dogozó elfoglalta megszírkott helyét a négyszemélyes asztalkáknál. Kedves, otthonos ez a terem. Az ablakok fehér jégvirága mellett, melyet csillogóvá tesz a fáradt, téli műsugár, a folyosón és itt bent is örökzöld növények diszknek, s a kinti zúzmarás hideg mellett a központi fűtés idevarázsolja a nyári meleget. Az emberek jönnek- mennek, átadjál egymásnak a helyet. Most néhány ifjúmunkás kéri kábáját az öltözőből. Elindulnak. Az ajtóból az egyik visszalép és néhány csokoládékockát vásárol az ebédlő egyik sarkában lévő büféjében. — Vájjon hova mennek? — kérdezzük. — A lakásunkra — , hangzik a felelet, szinte csodálkozva azon, hogy vannak olyanok, akik nem tudják: a gyár vezetősége szeretettel gondoskodik a távol lakó munkatársak szállásáról. Nézzük csak meg a legénylakásokat. Kanyargós út vezet az épülethez. A hosszú folyosón hangtalanul lépkedünk, mert a szőnyeg felfogja sábunk koppanását. Jobboldalon szekrények, balodalon ajtók. Benyitunk az egyik szobába. Tágas, világos, s mint a fürdőben, olyan meleg van benne. A fehér vaságyak a legnagyobb rendben állnak. A falon üdezöld aszparátuszok, az ablakban most bimbózó muskátlik állnak. Néhány ifjúmunká látunk. Ágyukon heverésznek, olvasnak, vagy éppen sakkoznak. Kocsis József az asztalon fekvő citerával szórakoztatja társait, ügyesen pengeti a húrokat , a hangok egy beolvadáséval kialakul a kedves keringő dallama: „Gimbotem gombolom . . .“ Az ember szinte kedvet kap a táncra. Cigány Tibi esztergályos, alig 16 éves, de nagyon jól dolgozik. A legjobb ifik közé tartozik, átlagosan ISO százaléka fér el. Mosolyog, s közben jóízűen falatozik. De nemcsak az éjszakai pihenő van biztosítva a dolgozók számára, hanem az elelés és kellemes nyári üdülés is. 1956. tavaszán készült el Balatonszemesen, a volt mágnások lakóhelyén a Szerszámgépgyár üdülője. — Itt nyaraltam én is ingyenesen — mondja bánki András fiatal húzás. — Feleségemmel együtt az első két hetet zen a gyönyörű helyen töltöttük el A sokfajta zárakozás közül nekem legkedvesebb volt a horgászás. Esténként pedig hallgathattuk kedvenc lemezeinket, Puccint és Verdit. A két hét eltelt, hazajöttünk és nagyon boldogok voltunk, amikor meghallottuk a hírt, hogy távollétünkben a gyén már gondoskodott látsunkról. — Azt hiszem valamennyiünk számára felejthetetlen lesz ez a nyaralás, az első nyaralásunk, — mondja ragyogó szemmel élményeit mesélve Vincz Ferencné. — Két hétig együtt volt a család, férjem, két kislányon és én. Együtt élvezhettük a Balaton ezer szépsége Csupán Ervin fiam nem volt velünk, akire nyáron a tanulás után komoly munka várt legifjabb városunkban, Sztálinvárosban. Neki mindene a tanulás. Jelenleg egyetemen van, orvostanhallgató. Mindig az volt a vágya, hogy orvos lehessen és embereket gyógyíthasson. A dolgozóinak nem csupán nyugalmáról, szórakozásáról gondoskodnak a Győri Szerszámgépgyárban. Szem előtt tartják az egészségvédelmet is. Az idén, 1951-ben elkészül a korszerű egészségügyi állomás. Az újonnan létesített asztalosfaép-üzem, a két központítezőüzem és a galvanizálóüzem levegőjét porelszívó géppel teszik egészségessé Ezenkívül elkészült a 400 személyes öltöző és mosdó, ahol a dolgozók munka után kellemes meleg helyen mosakodhatnak és fürödhetnek. Amit tovább megyünk, meleg bundát viselő fiatalemberrel, Kuller József gondnokkal találkozunk, ki jókedvűen mondja: — Mi, akik kint dolgounk, ennél a bundánál s csizmánál jobbat elém tudunk képzelni, hisz most már nem kell félünk a hidegtől. Így valósul meg a korányprogramm szellemében a dolgozókról uió gondoskodás a Győri Szerszámgépgyárban.