Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. augusztus (10. évfolyam, 182-206. szám)
1954-08-01 / 182. szám
Bét cléplibriféá v®m®*ty© B#nfiré!@l@p@n BAngréts. Vercc ácsi a saát&Skengádaké a eaá. A két cséplőgép hajaedbos, atete egy időpontban jeki a falu népének: kezdődik a csípés. Azután egybeolvadva, hosszú, folyvást tartó bugással, sötét estig tart a cséplőgépek lelkesítő zenéje. — Melyik gépnél folyik a legszorgalmasabb munka? Úgy mondják, hogy a rétalapi félisen dolgozó két gép brigádjának valamelyike kerül ki győztesen a nemes versengésből. Ebben a ha fűrészben pinka dalkor már a gép felé tartanak az emberek és este tíz után is csépelnének még, ha 24 óránál hosszabb volna egy nap. A két cséplőbrigád , Németh János és Baranyai László gépénél dolgozók szinte órárólórára pontosan tudják, melyikük tart előbbre a séplésben, hova huzalaiak, egy-egy gazdánál előreláthatólag mikorra fejeződik be a munka. Nem is annyira a helyi szervek dicséretére válik ez, hanem inkább a falubeliek és a körzeti cséplést ellenőr, a gyerebkvivők. Jól űzet a gabona A Németh-gépnél, a Bódás cséplőbrigád a mai napon nemsokára már a második szérűt is elhagyja. — Végesnek. Farkas István, csépeltető gazda dicséri a cséplőket — talán még jobban a zsákban lévő termést: két holdról 21 mázsa két kiló búzát vitt Buga József és Németh István zsákoló a tornácra, de a rozs sem fizetett rosszabbul. A beborult eget vizsgálja Bódis Ferenc, az egyik etető, aki most a zsákokat kötözi és emeli a mázsára. — Sürget az időjárás is, pedig keresni is akarunk.— jegyzi meg társa felé. Legalább a tavalyi keresetet, 13 mázsa gabonát haza akarom vinni az idén is. — Rajtunk is múlik, hogy hány házba kerülnek csépelni, mondja Németh János, cséplőgép vezető. Az etető a brigád szíve, hát úgy működjék Bódis bátya. — Ami igaz, az igaz: az ember fia igyekszik, de nem szabad elsietni a dolgot, különösen az etetést. Kévebootáe után végighúzom a dobon a kalászokat és egyenletesen terítem el — ez az etetés fortélya — így oktat a jó öreg etető, Bódis bácsi. 44 kiló napi kereset Nem kel senkit serkenteni, évek óta jól összeszokott ez a csapat. Elismerik ezt a rétalapiak. Este a cséplési ellenőr mindig számadást tesz arról, mennyit csépeltek el és azt is kimutatja, hogy mennyi a kereset. Tegnap hétezer is huzattak — hiba miatt nem volt gépállás — este tíz óráig 143 mázsa gabonát csépeltek. „Ez még messze van a tavalyi egynapi csúcsteljesítménytől, a 220 mázsától, de elérjük" — mondják egy véleménnyel. „Csak ne kelljen annyiszor huzatai és bizony most nincsenek egymáshoz közel a szérűk" — veti közbe Buga József, aki egymás után perdíti széles vállára a kövér zsákokat. .H Holnap már — amikor beállunk a főutcába — tíz perc időre is leszorítjuk az átállítás kiesését" — fogadkozik Németh János. Erre serkent a tegnapi szép kereset is és az, hogy minden termelő — ilyen eső időben — már a zsákban szeretné látni gabonáját. Németh István ellenőr is visszaforgat jegyzeteiben. Tegnap 788 kiló munkáskeresetből osztoztak, ez 43 kiló 70 deka gabonát jelent egy munkás részére. — Lesz még 55—60 kilós „napunk" is mindenki úgy, helyén van, mint a csavar az anyában, oly szorosan összedolgozunk — hangzik a gép farától Badió Ferenc, a tapasztalt etető megállapítása. Közben megszakad a 1200-as MÁVAG-gép dugása, elfogyott az osztag. Mindenki a helyén villánmgyorsan cselekszik. Szarvas Sándor és Bujáki Pál kazalosok leállítják az elevátort. A kévehányok felszedik az ékeket és a gépet a kapu irányába menetkészre segítik. Bódis Rózsika és törekvivő barátnéja feltekerik a szíjat, szinte szempillantás alatt fordul harmincötös traktorával Németh elvtárs a cséplőgép elé és kezdődik a huzatás, át a Tárkányiutcába. A versenytárs géprúgása idehallatszik. Várjon a Baranyaigép munkásbrigádja hol tart, menynyit csépelt el eddig? A bugás hangja tágas udvarra vezet Rétalap elején — a második számú géphez. Itt a gépállomás 915-ös gépe dolgozik, mely most végzett el 40 kereszt árpa csáplésével 50 kilót adott keresztre — mondja Baranyai László cséplőgép vezető. A szél alaposan forgatja a lőrökét. Fél Juliska és Fakll Rózsika törekvivő lányok serényen húzzák gereblyéjükkel a pelyvát. Hiába keresik a szemet, egy szem sincs a terekben, de a földön sem. — Ez aztán a komoly mazdea — feléli Rózsika — de megéri így porosan is, hisz már eddig közel két mázsa a gabonakeresetem, pedig csak pár napja dolgozunk. — A jó dolgos leányokra felügyelnek a konyrétalapi legények is — évődik velük D. Tóth János bácsi, akit éppen most váltottak fel az etetésben. Míg a zsákokat kötözi, közelebb hajol. Elmeséli, hogy már 1927 óta etet a cséplésnél. Megszokta ezt a mesterséget. — Ha rendesek a kévék, akkor nyeli ám a gép — mondja megelégedett mosollyal. — Nem ritka nap, hogy 200 keresztet is etetek. Minden esetre vigyázni kell, mert ez kényesebb, mint a libagége. Ha nem figyel az ember, az egész gép megfullad. Jön a postás: Kalmár István osztagosnak szívből jöhetett a hír. Képes üdvözletet kapott. Székes mosolyra húzódik a szája, aztán inge alá, a szíve közelébe teszi a lapot és szaporán tovább hányja a pocakos kévéket. A nagy teljesítmény titka Szorgalom tekintetében itt nincs hiba, már 10 vagon 13 mázsa gabonát csépeltek egyetlen perc géphiba állás nélkül. — Négy év óta nem ismerem mi a gépkiesés — nem kellett leállni egy percre sem hiba miatt — mondja a gép vezetője. — Igaz, hogy a télen igyekeztem a gép kijavításában. Szerintem a jó felkészülés, fél győzelem a cséplésben. Amíg csak dolgozok vele, úgy vigyázok rá, dédelgetem, mint vőlegény a mennyasszonyát. Ez is a titka a 180 százalékos teljesítménynek. Tavaly, tavalyelőtt is mi nyertük meg a vándorzászlót, az idén sem engedjük ki a kezünkből, ezt üzenjük a község másik végén dolgozó Németh-gép munkásbrigádjának. A cséplőgépek egyenletes duruzsolása Bönyrétalapon betölti a levegőt. Munkájuk nyomán ömlik a piros búza, rozs és árpa a zsákokba Új lisztből sütik nemsokára asszonyaink az ízes kenyeret, fehér kalácsot. A bönyrétalapi dolgozó parasztok mostani győzelmes napjai, népünk életét szépítik. Az új, acélos búza odakerül a kamrákba, az első gabonát viszik a raktárakba. Az a hazáé , a munkásparaszt szövetséget összekovácsoló dolgozó népé. Az aratás, begyűjtés, cséplés versenyéről Gyorsítsák meg a tarlóhántást és a másodverést Rajkán Rajka község dolgozói az árvízveszély idején harcos munkát végeztek a gátakon. De megálltak a helyüket az aratásban. A nagy veszély ellenére, a behordást befejezték, s már csépeltek. A csépléssel egyidőben teljesítik az állammal szembeni kötelességüket A jó aratási és cséplési munka mellett lemaradtak a tarlóhántással és a másodvetéssel. Sürgősen javítani kell ezeken a munkákon is. Baffy Olga Rajka tya termelőszövetkezet példáját követve, a pusztasomorjai Béke tsz is a kombájntól és a szérvtől a begyűjtőhelyre szállította a gabonát. A rajkai Vörös Csillag termelőszövetkezet ötszáz mázsa búzát adott be. Az egyéni termelők közüli eddig legjobb eredményt a mosonmagyaróvári dolgozó parasztok értek el: kétszáz mázsa búzát és kétszáz mázsa árpát adtak át kötelezettségük teljesítésére. Az állami gazdaságok sokkal gyorsabban és szervezettebben dolgoznak mint a múlt évben. A mosonszentjánosi állami gazdaságban Kiss Miklós kombájnvezető kétszázhetven holdon végezte el az aratást és a cséplést. Biztató eredményt ért el 1300-as cséplőgépével Nyúl József, aki az első napon 8 óra alatt 150 mázsát csépelt. Célul tűzték ki, hogy másnap háromszáz mázsát csépelnek el. Célkitűzésüket el is érték. Morvai Zoltán leveléből 200 százalék másodvetést és augusztus 20-ig a beadás teljesítését vállalták a szili dolgozó parasztok Szil község tanácsa, a dolgozó így kézikaszára szorult az aratás, parasztsággal együtt úgy határos A falu dolgozói vállalták, hogy tott, hogy az aratást nyolc nap augusztus 20-ra 100 százalékig tej alatt befejezik .Be is fejezték, a jesítik beadási kötelezettségüket. Győzelem tsz kivételével. Az ara- Tojásbeadási kötelezettségüket már tas befejezésében a Győzelem tsz túlteljesítették. A 200 százalékos lett volna az első, Boros Antal, a másodvetést eddig már 100 százaszanyi gépállomás traktorosa hatlékra teljesítették, váitatta a munkát. Száz hold helyett, alig pár holdat aratott le, s Szalai Béla leveléből Egy nap alatt 300 mázsát csépelt Nyul József cséplőgépe Mosonszentjánoson A terménytegyüjtési verseny sosokból beadását a mosonszentjánosi fán elsőként teljesítette kalászo- Bástya termelőszövetkezet, A Bás wmmel GYORsnj n tsrlMitSs? -A tudományos talajművelői cikkalsztazíiMaival országszerte jelentősen meg kell növelni talajaink termékenységét, kihasználva a gépesített nagyüzemű termelés korlátlan lehetőségeit,.. .A gabonafélék tarlóját, a szárazság és a gyomok elleni védekezés céljából, az aratással egyidejűleg, vagy közvetlenül az aratás utáni napokban, meg kell bántani“ így rendelkezik a mezőgazdaság fejlesztése a dolgozók életcsamigodalainak emelése érdekében a párt és kormány határozata. Ezt a határozatot azonban végre is kell hajtani. Mint tudjuk, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pánit- és kormányhatározat az elmúlt év decemberében jelent meg, végrehajtása érdekében termelőszövetkezeteink, állami és kísérleti gazdaságaink, egyénileg dolgozó parasztjaink már eddig is sokat tettek. Ezt bizonyítják a cséplési eredmények, bizonyítják a jól ápolt kapósnövények. Azonban most, amikor a jövő év még nagyobb terméseredményeinek alapjait teremtjük meg, fokozottan kell ügyelnünk, hogy kellő időben é® jó minőségben végrehajtsuk azokat az alapvető agrotechnikai eljárásokat, melyek a bő termés előfeltételei. Ezek közé tartozik a tarlóhántás. És bizony, itt van mit pótolni, mert a tarlóhántás megyeszerte vontatottan halad. Még a téti és győri járások területein csak kielégítő, mind a termelősziövfüldlkeztntető, mind esz, egyénileg dolgozó parasztok részéről. A péri Micsurin, a töltéstavas Béketermelő szövetkezetek befejezték a tarlóhántást, de tem végezte aszit Molnár János nyalkái dolgozó párosát és sok más társa is. Hegykő községben például már több mint 80 százalékban leszántották a tarlóikat. Hasonló a helyzet Tét községben is. Ezzel szemben a magyaróvári, csornai, kapuvári járásokban, de a soproni járás nagyobb részén is vontatottan halad a tarlóhántó pedig ezekben a járásokban a legjobban hajlamos a talaj az elgyomosodásra. A tarlóhántással elsősorban a talaj elgyomosodása ellen védekezünk^ Aratás után a tarló minden négyzetméterén a gyommagvak ezred hevernek, ha ezeket nem szántjuk I és kell időben nem es. ráznak M, egy későbbi 'wránté^ kerüilmak a talajba éa fokozanák a gyomosodást. De terrlőhántással védekezünk az állati karii ut. ellen is, melyeknek tojásai, álcái, bábjai és maguk a kártevők is a tarlón, termésimbalékokon gyomnövényeken, vagy a talaj felső rétegébe helyezkednek el és a növénytermelőnek súlyos károkat okoznak. Ezeket is tarlóhántása- semmisíthetjük meg. Végül, de nem utolsó sorban, a tarlóhántásnak nagy szerepe van a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és lehetőség nyiik általa a nyárvégi és őszi esők minél teljesebb kihasználására. A megszántást tartó több nedvességet tárol és megkönnyíti a későbbi talajmunkákat is. A jelenlegi csapadékos időjárásnál a tarló hántásnak ez a jelentősége kisebb és feltehető, hogy dolgozó parasztjaink ezért késlekednek annak elvégzésérva. Annál nagyobb a jelentősége azonban az elgyomoodás és az állati kártevők elleni harcterén. Éppen ezért, ne várjunk tovább a tarlóhántással, a gépállomások erre állítsanak minden nélkülözhető traktort, a dolgozó parasztok a fogaterő teljes kihasználásával gyorsítsák meg ezt a munkát, melyről egy pillanatig sem sabad elfeledni, hogy rohammunka. Ezt kivárnja a dolgozó parasztság, az egész magyar nép érdeke, s nem utolsó sorban az, hogy az idejében végzett tarlóhántás elősegíti a másodvetéeterületek növelését, s ezzel a szigetközi falvak tejkormánygondjainak enyhítését is. Tbiri Demeter. A megmentett szigetközi állatállomány egészségvédelmének ellátása nagyon fontos feladat. Sok szó esett az utóbbi napokban a fertőtlenítésről, az egészséges ivóvíz-ellátásról, a védőoltásról , általában a dolgozó ember egészségének megvédéséről, a fertőző betegségek megakadályozásáról. Annál kevesebben szóltak arról, hogy a fertőtlenítés, a védőoltás és az egészséges ivóvíz-ellátás nemcsak a szigetközi dolgozók javát szolgálja, hanem a megmentett állatállomány fenntartását és egészségének megóvását is. A gátszakadás napjaiban ezrével mentették állataikat a szigetközi dolgozó parasztok, s ebben a mentésben hatalmas segítséget kaptak államunktól, a különböző közlekedési vállalatoktól, de mindenekelőtt derék honvédetektől és a Szovjet Hadsereg katonáitól. Ennek az összefogott munkának az eredményeképpen a számosállatok közül — tó, szarvasmarha, sertés, juh, kecske — alig veszett el az áradás napjaiban. Nagyobb a hiány a baromfiállományban, de itt sem olyan katasztrofális a kár, hogy egy év akit mindent ne lehetne helyrehozni. A megmentett állatállomány egészségét azonban járványos betegségek fenyegetik. Eddig ugyan nem tapasztaltuk, hogy az árral elöntött szigetközi falvakban ragályos állatbetegség ütötte volna fel a fejét. Mivel azonban a kutak vize, s a különböző takarmányfélék sok szennyező anyaggal fertőződtek, nagy elővigyázatosságra, óvatosságra van szükség. Ennek érdekében hajtják végre hatóságaink a szigetközi falvakban az állategészségügyi megelőző védelmi intézkedéseket is. Brigádok alakulnak az állati hutyák eltakarítására, egészséges ivóvizet biztosítanak fertőtlenítés útján a falvakban bentmaradt és a visszatelepülő állatok számára. A visszaköltözés alkalmával az állatállományt felülvizsgálják, majd elvégzik a szükséges védőoltást Különös gonddal ügyelnek, az egészséges ivóvízellátás mellett, a takarmányellátásra is. Szigetköz dolgozó parasztjainak egyéni érdeke, hogy ezeket az intézkedéseket saját erejével, fegyelmezett magatartásával helytállásával elő is segítse. Tanácsszervezők szigorúan őrködjenek mindenütt az állategészségügyi rendelkezések maradéktalan végrehajtására. Másodvetés az Az árvizsujlotta Szigetköz megsemmisült termését másodvetéssel pótoljuk. Erre — ha sürgősen cselekszünk — még van lehetőség. Elsősorban a megsemmisült burgonyatermésre gondolok. Akinek birtokában van még multévi termésű burgonya, ne etesse fel az állataival, a felszikkadt területeket ássa, vagy szántsa fel, s vesse be burgonyával. Ebből a burgonyavetésből októberre jó minőségű újkrumlit nyerünk. Az újkrumplit felszedjük, homokba elrétegezzük és így eltarthatjuk tavaszig. Ha a földbe hagyjuk, trágyával takarjuk le, így megvédjük a fagyoktól. Egész télen közvetlenül a földről fogyaszthatjuk. Sárgarépát és petrezselymet isvethetünk a kipusztult növények árterületeken pótlására. A petrezselyem veszély nélkül állja a téli fagyot. A sárgarépát trágyával letakarva kell megvédeni. A sárgarépa egész télen át biztosítja főzelékszükségletünket. Vethetünk babot zöldfőzeléknek. A most elvetett bab szeptember végére termést hoz, amit közvetlenül felhasználhatunk, vagy konzerváljuk szárítás és befőzés által. Vethetünk még takarmánynak korai kukoricát, csalamádét, továbbá hajdinát és fehér mustárt. Az utóbbiakat a szarvasmarha zölden is szívesen fogyasztja, de lesilózva is nagyon jól pótolja az elveszett takarmányt. Hosszú gondolkodásra nincs idő. Azonnal cselekedni kell! Balázs Sándor agresentai ■