Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. augusztus (10. évfolyam, 182-206. szám)

1954-08-01 / 182. szám

WIIAQ MQLiTÁMAf íGYSSVtJEf SK I X. évfal jaw, 182. warn. 1354 augusztus 1. vasárnap. GYÖR-SOPBONMEGYÉl áliAi őO FILLER MM AZ MDP OYÖR-SOPRONMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZAMUNK TABTALMABOLj A iQabrtertanács Tá j<3toztalási Hivatalának kOzlemé­­nye, — Két csép Ifibrigád versenye Bönyrétalapon. — EjjeB tn ászai a vagon gyári acélöntődében. — Délutánt besaélgctéa, — Megnyílt Budapesten a Főiskolai Világ­bajnokság. r *\ Gépállomásaink a cséplés sikeréért Monyai községeiben éa termelőezö to fckazieleiniél megindult a cséplés. 227 cséplőgép végzi jelenleg a munkát, a napokban megindult teljes mértékben a gabonák eioséplése’ Gépállomásaink előtt nagy feladat áll ebben a munkában, binnen, a rendkívüli időjárás következtében elég szívós gabo­nát kell rövid idő alatt eiosépelmi. Gépállomásainknak éppen ezért, bintőéitaniok keli a szemvess:teség nélküli gyors és mi­nőségi cséplés elvégzését, A szem veszteség osökk«a.téeéé<rt folyó honé aiz aratás befe­jeztével nem ért véget, mert a legtöbb szemveszteség a csép­iéinél állhat elő, bogy ha nem végzünk minőségi munkáit. Gép­­ai'cnmáaa.inknBik de különösen minden traktoristának ügyelnie keß arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a szalmába, a törekbe, vagy a polvvába menő szem veszteséget, de meg kell akadályozni a szem tő rést ia. Hogyan kell megkezdeni a cséplés ti Gépállomásainknak azommal be kéül iudltaniok aa összes cséplőgépeket és ki kell hajamnál,mi minden időt, hogy a rendkívüli időjárás ellenére is gyorsan és szervezetten végezzük el augusztus 20-ig a gabona osáplését. A gépek kiiratitáaát úgy végezzék gépállomásaink, mintha mám csépeltek volna, csak másik szérűre huzata úrnak át, A gé­peket kiindulás előtt újbői járatni kell és csak azután indít­hatják ki. amikor meggyőződtek róla, hogy teljes üzemképes állapotban vámnak. Ügyelni kell am összes tartozékokra és a balesetelhárítási felszerelésre, valamint a tűzbiztonsági reudsza­­bályoík biztosítására, A gépállomások vezetői brabmtstái minden cséplőgépben a panaszkiönyvet, hogy a cséplés megkezdése után. a termelőszö­vetkezet elnöke, vagy tagsága és a dolgozó parasztság beír­hassa véleményét a pamaszkönyvbe. A gépállomás vezetői pedig eQanőmíaBék és javítsák ki a hibákat. A gépállomás vezetősége a gyors cséipilés émdekében a ter­­inelösKö yefckeizebakntéi ha szüksége», állíttassa be .közvetlen ke­­pecséplésre a kombájnokat is, amennyiben a termelőszövetko­­zert biztosítani tudja az elcsépelt gabona tisztítását. A csépié# gyors «[végzése nagy mértékben aa etetők man" kéjától függ. M etetőknek vigyázniok keli arra, hogy a gépet egyenl etesen etessék, mert egyenetlen etetés sok az cm vesztesé­get géptörést és kiesést okozhat. Éppen ezért, a* etetők teljes aikaratáma, tudására vám szükség, hogy a oséplést gyorsan éa eaenrveaateség nélkül tudjuk elvégezni, A gépállomásoknak biztosítani kai a gépek folyamatos üzemeltetését, a műszaki vezető, mérnökök, technikusok, kör­zeti mechanikusok ossnák fed egymás közt a gépeket és bizto­si teák a gépek üzemképességéit, a hibák gyors kijavítását. A műszaki vezetők mérjék fel, hogy mennyi üzemanyagra van sraükség községenként és gépenként, azt az üzemanyag­­meumyiséget szállíttassák ki előre a, területre, hogy fennaka­dás, vagy üzemanyaghiány ne fordulhasson elő. A gyors etóplés érdekéiben rá kell állítani a vontatókat, a Laaz-Bulldog traktorokat a termelőszövetkezeteknél a behor­­dásra é# a cséplőgépektől a gabona elszállítására. Állíttassák bo a kiaelejtezott cséplőgép-alvánabati;, pótkocsikat, hogy a gaho" uabebordást és a cséplőgéptől a zsákok elszállítását gyorsan tudjuk végezni. Agronómusalnk adjanak segítséget a termelőszövetkezetek­­ben az osztagok helyes összerakásához, a ezalmokazlak betetőz séséhez, segítsék elő, hogy a kazlak sarkait lékaróazák, a tetőt pedig kötözzék le. Legyenek jelen az «sriagrakásuál a csép­lőgép megindulásánál, adjanak a munkákhoz eaakmai segít­séget. A cséplés mellett tovább ieü végezni a tairilóhántást. Az agronómnsoik és brigádvezetők harcoljanak azért, hogy a ta­­lajmuukás erőgépek, amelyek nem csépelnek éjjel, nappal tar­lót szántsanak. A tarlósaátttást — ahol nem tesz másodvatés — tárcsával t-a;i végezni, mert így nagyobb területet lehet felszántani, mint ekével, Lehetőleg összekapcsolt gépekkel dolgozzanak, mert igy legalább háromszorosára lehet emelni a teljesít­ményt. . Gépádücmiásamfenák ezekbem. a napokban minden erejüket a be­­h ordas cséplés és tarlóhámtásra kall Ifordatainiok. Ezeknek á munkáknak a végzésére gépáll omlásainknak nagy goudot kell ftardiitaniok a verseny BBerveBésére. Meg kell szervezni a csép­lőgépek közti párosversenyt. A fő cél a minőség; munka, a nor­­miáJk túl teljesítése és a cséplőgépektől való begyűjtési mozga­lom elősegítése legyeit. Gépállomásaink vezetői kérjék a segít­séget a helyi pártszervezetektől, a MEDOSz'töl, a DISz-tőL Is­mertetni kell a traktoristáik és cséplőmumkások között a ver­seny jutalmait. A pártszervezet segítségét ike»ll kérni a népne­velők jó munkájához. Gépállom ásvezetőink jobbam támaszkodja­nak a DlSz-re. a fiatalok kezdeményezésére, segítsenek a DliSz­­brigiádok szervezésében, A gépállomások vezetői biztosítsák n verseny értékelését és nyilvánosságát a MEDOSz segítségével éa tudaíositeák a osápíőimusfcások és traktorieták között. ETűna a ezemvessiteség aéSkü-M, gyors cséplésórtl Babos János. A „kevesebb költséggel a több mozgalom eredményei a Győr A Győri Textilben a I. negyed­éves terv értékelése után kiderült, hogy az élüzem cím elnyeréséhez szükséges követelményeknek csak­nem teljes mértékben megléteitek. Csupán egy dologban hibáztak, s talán mindenek feleit ez a legfon­tosabb. Leszámítva az áramhiány okozta kieséseket és a vasárnapi túlmunkák magas költségeit, 851 ezer forinttal túLéptók ön költ ség­­csökkentési tervüket. A veszteség­nek hamarosan híre jutott az egész üzemben. Fodor Ambrus, az üzem főmér­nöke felkereste a DISz fiatalokat- Elibeszé.gclett velük. Megmagyaráz­ta nekik, az önköltség csökkentés nagy fontosságát, — Indítsunk versenyt. — A sze­mek felcsiilSantaki és egyöntetűen el­határozták, hogy Fodor elvtárs irá­nyításával versenyt indítanak, így született meg a „Kevesebb költség­gel a több termelésért“ mozga.om. A műszaki vezetők, még a ver­seny megindulása előtt felkutatták a hibák okozóit. Rájöttek, hogy a raktárakban rengeteg felesleges anyag áll, amelyben hónapokon át bent feküdt az üzem pénze. Ki­tűnt az is, hogy egyes dolgozók nem takarékoskodnak a nyersanyag­gal. Ezeket a hibákat tfeUett leg­termelésért44 i Textilben sürgősebben ki javítón. A DISz-esek azonnal munkáho* láttak. Lelkesen agitáltak az egész üzem dolgozói közölt. Fiatalok és idősebb szakmunkások, egyaránt megértették, hogy a nagy mennyi­ség és jó minőség mellett igen fon­tos az, hogy az árut milyen olcsón tudják elkészíteni. Sokan csatlakoz­­tak tehál a mozgalomhoz. A versenynek megvan az eredmé­nye. A II. negyedév értékeésénél sakkal szebb eredmények mutat­koztak, mint az előző negyedévben. Ebben a negyedévben 3-8 száza ék­kai kevesebb költséggé! termelt az üzem, mint amennyit a terv e-őirt. Csatlakozás a Győri Lenszövő felhívásához Üzemünk MNDSz asszonyai és lányai röpgyüléat hívtak össze. Ezen a röpgyütesan megtárgyaltuk, hogy üzemünk Mh’DSz szerve­zete is csatlakozik a Lenszövő felhívásához. Mi is brigádot szerve­zünk olyan dolgozókból, ajtók szőni tudnak, de jelem leg nem a szö­vődében! dolgoznak, hogy munkaidő utón segítsenek a szövődének a lemaradást bepótolni, és miumikaibéirüket az árvízkárosul-taknak ajánlják fel. Ezt vállalták is asszonyaink, lányaink. Üzennünk nődolgozói becsületes, komoly munkával álltak helyt azokban a nehéz napokban ia. amikor városunkat; az árviz sújtotta ügy álltak helyt a gátakon, akár a férfiak, lapáttal, ásóval a kézbem védték városunkat, a« otthont és aiz üzemet. Asszonyaink nemcsak a gátakon mutatták meg, hogy méltó, egyenrangú társai a férfiaknak. Most, amikor az árvízvédelmi műm kák okozta kiesést kéül bepótolni üzemünkben, most is ott vannak az asszonyok. A már említett röpgyülésen asszonyaink lelkesen csatlakoztak a Lenszövő asszonyainak felhívásához és megígérték, hogy a lema­radást a tery folyamatos teljesítése mellett, alkotmányunk ünnepé­re augusztus 2Ö-ig bepótoljuk. Tudjuk, hogy eat várja tőlünk pár­tunk és az egész dolgozó nép. Kotteszka Jaroszlávné, MNDSz titkár, Győri Pamutszövő- és Műbőr gyár. Csehov-est az árvízkárosultak javára Csehov-emlékestet rendemet ma Győrött az árvízkárosultak javára A műsoron fellép Fodor Katalin hegedűművész, az Országos Filhar­mónia szólistája, Gárdonyi László, a Kisfaludy Színház művésze, a Ze­neművészeti Szakiskola több művésztanára és a Tervező Iroda színjátszó csoportja. A műsort a győri szabadtéri színpadon (a Ze­neművészeti Szakiskola udvarán, Rákóczi-u. 5T. sz. alatt) tartják es­te félkilenc órát kezdettel. Rossz idő esetén a megyei kultúr otthonban két előadást tartanak, az egyik fél hat, a másik fél kilenc árai kezdet­­te fél kilenc órai kezdettel. Rossz idő művelési osztály pecsétjével ellátott jegyek, fél kilenckor pedig a pe­­csétnélküh jegyek érvényesek.'. Gondaskodianak jobban a dolgozókról a rajkai és ikrénél állami gazdaságban Az állami gazdaságokban éa gépáilomáso kon az elmúlt évhez viszonyítva, jelentősen ja­vult a dolgozókról való gondoskodás. Több üzem­ben eredményesen készültek fel a nyári aratási, cséplési munkáira a munkavédelem, balesetelhá­rítás tarén, időben gondoskodtak a megfelelő üzemi élelmezésről és számos intézkedést tettek a szálláshelyek rendbentariására. Egyes üzemekben azonban a vezetőik nem sok felelősséget éreznek a dolgozókról való gondos' kodás tériéin. A rajkai állami gazdaságban meg­­engedhetett énül magas aíz üzemi étkezés egynapi költsége. Amiig a megye legtöbb állami gazdasá­gában az egynapi éjkeeósi költség átlagosan 7 forint, addig a rajkai állami gazdaságban 10—11 forint. Mindez azért vau így, mert nem fordítot­tak kalllő gondot az üzemi konyha részére szük­séges nyersüleiemnek saját üzemben való meg| ftemtelteetivt Annakidején kijeLöítek ugyan J 16 kataszter területet aiz üzemi konyha termeLésáre, azonban ebből mindössze 400 négyszögöl burgo­nyát ültettek, nem is beszélve arról, hogy meg act sem kapálták meg rendesen. Ezért a gazda­ság arra kényszerült, hogy az üzemi konyha ré­szére szükséges zöldségfélét a MEZÖKEK'től na­ponként vásárolják meg, lényegesen magasabb áron, minit hogy ha a |gazd óságban termelte* volna meg, • Ebben a gazdaságban a nemcsak m, élelmeaes terén van mulasztás, hanem komoly mértékben elhanyagolják a szálláshelyek rendbeu'taruásü is. Többszöri figyelmeztetés elüemére sem javítot­ták meg a szálláshelyek tetőzetet, így — mive. néhány cserép eltörött, vagy eredeti helyéről e • mozdult — a lakószobákba, minden esőzés esetén befolyik a víz. Az ikrényi állami gazdaságban a fal e c« vezetők olnézik, bogy a külső munkáteruJetekre a reggelit 9 óra felé, az ebédet pedig dót irtási 3 óra felé szállítják tó a dolgozókhoz. A legfőbb hiba az, hogy az illetékeseik ebben a kérdésben már annyi sok figyeCmeztetós után 6em intéz­kedtek. Az említett mezőgazdasági üzemekben a fe­lelős vehetők tegyenek miinél! előbb megfelelő in­tézkedést as említett hiányosságok gyors mer­­ezümtetéisére, mert esek a hibák a több; felada­tok jobb végrehajtását is akadályozzák. Somogyi József, MEDOSz megyei bizottságának muv közellátási felelőse. Sok látogatója oan Sopron­ban a Liszt Ferenc-múzeumnak és a Stornó-gyüjteménynek. A múzeum múltszázadból szár­mazó anyaga, lakásberendezé­sek, fertőmelléki kalászok fel­szerelései, méltán vonzzák az érdeklődőket. Baloldali képünk: régi céhládák és cégérek a Liszt Ferenc-múzeumbaru A Slornő-gyüjteméng gazdag képzőművészeti anyaga, érté­kes ötvösművészeti alkotásai is nagy érdeklődést keltenek• Jobboldali képünk: részlet a soproni Sfomó-gyüjteményből.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék