Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. augusztus (10. évfolyam, 182-206. szám)

1954-08-01 / 182. szám

­ Gépállomásaink a cséplés sikeréért Monyai községeiben és termelőező to fckazteleinnél megindult a cséplés. 227 cséplőgép végzi jelenleg a munkát, a napokban megindult teljes mértékben a gabonák elcséplése. Gépállomásaink előtt nagy feladat áll ebben a munkában, h innen, a rendkívüli időjárás következtében elég szívós gabo­nát kell rövid idő alatt elcsépelni. Gépállomásainknak éppen ezért,­rint méltaniuk kell a szemvess­teség nélküli gyors és mi­nőségi cséplés elvégzését. A szem­veszteség csökken­téséé­rt folyó honc­vsz aratás befe­jeztével nem ért véget, mert a legtöbb szemveszteség a csép­lésnél állhat elő, hogy ha nem végzünk minőségi munkást. Gép­­al­oamána­inknaik de különösen minden traktoristának ügyelnie kel arra, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a szalmába, a törekbe, vagy a polyvába menő szem­veszteséget, de meg kell akadályozni a szem tö rést is. Hogyan kell megkezdeni a cséplés­ti Gépállomásainknak azommal be kell indítaniok az összes cséplőgépeket és ki kell hajamnál,mi minden időt, hogy a rendkívüli időjárás ellenére is gyorsan és szervezetten végezzük el augusztus 20-ig a gabona csáplését. A gépek kih­ajítását úgy végezték gépállomásaink, mintha már csépeltek volna, csak másik szérűre huzata úznak át. A gé­peket kiindulás előtt újból járatni kell és csak azután indít­hatják ki, amikor meggyőződtek róla, hogy teljes üzemképes állapotban várnak. Ügyelni kell az összes tartozékokra és a balesetelhárítási felszerelésre, valamint a tűzbiztonsági rendsza­­bályo­k biztosítására. A gépállomások vezetői brahmistái minden cséplőgépben a panaszk­önyvet, hogy a cséplés megkezdése után, a termelőszö­vetkezet elnöke, vagy tagsága és a dolgozó parasztság beír­hassa véleményét a pamaszkönyvbe. A gépállomás vezetői pedig elonomiasék és javítsák ki a hibákat. A gépállomás vezetősége a gyors cs­rpílés érdekében a ter­­m­eléskö­vetékeszebakint és ha szükséges, állíttassa be .közvetlen ke­­pecséplésre a kombájnokat is, amennyiben a termelőszövetke­­ze­t biztosítani tudja az elcsépelt gabona tisztítását. A cséplés gyors elvégzése nagy mértékben az etetők man­­kéjától függ. A etetőknek vigyázniok kell arra, hogy a gépet egyenl­etesen etessék, mert egyenetlen etetés sok az­om vesztesé­get géptörést és kiesést okozhat. Éppen ezért, az etetők teljes alkaratára, tudására van szükség, hogy a cséplést gyorsan és elem­ve­zteség nélkül tudjuk elvégezni. A gépállomásoknak biztosítani kár a gépek folyamatos üzemeltetését, a műszaki vezető, mérnökök, technikusok, kör­zeti mechanikusok osszák fel egymás közt a gépeket és bizto­sí­tják a gépek üzemképességeit, a hibák gyors kijavítását. A műszaki vezetők mérjék fel, hogy mennyi üzemanyagra van sz­ükség községenként és gépenként, azt az üzemanyag­­mennyiséget szállíttassák ki előre a­ területre, hogy fennaka­dás, vagy üzemanyaghiány ne fordulhasson elő. A gyors eréplés érdekeiben rá kell állítani a vontatókat, a Laaz-Bulldog traktorokat a termelőszövetkezeteknél a behor­­dásra és a cséplőgépektől a gabona elszállítására. Állíttassák be a kiselejtezett cséplőgép-alvánakat i­, pótkocsikat, hogy a gabon­nabehordást és a cséplőgéptől a zsákok elszállítását gyorsan tudjuk végezni. Agronómusaink adjanak segítséget a termelőszövetkezetek­­ben az osztagok helyes összerakásához, a szalmakazlak betetőz­­éséhez, segítsék elő, hogy a kazlak sarkait lekarózzák, a tetőt pedig kötözzék le. Legyenek jelen az ősz­agrakásnál a csép­lőgép megindulásánál, adjanak a munkákhoz szakmai segít­séget. A cséplés mellett tovább kell végezni a tab­­lóhántást. Az agronómusoik és brigádvezetők harcoljanak azért, hogy a ta­­lajmunkás erőgépek, amelyek nem csépelnek éjjel, nappal tar­lót szántsanak. A tarlósaátítást — ahol nem tesz másodvaros — tárcsával t­ari végezni, mert így nagyobb területet lehet felszántani, mint ekével. Lehetőleg összekapcsolt gépekkel dolgozzanak, mert így legalább háromszorosára lehet emelni a teljesít­ményt. . Gépátlóomlásamfenák ezekbem­ a napokban minden erejüket a be­­h­ordas cséplés és tarlóhámzásra kall Ifordataimiok. Ezeknek a munkáknak a végzésére gépáll omlásainknak nagy gondot kell stardiitaniok a verseny B tervezésére. Meg kell szervezni a csép­lőgépek közti párosversenyt. A fő cél a minőség, munka, a nor­­m­áik túl­teljesítése és a cséplőgépektől való begyűjtési mozga­lom elősegítése jegyett. Gépállomásaink vezetői kérték a segít­séget a helyi pártszervezetektől, a MEDOSz-tól, a DISz-től Is­mertetni kell a traktoristáik és cséplőmunkások között a ver­seny jutalmait. A pártszervezet segítségét­­ke­ll kérni a népne­velők jó munkájához. Gépállom­ásvezetőink jobbam támaszkodja­nak a DISz-re, a fiatalok kezdeményezésére, segítsenek a DK­Sz­­brig­ádok szervezésében. A gépállomások vezetői biztosítsák a verseny értékelését és nyilvánosságát a MEDOSz segítségével és tudatosítják a csáplőimusscások és traktoristák között. ETana a szemvesszteség nélkü­l, gyors cséplésértl Babos János. *} WN­AQ MQLITAMAI IGYSSVIJEI SK I­X. évfal jan. 182. jarn. 1354 augusztus 1. vasárnap. GYÖR-SOPRONMEGYÉI által 6O FILLER MM AZ MDP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MAI SZÁMUNK TARTALMABOLI A­­Kabrtertanács Tá­jé­toztatási Hivatalának közlemé­­nye: — Két csép Ifibrigád versenye könyrétalapon. — Éjjel m­­ászai a vagon gyári acélöntődében. — Délutáni beszélgetés. — Megnyílt Budapesten a Főiskolai Világ­bajnokság. A „kevesebb költséggel a több mozgalom eredményei a Győr A Győri Textilben a I. negyed­éves terv értékelése után kiderült, hogy az élüzem cím elnyeréséhez szükséges követelményeknek csak­nem teljes mértékben meglétettek. Csupán egy dologban hibáztak, s talán mindenek felett ez a legfon­tosabb. Leszámítva az áramhiány okozta kieséseket és a vasárnapi túlmunkák magas költségeit, 851 ezer forinttal túlépték ön­költ­ség­­csökkentési tervüket. A veszteség­nek hamarosan híre jutott az egész üzemben. Fodor Ambrus, az üzem főmér­nöke felkereste a DISz fiatalokat- Elibeszélgetett velük. Megmagyaráz­ta nekik, az önköltség csökkentés nagy fontosságát. — Indítsunk versenyt. — A sze­mek felcsu­llantak, és egyöntetűen el­határozták, hogy Fodor elvtárs irá­nyításával versenyt indítanak, így született meg a „Kevesebb költség­gel a több termelésért“ mozgalom. A műszaki vezetők, még a ver­seny megindulása előtt felkutatták a hibák okozóit. Rájöttek, hogy a raktárakban rengeteg felesleges anyag áll, amelyben hónapokon át bent feküdt az üzem pénze. Ki­tűnt az is, hogy egyes dolgozók nem takarékoskodnak a nyersanyag­gal. Ezeket a hibákat tiedeti­le a­ termelésért 44­­ Textilben sürgősebben ki­javítón. A DISz-esek azonnal munkához láttak. Lelkesen agitáltak az egész üzem dolgozói között. Fiatalok és idősebb szakmunkások, egyaránt megértették, hogy a nagy mennyi­ség és jó minőség mellett igen fon­tos az, hogy az árut milyen olcsón tudják elkészíteni. Sokan csatlakoz­­tak tehát a mozgalomhoz. A versenynek megvan az eredmé­nye. A II. negyedév értékeésénél sokkal szebb eredmények mutat­koztak, mint az előző negyedévben. Ebben a negyedévben 3-8 száza­ék­kal kevesebb költséggé­ termelt az üzem, mint amennyit a terv előírt. Csatlakozás a Győri Lenszövő felhívásához Üzemünk MNDSz asszonyai és lányai röpgyülént hívtak össze. Ezen a röpgyürosan megtárgyaltuk, hogy üzemünk MNNDSz szerve­zete is csatlakozik a Lenszövő felhívásához. Mi is brigádot szerve­zünk olyan dolgozókból, ajtók szőni tudnak, de jelen­leg nem a szö­vődében­ dolgoznak, hogy munkaidő után segítsenek a szövődének a lemaradást bepótolni, és miamikai bék­üket az árvízkárosul­taknak ajánlják fel. Ezt vállalták is asszonyaink, lányaink. Üzem­ünk nődolgozói becsületes, komoly munkával álltak helyt azokban a nehéz napokban is, amikor városunkat, az árvíz sújtotta úgy álltak helyt a gátakon, akár a férfiak, lapáttal, ásóval a kézben védték városunkat, az otthont és a­z üzemet. Asszonyaink nemcsak a gátakon mutatták meg, hogy méltó, egyenrangú társai a férfiaknak. Most, amikor az árvízvédelmi mun­kák okozta kiesést kell bepótolni üzemünkben, most is ott vannak az asszonyok. A már említett röpgyűlésen asszonyaink lelkesen csatlakoztak a Lenszövő asszonyainak felhívásához és megígérték, hogy a lema­radást a terv folyamatos teljesítése mellett, alkotmányunk ünnepé­re augusztus 20-ig bepótoljuk. Tudjuk, hogy ezt várja tőlünk pár­tunk és az egész dolgozó nép. Kotteszka Jaroszlávné, MNDSz titkár, Győri Pamutszövő- és Műbőr­gyár. Csehov-est az árvízkárosultak javára Csehov-emlékestet rendelet ma Győrött az árvízkárosultak javára A műsoron fellép Fodor Katalin hegedűművész, az Országos Filhar­mónia szólistája, Gárdonyi László, a Kisfaludy Színház művésze, a Ze­neművészeti Szakiskola több művésztanára és a Tervező Iroda színjátszó csoportja. A műsort a győri szabadtéri színpadon (a Ze­neművészeti Szakiskola udvarán, Rákóczi­ u. 5­. sz. alatt) tartják es­te fél kilenc órái kezdettel. Rossz idő esetén a megyei kultúr­otthonban két előadást tartanak, az egyik fél hat, a másik fél kilenc órai kezdet­­te fél kilenc órai kezdettel. Rossz idő művelési osztály pecsétjével ellátott jegyek, fél kilenckor pedig a pe­­csétnélküli jegyek érvényesek.". Gondoskodjanak jobban a dolgozókról a rajkai és ikrénél állami gazdaságban Az állami gazdaságokban és gépállomáso­kon az elmúlt évhez viszonyítva, jelentősen ja­vult a dolgozókról való gondoskodás. Több üzem­ben eredményesen készültek fel a nyári aratási, cséplési munkáira a munkavédelem, balesetelhá­rítás terén, időben gondoskodtak a megfelelő üzemi élelmezésről és számos intézkedést tettek a szálláshelyek rendbentartására. Egyes üzemekben azonban a vezetőik nem sok felelősséget éreznek a dolgozókról való gondos­­kodás ték­ein. A rajkai állami gazdaságban meg­­engedhetetl­enül magas a­z üzemi étkezés egynapi költsége. Amííg a megye legtöbb állami gazdasá­gában az egynapi étkezési költség átlagosan 7 forint, addig a rajkai állami gazdaságban 10—11 forint. Mindez azért van így, mert nem fordítot­tak külllő gondot az üzemi konyha részére szük­séges nyersületemnek saját üzemben való meg­­stemtelteetiv. Annak idején kijelöltek ugyan 1 16 kataszter területet a­z üzemi konyha termelésére, azonban ebből mindössze 400 négyszögöl burgo­nyát ültettek, nem is beszélve arról, hogy még azt sem kapálták meg rendesen. Ezért a gazda­ság arra kényszerült, hogy az üzemi konyha ré­szére szükséges zöldségfélét a MEZŐKEK­ től na­ponként vásárolják meg, lényegesen magasabb áron, min­t hogy ha a­­gazd­aságban termeltek volna meg. • Ebben a gazdaságban a nemcsak m, élelmenes terén van mulasztás, hanem komoly mértékben elhanyagolják a szálláshelyek rendben­ tartása is. Többszöri figyelmeztetés el­emére sem javítot­ták meg a szálláshelyek tetőzetét, így — mivel néhány cserép eltörött, vagy eredeti helyéről e­l­mozdult — a lakószobákba, minden esőzés esetén befolyik a víz. Az ikrényi állami gazdaságban a fal­u­li­vezetők elnézik, hogy a külső munkaterületekre a reggelit 9 óra felé, az ebédet pedig hét irtási 3 óra felé szállítják re a dolgozókhoz. A legfőbb hiba az, hogy az illetékeseik ebben a kérdésben már annyi sok figyelmeztetés után nem intéz­kedtek. Az említett mezőgazdasági üzemekben a fe­lelős vezetők tegyenek m­inél­ előbb megfelelő in­tézkedést az említett hiányosságok gyors mer­­etünteté­sére, mert ezek a hibák a többi felada­tok jobb végrehajtását is akadályozzák. Somogyi József, MEDOSz megyei bizottságának már közellátási felelőse. Sok látogatója van Sopron­ban a Liszt Ferenc-múzeumnak és a Stornó-gyűjteménynek. A múzeum múlt századból szár­mazó anyaga, lakásberendezé­sek, fertőmelléki kalászok fel­szerelései, méltán vonzzák az érdeklődőket. Baloldali képünk: régi céhládák és cégérek a Liszt Ferenc-múzeumba­n A Stom­o-gyüjtemény gazdag képzőművészeti anyaga, érté­kes ötvösművészeti alkotásai is nagy érdeklődést keltenek• Jobboldali képünk: részlet a soproni Stomó-gyüjteményből.

Next