Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

Éljen májas elseje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe, a bókéért küzdő népek hatalmas seregszemléje JtLáfiu /., a béke., cLentúktáeLa és a saaaiaLizmas eminek Un tie fii seeeipzetnléje I ¥ atnainöt We annak, hogy a ’ ^ szooialisbálc párizsi kon­­yToaszusón a világ munkásainak ikép viseltei elhatárolták május l'e inegrünMepiliését. A munka emberei, akiknek a keze teremti az élet mindem javiát, azóta május elsején minden, évben kivonulnak a terek­re és aa utcákra, hogy megmutas­sák erejüket, elsoámtságukat, szo­lidaritásukat a jobb jövőént folyó harcban. Sóik csatát, sok véréé üt­közetet vívtak az elnyomott és icizMákmányofiit doílgoasók a tőkés elnyomás, a reakció erői ellen. A munlkásosal'uály Peg jobbjai közüli sokan vosnbettéfc életüket a sza­badságért, a szocializmusért, de a kiöntött vér nem folyt hiába. A Msocializmua győzelmes lobogója lang ma már a földkerekség mint­egy 1800 íuiMiiióziyi össnlakoaságú országai feltett. ÉteociaCizimust építő haaánkbaii május 1-e a dolgozó »lép nagy tredményeteek semegsaemlóje. Ti" védik éve ünnepli szabadom május elsejét a dolgozó magyar nép. Május elseje nemzeti ünnep, olyan ünnep, amelyet a párt- és a kor­mányhatározatok végrehajtásáért folyó harcban egységbe forrott a:ép ünnepel. A Központi Vetzető" Ság május elsejei jelszavai mun­kára, harcra- mozgósítanak, ün­nepitek egész tartalmát magúkba sűrítik, megszabják feladatainkat. Mindaz a harci tűz, lelkesedés, győzelmi akarat, amely dolgozó Pépünket e napon fűti, testet ölt szakban aa egységes tüntető me' retekben, amelyek országszerte el­árasztják városok és falvak ut­cáit. IDz az egység teszi május el' seját, a proletámemBetköziség nap­­.'út egyben nemzeti ünnepünkké, világ dolgozóival való ösiazefo­­tás napja mellett egyben új, ezo" ii «lista h azafóságunk Hcifajetsőjévé. A 55 lóéi május elsejei ünnep" »égek olyan időpontra es­nek, amikor a szocializmus meg" inga thatatlan bástyája, a Szovjet­­íi niió éa a béketábor országai újabb jelen-tős erőfeszítéseiket tesz­nek a ncmoetközi helyzet megja­vításáért. A Szovjetúnió követke­zőié« békepoüti'kájia nem egy kér­désben meghátrálásra kénysizarL- tette az imperialistákat és Boriin után most Genfbon tárgy alóaszta J -I hoz kényszerítette őket az ázsiai 1 roblómóik megvitatására. A Szovjetúnió bőkepolitiikája, v uilarnknit a béketábor erejének nö­vekedése a nemzetközi helyzet bi­­zoinyaafokiú enyhüliéisót eredrnó' nyezte. A békéért folyó küzdelem­ben a világ dolgozó férfiai, asz­­szonyai, fiataljai, öregei megtalál­ják a maguk viszonyainak megfe­lelő harci formákat. Az olasz, francia dolgozók tiltakoznak az európai hadsereg íeHáMtása, illet­ve ratifikálása ellen. \ vietnami liatzafiak fegyverrel a kezükben védik a békét, küzdenek nemzeti függetlenségükórt az imperialista rablók ellen. A nemzetközi helyzet Mzonyosfokú enyhülése azon ban mm ad okot tétlenségre és meg­nyugvásra. Az Amerikai Egyesült Államok kalandor politikája foko­zott éberségre kell, hogy késztes­sen minden becsületes embert. A nép tömegeken túl, egész sor bur­­vsoú államférfi felháborodva til­takozott az Egyesült Államok kér­kedő erőipolitikájával szemben és a niéptömegektől való félelmükben ellene fordultak. Az amerikai imperialisták a-tom-7 sorolási kísérlete nem lebecsülen­dő, hiszen a most kipróbált bi'd­­rogénibomha, puaatítóbb hatású az eddig ffcmeik>tes atembambákmájl- Aa cgéaz világ dolgozó teák (kö­vetkezetes harqkt kell itidífaniok ennek ajbai’imaaása éllem. A világ doCgozódnaJk ki kell csavarni a maximális profit utáni hajszában megtébolyodottak kezéből e fogy' vart. Mind a azotciallzanust építő országok, mind a kapitalista or­szágok dolgozói tudják éa büszkék rá, hogy hidrogénbambája nem­csak atz amerikai imperiaíliatákinak, hanem a Szovjetuniónak ia van, sőt, mint egyes nyugati sajtója" lientésekl beismerik, e téren a Szov­­jebúnió előbbre jár ée adott eset* ben aiz agresszort megfelelő fo­gadtatásba® tudja részesíteni, Szovjetúnió álláspontja világos a béke megvédésével kapcsolatban. Szovjetúnió Legfelső Tanácsá" maik április 27'i ülésén N. Sz. Hruscsov elvfcárs a történelem ta­nulságaira is íigyekn értét te Dul­lest éa elvbarátait, hogy ,ha aa imperial isták megpróbálnak új há­borút kirobbantani, ez elkeriilhe" tiotlenül az egész kapitalista rendszer csődjével végződne.“ A Szovjet­únió és ajz egész béketábor hatal­mas ereje tudatában nem akar há­borút, mert tudja, hogy a háború Vérontást, pusztítást, hatalmas ál­dozatokat okoz. A Szovjetunió miniden erejét latbaveti arz alom" és hidrogénf egy verek eiltiiltá'súérí, a technika ezen vívmányait neon az emberek tömeges kipusztításá­ra, hanem a jólét emelésére, m emberek boldogulására alkarja felhasználni. Most nz egész világon új, szé­leskörű mongolom van kialakuló­ban, amély harcot indít asz atom" és hidroigénfegyvierek eltiltására. Ebben a harcban feltétlen réistzí keld venni nekünk, magyar dolgo­zóknak ia, megmutatva itt, a nyu­gati határszélen, hogy egyem bér­ként követjük pártunk iránymu­tatását, és kiállunk a kormány po­litikája mellett. Mi nem felejtjük •el, hogy a Szovjetúnió segítségé­vel pártunk tette ezt a földet ha­záinkká éa a hazasizenetet fényes bizonyítéka, hogy üzemi dolgo" aótiink a januári és februári nagy lemaradások elleniére, első negyed­évi tervüket 101.9 százalékra telje­sítették. l'Vlyami időpontban ünnepeljük ma a munka nemzetközi nagy üúneipét, amikor hazánkban miniden eddiginél gyorsabban ér­leli meg gyümölcslét az alkotó munka. Kedvező feltételeket terem­tett ehhez az új szákasz, melynek lényege, hogy a szocializmus épí­tésével párhuzamosain emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az új szakasz a felszabadulás óta pártunk legnépszerűbb politikája, amely arra hivatott, hogy gya­korlatilag az egész nemzetet moz­gósítsa az 1954. évi tervteljeaílés­re és búlteljesí-tiésire. Pártunk új politikája; a nemzeti egyséig poli­tikája, a munkás-paraszt szövet­ség, a város és falu közötti kap­csolat megerősítésének feladatait oldja meg. S ha népünk megérti pártunk új politikáját, aininál na­gyobb miértekben, bontakozik ki kezdeményező, alkotó ereje a kor­mányprogramra megváliósítiáisáért. Az 1954. évi terv aiz egész nemzet terve, a jólét emelésére. Egyetlen év alatt 18 százalékkal emeli a la­kosság fogyasztási alapját. Ezárt érdemes dolgozni. Soha nem volt miég kézzelfoghatóbb, hogy né­pünk közvetlenül saját jólétéért dolgozik. Ma miár megyénk dolgo­zói előtt is világos — e fiíki előtt nem, azzal meg keld értetni —, hegy elmaradás a tervben — el­maradást jettent ajz életszínvonal" ban! Túlteljesítés a tervben — túlteljesítés az életszínvonal eme­lésében ! Vájjon megtettek-o mindent me­gyéink üzemi dolgozói és paraszt­sága a termelési tervek és állam­­polgári kötelezettségeik teljesítésé­ben t A munka ünnepének öröme nem feledtetheti velünk, hogy nem végeztük el mindenütt azt a munkát, aimit dolgozó népünk ter­veivel megyénkre kiszabott. A globális tervteljesítés nem honná' lyosíthatja ed a Timföldgyár, a Soproni Vasöntöde, a Csavargyár, a üisaiuoiai uepgyaT és egy sor élelmiszeripari vállai at dolgoséi­nak felelősségét, akik első negyed­évi tervüket mennyiségben sem teljesítették. A megyed párbértekeatet határo­zatot hozott a lemaradások beho­zására. Sok üzemiben, gazdaságban pártszervezeteink most erőfeszíté­seket tesznek, hogy pártunk III. kongresisizusára becsületbeli adós­ságaikat letönlessEék. Üzemi dol­gozóinknak 80—85 százaléka fel­ajánlást tett a kongresszus tiszte­letéire. Az a májusi menet-tábla legszebb és legértékesebb, amely­re aiz van írva, hogy teljesítették a nép iránti hűségüket, illetve a kongresszusig behozzák lemaradá­sukat. A föladat, amely most élőt" tűink áll; elhárítani az út­ból azokat atz akadályokat, ame" lyek lassítják a kormányprogramm végrehajtását, s ezzel a dolgozók legközvetlenebb szeimléíyes érdé" keinek miegvailósítiásiát. A jólét mö­­veléaének legnagyobb fékcsője, hogy üzemeink részleteiben nem teljesítik! tervüket. Fegyelmezet lemiaég, lazaság, pazarlás jelei mu­tatkoznak egiész sor üzemünkben. Építő- és vasipari üaamedmkben, de különösen a textilüzemeinkben laza a bérfegyelem. Az első ne" gyedlévben textilüzeirueinkinek 50 százaléka kisebb-nagyobb miéű" tókben túllépte a tervezett bér" alapját. Szinte valamennyi üze" műnkben csökkent a termelékeny­ség. A párt, a dolgozó nép élvárja ezen üzemek vezetőitől, hogy rö­vid időn belül számolják fel a meglévő liiányosságokat, A kor­mányprogramra hangoztatásával nem javul meg a munka ott. ahol az életszínvonal emelkedését cse­lekedetben elválasztják a terv tel­jes! téstőJ. Megyénk dolgozó parasztsága vállvetve a munkásosztállyal ün­nepli május elsejéit. A mi államunk alapja éa ereje a munkásosztály éa dolgozó parasztság testvéri szö-A régi május 1. most felrcmlik. Titokbau lopóztam a város pereméig. Nézek sandán; van-e kozák, vagy zsandár? Micisapkás munkás, kezében — tollak. Szembejön — jelszót súg, tovább ballag. A Szokolniki mögött, mint tolvaj borda, megbújtunk a réten egy bokorba őrségre kiállt a legéberebb. A suttogó szónoklat gyorsan pereg. Ingünkből kihúztuk a vörös szövetet, mentünk és maréknyi zubbonyos követelt, Lópaták alatt a bokor ropogott. má jas Majakovszkij verse — Börtönbe veletek! vetaége, amely bintosítéik a falu ém város loöicaönöe jólétiének megte­remtésére. De vájjon megvan-e <e a köl­csönösség a megyénkben.! Üzeme­tek munkásai a kereskedelem út­ján egyre több kisgépet, iparcik­ket küld megyénk parasztságának. Ezt mutatja a falu meguövekedett áruforgalma, A dolgozó paraszt­ság egyetéirt a párt és a kormány új politikájával, Megyéinkben a tartaléktőid kevésnek bizonyult. Megnőtt a föld becsülete, fejlesztik aiz állatállományt. Aé elmúlt évek­nél sokkal több trágya növeli a föld termőére jót. \ tavasai kalá­szosok vetését túlteljesítették, megkezdődött a szorgos munka a tavaszi kapásnövények ápoló-. barn. Megyénk paraate-.ág.i i-> igyekszik hasznosítani a ko. > • Programm nyújtotta lehet, gr­­ket, hogy növeilje terméseredmé­nyeit, ezzel egyéni hasznát. A kormányprogramul megvalósulása aa emelkedő jóiét, a bőségesebb vs olcsóbb iparcikk biztosítása azon­ban mégis veszélyeztetve vau me­gyénk falvaiban. Olyan gondolko­dásmód kezd kialakulni, amely a jólét megvailósítáaát kizárólag a kormánytól várja. A parasztság egy része engedményeket vár, a kormányprogramimbál csak a jo­gokat éirtetteiiezi, a kötelességeket nan, A kulákok sugallatára nem egy várja, hogy az állam törölje e! kötelezettségét. A „vonakodó!-, csodavárók“ elszámítják magukat! Vájjon a kormányrendeletek ma­gukban adhatnak"e több kenyeret, aelimisaert és iparcikk at 1 Nyil­vánvaló, hogy a nagyobb mennyi­ségű húst, zsírt, tojást, baromfi', gabonát a parasztságnak keil megtermelnie megyénkben, még­pedig a most indnló tavaszi mun­kákkal é9 az egész évi céltuda­tos gazdálkodással. A mezőgazdasági termetes eme­lése az egyik legfontosabb fe." adat. Ettől azonban elválasztha­tatlan aiz állampolgári kötelezett" Régeik teljesítése mind a beadás, mind aa adó vonalán. Megyénk mindenegyes községébe® csak úgy válik élő valósággá a kormán y" Programm, ha a parasztság részt vállal nagyszerű célkitűzésetek teljesítésében; emeli a termé-dioza­­mot és ugyanakkor teljesíti áüaui­­pölgári kötelességeit. Falusi párt­ós tanácstszervetek ne közöljék a beadást „kényes“ kérdésnek, szük­ségesei égéről nem beszállni, dogo­zó népünk becsapása lenne. A szocializmus építésében ed­­dig elért eredményetek büszkeséggei töltenek el bennün­ket. A népi demokráciák testvéri népei és az elnyomottak milliói ia azerető figyeLeimmoi kíaéaúk al­kotó munkánkat. Mi tu dijuk, hogy eredményeink mellett van még pó­tolni, javítanivaló a munkánkban. De azt is tudjuk, hogy a jólét és DeC emelkedés dolgozóiaikimaik a ke­zébe van letéve, végrehajtása tő­lünk, magunktól függ. Emeljük tehát magasra népi demokratikus rendszerünk győzeimes zászlaját, amely ünnepnappá tette hétköz­napi harcainkat a termelés front­ján. A páirt bízik a nép erejében, 5 a nép helyesli a párt politika" iát. A kölcsönös bizalom és el" azántság biztosíték még nagyobb sikerek éa győzelmek elérésére. Az idei május elseje legyen folyta­tása, előrelendítője hétköznapi tercainknak, a kongresszusi ver­senynek, a bék eh arcnak — annak a küzdelemnek, amely népitek szá­múra egyre közelebb hozza a nép­­jóifet programrajának megra'ásí­tását. Cíitmazia Lijo*. X, évfolyam, 103. szám, 1954 május í, szombat. Korbácsot! Kardlapot! Jc a reményünket nem ölte a bánat: Mi tudtuk — jön a nép, jönnek a gyárak. Mi tudtuk — ez a perc egységbe szorítja a világ dolgozó koldusait ma. S tudta, mikor kard sújtott a zászlóvivőre, legbiztosabb vetés a kiontott vére. Jönnek majd — nevüket ne is számláld össze. Lobog a lobogók millió vörössel S jön századot, korszakot rohamozva vele a SzovjetúJíó végtelen ercjú,.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék