Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

i(FotósVédz­ett- alsó oldalról.) tec­miségi, hazám­ minden dolgozó fia. A mi feladato­n­ most, hogy a helyes célkitűzéseket erőnk minden megfeszítésével gyorsan és anara­­diéfistialaintul megvalósítsuk, egész dolgozó népünk üdéére és felvirá­­goztatás­ára! Az út szabad, a cél világos! Raikunik a sor, hogy amit elhatározta­k, tettekre is váltsuk! (Nagy taps.) GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍRLAP. A Magyar Dolgosok Pártja HL kongresszusi* A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Előadó : Kiss Károly elvtárs Tisztelt kongresszus! Tisztelt Bivtár­saik! A Központi Ellenőrző Bizottság munkájaiban is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, októberi és decemberi határozata óta megnőtt a pár­tszerve­zetek, a kommunisták aktivitása Megnö­vekedett a dolgozók alulról jövő kezdeményezése, bírálataikban bát­rabbak lettek és sok értékes beje­len­tést tesznek a Központi Ellen­őrző Bizottságnak, a kü­lönböző part­és kormányszerveknek, a Központi Vezetőség júniusi, októberi és de­cemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság munkájának is friss erőt és tartalmat adott. Ez idő óta a Központi Ellenőrző Bizottság újabb tapasztalatokat szerzett és ezzel javította a maga, a megyei pártbizottságok és a pártszervezetek fegyelmi bizottsá­gának munkáját. X. A Központi Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti sza­bályzatában lefektetett feladatának eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgálatot. A vizsgálatot követő tárgyalásokon 1128 esetben hozott kizárási hatá­rozatot. A Központi Ellenőrző Bi­zottság 454 esetben változtatta meg­ az alsóbb pártszervezetek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb ré­szében súlyosbította, nagyobb ré­szében azonban enyhítenie kellett a határozatokat, mert azokat nem a mindenre­­kiterjedő gondos vizs­gálat­ alapján ho­zták meg. Örvendetesen csökkent azoknak a­z eseteknek a száma, amelyekben pártbüntetéseket anyagi terméssze­­tű visszaélések miatt kellett ki­szabni. Pártszervezeteink tagságá­nak összetétele egészséges, erős, a mrunkásosztál­y és a dolgozó pa­rasztság legjobbjait magában­ log­ta­tó tagság. De közöttük még min­dig akadnak olyanok, akik megfe­ledkeznek a kommunista párttag­­sággal járó kötelezettségekről, ar­ról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfogadását je­­lenti, hanem a határozatok meg­válasí­tásáb­a­n való tevékeny köz­­remű­­ködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk értelemben fogják fel és azt az egyéni magatartásukra, a másik nem­hoz való viszonyuk kérdéseire akarják korlátozni. Ez így, elv­­társak, helytelen. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pártunk célkitűzéseiért, jeleníti a tevékeny részvételt építő mun­kánkban. Párttagjaink erkölcsi magatartásának fokmérője a párt­hoz, a munkához, a szocialista tu­lajdonhoz való viszonyuk. A párt­tag erkölcsi magatartásának ezen alapjait itt-ott bizony még meg­sértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt- és állami funkcioná­riusok a népvagyonnal gondatla­nul és könnyelműen bánnak. Évről-évre emelkedik az ügyek száma, amelyekben a Központi El­lenőrző Bizottságnak kell vizsgá­latot folyt átírnia, de különösen emel­kedett a Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata óta, amióta egyrészt a­ kommunisták bátor bí­rálataikkal, több hibát tárta­k fel, másrészt nem nyugszanak bele, ha igazságtalanul éri őket sérelem. Június óta a kommunisták és pár­ton kívüliek jobban vigyáznak az Éljen a mi szeretett hő®­, harc­­edzett, egységes pártunk, népünk vezetője, a­ Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszantartó, lelkes taps. Felkiáltások: Éljen a párt!) Éljen nagy példaképünk, a® egész haladó emberiség zászlóvi­vője, a Szovjetunió Kommunista Pártja! (Háromszoros hurrá. A kongresszus résztvevői felállva, lel­kesen tapsolnak.) állam, a nép vagyonára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a selejt, a hanyag munka ellen. Ilyen­ vonatkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző Bizottság számos, pártunkba befurakodott ellenséges elemet zárt ki a pártból Sok esetben vont felelősségre párt­os állami funkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének segítségével számos esetben lepleztünk le kár­tevőket, a nép vagyonának dézsa­m­árlóit, tervcsalókat és a párt szer­vezeteibe befurakodott egyéb rossz ele­meket. A Központi Ellenőrző Bizot­tség eljárt olyan párttagokkal szemben, akik személyes bosszúból üldözték, vagy minden ok nélkül zárattak ki tagokat a pártszervezetekből. Többször foglalkozott olyan be­jelentések vizsgálatával, amelyek­ben pártunk politikájának eltorzí­tásáról hivatali hatalommal való visszaélésekről volt szó. Voltak ese­tek, amikor a Központi Ellenőrző Bizottságnak a törvényességet meg­sértőkkel szemben a pártbüntetése­iken kívül a bírósági eljárást is meg kellett indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alaptalanul, vagy felülete® vizsgálat következ­tébe® sokszor koholt vádak alap­ján tártak fel a pártból. Főleg fa­lusi pártszervezetekben volt gya­kori a személyes ellentétből adódó, vagy min­den ok nélkül való kizá­rás. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártjaerve®eteimkb©n a kommunis­ta helytállás és példamutató ma­gatartás terén komoly fejlődés van. Mind­­ritkábban történik meg, hogy a kommunisták egymás hi­báit elnézik. Több az őszinte önkri­tika és bátrabban bírálnak felfelé. A­z egyszerű párttagoktól a felső vezető funkcionáriusokig elvtársa­­ink őrzik és védik a pártszerveze­tek tisztaságát, harcolnak a min­den kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka eset­ben ,pártonkívüli dolgozók is fel­hívják a Központi Ellenőrző Bi­zottság figyelmét olyan jelensé­gekre, melyeknek gondos megvizs­gálása súlyos hibákról, vagy tör­vénytelenségekről rántja le a lep­let. A szssgála­tokban a párttagok ügyeinek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a bu­dapesti pártbizottság fegyelmi bi­zottsága. A budapesti kerületek fe­gyelmi bizottságaira azonban még sok a panias®,. A megyei és vi­rosi fegyelmi bi­­zottságok munkájában is még sok a cablonosság, az általánosítás. Nem néznek és vizsgálnak­­ meg minden ügyet f­elelő gondoss­ágáigai, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mérnök és válogatás nélkül az elköve­tett hibák súlyának­­megfelelő ér­tékelése nélkül a legsúlyosabb íté­leteket hozzák. Amellett figyelmen kívül hagy­nak eseteket, ahol a párt határo­zatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcionáriusok ellen, akik törvényszegést követnek el — aki­A proletárnemzetköziség, Marx— Engels—Lentim—Sztálin zászlaja alatt előre új sikerek, új győzel­mek felé! (Hosszantartó, viharos taps.) A Magyar Dogozók Pártja III. kongresszusának tanácskozásai ez­zel végetértek. (A küldöttek elének­­lik az Internacionálét. Utána szűn­ni nem akaró tapssal, hurrá-kiál­lásokkal és „Éljen a párt!“ felkiál­tással, ünnepük a pártot.Ő­ket pedig kemény büntetésben i kel­­len­e néenenítesni. IX. A Központi Ellenőrző Bizottság'­ nak a II. kongresszus óta végzett munk­ájában­ vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán követtünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellen­őrző Bizottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte eléggé, és liberális határozat­tal zárta le. Olyan esetek is előfordul­tak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néz­tük és nem vettük figyelembe, hogy voltak eredményei is. Ezen alapon a hibákhoz mér­ten túl szigorú határozatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott eset­ben­ nevelő hatású lett volna. 1952-ban, de különösen 1953. év első felében a Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai egyre gyak­rabban mutatták, hogy pár­tszerve­zeteinkben — a megyei bizottsá­goktól a párt alapszervezetekig sok esetben megsértik a pártdemokrá­­ciát, nem tisztelik a párttagok jo­gait, vagy figyelmen kívül hagy­ják a párttagság véleményét. Szá­mos esetben kellett leváltani és megbüntetni járási pártbizottsá­gok tagjait, mert önkényeskedtek községi pártszervezetek vezetőit, mert iijté­zked­éseikben figyelembe se vették a község dolgozóinak véleményét é® így csorbították a pártszervezeteik tekintélyét. Hogy ilyen esetben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek te­­kintsséigét, szigorú határozatokat kellett hozni, egészen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatározataink mutatják az utat a szocializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépülő életéhez, de a szocializmus építésének sok nehé­z szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommunista káderek példamuta­tóan lelkes munkájával, átmeneti nehézségek vállalásával valósul­nak meg. Ahol a párttitkárok, a vezetők jól foglalkoznak a káde­rekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük és széles körben ismertetik eredményeiket, őszintén rámutat­nak hibáikra, ahol feltárják, elem­zik a nehézségek okát, ott ebből munkatársaik erőt merítenek. Erőt az akadály merész leküzdéséhez, bátorságot a feladatok megoldásá­ra,. Ilyen úton gyorsabban nevelőd­nek felelősség­tel­jes, nagy felada­tokra alkalmas káderek. Tisztelt elvtársiak! Pártunk 1953 júniusi és októ­beri határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki pártszervezetektől, a Központi Ellenőrző Bizottság ee­­g­ít­s­égeit kérték olyan ügyekben, amelyekről előzőleg azt hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgá­latok arra mutattak, hogy több helyen durván megsértették pár­­tünk par­asztpolitikáját. Járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben el­torzították a pártba táro­zatokat. Számos kizárási hattáro­zatot kell v­olt felülvizsgálni és meg­semmisíteni, mert pártunk szervezeti szabály­zatának megsértésével hozták. Kü­lönöse­n sok meggondolatlan párt­­büntetést róttak ki becsületes, pártunk politikáját támogató kis- és közép parasztokr­a. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1953 június óta eléje kerülő falusi dolgozó pa­raszt párttagok fellebbezései alap­­­já­n a® ügyek hetven százalékában kellett az alsóbb párti sz­ervek hely­telen határozatait megváltoztatni. A járási pártbizottság­ tagokat és községi pártszervezeti titkáro­kat kellett szigorú pártfegyelmi büntetésben részesíteni, pártunk­­szervezeti szabályzatának megsér­tése miatt. A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatai után pártszer­­vezeteinkben erősödött a biánat és az önbírálat. Bá­tran fellépnek a párt politikájának megsértői, vagy eltorzítói ellen Ez már maga is komoly javulást jelent. De a párt­szervezetek közép és alsó káderei­nek önkritikája kissé gyengébb Nem szívesen néznek szembe saját elkövetett hibáikkal, lassan teszik jóvá ezeket. A dolgozók leveleinek é® bejelentéseinek gondos vizsgá­lata sokoldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatá­rozatok végrehajtását az elkövetett hibáikhoz való ragaszkodás. A párt­es kormányhatározatok előtt né­pünk jobb és szebb életét biztosító intézkedések útjában mint akadá­lyok és göröngyök államiak egyes párt-, vagy tanácsiunkciomáriusok hibái — ahol az önbírálat gyenge ahhoz, hogy a hibákat saját ere­jükből felszámolják és felsőbb szerviek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megmarad­nak és útját állják a ha­táro­zatok eredményes megvalósításának. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén, ahol a júniusi határozat előtt pon­tosan végrehajtották a párt- és kormányhatározatokat, sőt még túl is mentek rajtuk é­s többet követet­tek­, mint amit a törvény előírt, újabban sokkal jobb körülmények között passzívak, vagy egyenesen visszahúzódnak a határozatok megvalósításától, ahelyett, hogy a reakciós, vagy kukák elemek tör­vénysértéseivel szemben keményen fel­lépnének, azt tétlenül nézik, vagy egyes esetekben — pl. vágási engedélyek kiadásánál — m­ég tör­vényellenes engedményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találtunk Tisza­­szentis tarén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet­­nézi,­­hogy szegre akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben­ az eddiginél sokkal keményebben fel kell lépni. Ezek az esetek komolyan, mu­tatják, hogy ahol a pártszerveze­teik ne­m töltik be politikai vezető szerepüket, ott az oszt­ál­yellenség zavartalanul végezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentéseiben fel­tárt hiányosságok nagyobb részét, he­lyi erőkkel, központi intézkedés nélkül is rendbe lehet ho­zni. Ez elé olyanok gördítenek akadályokat, akik maguk i® felelősek a bibáik el­követéséért. I­gy a somogymegyei barcsi járásban a falusi párttagok indokolatlan kizárása és a járási tanács által elkövetett törvénysér­tések helyrehozása, a­zért ment ne­hezen — bár a megyei pártbizott*­­ág igen határozottam lépett fel az igazságtalanságokkal szemben — , mert egye® járási párt- és tanács­funkcionáriusok a®t hitték, ha jó­­váteszk elkövetett hibáikat, tekin­­télyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Központi Ellen­őrző Bizottságnak gyakran kellet­t fellépnie. A tekintély igen fontos, elvtársiak, de ezt a tekintélyt a pártszervezetek vezetői, a párt­­funkcionáriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hibáik takargátlásá­val szerezzék meg. XIX. Tisztelt elvtárk! .A Központi Ellenőriző Bizottságnak számos eső­ben kellett eljárást indítania, mert párttagjaink nem voltak elég éberek Vizsgálataink azonban a­z­t mutatják, hogy az ellenség elleni harcban pártszervezeteinkben­­van­nak eredmények, e téren kádereink sokat fejlődtek. Pártszervezeteink munkája az éberség terén is javu­it. A­­kártékony, romboló, vagy ki­mondat­tan, ellenséges tevékenysé­get sok esetben egyes pártfunkcio­­nágusainak ismerték fel és leplez­ték le. Hosszan lehet sorolni olyat­ ese­teket­, amikor a kártevő ellens egy tevékenységre egyszerű párttagok, vagy pártonkívüli dolgozók beje­lentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e te­rén i® felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség­­land harc­ban. Végül, elvtársak, beszélnie­m kell még ar­ról, hogy a beszámolási idő­ben hogyan javult a párttagoktól és párto­nkívüliektől érke­ző beje­lentés­ekkel, levelekkel és panaszok­kal való foglalkozás a p­á­rtbizo­tt­­ságoknál A központi é® helyi pártszerve­zetek a párttagoktól és párton­­kívül­i dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — és­pediig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gaz­dasági , politikai c­illegő kérdé­sekben hozzájuk érkező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal, az utóbbi időben jóval nagyobb figye­lemmel foglalkozottak. Meg kell említenem, elvi­ársak, hogy a sok becsületes bejelentő mellett val­nak rágalmazók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jóldolgozó, harcos párttagjainkat, párt- és állami fuinkcionáriusokat egyesek különböző rágalmakkal, hamis vádakkal akarnak lej­ára­­ti­. Az ilyen emberek célja hazugsá­gaikkal zavart kelteni és egye® elv­­társakat tönkre tenni. Beszélnem kell ezekről az embe­rekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, ha­nem mindenféle hazugságokról, zagyva pletykákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalma­zók nyilván úgy gondolják, hogy rágalmaik olyanok,­­mint a ko­rom, ha le is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőit.. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt kádereket hazug rágalmakkal, rendszeri­nt azt írta, hogy a illető munkás nyilas volt, fűszerezve az egyéb hazugságok­kal. Minden ilyen rágalmazó leve­let három helyre küldött meg: a pártközpontba, annak a miniszté­riuminak a személyzeti osztályiára, ahol az illető káder dolgozott és az államvédelmi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben, ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a ha­zugságokon alapuló­ bejelentést egyik helyen­­nem vizsgálták meg, hanem a­zt ténynek fogadták el és megindították az eljárást, a rendes, becsületes dolgozók elitem. Mind­egyik helyen a másik fórumra hi­vatkoztak, a személyzeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta, a pártközpont a rendőrhatóságra, ahol szint­én ott feküdt a bejelentő hazugsága, ho­gy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt. Ezzel a rágalmazóval személyesen is megiemek­kedtüü­nk, ment átadtuk a bíróságnak, ahol elnyerte méltó büntetését. (Tapad Mágusaik nem is tagadta, hogy so­rozatosam hazugságokat írt. „Én haragszom magukra — mondotta, — ,é­s eddig még senki sem kérdez­te meg tőlem, hogy a­t igazat írom-el“ (Derültség.) Elvtársak! Semmiféle vélem­ény, vagy j­ inforrmáció sem mentesítheti a pártfankcionáriust, a hivatallve­­®etőt, vagy a személyizeti osztály­­vezetőt a­ttól, ho­gy ő uragánnak is legyen véleménye, hogy ő a maga, részérő­l is megvizsgálja a saját embereire von­atk­ozó bejelentéseket. És ha a­z ő véleménye, az ő vizs­gálata mást mutat ki, mint a neki küldözgetett papír, hát harcoljon keményen a maga igazáért! Ilyen esetek történnek ott, ahol papír­­szagú a munka, ahol mnean vizsgál­ják meg a bejelentéseket, ahol az embert nem­ mészik, mun­katá­rsa­it meg sem kérdezik, hanem a­ haszin­g papírok alapján döntenek a sorsa felett.. Ilyen esetek történnek, ahol elib­raőriz­é­s n­élkül a káderjelle­mzé­­sekbe írják bele az ilyen hazugsá­gokat és így a rágalmazó koholt vádjaiból szigorúan titkos doku­mentum lesz, amit most­­már pán­­célszekrényben őriznek. Minden lá­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next